Transzkulturalizmus és ubikvitás

A magyar irodalom szlovák nyelvű regényeiről Tanulságos vállalkozás megfigyelni az irodalomtörténetnek mint a romantikában kialakult műfajnak az egyes stádiumait, átmeneteit, válságát, kiterjesztését, hiszen a műfajok – mint ahogy az irodalomtörténet műfaja is – változnak az időben, új kihívásokra adnak választ, új lehetőségekre reflektálnak. Egy rövid esszé terjedelme arra kevés, hogy érvényes áttekintést lehessen adni erről…

Tovább
Kalandos történet a mese erejéről

Elisabetta Gnone: Olga a papírlány 3. – Talányka, illusztrálta Linda Toigo Nehezen vettem fel a történet ritmusát. Két párhuzamosan futó cselekmény, két különböző világ váltakozása. Az egyik a valóság: négy kisiskolás gyermek vidéken kirándul az erdőben, és egy vihar következtében izgalmas kalandba keverednek; a másik a mese: egy kislány, Talányka utazása a képek és a…

Tovább
Ameddig csak elér a fény

Tóth Krisztina: Bálnadal Ahhoz képest, hogy milyen nagyformátumú költészetről van szó, meglepőnek tűnhet Tóth Krisztina lírai életművének nem túl nagy terjedelme. A válogatott és új verseket tartalmazó Porhó 2001-ben igencsak megrostálta a korábbi három kötet anyagát, és azután is csak három verseskönyv látott napvilágot a szerzőtől. A 2017 és 2020 között keletkezett verseket összegyűjtő Bálnadal…

Tovább
Dob, harang, darbuka és vibrafon

Viselnéd a szemem – Kortárs amerikai költészet és próza, szerk. Domokos Johanna, ford. Gyukics Gábor A legizgalmasabb hazai művészeti projekteket mindig is átitatták más művészeti ágakból és az eltérő kultúrákból érkező hatások. Ady Endre harmadik, Új Versek című kötete például nem lett volna ekkora szenzáció, ha nem érik előtte Adyt erős francia impulzusok, és nem…

Tovább
Szindbád főfelügyelő Nyugaton

Csabai László: Inspektor Szindbád Csabai László a Szindbád-univerzumot az új könyvében ott folytatja, ahol abbahagyta: immár a negyedik kötetben követhetjük nyomon a huszadik századdal egyidős nyomozó kalandjait. A történet a szokásos módon bivalyerős cliffhangerrel záruló előző könyv, a gigászi hosszúságú Szindbád, a forradalmár sztoriját rendkívül izgalmas irányban vezeti tovább. Élete legnagyobb dilemmája az 1956-os forradalommal…

Tovább
Az irodalom természete

A ránk bízott kert, Ökoköltészet – Világirodalmi antológia, szerk. Bordás Máté, Sipos Tamás Bár az irodalom korszakolása szükségszerűen utólagosan történő folyamat, azonban úgy tűnik, hogy jelenleg körvonalazódik a világlíra egy új korszaka: az ökoköltészet. De mennyire szerencsés, vagy egyáltalán lehetséges a jelenből ráolvasni egy korszakhatárt a kissé alaktalannak tűnő, nem feltétlenül törésvonalak mentén szerveződő, soknyelvű…

Tovább
Egy újságírói életrajz irodalmi és sajtótörténeti dilemmái

Wisinger István: Pulitzer. Egy magyar származású amerikai sajtómágnás kalandos élete Wisinger István nagy múltú rádiós és televíziós újságíró, egykori szakma-érdekképviseleti vezető (MÚOSZ-elnök), doktorált (DLA) médiakutató, valamint egyetemi óraadó és oktató könyvszerzőként már régebben is ismert volt. Ám a 2010-es évek második felében új sávot nyitott a pályáján: regényesített biográfiai munkákat kezdett írni. A korábbi közéleti,…

