Hogyan nem ég ki Columbo?

Simon Ferenc: A „Columbo-módszer” Ritka az olyan könyv, amelynek szerzője azzal dicsekszik, hogy az ő műve nem kerül könyvesbolti forgalomba. Létezőnek kell-e tekintenünk egyáltalán egy ilyen kulturális terméket? Megkapta-e a Országos Széchényi Könyvtár a kötelespéldányokat, azaz bekerült-e az alkotás nemzeti archívumunkba, hazánk kulturális vérkeringésébe? És egyáltalán hogyan lehet hozzájutni, ha már prés alá sodorta az…

Tovább
Határmezsgyék kutatása

Ljudmila Ulickaja: A lélek testéről, ford. Morcsányi Géza, a verseket ford. Kántor Péter Ljudmila Ulickaja a rejtélyek asszonya, aki mindig váratlan fordulatokat tartogat az olvasók számára: többször hallhattuk már, hogy nem ír több regényt, mégis, a következő megjelent alkotása regény volt; verseit nem szívesen publikálta, és mégis, legújabb, 2019 novemberében megjelent A lélek testéről című…

Tovább
„Olvasnod kell, nem vitás!”

NEM kötelező: Kortársak és kimaradók – szöveggyűjtemény középiskolásoknak (szerk. Király Levente) A tízmillió fociedző és virológus hazájában közügy az irodalom is. Elég bedobni a magaskultúra állóvizébe, hogy egy klasszikus nem felel meg korunk társadalmi elvárásainak, és felrobban az internet. Tóth Krisztina interjúban kimondott, vitacunamit gerjesztő gondolata meg sem rezgette a nemzeti alaptanterv mélyen bebetonozott vaskorlátait,…

Tovább
lábujjhegyen jár a csönd

Oláh András: Fagypont alatt – Te, olvastad Oláh András legújabb kötetét, a Fagypont alatt-ot? – Sajnos még nem. Mikor jelent meg? – 2020-ban. A Magyar Naplónál. – És? Milyen? – Nagyon jó. Erős kötet.  Bátran megállja a helyét az április bolondjai (2017) és a 2019-es válogatáskötete, a visszafelé mellett. – Értelek. Jó sok kötete jelent…

Tovább
A Biblia rajzolt margójegyzetei

Serge Bloch – Frédéric Boyer: Biblia. Az ősi történetek, fordította Pacskovszky Zsolt Érdekes könyv jelent meg az idei nyár végén: egy Biblia, vagy inkább egy képeskönyv a Biblia történeteivel. Ez így nem pontos megfogalmazás, mert nem a Biblia szövegeit olvashatjuk benne, hanem azoknak parafrázisait vagy inkább magyarázatait. Az lenne a helyes, ha a Biblia lapjaira rótt…

Tovább
A hely, ahol szívesen élnénk

Újvárad, 2021/1. Minden kezdet nehéz, akár egy közmondás megöröklött és folytonos újragondolásra váró terhe. Ezen a nehézségen pedig még az sem könnyít, ha élünk azzal a nagyon is megalapozott gyanúval, hogy valójában minden kezdet csupán újrakezdés, valamilyen kulturális technika, gyakorlat, mintázat, ethosz nem azonos módon történő megismétlése abban a hagyományban, melyben kiszakíthatatlanul bennfoglaltatunk. Ilyen elszánt…

Tovább
Narratívába szorulva

Ricardo Piglia: Az eltűnt város, ford. Kertes Gábor Az argentin író regénye Kertes Gábor fordításában, a FISZ Horizontok sorozatának 13. köteteként, a Kalligram Kiadó gondozásában látott napvilágot. Az Éjjeli vadászat után ez Piglia második magyarra fordított regénye, és amint Cselik Ágnes utószavából és a könyvesboltok kirakatából megtudhatjuk, nem egyedül képviseli ha­zánkban generációját, kortársa volt például…

