A szegénység krónikása

Juhász Tibor: Amire telik Nem tetszik Juhász Tibor legújabb verseskötete, az Amire telik. A vékony, (tokkal-vonóval, Scolar-reklámmal) hetvenkét oldalas kötet három címtelen ciklusban negyvenegy szöveget tartalmaz. Ezek mindegyike jellemzően a társadalmi nyomorról szól, többnyire az északkelet-magyarországi szegregátumok, a szegények és a melósok élethelyzetei jelennek meg. Az új kötet a tárgyilagos (tárgyias?), olykor a tudományos, deskriptív…

Tovább
Nem szégyen a futás

David Grossman: Futni valakivel, ford. Rajki Andárs „Egy kutya vágtat az utcán, egy fiú meg utána.” (9.) Sokszor találkozunk ezzel a jelenettel, míg végigolvassuk David Grossman könyvét, de ez nemcsak egy visszatérő helyzet, hanem a regény kicsinyítő tükre is. A két szálon futó elbeszélés mindkét nézőpont-karaktere hol az események elől, hol utánuk lohol, nyomoznak és…

Tovább
Írni, ahogy

Láng Eszter: Élni, ahogy Tárgyakkal teli az otthonunk, az életünk. Ott vannak a konyhában, a nappaliban, a pincében vagy éppen kertben. A polcon is, a többi könyv társaságában – mert a könyv is egy tárgy, bár nem kevesek számára sok máshoz képest kitüntetett jelentőséggel bír. (Közéjük tartozom én is, és jó néhány barátom. Van, akivel…

Tovább
A szerző halálai

Bartók Imre: Majmom, Vergilius A főleg, ám nem kizárólag regényíróként ismert Bartók Imrétől érdekes műfaji kitekintésként hat a tavaly megjelent Majmom, Vergilius. A Műút-könyvekért felelős Szépmesterségek Alapítvány kiadásában megjelent prózavers egy, főként a haldokló címszereplő szemszögéből íródott hosszú, első ránézésre szinte monológszerű szöveget takar, amelynek folyamatosságát talán az jellemzi a legjobban, hogy nem szerepel benne…

Tovább
Múltfeldolgozás és diffúz emlékezés

Marcel Beyer: Kaltenburg, ford. Győri László Idén nyáron a magyar sajtóban is megjelent, a holland, német és francia nyelvű sajtó tele volt a hírrel, miszerint Fülöp belga király „legmélyebb sajnálatát” fejezte ki az egykori Belga Kongó lakosságát a gyarmatosítás idején ért vérengzésekért, melyek fő elindítója az akkori belga királyi család volt, élén II. Lipóttal. A…

Tovább
Neked szálas tea, nekem filteres

Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok, szerk. Bárány Tibor, Hamp Gábor, Hermann Veronika Kultúra a digitális forradalom idején projektcímmel 2019 elején fontos média- és kultúratudományos fórum indult útnak a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének, illetve az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének közös szervezésében. Azóta minden évben aktuális és nemzetközileg is releváns témák köré csoportosulnak a konferenciák,…

Tovább
Migrációs nyomás

Tompa Andrea: Haza Nem kell nagy újságolvasónak lenni, hogy tudjuk, kevés aktuálisabb téma van a mai Európában, mint a migráció. Milliók kelnek évről-évre útra, hagyják hátra ideiglenesen vagy örökre az otthonukat, sokféle okból: van, aki menekül, van, aki kalandra, új tapasztalatokra vágyik, van, aki szeretne jobban élni, tanulni. Mindnyájan úgy érzik: menni muszáj. Közös az…

Tovább
Az eszmélés redői

Székely Örs: Ostinato Nem tagadom, hogy a Román Írószövetség debütdíját, valamint a Makói Medáliák-díjat elnyerő Székely Örs első kötetét olvasván sok emlékem fölmerült a szerzővel kapcsolatosan, akivel legalább tíz éve ismerjük egymást: elsősorban a magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyekről gimnazista éveinkből, másodsorban a BBTE folyosóiról. Mindez a szerző debütkötetére kíváncsiak számára mit sem jelent, ám…