Tovább
Gyerekkönyvkalauz

Zólya Andrea Csilla: Gyermekirodalmi dzsípiesz A (kortárs) gyerekirodalomban való eligazodás már hagyományosnak számító nyilvános fórumainak a gyerekkönyvtárak (és könyvtárosok mint akár egyszemélyes intézmények), a kiadói marketing, a különféle internetes oldalak, blogok vagy a gyerekkönyves díjak számítanak. A tudományos hangoltságú diskurzus is fellendülőben van, a tanárképző és egyéb egyetemi műhelyek mellett folyóiratok, elhivatott folyóirat-szerkesztők, kritikusok vagy…

Tovább
,,Előre eltervezett hirtelen felindulás”

Nyerges Gábor Ádám: Nincs itt semmi látnivaló Nyerges Gábor Ádám Nincs itt semmi látnivaló című verseskötete öt verscikluson vezet végig, és miután a cikluscímek egy lineáris, narratív folyamatot írnak le (Helyszíni vizsgálat, Kísérlet, Körülmények, Bizonyíték hiányában, Szembesítés), elsőre egy detektívtörténet kibontakozását remélhetnénk a kötettől, a versek egyvelege azonban sokkal inkább emlékeztet egy mozgóképes műfajra, a…

Tovább
Ablakok nézni, utak haladni

Gazda Albert: Leningrád „Te csak tanulj, kisfiam, mondja apa és anya. Hogy soha ne kelljen olyan nehezen dolgoznod, mint nekünk. Úgyhogy tanulok.” – olvassuk Gazda Albert Leningrád címmel megjelent, a szerzői meghatározás szerint „önéletrajzi ihletésű” regényében. A biztonságos otthontól egyre messzebb ellépő elbeszélő végleg sosem távolodik el, minden, amit elmesél, szervesült, amit mond, belülről mondja.…

Tovább
Avantgárd nőírók kettős marginalitásban

Földes Györgyi: Akit „nem látni az erdőben”. Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar kontextusban Földes Györgyi tematikus tanulmánykötetében a történeti avantgárdban alkotó nők jelenlétét vizsgálja, és arra keresi a választ, hogy miért maradtak ki a kánonból, miért halványult el az alkotói identitásuk a mozgalmak férfi tagjaikéhoz képest. Ennek érdekében szakmai érvényesülésüket, pályájuk alakulását összeolvassa politikai és…

Tovább
Továbbra is darabokban

Simon Márton: Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni Simon Márton új kötetének egyik legszembetűnőbb jegye a fragmentáltság, feldaraboltság – mind a versek építkezési módjában, mind a kifejeződő létélményben. A montázsolás technikája, a képek és a leírások elemeinek mellérendelése, a felsorolások, elliptikus mondatok az eddigi Simon-lírából már ismerős eljáráscsomagot alkotnak. A versek formai kompaktságuk tekintetében valahol…

Tovább
A fellebbentett líra

Imolya Patricia: Esetlapok – Kórháznovellák Egy 1 és 10 közötti skálán mi volt a legerősebb fájdalom, amit valaha éreztél? Hányszor hánytak már le idegenek? Tudod, mit jelent a líra szó az orvosi nyelvben, vagy hogy mi a különbség a mentőgépkocsi, az esetkocsi és a rohamkocsi között? Imolya Patricia novelláskötete nemcsak olyan meghökkentő kérdéseket vet fel…

Tovább
Párbeszédes képtörténet

David Hockney – Martin Gayford: A képek története gyerekeknek, ford. Papolczy Péter, illusztrálta Rose Blake Egy jó kép többet mond ezer szónál, tartja a régi mondás. Különösen fontos ez gyerekeknek készülő oktató-nevelő vagy szórakoztató olvasmányok esetében. Már Comenius is ezt az elvet vallotta, amikor Orbis Pictus című munkájában képek segítségével vezette be a világ titkaiba…

Tovább
Admirare necesse est

Szvoren Edina: Mondatok a csodálkozásról Szinte nincs is mit csodálkozni azon, hogy Szvoren Edina szövegei ismét és e kötet kapcsán még inkább megdolgoztatják a befogadót. A komoly munka, ami persze időnként móka és kacagás, már az első szöveggel (szövegben) elkezdődik. Mozgósításom rögtön a második oldalon kezdődött, amikor azon kaptam magam, hogy próbálom felvenni és utánozni…