Tovább
Az örökkévaló súlytalan botlásai

Bódi Attila: Pax Kezdetben vala az irónia. Abból pedig megszületék a mű. De nem pusztán megszületik, hanem el is hal. Mert a világ alkotója, aki eljön erre a világra, olyan, mint egy kamasz, aki azt sem tudja, miért van e földön. Bódi Attila Jézus-története meglepő és elgondolkodtatóan mulatságos. Mert mi van akkor, ha kiderül, hogy…

Tovább
A fajzatok eredete

Moskát Anita: Irha és bőr Az emberek állatokról alkotott képe nem oszlik el egyenletesen a kultúra minden szeletében. Az állatok képességeiről való téves gondolkodás (például hogy az ál­latok nem gondolkodnak) az emberi kultúra számos területén megfigyelhető, és oly­kor még azt is bizonygatni kell, hogy ez a kép csakis félrevezető lehet az evolúció bevonása nélkül. Ugyanakkor…

Tovább
Fajzattá tettél

Moskát Anita: Irha és bőr Az emberi faj születése óta vaskörömmel kapaszkodik a világot megmagyarázó mítoszokba, amelyek letisztultan, univerzális formában értetik meg a Föld lakóival azt, hogy hogyan kerültek ide, ki alkotta meg őket és milyen céllal. Azonban az elmúlt évszázadban a tudomány exponenciálisan növekvő befolyása és az egykor elképzelhetetlennek tűnő találmányok beáramlása a hétköznapokba…

Tovább
Mit kíván a magyar nemzet? Le a csomós tökfőzelékkel!

Kollár Árpád – Grela Alexandra: Félbevágott március Március idusáról nekünk, magyaroknak nem csak, illetve nem elsősorban Julius Caesar neve jut eszünkbe, hanem Petőfié, Táncsicsé, Vasvári Pálé, Jókai Móré… és biztos vagyok benne, hogy mindenki, aki most olvassa ezt a recenziót, tudná még folytatni a névsort. Az 1848. március 15-ei eseményekre, miként tavaly, úgy idén is…

Tovább
Zuhanások és emelkedések

László Noémi: Műrepülés; Kürti Andrea rajzaival Szabadesés, énkeresés, szomorúság, félelem, álom és valóság közti lebegés tapasztalatát járja körül a 2020 tavaszán megjelent Műrepülés, amely voltaképpen két médium, két alkotó szerencsés viszonttalálkozásából jött létre. Kürti Andrea illusztrátornak és László Noémi költőnek nem ez az első együttműködése, a csíkszeredai Gutenberg kiadónál megjelent Bodzabél című verseskötet 2017-ben a…

Tovább
Levegőt!

Jenei Gyula – Verebes György: Légszomj Jenei Gyula magyartanár (szolnoki Varga Katalin Gimnázium), költő, szerkesztő, újságíró, 1998 óta alapító főszerkesztője az Eső irodalmi lapnak. Jómagam Az időben rend van kötetnél kapcsolódtam munkásságához (FISZ, 2011), jelen kötet pedig évtizeddel később már az Eső Könyvek és a Szolnoki Művészeti Egyesület együttműködésében jelent meg. A címötletet Molnár H.…

Tovább
Segítség, felnőttem!

Lipták Ildikó: Csak neked akartunk jót; Jásdi Juli rajzaival A kabátunkra nem igazán szoktunk nagy figyelmet fordítani, egészen addig, amíg egyszer csak el nem tűnik. Lipták Ildikó ifjúsági regényében ez a mozzanat indítja el a cselekményt. A könyv főhősével, Lillával könnyen tudunk azonosulni, a történet ugyanis E/1-ben íródott, ez pedig azt a hatást kelti az…

Tovább
Nyomorra zuhant apokalipszis

Bogdan Suceavă: Éjszaka valaki meghalt érted, ford. Vallasek Júlia Hányféleképp lehet kiírni magunkból a romániai kommunizmust? Erre a kérdésre az elmúlt évtizedek számos magyar regénye kínál alternatívát. A legismertebbek közt említhetjük Tompa Andrea, Dragomán György, Bodor Ádám, Vida Gábor köteteit, de a listát jócskán bővíthetjük tovább. A rendszerváltás előtti hétköznapokat a túléléshez elengedhetetlen állandó ügyeskedés…

