Az Alföld aktuális lapszáma a novemberi szürkeség ellen tematikai és műfaji sokszínűséget kínál. A folyóirat első blokkjában versek és próza mellett szonettregényrészletet is olvashatunk; a megszokott rovatok ez alkalommal a Kilátóval bővültek; a szépirodalommal foglalkozó tanulmányok és kritikák mellett irodalomtanítással, oktatással kapcsolatos írásokat is olvashatunk.
A szépirodalmi rovat Zalán Tibor szövegeivel indul, majd Izsó Zita menekültek nézőpontjába helyezkedő verseivel folytatódik: mindketten különböző határhelyzeteket fogalmaznak meg. A verseket Márton László regényrészlete követi, eztán Miklya Zsolt különleges kísérletében, az Angina című szonettregényének egy szonettkoszorújában mélyedhetünk el. „Hajtogat, mintát másol, gyakorol, / valami készül benned, talán pokol, / talán rend, talán rendhagyó madárdal.” Lanczkor Gábor és Gyukics Gábor művei kontrasztot képeznek Miklya Zsolt szonettjeivel, hiszen a két szerző a klasszikus műfajok helyett a szabadvers formáját választotta. Filip Tamás két írása után Nyirán Ferenc Kentaur-versei következnek, a rovatot pedig Nyerges Gábor Ádám írásai zárják.
A Kilátó rovatban Kukorelly Endre „töredékeit” olvashatjuk az Iskola a határonról. Töprengései 1999. május 5-től 2016. május 5-ig íródtak, 17 év munkája áll tehát ebben a cikkben. Kukorellyt korábban sokan támadták, amikor hangot adott annak a feltételezésének, miszerint az Iskola egyes részeit valójában Ottlik barátja, Örley írta – ezt az incidenst itt is megidézi, s még sok minden mást is: Jakus Ildikó és Hévizi Ottó kiváló értelmezését, saját viszonyát a regényhez, a könyv kultikussá válását. Töredékességében is rendkívül tartalmas írás.
Az irodalomtanítás módszertani kérdései két tanulmányban is megjelennek. Bodrogi Ferenc Máté amellett érvel, hogy a „Fesztivalizáció paradigmáját” emeljük be az oktatásba: „a diákokhoz meg kell érkeznie az irodalomnak, olyan jelenlét-effektusként, mely a humor, a kreativitás, a megrendülés, az inspiráció, a buzdítás, a gyönyör, a fájdalom hatásmechanizmusain át elementáris jelentéshatásokat, tehát mintaszerű »ingajátékot«, tehát ideális (esztétikai) élményt/tapasztalatot/áramlatot eredményez.” Csobánka Zsuzsa Emese a „kortárs szemléletű” irodalomtanításról értekezik, amely a diákban végbemenő változásokat helyezi a középpontba, és épít az egyéni sajátosságaikra. A rovat végén Arany Zsuzsanna Kosztolányi Dezső életéről szóló tanulmánysorozatának 5. részét olvashatjuk.
A Szemle első szövege visszautal az irodalomtanításról szóló tanulmányokra: Nényei Pál Az irodalom visszavág 1. – Léda tojásaitól az aranyszamárig című, fiataloknak írt szellemes irodalomtörténetét Molnár Gábor Tamás recenzeálta. Hasonló korosztálynak készült Horváth Gyöngyvér A magyar festészet története fiataloknak című könyve, amelyet Bódi Katalin vett górcső alá. Krusovszky Dénes Elégiazaj című kötetéről Móré Tünde írt, Szathmári Judit pedig az észak-amerikai indián költők izgalmas antológiáját, a Medvefelhő a város felett című gyűjteményt szemlézte – a könyv szerkesztője Gyukics Gábor, aki jelen lapszám szépirodalmi rovatában is publikált. A világirodalmi kitekintést folytatva a rovatot Ureczky Eszter értelmező igényű kritikája zárja Samantha Schweblin Reményvesztett nők című novelláskötetéről.
A lapszám képanyagát ezúttal Ivana Bajcer nagyszerű grafikái adják.
HATVANHETEDIK ÉVFOLYAM — 2016. NOVEMBER
ZALÁN TIBOR versei: Tűnődések az elmondhatóságról; Ősz-foszlányok
IZSÓ ZITA versei: Határátkelés; Azonosság; A felejtés határai; A menekülők éhségsztrájkja; A szeretet természete
MÁRTON LÁSZLÓ: Boncolás Tiszaréten, országos vásár Törkőn (regényrészlet)
MIKLYA ZSOLT versei: Angina (Koszorú egy szonettregényből)
LANCZKOR GÁBOR versei: Hangodüsszeia (Megmenteni; Emlékszem)
GYUKICS GÁBOR versei: feltámadás a madarak szemszögéből; út a hideg felé; minden mit elképzelek az enyém; túl
FILIP TAMÁS versei: A megszállott; Csukódik, nyílik
NYIRÁN FERENC versei: Kentaur, az álmodó; Kentaur, a szobrász; Kentaur, a gyáva
NYERGES GÁBOR ÁDÁM versei: A következő percekben érkezők; Egy együttérző hangsúly eltökélt szándékából
kilátó
KUKORELLY ENDRE: Nagyon nehéz civileknek megmagyarázni (Töredékek az Iskola a határonról [1999. május 5. – 2016. május 5.])
tanulmány
BODROGI FERENC MÁTÉ: A Fesztivalizáció paradigmája: reflektált élményközpontúság
CSOBÁNKA ZSUZSA EMESE: A „kortárs szemléletű” irodalomtanítás
ARANY ZSUZSANNA: Kosztolányi Dezső élete (Forradalmak kora – 5. rész)
szemle
MOLNÁR GÁBOR TAMÁS: Irodalomtörténet fiataloknak? (Nényei Pál: Az irodalom visszavág 1. – Léda tojásaitól az aranyszamárig)
BÓDI KATALIN: Fókuszálások (Horváth Gyöngyvér: A magyar festészet története fiataloknak)
MÓRÉ TÜNDE: Változatok felejtésre (Krusovszky Dénes: Elégiazaj)
SZATHMÁRI JUDIT: Belső indián (Medvefelhő a város felett. Észak-amerikai indián költők antológiája. Szerk. Gyukics Gábor)
URECZKY ESZTER: Történetnyi súly (Samantha Schweblin: Reményvesztett nők)
képek
IVANA BAJCER grafikái
Hozzászólások