Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Alföld folyóirat - Marno János versei
87640
post-template-default,single,single-post,postid-87640,single-format-standard,ajax_fade,page_not_loaded

Marno János versei

Rózsa (akvarell)

Ó, rózsa, te legelső s a végső labirintus
a tűző napon vagy a szikrázó ég alatt,
vajon hány fele nyílhattak volna még utak,
ha nem állok rendre türelmetlenebbül tovább.

Rózsa (olaj)

Ó rózsa, te legelső s a végső labirintus
a tűző napon vagy az elborult ég alatt,
vajon hány fele nyílhattak volna még utak,
ha nem állok egyre türelmetlenebbül tovább.

Reciprok

Porszem vagyok a világ gépezetében.
Porszemmé vált a világ a gépezetemben.

Fantomrádió

A rádió szenvedélybeteg dalt
sugároz, vagy mégsem, mondom a falnak,
már mióta nincs is a szobában
rádió, évek óta, portugál dal
a felejtés pora alatt, szobám,
a szobám pedig néma, mint a hal.
A testem hulla hőmérsékletű.
Mintha vergődnék is benne még kicsit,
rémüledékében egy halott alak,
vagy tetszhalott – ha húgomnak hódolván
elszólnám magam: Feltámasztalak!
A húgom pedig énekre fakad,
ajka elszíneződve is telül, és
a torka, torka vörös, mint az iszap.

Az üres véna

Üres óráiban felfúvódik az
ember, mint egy kopott gumibelső,
mellyel vigyázni kell. Az ilyen belsőt
addig toldozza-foltozza gazdája
fiát is a munkába bevonva, míg
azt nem mondja a fiú, hogy Elég! És
ezzel az eladdig alvó viszály
máris életre kapott közöttük, Itt
pedig állítsuk meg a hasonlatot,
hagyjuk a múlt időt az eljövendő
jelenre. Az ember ma kora reggel
már arra ébredt, hogy ez a nap csúnyán
ki fog rajta fogni, jobban tenné hát,
ha tüstént ejtené, és visszabújna
sebesen, és még nem sebzetten, abba
a rohadt ágyba. S mielőtt bevetné
előle valaki a házból. Fiára
gondol ekkor, egy másik kontinensre,
hol a fiú éppoly elszigetelten
él, ahogy ő errefele. S épp elég
ok ez is a hirtelen orkánszerű
felfúvódásra, mely csaknem eszméletét
veszi. A zsigerek művelik, ámde
ugyanők nem és nem értik a tréfát.
Szenvednek, mint az állat, ha egy másik
állat nekilát őt kibelezni.
Visszatérve a kopott gumibelső
hangulatos hasonlatához: mögötte
a történet is ott-e? Egy tegnapi
vérvétel, teszem, ahol meglett ugyan
a véna, ám vér az nem jött belőle,
csak a vita fejlett ki a nővér és
köztünk. Szerintünk önérzetes féreg
gyanánt ugrált a kiszúrt érszakasz
a tű elől félre, a nővér viszont
úgy vélte, csupán egy rugalmas cső-
vezeték siklik ki ilyenkor a tű-
hegy érintésére, ennyi a valós
eseményben, ami tényleg életszerű.

(Megjelentek az Alföld 2018/3. számában.)

Borító/cover: Pixabay.

Marno János

szerző: Marno János
honlap e-mail
Marno János 1949-ben született Budapesten. A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja Díjával, továbbá többek közt József Attila-, Madách-, Déry Tibor- és Alföld-díjjal kitüntetett költő, esszéista és műfordító. Legfrissebb verseskötete Hideghullám címen jelent meg 2015-ben, a Magvető Kiadónál.

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archív bejegyzések