Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Szeptemberi lapszámunk szépírói városesszéiben a trianoni békeszerződésre és következményeire emlékezünk, s kapcsolódnak a témához a lap tanulmányai és kritikái, valamint a szépirodalmi rovat bizonyos írásai is. A lapszám teljes terjedelmáben letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. szeptember Szépirodalom NÁDASDY ÁDÁM verse: HatárfajtákSCHEIN GÁBOR versciklusa: Ó, rinocérosz (66.; 67.; 68.; 69.; 70.; 71.; 72.; 73.; 74.; 75.;…
Tovább
Augusztusi lapszámunk középpontjában a nemzetközi irodalom áll: kortárs fordításirodalommal, kritikákkal, esszékkel, valamint klasszikus világirodalmi tanulmányokkal jelentkezünk. A szám letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. augusztus Szépirodalom KEI MILLER versei: A leghosszabb dal; Amit a térképésznek tudnia kell; Ez a cink tetőTOM HUBBARD versei: Vörös Sün; Európai fővárosLARRY SAWYER versei: Most olyan voltam a csendnek; Dal Szent…
Tovább
Korunk 2020/6. Ha az elmúlt évek eseményeit kellene gyorsan feleleveníteni, a koronavírus globális csapása nem azonosítható precedens nélküli jelenségként, amely alapjában rengette volna meg az emberiség széles körét. Annak ellenére, hogy nem azonos mértékű átfogó erővel bír, de a közelgő klímakatasztrófa sokak számára évek/évtizedek óta hasonlóan mindennapi problémává vált, 2019-ben nem véletlenül került be az…
Tovább
Irodalmi Szemle, 2020/5. Mozgalmas teret nyit az Irodalmi Szemle ötödik száma azoknak, akik ezúttal nem csatlakozni akarnak egy rég erodálódó diskurzushoz, hanem épp ellenkezőleg: meg kívánják azt akasztani, hogy új nyelvet szavatolva tegyék le a voksukat a kanonizált mintázatok ellenében. Különösen igaz ez a folyóirat drámablokkjára, ezek a már-már határsértő szövegek ugyanis jogot formálnak a…
Tovább
Júniusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. június Szépirodalom ORAVECZ IMRE: Alkonynapló (kisprózák)KRUSOVSZKY DÉNES verse: Áttetsző viszonyokG. ISTVÁN LÁSZLÓ versei: Tigris; FarkasNYÍRI KATALIN: Lélegzet; Cukrászda (novellák)GEREVICH ANDRÁS verse: Sikertelenül Francis Bacon nyomábanHALMOSI SÁNDOR versei: Annyi gyümölcsfát; Dobogó kő; Aztán szétszéledünk; JustieJENEI GYULA verse: HelyzetekVERÉB LÁSZLÓ: Jean Val Jean (novella)NAGY LEA versei: Elhullott madár; The shiningFODOR…
Tovább
Vigilia, 2020/4. Az emberi élet vége, az elmúlás poétikája alighanem az egyik leggyakrabban olvasott és legélénkebben dolgozó területe a mindenkori kultúra- és irodalomértésünknek. A halál szükségszerű jelenléte a vele ellentétes értékűnek gondolt életünkben szorongással tölt el, minden percünket elkíséri, ez az állandó feszültség pedig talán nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a művészet csúcsteljesítményei megszülessenek. Az elmúlás kreatív…
Tovább
Csillagszálló – Tükör, 2020/1. A Csillagszálló legfrissebb száma csak részben tudja teljesíteni misszióját a koronavírus miatt. Az utcalapot eddig hajléktalanok terjesztették aluljárókban, és most, hogy ezt egy időre felfüggesztették, közülük is sokan veszíthették el bevételi forrásukat, hiszen online formában jelent meg a májusi szám. (Letölthető a Drót oldaláról. – A szerk.) Emellett viszont a megszokott…
Tovább
Májusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. május Szépirodalom TAKÁCS ZSUZSA verse: Esküvői ebédNYIRÁN FERENC versei: Jugó; Bakancslista; Az írástudó üldözéseMÁRTON LÁSZLÓ: Olvadás (novella)FALCSIK MARI versei: Újév reggelére; A szomjúhozók; Az utolsó nyíregyi nyárDEMÉNY PÉTER verse: ProspektusBÁNDI MÁTÉ versei: Nosztalgia hibákkal; Közepesek elégiájaMÁTYÁS GYŐZŐ: Képrapszódia (novella)GÖMÖRI GYÖRGY versei: 1615, újév: Molnár Albert Rimaynál; Békássy elindul…
Tovább
Prae 2019/1. (Betegség) Amikor 2019 őszén a Prae folyóirat legújabb, a betegség témája köré rendeződő szövegeket tartalmazó lapszáma megjelent, még nem kezdődött minden online folyóirat összes cikke a koronavírus-járvány előtti idők nosztalgikus felidézésével. Ehhez hasonlóan még az sem volt tendencia, hogy minden művész, gondolkodó, kulturális szereplő metareflektív módon írjon a betegségről, metaforikájának lehetséges hatásait taglalja,…
Tovább
Áprilisi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. április Szépirodalom TORNAI JÓZSEF versei: Ősz közelít; Ballada; Kakukk; Weöres SándorhozSZLUKOVÉNYI KATALIN versei: Hóember; Nincs mit tenni; Analízis; PupillaGÉCZI JÁNOS: Hazugságok (novella)GÁL ANDRÁS: Félelemről csendesen (novella)HARTAY CSABA versei: Nélkülük; El nem küldött; Ők ébredjenek bennemFILIP TAMÁS versei: Nem látják rajtad; Milyen küldetés?MOLNÁR ILLÉS versei: Páraének; Tengerszint; Mélyebbre süppedZSEMBERY…
Tovább
Megjelent márciusi lapszámunk, amelyben közreadjuk az őszi Debreceni Irodalmi Napok előadásainak és kerekasztal-beszélgetésének szerkesztett anyagát: ezekben a paródia jelenségét járták körül meghívottjaink (Balogh Gergő, Bényei Tamás, Reményi József Tamás, Szirák Péter), s közöljük az Alföld-díjasokkal folytatott beszélgetés leiratát is (Herczeg Ákos kérdezte Bengi Lászlót és Németh Zoltánt).Kritikákat világirodalmi kötetekről és Böndör Pál verses elbeszéléséről olvashatnak, az újvidéki költő könyvét…
Tovább
A költő és a képzőművész, akik különböző nyelveken szólították meg és bírták szóra egymást, kísérleti párbeszédük során megalkottak egy újat, elkezdtek beszélni egy közöset is. A kontinenseken átívelő, szerkesztőprogramok platformjain folytatott interakcióik közben létrehoztak egy olyan koncentrált kifejezésmódot, amely mediális átlépésekkel, eltérő kódrendszerek váltakozásával és keveredésével, szabályok felülírásával és határok megnyitásával tesz szert rendkívüli közlőerőre.…
Tovább
Februári számunkban izgalmas és fajsúlyos 19. századi tanulmányblokkal jelentkezünk: Eisemann György, Milbacher Róbert, S. Varga Pál, Vaderna Gábor és G. István László dolgozataival. A szemle rovatunkba Dobos István Szerb Antal magyar irodalomtörténetéről ír, Balogh Gergő Kulcsár-Szabó Ernő könyvéről, Zelei Dávid Keresztesi József kritikáiról, Szabó Bernadett Schein Gábor regényéről, Papp Máté Sütő Csaba Andrásról. Verseket Csobánka Zsuzsa Emesétől, Villányi Lászlótól, Lackfi Jánostól, Olty Pétertől, Nyerges Gábor Ádámtól, Fellinger Károlytól, Tábor Ádámtól és…
Tovább
A magyar irodalomtudomány figyelme csak a legutóbbi időben fordult az állat sokrétű, irodalom- és kultúrtörténeti, egyúttal pedig teoretikus szempontokból is különösen jelentősnek mutatkozó témája és vizsgálati iránya felé. Az itt szereplő tanulmányok sok esetben a hazai tudományosságban is egyre több figyelmet érdemlő biopoétika által felnyitott horizonttal létesítenek kapcsolatot, hol alkalmazva vagy akár továbbgondolva az annak…
