Hogyan filmezzünk fehér terroristát?

A Július 22 és a reprezentációetika kortárs kihívásai A szélsőjobboldali politikai mozgalmak újjáéledése a 21. század Európát sújtó ideológiai és politikai válság egyik legaggasztóbb tünete. A 2020-as évekre világossá vált, hogy ezek a társadalmi változások kitermelték a maguk erőszakos szélsőségeit is. Az angolszász világban mára a „fehér nacionalista terrortámadás” kifejezés az újságcímek gyakori elemévé vált.…

Tovább
„összeilleszteni a mozaik darabkáit”

Nagy Gerzson: Délután apámmal Nagy Gerzson Délután apámmal című regénye 2020 tavaszán jelent meg a szerző debütáló köteteként, fül-és borítószövegén neves elődök ajánlásával. Takács Zsuzsa a mű szenvtelenségét, írójának stílusérzékét méltatja, s az alkotóra hivatkozva Ottlik, Mészöly, Salinger, Camus hatását emeli ki, Zoltán Gábor pedig szellemes összefoglalóval igyekszik kedvet csinálni az olvasáshoz a szöveg testi-érzéki…

Tovább
Mona Lisa Esti Kornélra mosolyog

Haklik Norbert: Mona Lisa elrablása Haklik Norbert új regénye játékra hív. Rejtvényfejtésre. Szellemi képrombolásra és -építésre. Klisétörésre. Teszi ezt rögtön a címmel. Az olvasásfolyamat megkezdésével ugyanis nem a titkokkal övezett, mosolyáról híres Leonardo-festmény 1911-es elrablásának eseményeibe csöppenünk, hanem a brünni bohém éjszakák izgalmas útvesztőjébe, ahonnan csak a közös kelet-közép-európai történelem sokirányból való újrajárásával találhatunk kiútra.…

Tovább
Háromszáz év láthatatlanság

V. E. Schwab: Addie LaRue láthatatlan élete, ford. Ballai Mária Az Addie LaRue láthatatlan életének középpontjában egy fausti alku áll, amelyet ezúttal egy fiatal nő köt a jóképű férfi alakját magára öltő ördöggel. A címszereplő, Adeline, egy kis francia faluban születik 1691-ben. Huszonhárom éves koráig sorsa a neme és társadalmi helyzete alapján kijelölt úton halad:…

Tovább
Mi mindent sűríthet magába egy szövegtér?

Vásári Melinda: Hangzó tér. Az érzékiség dimenziói Mészöly, Nádas és Ottlik műveiben Vásári Melinda Hangzó tér című kötetében egy speciálisan térpoétikai vonatkozású kérdéskör bemutatására vállalkozik, hogy utána egyszersmind alaposan elemzett példákat nyújtson a górcső alá vett jelenség gyakorlati megvalósulásának különböző módozataira is. A térpoétika az irodalomtudomány egyéb részdiszciplínáihoz hasonlóan olyan terület, amely egymással párbeszédben, kapcsolatban,…

Tovább
„Férfiasan, fegyelmezetten tartom a könyvet”

Zsembery Péter: Vigyázz, kész A kortárs magyar irodalom kezdőit és újrakezdőit közreadó Scolar live sorozat kötetei „a kortárs irodalom frissességét testesítik meg és magas színvonalát képviselik”. A tapasztalt reklámszövegíróként (senior copywriter) és bloggeríróként (Korim, Zsempet) ismert, mégis elsőkötetesnek számító Zsembery Péter májusban megjelent fejlődési regénye is igazolja a fenti krédó érvényességét. A szerző mindkét csoportba beleillik,…

Tovább
Hervay-triptichon

György Alida: Hármasszabály, Mărcuțiu-Rácz Dóra: Már minden nő hazament, Sztercey Szabolcs: Plüssbolygó 2020. szeptember 1-jén valami történt Kolozsváron. Megjelent a Címtelen föld antológia, a hervay könyvek (vagy hervay könyvek) első darabja, és olyan hangokat hozott, amelyeket még nem hallottunk. Jóllehet, nem pontosan így történt, mi megesett, ugyanis a sorozat szerkesztői (André Ferenc és Horváth Benji)…

Tovább
Plüssbolygó szabályai

Sztercey Szabolcs: Plüssbolygó A megbomló szerepkörök okozta zavar meséje ez, játékosan hagy elborzadva, meglepődve, de legfőképpen valamiféle megértés tapasztalatával. Sztercey Szabolcs Plüssbolygó című kötetében látszólag A-tól Z-ig bárminemű családi traumát elszenvedett individuum megtalálja a maga versét, a maga feloldozását, vagy csak az „én is ezt érzem!” élményét. Megfogni a mindenkori és minden formájú székely családokra…

Tovább
Álomevidenciák

G. István László: Úgy felejti nyitva A kortárs költői köznyelv bevett, sokszor bizonyára öntudatlanul túlhajtott formulája (rendszerint kötet- és verscímek esetében) az E/3. személyben, illetve jelen időben meghatározott cselekvő mozzanat „kimerevítése”. Hogy e tendenciának vajon mi az általános nyelvhasználatbéli háttere, generatív közege, talán most kevésbé érdekes, viszont speciálisan poétikai vetülete annál több tanulsággal szolgálhat. Ennek…