Tovább
Nyers sötét

Kabai Csaba, Kabai Lóránt, Kabai Zoltán: Horizont Három fivér egy kötetben. A belső borítón kőfal előtt állnak – labirintus kőfala lenne? Barátságosan mosolygó, kopaszodó negyvenesek, mégis van így együtt bennük valami örökfiatalos derű. Talán mert a kötet tartalmaz gyerekkori képeket is, a nyilván akkor új családi autóról (Zaporozsec), akkor új róluk, ahogy egy vidéki telken…

Tovább
Beavatás a versélménybe

Fenyő D. György: Útikalauz a vershez A versolvasás élmény, utazás. A tanítás ideális esetben olyan alkalmazott irodalomtudomány, amely a befogadó/az olvasó, vagyis a diák élményét helyezi első helyre, és ennek az élménynek az átélését támogatja a műértelmezéssel. A költészet tanítása tehát igazán szép kihívás. Az alapjai már egészen kiskorban kezdődnek, a gyerekek az első mondókákkal…

Tovább
A haza tág romantikája

Markó Béla: A haza milyen? Az idén 70 éves Markó Béla A haza milyen? című kötetének második olvasásakor megpróbálkoztam egy kísérlettel: miután a könyv mind terjedelmében, mind pedig első olvasásra különös tágasságot sugalmazott, ezt a tágasságot a címhez igazítandó, azt kezdtem el vizsgálni, hogy milyen az egyes prózaversek hazaleírása akár konkrét, akár tágabb, metaforikus értelemben.…

Tovább
A hazug elbeszélők igazsága

Moskát Anita: A hazugság tézisei Közhely, de az utóbbi években alapvetően kérdőjeleződött meg az objektív igazságokba vetett hit. Az álhírek, dezinformációk és összeesküvés-elméletek korában, ha megjeleik egy hír, szinte rögtön felbukkan a szöges ellentéte is, míg végül teljessé válik a bizonytalanság. A viták arról, hogy mi az igazság és mi a hazugság, meddővé váltak, mintha…

Tovább
Hazaúton Isten lábnyomában

Lajtos Nóra: A tölcsérjázmin éneke. Istenes versek Isten, az ő mibenlétének – vagy hiányának – tematizálása kiapadhatatlan irodalmi forrás, ám az Isten-élmény végletes szubjektivitása nemcsak a konvenciók éltetésére, hanem azok szétfeszítésére is lehetőséget ad. Lajtos Nóra 2021-ben, a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában megjelent A tölcsérjázmin éneke. Istenes versek című kötetében él az emberi Isten-tapasztalás nyújtotta…

Tovább
Micimackó, gonosz öreg medvém!

Mennyek és pokol. Színpadi mesék, történetek gyerekeknek és felnőtteknek; szerk. és ford. Pászt Patrícia A Mennyek és pokol című mesedráma-válogatás 2021-ben jelent meg a Móra Kiadó gondozásában, amelynek nem titkolt célja a mai lengyel drámairodalom népszerűsítése Magyarországon. A mai lengyel fiataloknak szánt drámairodalom több nehézséggel is küzd. Az első probléma, hogy bár számos gyermekeknek szóló…

Tovább
Ment-e a ragályok által a világ elébb?

Dögvészkalauz – Járványok és gyógyításuk története az ókortól napjainkig, szerk. Czeferner Dóra, Fedeles Tamás A Dögvészkalauz című kötet egyrészt azért idézheti fel az olvasóban Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című, 1844-ben íródott monumentális bölcseleti költeményét, mert az emberi civilizáció ciklikussága, végtelenül ismétlődő kataklizmái mellett rámutat a gondolkodó ember számára végső soron egyetlen elérhető megoldásra is:…