Tovább
2020. január 21-én bemutattuk a januári Alföldet, s egyben a lap megújult külcsínét – hosszú idő után döntött úgy a szerkesztőség, hogy a folytonosság és változás jegyében új dizájn kialakításába fogunk, amelyben egy korszerűbb vizuális elrendezésben a hagyományos képi elemek és megoldások is visszatükröződnek és átértelmeződnek. Bízunk benne, hogy olvasóink az új külsőben is szeretni…
Tovább
Hosszú idő után megváltozott az Alföld külcsíne, s a megújult folyóiratot ezen alkalommal veheti először kézbe a közönség. Bemutatjuk januári lapszámunkat, amelyben a 20 éve elhunyt Petri Györgyre emlékezünk: értelmezéseket, kritikákat közlünk az összegyűjtött versekről és az életműről, valamint Várady Szabolcs közreadásában kötetben eddig meg nem jelent, diákkori Petri-verseket is megjelentetünk. A szépirodalmi rovat Petri-hommage-okkal…
Tovább
„Az újkori európai képzőművészetben az akt műfajának elterjedésével a nőábrázolások egyre inkább eltárgyiasítják és erotizálják a női testet, amely a férfitekintetnek kiszolgáltatva az eszményi szépség mellett mindig felidézi a férfitest elleplezett vágyait is. Tanulmányaim és esszéim alapvetése, hogy az újkortól kezdődően a képzőművészeti gyakorlat, a XVIII. század végére pedig az irodalmi szövegek is egy olyan…
Tovább
A 70. évfolyamában járó Alföld folyóirat „Határ” címmel nyílt pályázatot hirdetett. Pályázni két kategóriában (vers és próza; esszé és tanulmány) lehetett. Egyéb műfaji megkötés nem volt, tematikusan is csak annyi, hogy a mű kapcsolódjék a pályázat címéhez, hívószavához. A két kategória első három helyezettje pénzjutalomban részesült, további kiváló kéziratokat pedig az Alföld „Határ” című, 2019. decemberi…
Tovább
Egyre kockázatosabb vállalkozás az elmúlt évszázad történelméről írni. Ezt Romsics Ignác az utóbbi időben igazán megtapasztalhatta, hiszen olyan témákhoz nyúlt hozzá ismételten, amelyek nap mint nap indulatokat kavarnak nemcsak a történettudósok vagy politikusok között, hanem akár a kocsmaasztaloknál is. Meglehet, Mohácsról is szívesen vitatkozunk, de minden bizonnyal nem jövünk már dühbe tőle. Ezzel szemben Trianon…
Tovább
Sorozatunkban arra teszünk kísérletet, hogy a lapunkhoz közel álló szerzők aktuális könyveiről kérdezünk meg irodalmárokat – írókat, kritikusokat, szerkesztőket –, s kérjük véleményük rövid kifejtését. Három kérdésben igyekszünk hol tágabb összefüggéseket firtatni, hol részletkérdésekbe belemerülni, odafigyelve mind a mű által megszólított hagyományra, mind a kötet már meglévő kritikai visszhangjára. Ezúttal Tar Sándor Vén Ede című…
Tovább
Fiatalember, azokból vajon lehet-e vinni, kérdezte egy férfi, majd oda mutatott, ahol a fellépőknek kellett volna ülniük. A lapszámokra gondolt, melyek az est főszereplői számára kikészített asztalon magasodtak. Szerintem majd csak a beszélgetés után, válaszoltam, és közben a megtelt fogadótér széksorain ülőkön futtattam végig a tekintetem. Mások is a közönséget fürkészve ütötték el a csúszással…
Tovább
„Eszembe jut a sok dolog, amit leírtak rólam – hogy én egy embertelen női démon vagyok; hogy egy elvetemült gazember ártatlan áldozata vagyok […]; hogy túlságosan tudatlan vagyok ahhoz, hogy tisztában legyek azzal, mi a helyes, s az akasztásom törvény általi gyilkosság volna; […] hogy olyan személynek látszom, aki jóval felette áll alacsony társadalmi helyzetének;…
