Kántor Péter verse

A határon

Nem lesz ott semmilyen jel,
se egy nagy fa, se egy kőkereszt,
se egy folyó, se egy híd,
se egy rozsdás vasúti sínpár,
nem lesz egy fekete kutya se,
vagy ha lesz is, egy fekete,
nem üzen neked semmit,
se ő, se a gazdája, egy
szőke, lófarkas fiatal lány,
aki pórázon vezeti,
és főként nem lesz egy tábla,
rajta felirattal, amiből tudnád,
hogy odaértél, ott vagy,
úgyhogy lehet, hogy nem is
veszed észre, és továbbmész,
anélkül, hogy lelassítanál,
megtorpannál, megállnál,
körülnéznél, hogy valami
az eszedbe jutna, és a szemed
megtelne könnyel, a határon.

Az Alföld 2019-ben “Határ” címmel hirdetett pályázatot vers és próza, valamint esszé és tanulmány kategóriában. A szerkesztőség döntése alapján Kántor Péter verse második díjban részesült vers-próza kategóriában.

(Megjelent az Alföld 2019/12-es számában.)

Hozzászólások