Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Alföld folyóirat - Toroczkay András verse
88933
post-template-default,single,single-post,postid-88933,single-format-standard,ajax_fade,page_not_loaded

Toroczkay András verse

Tükör

Fogkrémet kenek az arcomra,
borotválkozom, mint apa. Csak én fésűvel.

Fésülnek, húzzák a hajam.
Papa könyörög, induljunk,

vár az iskola. Húzom – Donald kacsás
rágógumi – az időt.

Fogom a kezét. Piac utca,
vörös függöny, fekete-fehér tévé.

Kikapcsolt, sötét üvegén figyelem,
ahogy állok a lakásban.

Kávéskanálban görbülő arcom,
a felnőttek beszédét hallgatom.

Játékbolt kirakatának üvegén
egy GI JOE és egy templomköz.

Játékból kút mélyére köpök
Toroczkay nagymamánál.

Belenézek az ő fürdőszobatükrébe is.
Tíz éve nem nézett senki abba a tükörbe.

Az egyik szekrényben találok kézápoló krémet.
Mamát vajon ki ápolhatja most?

Elképzelem a tükrében, hogy nem vagyok.
Vagy mikor apa tükörbe néz minden második héten

hányás után, eszébe jut a folytatás? Eszébe
jutottam valaha ilyenkor? Eszébe jutott

a pék boltjának ajtaján keletkező tükörben anya?
Elképzelem, hogy anya vagyok, aki iskolába menet

rápillant saját magára. Haját igazgatja.
Vajon kire akar hasonlítani? Talán csak saját magára.

Végül mindenki saját magára szeretne hasonlítani.

(Megjelent az Alföld 2018. decemberi számában.)

Borítókép/cover: Pxhere

Toroczkay András

szerző: Toroczkay András
honlap e-mail
Toroczkay András 1981-ben született Budapesten, kritikus, költő. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar szakán végzett. Filmkritikái a Heti Válaszban és a Revizor Onlineon jelentek meg. Az Előszezon irodalmi műhelyblog egyik alapítója. Első kötete Napfényvesztés címen 2010 nyarán jelent meg a Magyar Napló kiadónál. További kötetei: A labirintusból haza (2015), Búcsú Éhestől (2015).

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archív bejegyzések