Tovább
Utazás a némafilmbe

Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood Ha megkérnénk egy átlagembert, hogy mondjon valamit a magyar filmekről és filmgyártásról, némi fejvakarás után valószínűleg bizonytalanul valami ilyesmit mondana: „Hááát, van A kőszívű ember fiai, egyszer irodalomórán meg kellett nézzük. Ja, meg szokott menni március 15-én a Dunán. De elég uncsi.” Mára már kevesen tudják, hogy az első világháború előtt…

Tovább
Húrok közti résben

Farkas Arnold Levente: brácsahúr Farkas Arnold Levente legújabb kötetében izgalmas világba kalauzol. A tőle megszokott formanyelv, a bibliai utalások szövedéke ismét jelen van, ahogyan a töredékesség és a mesterkéletlen őszinteség is. A kötet azonban mindezt felerősíti a versek közti cezúrák megjelenítésével – az enter billentyű tagolásának láthatóvá tételével. A szövegek közt így nem pusztán hiátus,…

Tovább
„küllő leszek egy zöld biciklin”

Balázs Imre József: MadárÁBÉCÉ, illusztrálta Kelemen Kinga Balázs Imre József legújabb kötete, a MadárÁBÉCÉ negyven ismert és kevésbé ismert, a Kárpát-medencében élő, illetve itt is előforduló madárfajt mutat be gazdag és szemléletes leírásokon keresztül. E lenyűgöző látványvilágot teremtő kötet időnként játszi könnyedséggel tekint ki a szűkebb kelet-közép-európai környezetünkből, és kalauzol el távolibb, egzotikusabb vidékekre, amikor…

Tovább
Egy lépés előre, két lépés hátra

Rojik Tamás: Árulás A 2000-es évek elején, Lois Lowry Az emlékek őre és Suzanne Collins Az Éhezők Viadala című bestsellereinek és azok filmes feldolgozásainak hatására indult el a young adult irodalomban és a popkultúrában a 2010-es éveket végigkísérő, ma is töretlenül tartó disztópiahullám. Ezalatt a közel húsz év alatt számos – elsősorban külföldi – példát…

Tovább
A narrátor diktatúrája

Schmal Róza: Nagy folyók haragja I. – A Ladann könyve Egy spekulatív fikciós szövegnek még mindig sok sztereotípiával kell megküzdenie az olvasók körében. A fantasy esetében ilyen többek között a mágia, a sárkányok és a középkorszerű világ jelenléte, a jó és a rossz harca, illetve az eszképizmus. Ezeken az elterjedt markereken már túlhaladt a műfaj,…

Tovább
Látszat és valóság

Egressy Zoltán: A virágot jelentő deszkák, rajzolta Szabó-Nyulász Melinda Valahonnan a Fővám térről indul minden. Nekem legalábbis. Ott csattognak a leghangosabban a gördeszkák, ott fordultam legtöbbször a folyton ismétlődő hang után, és ott gondolkodtam el először azon, hogy mindaz, amit egy külső szemlélő lát és érzékel egy gördeszkával fel-alá száguldó ember öltözetén, viselkedésén, kisugárzásán, az…

Tovább
Kiberkritika

Stanisław Lem: Kiberiáda; ford. Murányi Beatrix „Amikor a kozmosz még nem volt úgy elkanászodva, mint manapság, hanem minden csillag szép rendben sorakozott, úgyhogy könnyen meg lehetett őket számlálni balról jobbra vagy felülről lefelé, azonkívül külön csoportosultak a nagyobbak és kékebbek, a kisebbeket és sárgásakat pedig, mint másodosztályú égitestet, a porba taszigálták; amikor a térben még…

Tovább
Penitencia és áldozat Ottlik köpenyéből

Regős Mátyás: Tiki Beigazolódott a Patyik Fedon életével kapcsolatos kritikusi bizakodás. Tényleg van még muníció Regős Mátyásban, aki az erős kezdés után ragaszkodott a gyermekkor témájához, amelyhez új formát választott. Egy különösen feszes szerkezetű, minden mondatával újat, meglepőt tartogató kisregénnyel emelte a tétet és a jövőbeli kötetekkel szembeni szakmai elvárásokat. A 123 oldalba sűrített folyamatos…

Tovább