Az emlékezet tükörcserepei

Hogyan lehet elmesélni emberi történeteket tereken, tárgyakon keresztül? Szécsi No­­émi új regénye – sok egyéb, már többek által vizsgált szempont (testpoétika, gender stb.) mellett – „az emlékezet tükörcserepeinek szedegetésével” (110.) mintha erre is választ keresne. Az Egyformák vagytok beilleszthető a szerző történelmi re­gényfolyamába, amennyiben a Bárdy család történetének krónikája felől teszünk kísérletet az értelmezésre, de…

Tovább
Pszichedelikus geopolitika és bűvös szociográfia Észtországból

Követni igyekszem a pár éve meglódult, lendületes exportnak köszönhetően láthatósági mellényt kapott észt könnyűzene legfontosabb tendenciáit, és alig telik úgy el hónap, hogy ne hallgatnám meg Arvo Pärt valamelyik kompozícióját. A kortárs észt irodalomról viszont szégyenletesen keveset tudok. Nem mentség, hogy alighanem va­gyunk ezzel így még páran. A kötetekre, amelyeket most ismertetni készülök, az idén…

Tovább
Egy helyben toporgás

Vannak olyan verseskötetek, amelyek bármennyire egységesként kínálkoznak is föl olvasóik számára, idővel egyre inkább a túlzsúfoltság és a széttartás benyomását keltik. Az ilyen könyvek azért okoznak csalódást, mert bár bennük rejlik egy karakteres, megkapó, figyelemre méltó versvilág, de szerzőjük és szerkesztőjük ér­zékelhetően képtelenek lemondani arról, hogy minél több költeményt beillesszenek a kötetbe, akár azon az…

Tovább
Frankofón képregénykutatás nyolc felvonásban

A képregény ma már nem nevezhető vakfoltnak a hazai média- és kultúratudományban. Rengeteg itthoni kutatója van, és évente több tucat magyar nyelvű publikáció születik ezen a területen. Maksa Gyula azonban mégis talált egy vakfoltot: a frankofón médiatudomány és Comic Studies eredményeinek tolmácsolójaként olyan területen járatos, amelynek jelentős része ismeretlen a hazai kutatók és a nagyközönség…

Tovább
A cselédlány összetoldott meséje

„Eszembe jut a sok dolog, amit leírtak rólam – hogy én egy embertelen női démon vagyok; hogy egy elvetemült gazember ártatlan áldozata vagyok […]; hogy túlságosan tudatlan vagyok ahhoz, hogy tisztában legyek azzal, mi a helyes, s az akasztásom törvény általi gyilkosság volna; […] hogy olyan személynek látszom, aki jó­val felette áll alacsony társadalmi helyzetének;…

Tovább
Intenzív foltok

Izgalmas kézbe venni két olyan kötetet, melyek első pillantásra igen különböző utakat, megszólalásmódokat képviselnek, és látszólag egészen eltérő vershagyományokra is támaszkodnak, de valami ‒ főképp a látásmódot, a dolgokra való eredendő ránézést tekintve ‒ mégis összeköti őket. Ez a tapasztalat azért is érdekes, mert két, szakmailag igen szoros kapcsolatban álló költő, Bende Tamás és Horváth…

Tovább
Dráma az anyaméhben

Ian McEwan tizennegyedik regényével izgalmas feladatra vállalkozott, a Hamlet új­raírására a még meg sem született gyermek szempontjából. Bár már sokan és sokszor feldolgozták a dán herceg történetét (pl. Iris Murdoch: The Black Prince), ha­sonlóan szokatlan és mégis az eredeti drámát ennyire hűen követő műre még talán nem volt példa. McEwan arra a nélküle talán soha…

Tovább
Túl a szavakon

Egy A melankólia dicséretéről folytatott beszélgetés során merült fel a kérdés, hogy ez a könyv vajon eltérhet-e a hajdani Melankóliától. E felvetés azok elvárásain alapul, akik még a korai tanulmánykötet kimerítő esztétikai, művészet­tör­té­neti és filozófiai vonatkozásain keresztül nyertek betekintést a témába, és talán az egyik legemlékezetesebb olvasmányélményeik közé is tartozott. Feltehetően még akkor is ez motoszkál…