Tovább
Trauma, retoricitás, katarzis

Tóth Krisztina: Fehér farkas Tóth Krisztina Fehér farkas (2019) című könyve paratextuálisan is jelölten novellákat tartalmaz. A tárca jellegű szövegeket összegyűjtő Párducpompa (2017) után az író visszatért a hagyományosabb elbeszélőformához, kötetszinten utoljára a Pilla­nat­ragasztóban (2014) láthattunk erre példát. A Fehér farkas 16 novellája is bizonyítja, hogy szerzője mára teljesen belakta epikus tereit, teremtett világát, így…

Tovább
A kultúra újrahasznosításáról

Rafael Pinedo: Plop, ford. Izsó Zita A katasztrófa, a blanchot-i értelemben véve, mindig a küszöbön áll, mégsem tudjuk időben elhelyezni. Kétféleképpen sem, teszem hozzá, hiszen egyrészt nem tudjuk pontosan, mikor fog bekövetkezni, ilyen módon lehetetlen felkészülni rá, másrészt ugyanúgy nem tudjuk elképzelni a jövőben, ahogy a jelenben sem. Szá­mos olyan regényt és filmet említhetnénk a…

Tovább
Azok a „finom, porhanyós mezsgyék”

Bán Zsófia: Lehet lélegezni! „Hol húzódik a még és a már közti határ finom, porhanyós mezsgyéje?” – teszi fel a kérdést Bán Zsófia legutóbb megjelent novelláskötetének nyitódarabja. A metaforika sejteni engedi, hogy ezek a határok sérülékenyek, könnyen átrendeződnek vagy éppen el is tűnnek, így szinte észrevétlenül jutunk át rajtuk. A rövidebb-hosszabb lélegzetű elbeszélések a bennünket…

Tovább
A realizmus irálya

Garth Risk Hallberg: Ég a város, fordította Bart István A szavak és a dolgok előszavában Foucault a tudásarcheológiai törekvések meghatá- rozásakor 1966-ban azt a megállapítást tette – többek között –, hogy „[a]z ismeretek talán keletkeznek, a gondolatok talán átalakulnak, és hatnak egymásra (de hogyan? A történészek mostanáig nem válaszoltak erre a kérdésre).” A történettudományi felelet kidolgozása…

Tovább
A tudományos haladás védelmében

Avi Loeb: Földönkívüli. Egy idegen civilizáció első nyomai A tudomány működésébe be van építve egy alapvető mechanizmus, amelyet sokan sokféleképpen megfogalmaztak már, és az a lényege, hogy nem azt tanácsos elfogadnunk, ami vonzó, hanem azt, ami valószínűbb. Nem azt, ami tetszetős, hanem azt, amiben az elmélet és a kísérleti eredmények összhangban vannak. Ha az utóbbiak…

Tovább
A háttérhez közel

Terék Anna: Háttal a napnak Nehezen tudtam elkezdeni írni ezt a szöveget Terék Anna új verseskötetéről, mert nehéz arról írni, ha egy versben pont azok a részek nem tetszenek, amelyek egy apa betegségéről és haláláról szólnak. Miközben leírom az első a mondatot, beugrik, amit a költőkről és a kritikusokról írt Gottfried Benn: „Egy új vers…

Tovább
Könyvek karácsonyra 5. – Diótörő

Varró Dániel, Szegedi Katalin: Diótörő (Jelenkor) Vitathatatlan, hogy E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje az egyik legszebb karácsonyi történet, amit advent idején olvashatunk. Az időről időre megjelenő Diótörő-feldolgozásokban életre kelt különböző valóságok, létszférák közötti közlekedés lehetősége, a fiúknak és lányoknak egyaránt izgalmas történetszövés pedig lehetővé teszi, hogy ez a mese…

Tovább
Lombhullás visszafelé – Korpa-reflexiók

Korpa Tamás: A lombhullásról egy júliusi tölggyel Mekkora egy erdő. Meddig ér egy erdő. Milyen egy erdő. Középhegység, ami már megizzaszt, de hágóvas még nem kell hozzá. Türelmesen, lépésről lépésre, rétegenként épített csúcsok, a növekedés halvány emlékével. Kitartóan koptatott csúcsok, hamar megszokható, azaz otthonos szomorúsággal. A csúcs, ami feledhető, mert nem elfed, nem uralkodik, nem…

