Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Alföld folyóirat - Beck Tamás: Nincs happy end
88950
post-template-default,single,single-post,postid-88950,single-format-standard,ajax_fade,page_not_loaded

Beck Tamás: Nincs happy end

Péter randi előtt légfrissítővel fújta be a hónalját. Családjában mindenki fogához ver­te a garast, ő sem költött tehát márkás dezodorra a kártérítésből, amit tegnap utalt át számlájára a vadásztársaság. A bükkösből föltévedt szarvasok ugyanis Péter konyhakertjében is lelegelték a cukorborsót, megrágták a gyümölcsfák rügyeit. Te­le volt a falu panasszal a veteményesek feldúlása miatt. A károsultak tehetetlen dü­hükben irigykedve szapulták a falu tőszomszédságában elterülő, ki tudja, hány hek­­táros birtok ritkán mutatkozó pesti tulaját is, aki hírből sem ismeri a föld­mű­velést, mindössze a terület után neki járó állami támogatás miatt nevelgeti mé­retes parcelláján egész évben a parlagfüvet. A gyommal benőtt, gizgazos parlagtól kőhajításnyira lakó Péternek taknya-nyála összefolyt allergiaszezon idején, de ön­ma­gának is be kellett vallania, hogy túlontúl tetszik neki a spekuláns valódi bőrüléses luxusautója. Péter sokáig egy leharcolt verdával járt csajozni a közeli városba, a múlt hónapban azonban darabokra tört menet közben a differenciálmű. Ki­sebb vagyont kellett volna fizetnie a javíttatásért, úgy döntött tehát, hogy a csaknem negyvenéves Zsigulit inkább alkatrészenként értékesíti. A roncsok utolja ma dé­lelőtt landolt a MÉH-telepen. Péter az árából vette meg többek között a markáns il­latú légfrissítőt.

Helyközi buszjárattal menni egy randevúra akkor igazán macerás, ha a szomszéd Izidor bácsi könyörületből kölcsönadja Péternek a kilencven százalékos utazási kedvezményre jogosító mozgássérült-igazolványát. A fiú színészi képességeit alaposan próbára tette a manőver. Beható anatómiai ismeretekre tett szert, miközben az öregúr segítségével begyakorolta a sclerosis multiplexesekre jellemző testtartást és mozdulatokat. Péter hősiesen himbálta felsőtestét a szánakozó te­kintetű buszsofőr szeme láttára, s úgy húzta maga után jobb lábát, hogy már-már félteni kezdte a kopástól új cipőjét, melynek felsőrésze éppúgy valódi bőrből ké­szült, akár a pesti ember autójának üléshuzata. Milyen jó, hogy kevesek által is­mert jöttmentként a lebukás veszélye nélkül komédiázhat itt.

Amint a busz ablakából a visszafelé suhanó tájat pásztázta, egy épülőfélben lé­vő víkendház láttán egyszeriben felerősödött Péter krónikus hiányérzete. Nem volt ő mindig őstermelő. A tankötelezettségi korhatár elérése után egy építkezésen helyezkedett el culágerként. Eleinte nem akart hozzányúlni az italhoz, de a kő­művesek rendszeresen kicikizték józan élete miatt. Idővel célt értek. Péter egyik délelőtt mámoros fővel, a munkavédelmi szabályokat figyelmen kívül hagyva próbált egyensúlyozni az állványzat legfelső szintjén. Csodával határos módon maradandó károsodás nélkül megúszta a zuhanást; mindössze néhány horzsolás és enyhe, ám szűnni nem akaró derékfájdalom emlékeztette őt a malőrre. Az elvégzett komputertomográf-vizsgálat nem mutatott ki szervi eltérést, az eredményt köz­lő szakorvos pedig arra biztatta Pétert, szokjon hozzá az éppen elviselhető sajgáshoz. Ez olyannyira jól sikerült a fiatalembernek, hogy amikor hosszú évekkel ké­sőbb Izidor bácsi tanácsára kipróbált egy kínai balzsamot, s az kifejtette áldásos ha­tását, Péter lelkében egyszerre furcsa űr tá­madt. Sokáig nem tudta hová tenni a makacs, lebegő érzést. Egy délutáni szieszta alkalmával, a szemközti porta felől ér­kező gyereksírás hatására ismerte fel hirtelen, hogy az időközben alapértelmezetté vált lüktetést hiányolja hetek óta önnön derekából.