Tovább
A múlt a jelenben

A rendszerváltozás óta a legkülönbözőbb témákhoz kapcsolódva és a legváltozatosabb formákban merül fel újra és újra annak kérdése, hogy mit kezdjünk az el­múlt diktatórikus rendszerek politikai és mentális örökségével. Különösen a két vi­lágháború közötti időszak és a Kádár-korszak értékelése körül bontakoznak ki éles viták, míg maguk az átmenetek, az 1918 és 1920, az 1945 és…

Tovább
„Aztán megindult feléjük az idő”

Képzeljünk el egy egyszerű történetet, mintha filmet néznénk. Egy amerikai (vagy ka­nadai) fiú felcseperedését látjuk: első erotikus élményei saját bátyja által érik (aki ezért hálából macskaszemet ajándékoz neki, és elviszi úszni), de legjobban az anyjával szeret kettesben lenni, miközben gyermeki képzelettel veszi birtokba az őt körülvevő világot. Kamaszkorában elfogja az önkifejezési kényszer, szobrocskát készít magáról,…

Tovább
Szociográfia, országismeret, népismeret

A címlapról egy parasztgazda és egy virtigli pásztor néz ránk. Egyenes, nyílt tekintetük nem ereszt, életükhöz hív – azonnal belemélyedünk világukba. Beavatott tanúi leszünk a még egyszer vissza nem térő pillanatoknak a művész-etnográfus által. Nem kell ahhoz sem nánásinak, sem fotográfusnak, sem néprajzosnak lenni, hogy ez a könyv „kinyíljon”, és élményt adjon olvasójának; sokat jelenthet…

Tovább
„Az ember, a telep, a szomorúság”

Az őr, aki a kőfejtőben elhunyt kisfiú hozzátartozóival beszélgetve arra gondol, mennyire vizelnie kell. A katona, aki egy szívesség teljesítése közben kocsmai ve­re­kedésbe keveredik, és a Vad Mundi, akinek rendes neve is van, de viselkedése miatt mindenki állatnak nézi. Térkép szélén lévő területek sűrű szövésű leírásai, a cent­rum és a periféria ellentétet képező kettőssége, az…

Tovább
Kés, amint a papírba hasít

Gyerekkoromban a nagymamám lakásának nagyszobájában, a fő helyen álló, de már ritkán használt íróasztalon néhány fotó és egy régi, íves alakú tintaitató mellett feküdt egy papírvágó kés. Mindig megnéztem, különös jószág, már az is furcsa volt, hogy fából készült a pengéje, és hát mit is lehet vele kezdeni? Levelet felnyitni, persze, de azt otthon meglehetősen…

Tovább
(F)eloldódások

A kapcsolataink, legszemélyesebb életterünk alapján történő önmeghatározás és a mindezeket hátrahagyni kívánó lázas szabadságvágy – meglehetősen paradox mó­don – egyidejűleg sajátja az emberi életnek. A folyton különböző szerepeket öltő egyén, aki számára a kimondás, vallomás felszabadító erővel bírhat, mélyen be­lül a csendet óhajtja. Ez a két pólus ad gondolati alapot két 2017-ben megjelent kötetnek; az…

Tovább
„A többi pedig az omerta”

Tompa Andrea harmadik regénye, az Omerta. Hallgatások könyve már most, fo­gad­tatástörténetének korai fázisában is legalább akkora sikernek tekinthető a kritikusok és az olvasók körében egyaránt, mint az írónő első két regénye volt. Akár­csak a korábbiak, a mostani kötet is értelmezhető „Kolozsvár-regényként”, amennyiben az Omerta – az 1980-as (A hóhér háza, 2010), valamint a ’10-es és…

Tovább
Kortárs fórum 4.