Tovább
Szürkéssárga nap

Szolcsányi Ákos: Piros Időtlen vád a mindenkori kortárs verseskötetekkel kapcsolatban, hogy nehezen befogadhatók. A Szolcsányi Ákos Pirosa előtt megjelent Műút-könyv, Bartók Imrétől a Majmom, Vergilius például olyan mértékű előzetes ismeretanyagot, utánanézést és szellemi erőfeszítést vár el olvasójától, hogy az akár többeket is eltántoríthat a kötettel való bensőségesebb megismerkedésétől. A Piros esetében azonban nem egészen ez…

Tovább
A költészet alanya

Balla Zsófia: A darázs fészke Balla Zsófia új kötetének megjelenése időszerűnek mondható. A tavalyi évben hetvenedik születésnapját ünneplő költő esszéi, tárcái, alkalmi prózai írásai elszórva léteztek már az irodalmi világban, és ezek a megszólalások kivétel nélkül mindig súllyal, komoly erővel bírtak. Összegyűjtésük, rendező szerkesztésük éppen ezért hiánypótló: egy kötetben adnak portrét egy különleges lírikusról. Költői…

Tovább
„Vesszünk meg”

Solymosi Bálint: Vakrepülés. Gerillaregény „Ami nem betegít, az szóra sem érdemes, […] egy eleven történet kell; olyan, amelynek eshetősége van arra, hogy olvasóját, hallgatóját lebetegítse, így különféle belátásokra kényszerítse” (362.), hangzik Solymosi Bálint főhős-narrátorának nem sok derűt ígérő ars poeticája egy olyan kötetben, ahol a boldogság is „szenvedés és patológia” (242.). A borítón ökölbe szorított…

Tovább
Összművészeti tapintat

Megkésett gondolatok Géczi János legújabb verseskötetéről Önmagamnak tett régi ígéretemet váltom be e recenzió megírásával. A Szűz a gyermekkel, Szent Annával és egy szamárral című Géczi-kötetről ugyanis azóta tervezek írni, amióta tavaly, rögtön a kiadását követve egyik szokásos, céltalan könyvesbolti nézelődésem alkalmával a kezembe került. Olyan könyvről van ugyanis szó, amely már testiségével is megszólít,…

Tovább
Átölelendő alteritások

Kérchy Anna: A nő nyelvet ölt. Feminista narratológiai, esztétikai, testelméleti tanulmányok Kérchy Anna legújabb, magyar nyelvű kötete a szegedi Ikonológia és Műértelmezés című sorozat 14. részeként jelent meg 2018-ban a JATEPress gondozásában, s az igen színvonalas és sokszínű sorozat korábbi darabjait áttekintve szembeötlő, hogy A nő nyelvet ölt az első olyan kiadványuk, amely a gender…

Tovább
Félhomályos, félszabad

Juhász Márió: A konyhában meg Elmore James szól „csak megyek, mintha választásom volna” „meg akarták írni az összes giccses hazaút-verset” Juhász Márió tehetséges, pályakezdő szerző. Ritkásan, rendszertelenül publikál, nem nyomul – inverz módon ezzel tűnik ki a debütálás kapujában tolongó-toporgó, mind népesebb mezőnyből, az úgynevezett fiatalokéból (ez esetben: első kötetük előtt állókéból). Verseit, pályája megfontolt…

Tovább
Megérteni az élőt, megérteni a hagyományt

„Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár-Szabó Zoltán, L. Varga Péter és Palkó Gábor Noha a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2017. október 5-én és 6-án megtartott Szabó Lő­rinc-tanácskozásnak nem volt célja a szerző életművének paradigmaváltó szerepét még hangsúlyosabbá tenni, mégis akképpen összegezhetők a konferencia eredményei, hogy tulajdonképpen Szabó Lőrinc a hazai…