Tovább
Könyvek karácsonyra 4. – A kalóz királylány

Zalka Csenge Virág: A kalóz királylány – Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek, Herbszt László illusztrációival (Móra) Egy mesegyűjtemény mindig attól lesz különleges, ha különleges mesék állnak benne. És a mesék nem csak attól különlegesek, ha kivételesen hőseik döntő többségben nők vagy lányok, ráadásul nagyon különböző lányok. „Unalmas lenne a világ, ha mindenki csak azokat a meséket…

Tovább
Könyvek karácsonyra 3. – A fal

Petr Sís: A fal; Peťovská Flóra fordítása 2018 novemberében a bécsi Institut für Jugendliteratur könyvtárában üldögéltem, és a történelmi témájú gyerekkönyvek polcáról kigyűjtött köteteket lapozgattam. Arra már nem emlékszem, miért éppen ez a kérdéskör érdekelt, vagy hogy milyen szempont szerint válogattam (valószínűleg csak úgy találomra), de élénken él bennem az a pillanat, amikor megpillantottam Petr…

Tovább
Könyvek karácsonyra 2. – Navigátor

Navigátor 3, szerk. Lovász Andrea (Cerkabella) A gazdag hazai gyerekkönyvkínálat még akkor is elbizonytalanítja a gondos szülőt, ha már tapasztalt (fel)olvasóként és könyvesbolt-látogatóként ismeri a választék egy részét. Ki segít neki? Hová fordulhat az iskolai könyvtáros és a magyartanár, ha a szűkös anyagi keretből csak a legjobbakat szerezheti be, vagy az egyre kevesebb lelkes könyvmolynak…

Tovább
Könyvek karácsonyra 1. – Pagony

Harcos Bálint: A medve, aki a karácsonyfában lakott; 3-5-8 perces téli mesék Szimonidesz Hajnalka rajzaival; Wéber Anikó: Hanga régi karácsonyai Ha a gyermekeinknek könyvet választunk, az sem elhanyagolható szempont, hogy nekünk, felnőtt olvasóknak is elnyerje tetszésünket a szöveg, képes legyen bennünket is elragadni legalább néhány perc vagy egy félórácska erejéig a mindennapok taposómalmából. A régi…

Tovább
Kétfele bontott kritika

avagy mit írt volna a Címtelen földről a Booking.com és a Quart.hu Címtelen föld. Fiatal erdélyi metamodern líra Booking.com Pontszám: 9/10 🙂 Jó ár/érték arány. 26 szerző versei közel 300 oldalon, nem messze a központtól. Viszonylag kis területen nyújt változatos élményt, a legkülönbözőbb elvárásokhoz is hozzáilleszthető. Rendkívül részletes leírást tartalmaz a bevezetőjében, különböző útvonaljavaslatokkal. 🙁…

Tovább
Hol is kezdjem

Balássy Fanni: Hol is kezdjem Egy idős ember és egy csecsemő beszélget a Hol is kezdjem című könyvről. Az idős most olvasta fel a csecsemőnek. – Kezdem ott, hogy jól szórakoztam.– Én is.– De nem ilyen egyszerű.– Lehetne ilyen egyszerű, ha még időben megfognánk. Amúgyis meg kell fogni mindent. Tapogatni, a szánkba venni, megrágcsálni. Aztán…

Tovább
Három kritika – híradás egy kolozsvári műhelyről

Borcsa Imola: Magnebéhat [Az Alföld folyóirat elkötelezett amellett, hogy különféle módokon irányítsa rá a figyelmet a kritikai diskurzusra. Örömmel adunk helyet a jelen összeállítás fölvezető gondolatait is jegyző Balázs Imre József által vezetett kolozsvári kritikai műhely három írásának, és azzal igyekszünk hozzájárulni a műhelymunkához, hogy fölkértünk három tapasztalt kritikust, hogy röviden szóljanak hozzá a recenziókhoz.…

Tovább