A megbeszélt találkahelyen Péter nem figyelt fel rögtön az őt mé­regető, hófehér hajú nőszemélyre. Ült a Deák-szobor melletti padon, szórakozottan szagolgatott önnön pólója alá, ellenőrizve, a légfrissítő aeroszol a verejték szagával keveredve milyen illatkombinációt eredményez. Az idegen nő azonban egyre közelebb jött a padhoz, növekvő elképedéssel szemlélve a fiún lötyögő, kockamintás nadrágot, mely csupán a kantárnak köszönhetően nem csúszott le róla. A végre felpillantó Péter döbbenten konstatálta, hogy a jövevény ősz frizurája ránctalan, fiatal arcot koronáz meg. Felmerült benne, hogy talán albínóval hozta össze a sors, a lány szemei azonban nem pulzáltak vörösen. Péter nem is igen csodálkozott, amikor a különös teremtés minden teketória nélkül leült őmellé a padra, s köszönés helyett ömleni kezdett belőle a szó. A csaj arra kérte a fiút, hallgassa meg a történetét, s ha azután is zavarják őt a hófehér tincsek, mondjanak egymásnak istenhozzádot. Moziba pedig semmiképp ne menjenek, mert a lány dramaturgnak tanul, s már a nyitó képsorokból következtetni ké­pes egy film végkifejletére, ergo agyonunná magát a vászon előtt, mi­közben csámcsogva zabálná a pattogatott kukoricát. Egyébként egyet­len, számára emlékezetes perc alatt őszült meg néhány éve. Szüle­tés­napi buliba sietett éppen, s az utat oly módon akarta lerövidíteni, hogy tiltott helyen próbált átvágni egy vasúti pályaszakaszon. Az auto­mata váltóberendezés hirtelen működésbe lépett, s a sínek foglyul ej­tették a gyanútlan lány egyik lábfejét. Szélsebesen közeledett feléje az öt órás intercity, s amíg nagy üggyel-bajjal sikerült végre kilépnie a szandáljából, a csaj megjárta a halálfélelem magasiskoláját. Otthon az­tán belenézett a tükörbe, és nem hitt a szemének. Szá­mosan akadnak a városban ma is, akik azt hiszik róla, hogy valamiféle extravagan­ciától vezérelve hidrogénezteti a haját. Olykor előfordul az utcán, hogy a megvető pillantások miatt küzdenie kell a gravitációval, nehogy a föld alá süllyedjen szégyenében.

Péter hallotta is, nem is reménybeli partnere elbeszélését. Te­kin­tete időnként a lány túlméretezett lökhárítóira tévedt, s olyankor elviselhetetlenül kanosnak érezte magát. Arra gondolt, a vadásztársaságtól kapott kártérítés fedezné legalább egy vad éjszakájukat, már-már kínosan hosszúra nyúló hallgatás után félszegen azt javasolta tehát a csajnak, vegyenek ki szobát az egyik panzióban. A leendő dramaturg figyelmét azonban nem kerülte el Péter sutasága. Vetett egy pillantást a bő, kockás gatyára, s az az érzése támadt, hogy egy madárijesztővel társalog. A fiúból különben is olyasfajta illat áradt, mint amilyennel a to­alettben semlegesítik a kellemetlen szagokat, nagydolgot követően. A lány mégis tapintatosan kezdte mondandóját. Halálközeli élményének ha­­tására sok mindent átértékelt az életében; többek között azt is megtanulta, hogy a valóság az események megjósolhatóságát illetően jottányit sem különbözik a mozgóképtől. A jelenlegi szituációból kiindulva pe­dig ő nem látja a happy end lehetőségét kettejük számára.

Péter elfancsalodva meredt a hófehér hajú lányra, aki ezúttal nem ta­lált vigasztaló szavakat. Aztán a szoborra bámult, mintha Deáktól várna se­gítséget. Kom­fort­ér­zete furcsamód helyreállt, hiszen az egészen eddig hiányolt fájdalomhoz nagyon hasonló érzés kezdett motoszkálni zsigereiben. Mielőtt köszönés nélkül faképnél hagyta ezt az értelmezése szerint frigid bestiát, elhatározta, hogy nem játssza el új­ból a buszsofőr előtt a kriplit, inkább stoppal megy haza. Még az is lehet, hogy a spekuláns in­vitálja majd be valódi bőrüléses luxusautójába. De ez már túl szép len­­ne ahhoz, hogy igaz legyen.

(Borítókép: budapestfoto.hu)

(Megjelent az Alföld 2018/12-es számában.)

Beck Tamás

szerző: Beck Tamás
honlap e-mail
Beck Tamás 1976-ban született, költő, író.

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archív bejegyzések