Tovább
A kettőnk közti üres hely

Moesko Péter: Megyünk haza Hogy lehet-e egy család életébe kódolt természetes velejáró a működésképtelenség, nem egyszerű kérdés. Moesko Péter, vagy valódi nevén az esztergomi születésű Farkas Péter első kötetében, a 2019-ben a Műút gondozásában megjelent Megyünk hazában mégis olyan problémák körüljárására vállalkozik, mint hogy létezik-e alkati alkalmatlanság a szeretetre, és ha igen, beleilleszkedhet-e valaha a…

Tovább
Versek rózsaszín támadási felületen

Purosz Leonidasz: Egy férfi sosem hagyja félbe „a szerelmi költészet megújítására nem vállalkozom”Györe Balázs: A becenév A személyesség témáját előtérbe helyező lírájával Purosz Leonidasz azokhoz a költészetekhez kapcsolódik, amelyek az identitás és a megszólalás lehetőségeire kérdeznek rá, ugyanakkor ezektől a személyes költészetektől el is kíván távolodni második kötetében. Mintha ezt a feladatot jelölné ki az…

Tovább
Marcel Proust és a modernkori regénypoétikák

Korunk, 2021/6. A Korunk folyóirat 2021. júniusi lapszáma két fő részből tevődik össze. Az elsőben a nagy francia író, Marcel Proust Swann című regényrészletét, majd ehhez kapcsolódó tanulmányokat olvashatunk; a lapszám második részében pedig különböző ismertető anyagokat a vallás, a történelem, az irodalom, a színház területeiről. A Swann Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című…

Tovább
Zsiványok, maffiózók, bérgyilkosok

Dezső András: Maffiózók mackónadrágban. A magyar szervezett bűnözés regényes története az 1970-es évektől napjainkig „A Szájmonról dossziét nyitó százados ekkor még nem tudta, ki ült aznap az asztal túloldalán. Merthogy a tengerentúlon Szájmont már nemcsak irodaszerekkel foglalkozó üzletemberként, hanem a Los Angeles-i magyar maffia vezetőjeként emlegették”. (19.) Dezső András, az Index bűnügyi témákkal már korábban…

Tovább
Ezúttal itt vagyok én is!

Noelle Stevenson: Nimona, ford. Márton Zsófia; Marta Breen és Jenny Jordahl: Nagyszerű nők. A feminizmus rövid története, ford. Molnár Kata A címadó lelkes kijelentéssel Noelle Stevenson képregényének kamaszlány főhőse, Nimona bátorítja Lord Ballister Bitangfőt, a vendettára készülő gonosztevőt, vagy legalábbis gonosztevőnek tartott lovagot. Nimona izgágaságával megtámogatva Bitangfő erkölcsi tartása és igazságvágya – a képregény elején…

Tovább
A hányféle Csukás István

Irodalmi Magazin, 2021/II. „Hányféle Csukás István létezik?” – tolakodik elénk a kérdés a lapszám nyitó cikkének címében, mintha mi lennénk a mesehősök, akiknek ki kell állniuk a válaszadás próbatételét, ami egy olyan színes életmű esetében, mint Csukásé, cseppet sem lenne egyszerű. Szerencsére azonban ez a feladat nem ránk, olvasókra hárul: a szerző barátai, pályatársai és…

Tovább
A mögénézés térpoétikája

Szénási Miklós – Heller Zsolt: Erre jöttünk; Gólya György képeivel Déli sor, István út. Az olyan, hazánk minden táján oly nagy biztonsággal szorongatott, poétikai szempontból is már-már túlreprezentált Debrecen-képek mellett, mint a Nagytemplom, a Debreceni Református Kollégium vagy akár a Csokonai Színház, az említett fogalmak, utcanevek sejtelmesen eltörpülnek, a nem itt élő beavatatlanok számára nem…

Tovább
Köztes terek nyomában

Kutasy Mercédesz: Párduc márványlapon. Barangolások a latin-amerikai irodalom és művészet határterületein „Kereteinkből kiláthatunk-e? / Függéseinkből kilábalunk-e? / Hálók, csomók és elágazások, / magunk vagyunk, mert mi vagyunk mások”, írja Szabó T. Anna Ár: új versek című kötetében (Magvető, 2018); már a Keretek első strófájában is a címadó szó jelentésrétegeit járja körül, egyszerre beszél az ember…

