Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Alföld folyóirat - Tanulmány, kritika
51
archive,category,category-alfold-tanulmany-kritika,category-51,ajax_fade,page_not_loaded

Tanulmány, kritika

  • Béres Zsuzsa:
    Teljes fejetlenség a városban

    „Ebben a városban járunk.” A szó legszorosabb értelmében. Debrecenben vagyunk, a város legsötétebb bugyraiban, ahol túlélni csak a mindennapos ügyeskedéssel lehet, ahol a bűnözés egy természetes folyamat, megélhetési lehetőség, vagy az egyetlen út ahhoz, hogy magunkat és a minket

  • Gyürky Katalin:
    Belső vakság

    A XII. DESZKA Fesztiválnak vannak rejtett, s ennek a jelentős színházi eseménynek csak a vége felé feltáruló összefüggései. A fesztivál utolsó előtti napján, április 13-án bemutatott Vakok című előadás fiatal, brassói származású rendezője, Nagy Botond ugyanis annak a Kiss

  • Béres Zsuzsa:
    A szeretet szabadsága

    A tavalyi DESZKA Fesztiválon résztvevők számára nem ismeretlen Visky András Pornó című drámája. Ám, míg az előző évben a szatmárnémeti társulat adta elő Debrecenben, addig idén a lengyel Poznańi Nowy Theatre társulatának egyik tagja, Edyta Łukaszewska előadásában, monodrámaként láthatta

  • Gyürky Katalin:
    Sajátos piac

    „A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az” – a 19. századi klasszikus alkotás, az Anna Karenina kezdő sorai jutottak először eszembe, amikor a Csokonai Színház nagyszínpadán a XII. DESZKA Fesztivált megnyitó előadás, a

  • Nemes Z. Márió:
    „Egy tizenöt centiméteres, hetvengrammos nő férje lettem.”

    Kulcsár Szabó Ernő egy jelentős tanulmányában József Attila 30-as évekbeli nagy verseinek (köztük az Eszméletnek) egyik meghatározó poétikai nóvumaként nevezi meg a modernista humánideológia és líraesztétika közti antropocentrikus szövetség zálogaként értelmezett organikus kód feltörését: „A versnek ugyanis min­denekelőtt abban

  • Kustár György:
    Pátoszmentes reflexiók

    A Sárospataki Füzetek és az Alföld folyóirat „reformációs” számának köszönhetően két, egymástól tematikusan, érdeklődését tekintve távoli folyóirat léphetett párbeszédbe. Mindkét szám izgalmasra sikerült: az Alföld éppen azáltal, hogy Hodossy-Takács Előd, Bölcskei Gusztáv, Nagy Károly Zsolt, Bálint Péter, vagy a

  • Konkoly Dániel:
    Szövegek és nemek között

    Mind Mizsur Dániel, mind Horváth Imre Olivér első kötete (Karc, illetve Nem szimpátia) átgondolt és feszes szerkezetű. Míg Mizsur könyve ciklusokra nem ta­golt egység, addig Horváthét három angol nyelvű idézet tagolja három ciklusra. A Mi­zsur-kötet azonban mintha az olvasás

  • Kulin Borbála:
    Odüsszeia a nyelv birodalmában

    Él a biológia tudományában egy kifejezés a nyolcvanas évek óta, a „kiterjesztett fenotípus”. Az idea (extended phenotype) Richard Dawkinstól származik, és arra utal, hogy az egyes egyedekhez olyan erősen hozzánő a mikrokörnyezetük: az esz­köz, amit rendszerint használnak, a konstrukciók,

  • Beck Zoltán:
    Halottként él a költő

    Van, hogy a vers olyan szöveg, amely nem léphet el a valóságától – nem attól, amit tárgyal, amit mozgósít, vagy bárhogyan is, de szövegez, hanem írójától mint a szöveg legközvetlenebb valóságától. Van, hogy a költő felől indulunk, és van,

  • Mizsur Dániel:
    Egy nagyszabású tér bejárása

    A Porcelánbolt recenzense szíve szerint tartaná magát Seneca útmutatásához, mi­szerint elég csak annyit olvasnia az embernek, amennyit éppen birtokol, máskülönben az olvasás nem más, mint „csapongó állhatatlanság” (Erkölcsi levelek, 2. le­vél). Amennyije van, annyit képes megemészteni, annak lényege leülepszik

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archív bejegyzések