Új sorozatunkban arra teszünk kísérletet, hogy a lapunkhoz közel álló szerzők aktuális könyveiről kérdezünk meg irodalmárokat – írókat, kritikusokat, szerkesztőket –, s kérjük véleményük rövid kifejtését. Három kérdésben igyekszünk hol tágabb összefüggéseket firtatni, hol részletkérdésekbe belemerülni, odafigyelve mind a mű által megszólított hagyományra, mind a kötet már meglévő kritikai visszhangjára. Ezúttal Térey János Káli holtak című könyve…

Tovább
Kortárs fórum 3.

Új sorozatunkban arra teszünk kísérletet, hogy a lapunkhoz közel álló szerzők aktuális könyveiről kérdezünk meg irodalmárokat – írókat, kritikusokat, szerkesztőket –, s kérjük véleményük rövid kifejtését. Három kérdésben igyekszünk hol tágabb összefüggéseket firtatni, hol részletkérdésekbe belemerülni, odafigyelve mind a mű által megszólított hagyományra, mind a kötet már meglévő kritikai visszhangjára. Ezúttal Térey János Káli holtak című könyve…

Tovább
Kedves Mihály, kedves Oszkár

Miért is olvasunk levelezésköteteket? Azt a választ, hogy nem is nagyon olvasunk ilyeneket, most inkább félretenném – a 2017-es év egyik sokat emlegetett, a siker- és eladási listákra is felkerült slágerkönyve épp egy írópáros levelezését közreadó kötet lett, a Mészöly Miklós és Polcz Alaine leveleit (meg a hozzájuk tartozó jegyzeteket, illetve Nádas Péter utószavát) tartalmazó,…

Tovább
Kortárs fórum 2.

Új sorozatunkban arra teszünk kísérletet, hogy a lapunkhoz közel álló szerzők aktuális könyveiről kérdezünk meg irodalmárokat – írókat, kritikusokat, szerkesztőket –, s kérjük véleményük rövid kifejtését. Három kérdésben igyekszünk hol tágabb összefüggéseket firtatni, hol részletkérdésekbe belemerülni, odafigyelve mind a mű által megszólított hagyományra, mind a kötet már meglévő kritikai visszhangjára. Ezúttal Térey János Káli holtak című könyve…

Tovább
Ne légy fegyelmezett!

„Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy zárt rendszer teljes energiája állandó marad. Vagyis az energia átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet lét­rehozni vagy lerombolni. Minden energia tömeget is kifejez, és minden tömeg az energia egy jelensége. A termodinamika első főtétele a termodinamikai rendszerekre kimondja az energiamegmaradást, vagyis azt, hogy az energia a termodinamikai…

Tovább
A lélegzetelállításról

Három okból nehéz Deres Kornélia második kötetéről, a tavaly megjelent Báb­hasadásról írni. Az egyik ok az alakuló életmű linearitásának elvárása, hogy va­la­miféle folytonosság legyen benne. Az első kötet és annak recepciója irányvonalakat jelölt ki, ítéleteket előlegezett, s mintha ezek szerint kellene haladni tovább. A második ok a kiemelt interpretációkkal áll összefüggésben, hogy számba kellene venni…

Tovább
Kortárs hagyományteremtés

A kortárs médiatechnikai kondíciókat találóan sűrítő Letöltés. Média- és kommunikációtudományi könyvsorozat második köteteként Kolozsváron megjelenő könyv borítója a nyomtatott, az analóg és a digitális kultúra reflexív átjárásait jelzi. A Kriza János Néprajzi Társaság Fotóarchívumából származó fénykép (torockói menyasszonyi népviseletbe öltözött lány ruháját lehajolva igazítja egy idősebb asszony) ön­magában is izgalmas elemzésre invitál, a testtartások által…

Tovább
Kortárs fórum 1.