Tovább
A radikalizmusról komfortosan

Szabó Attila: A valós színterei. Színház, közösség, múltfeldolgozás Nem kevesebbet ígér a SzínText sorozat negyedik kötete, minthogy segít újrarajzolni a színház, a közösség és a múltfeldolgozás kapcsolatát, méghozzá nem elsősorban a kanonizált esztétikai törésvonalak mentén, hanem a szociológiai sajátosságok szerint. A valós színterei Szabó Attila 2008 és 2018 között született tanulmányait fogja össze, összességében mégis…

Tovább
A férfilélek sötétje

Cormac McCarthy: Odakint a sötétség, fordította Greskovits Endre Sokszor leírták már, hogy Cormac McCarthy az amerikai irodalom legnagyobb klasszikusai közé számít. A nemrég elhunyt Harold Bloom elhíresült kanonikus kijelentése alapján továbbá mára magától értetődően soroljuk Thomas Pynchon és Don DeLillo mellett az élő amerikai próza legnagyobbjai közé. McCarthy amerikai és világirodalmi jelentősége mellett azonban kevesebb szó…

Tovább
Változtasd meg élted?

Kalapos Éva Veronika: F mint Nem kockázatmentes Kalapos Éva Veronika új prózakötetét úgy hirdetni a regény hátsó borítóján, hogy írója „sikeres ifjúsági regényei […] után felnőtteknek szóló történettel jelentkezik”. Gondolhatunk persze arra, hogy D.A.C.-sorozat (2013–2017), illetve a Massza (2016) és a Muszáj?! (2017) fiatal rajongói így válnak majd nagykorú olvasóivá a kortárs magyar irodalomnak, azonban…

Tovább
Metonimikus kirakós játék

Závada Péter: Gondoskodás Túl ismeretlen és túl ismerős – morfondíroztam, amikor már a kötet felénél jártam. Stilizált, alternatív múlt, a történelem makettje – ha lehet ilyet mondani –, rom, épületdísz, keresztek, szögek, trónok. Csontok, kivégzés, kísértet, bordély, templom – valami rémes legendárium rajzolódik ki az alternatív történelemből, amit a szubjektum impressziói tesznek alternatívvá. Aztán hirtelen…

Tovább
Árnyékba és fénybe vont alkalmak

Szijj Ferenc: Igazi nevek Szijj Ferenc félelmetesen jó költő. Ezt azért is érdemes leszögezni, mert új verseskötetéből nem feltétlenül derül ki. Pontosabban nem annyira az új kötetből derül ki – a korábbi verseskönyvek, az Agyag és kátrány (2014), a Kenyércédulák (2007) vagy a Kéregtorony (2001) jelentősebb művek. Hogy az Igazi nevek miért tűnik gyengébb kötetnek,…

Tovább
Grafitbőrönd

Olga Tokarczuk: Az elveszett lélek; ill. Joanna Concejo; ford. Kellermann Viktória vonalak Joanna Concejo elismert lengyel illusztrátor, akinek egyedi és könnyen felismerhető rajzaival számtalan izgalmas könyvben találkozhattunk már, köztük az egyik legfrissebb a tenger témájával foglalkozik. De nagyon kivételes a koreai felkérésre készült Piroska és a farkas interpretációja is. Meghitt és részletgazdag rajzaiba könnyen bele…

Tovább
Nemesen idegen

Závodszky Géza: A kolozsvári alma matertől a Magyar Nemzet rostrumáig. Pethő Sándor (1885–1940) Az utóbbi időben megélénkülő sajtótörténeti kutatások következtében ma már modern szemléletű monográfiát olvashatunk a magyar újságírás történetéről (Buzinkay Géza, 2017), sajtó és hatalom 20. század eleji viszonyáról (Sipos Balázs, 2004, 2011), szűkebb témánkat illetően pedig a Magyar Nemzetről (Pethő Tibor, 2018). Nemrég…

Tovább