Falcsik Mari versei

die selbstjäger Jungnak és Rilkének ősi-ismerősen barlang szája tátog oda bújt be a fény: lénye lényege mióta egy éjjel egyszer rávillámlott bár tart is tőle tartana vele nem tudja meddig még: zsigerig átfázott de bentről a vak mély tükrözi tüzét s ami ringatatlan kucorgásnak látszott puha foltokban izzik a sötét számtalan kérdés fölmerülhet: hátha nem…

Tovább