Új sorozatunkban arra teszünk kísérletet, hogy a lapunkhoz közel álló szerzők aktuális könyveiről kérdezünk meg irodalmárokat – írókat, kritikusokat, szerkesztőket –, s kérjük véleményük rövid kifejtését. Három kérdésben igyekszünk hol tágabb összefüggéseket firtatni, hol részletkérdésekbe belemerülni, odafigyelve mind a mű által megszólított hagyományra, mind a kötet már meglévő kritikai visszhangjára. Elsőként Juhász Tibor Salgó blues…

Tovább
Az erőszak hallgatásának megtörése

Végre! – akár így is fogadhatja a magyar társadalom-, kultúra- és irodalomtudományos közvélemény Jan Philipp Reemtsma csaknem hatszázötven oldalas grandiózus munkájának magyar fordítását. A multimilliomos szociológus-germanista Ver­trauen und Gewalt. Versuch über eine besondere Konstellation der Moderne című szö­vege 2017 novemberében jelent meg Bizalom és erőszak a modern társadalomban címmel Papp Zoltán fordításában, az Atlantisz gondozásában.…

Tovább
Irodalom és médiakultúra

Magyarországon talán még nem érzékelhető olyan módon, mint nemzetközi szinten, hogy az irodalomtörténet-írás – ismét – kihívás előtt áll: a nagy szerzőkre koncentráló monográfiák, a szoros szövegolvasatok elégtelenségével szembesül. Az a két diszciplína, amellyel az irodalomtörténet-írás immár tartósan és eredményesen lép dialógusba, a kultúratörténet és a kommunikáció- és médiatudomány. E dialógus első és legfontosabb belátása…

Tovább
A változatoktól a szövegkörnyezetig

Ahogy Szilágyi Zsófia is írja könyve utószavában, az abban olvasható tanulmányok sokat köszönhetnek annak a munkának, amely Kosztolányi első két novelláskötetének, a Boszorkányos estéknek és a Bolondoknak a kritikai kiadását készítette-ké­szíti elő. Aki azonban ennek alapján száraz adathalmozásra, nehézkesen követhető okfejtésekre számít, annak – jó értelemben – csalódnia kell. A kötet tanulmányai megannyi érdekes kísérletként…

Tovább
A sejtek emlékezete

Lehet-e ma még hiteles második világháborús regényt írni? Hát még németet? Azt hi­hetné az olvasó, hogy ezt a témát, sőt műfajt az elmúlt 70 év, azon belül mindenekelőtt az 1950/60-as évek, a „tarvágás” irodalma kimerítette. A Gruppe 47 olyan nagy alakjai, mint Heinrich Böll, Siegfried Lenz, Günter Grass, Alfred Andersch, Wolf­dietrich Schnurre, a frontkatona kálváriáját…

Tovább
Az erőszak koncentrikus körei

Az 1972-ben született francia szerző eredetileg 2008-ban napvilágot látott, és azóta sok-sok hazai díjat és jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltott regénye 2017-ben jelent meg nálunk, egyelőre nagyrészt visszhangtalanul. A majdnem hatszáz oldalas regény csakugyan nem könnyű olvasmány: huszonnégy fejezete egyetlenegy, mon­datokra alig tagolt belső monológból áll, melyet mindössze három helyen tör meg egy – stílusában a…

Tovább
Képregény a költészet hatalmáról

A Nyugat + Zombik, bár nem az első könyvformátumú képregény (graphic novel) Ma­gyarországon, kétségtelenül az első, amelynek elkészültét és megjelenését mé­dia­figyelem kísérte, és amelynek terjesztését a nyomtatásban megjelenő irodalmat népszerűsítő marketingstratégiák segítették. Csepella Olivér diplomamunkaként in­­duló, majd közösségi finanszírozásból megvalósuló, végül könyvesbolti terjesztésben elérhetővé tett munkája a folyamat minden részében indulatok kereszttüzében állt és áll.…

Tovább
Szürrealista női testképek a divatban

Divat és szürrealizmus Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy a szürrealizmust, a két háború közti periódus egyik legismertebb művészeti mozgalmát a divattal együtt vizsgálja, feltételezve azt, hogy a divat tanulmányozásának helye van a művészetről szóló diskurzusban, és erre jó példa a divat összefonódása a szürrealista képzőművészettel. Bár régóta élénk vita folyik arról, hogy a tervezői…

Tovább