Tovább
Négy elbeszéléskötetet – Vonalkód (2006), Hazaviszlek, jó? (2009), Pixel (2011), Pillanatragasztó (2014) – követően jelent meg 2017-ben Tóth Krisztina Párducpompa című, tárcanovellákat tartalmazó könyve. A négy korábbi kötet szerkezete egyaránt szigorú logikát követ. A Vonalkód 15 történetét a zárójeles alcímükben is jelzett vonalmetaforika köti össze; a Hazaviszlek, jó? 51 szöveget tartalmaz, öt ciklusra bontva, a…
Tovább
Alföldonline.hu: Javaslom, indítsuk a beszélgetésünket ennél a konkrét debreceni rendezésénél jóval korábbról, hiszen Önnek már a származása is rendkívül érdekes. Kazanyban született, orosz–tatár–bolgár gyökerekkel rendelkezik, valamiért mégis régóta Magyarországon (is) él, s a nyelvünket is kiválóan beszéli. Kérem, avassa be az olvasókat a magyarországi kötődése történetébe! Hét éves korom óta gyakran éltem itt, azért, mert…
Tovább
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij elvileg gyógykezelés céljából, valójában azonban a benne tomboló, jó ideig csillapíthatatlannak tűnő játékszenvedélye kiélése érdekében az 1860-as évek közepén Bázelben járt, ahol a Művészeti Múzeumot meglátogatván beleütközött Hans Holbein A halott Krisztus című remekművébe. A szenvedésektől eltorzult arcú Jézust ábrázoló kép akkora hatást gyakorolt rá, hogy ettől kezdve nem hagyta nyugodni a…
Tovább
„Ebben a városban járunk.” A szó legszorosabb értelmében. Debrecenben vagyunk, a város legsötétebb bugyraiban, ahol túlélni csak a mindennapos ügyeskedéssel lehet, ahol a bűnözés egy természetes folyamat, megélhetési lehetőség, vagy az egyetlen út ahhoz, hogy magunkat és a minket körülvevő világot el tudjuk viselni.
Tovább
A XII. DESZKA Fesztiválnak vannak rejtett, s ennek a jelentős színházi eseménynek csak a vége felé feltáruló összefüggései. A fesztivál utolsó előtti napján, április 13-án bemutatott Vakok című előadás fiatal, brassói származású rendezője, Nagy Botond ugyanis annak a Kiss Csabának, pontosabban az ő Sirály-rendezésének a hatására fordult annak idején a színházcsinálás felé, akivel szintén az…
Tovább
A XII. DESZKA Fesztivál egyik legjobban várt, egyben legígéretesebb előadását, a Pintér Béla és Társulata, valamint a budapesti Katona József Színház koprodukciójában létrejött Ascher Tamás Háromszéken című darabot látva azt gondolom, hogy semmi szükség azzal foglalkozni, hogy miért, milyen újságírói támadásra adott válaszként született meg a produkció, amely elvileg azért jött létre, hogy a Katona…
Tovább
A tavalyi DESZKA Fesztiválon résztvevők számára nem ismeretlen Visky András Pornó című drámája. Ám, míg az előző évben a szatmárnémeti társulat adta elő Debrecenben, addig idén a lengyel Poznańi Nowy Theatre társulatának egyik tagja, Edyta Łukaszewska előadásában, monodrámaként láthatta újra a fesztivál közönsége ezt a korántsem egyszerű darabot – ráadásul lengyelül, magyar felirattal.
Tovább
„A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az” – a 19. századi klasszikus alkotás, az Anna Karenina kezdő sorai jutottak először eszembe, amikor a Csokonai Színház nagyszínpadán a XII. DESZKA Fesztivált megnyitó előadás, a díszvendég, Háy János szövegei ihlette Kemping című produkció megtekintésére készültem.
Tovább