Tovább
Bánk bán újragondolva

Nógrádi Gergely: Brunar – A Mirrén titka A közönség az utóbbi években a kötelező olvasmányok „újramesélése” kapcsán találkozhatott Nógrádi Gergely nevével. Érdekes, bár ellentmondásos vállalkozása ez, hiszen Nógrádi rövidít és átdolgoz, így a borítókon is szereplő „újramesélés” kifejezés problematikusan alkalmazható az így elkészült művekre, amelyek eleinte édesapja, Nógrádi Gábor saját kiadójánál jelentek meg, később pedig…

Tovább
Az alakban nem létező esztétikája

Nádas Péter: Arbor mundi Nádas Péter kiterjedt esszé- és publicisztikai munkássága vagy, tágabban, de egyben pontatlanabbul fogalmazva: az életmű nem-fikciós tartományai jó ideje élénk figyelemben részesülnek, időnként komoly visszhangot is kiváltva a hazai irodalmi életben. Az esszéket, közéleti érdekű írásokat, feljegyzéseket, „cetliket” egybegyűjtő kötetek az 1990-es évtizedtől követik többé-kevésbé szabályos ritmusban egymást: az életműsorozat Esszék…

Tovább
Utazók

Ulrich Alexander Boschwitz: Az utazó, ford. Blaschtik Éva; Eddy de Wind: Auschwitz, végállomás, ford. Alföldy Mari Giorgio Agamben magyarul 2019-ben megjelent Ami Auschwitzból marad című tanulmányát azzal kezdi, hogy bár a kutatásoknak köszönhetően a soáról szerzett történelmi tudásunk viszonylag kialakultnak mondható, a népirtás etikai és politikai vonatkozásáról mindez nem mondható el. Agambennek ez a könyve…

Tovább
Tapasztalt karikaturista gyerekirodalmi kalandjainak humoros megtestesülése

Marabu: A gonosz törpekommandósok világuralmi terveinek csúf bukása egyetlen eseményteli csütörtök délután Marabu politikai karikatúrái rendszeresen a fején találják a szöget, és pár mozdulattal leplezik le a közélet fásult álszentségét. Egyúttal Marabu azon kevés alkotók között van, akik rendszeresen tudnak politikai karikatúrát publikálni, ami nagy dolog, hiszen a magyar sajtó úgy ódzkodik a rajzolt illusztrációtól,…

Tovább
Élő Shakespeare

Gimesi Dóra – Jeli Viktória: Regényes Shakespeare – Makrancos Kata, Rómeó és Júlia Volt két pillanat. Pillanatok, amikor Rómeó meglátta Júliát. Először a bálban táncolva, végül egy sírkertben fekve. Egyszer megszületett benne egy érzés, máskor végleg elveszett. Nem a történet egésze a fontos, nem rejthet minden mondat kincset. De vannak pillanatok, amelyeket ha megtalálunk, a…

Tovább
Tekints felfelé

Marloes Morshuis: Radovár árnyai, ford. Varga Orsolya A 2015 óta aktív holland írónő, Marloes Morshuis első könyvét még magánkiadásban jelentette meg, majd felfigyelt rá Hollandia egyik legismertebb, 1963-ban alapított és máig független gyermekkönyvkiadója, a Lemniscaat. Morshuis ifjúsági regényei olyan aktualitásokkal foglalkoznak, mint a klímaváltozás, a túlnépesedés és a szociális pontrendszer. Utóbbi témát feldolgozó, Radovár árnyai…

Tovább
Szórakoztató és csiszolatlan

Gáspár András Gáspár: Héjnélküli Hogyan lehet pont annyira jó egy regény, mint amennyire rossz? Ritkán adódik az életben, hogy ennyire nehéz valamelyik kategóriába besorolni egy kötetet. Ajánljak-e valamit, ami valójában nem éri el a saját célját? Riasszak el mindenkit egy olyan történettől, amely kimagaslóan jól teljesít a szórakoztatás terén? Gáspár András Gáspár Héjnélküli kötete ambivalens…

Tovább
Többlábú gyerek

Kántor Péter: Elegendő ok A kötet címében foglalt kérdés, hogy mi lehet elegendő ok egy vers megírására, a szerkesztő jegyezte fülszövegben akként tér vissza, hogy mi lehet elegendő ok egy kötet kiadására? És e kérdések egyike sem költői. Olyan válaszokkal szolgál rájuk Kántor Péter idei, 2021. évi Ünnepi Könyvhétre posztumusz megjelent kis verseskönyve, melyeket érdemes…

Tovább
A költészet biciklije

Fenyvesi Ottó: Paloznak overdrive „And youth, oh youth, are being seducedby the greedy hands of politics & half truths.” (The The: The Beat(en) Generation) Vagány címet adott új kötetének Fenyvesi Ottó, a „bőrdzsekis anarcho-líra” (Virág Zoltán) magyar trubadúrja. A kétszavas cím mindkét eleme idegenül cseng a kortárs magyar költészet kontextusában. A Paloznak déli szláv eredetű…

Tovább
Az Utolsó Remény nevű gyár

Tallér Edina: Lány a város felett A félelem a jövőtől talán még sosem volt olyan erős, mint manapság: bár világvégejóslatok, apokaliptikus víziók mindig is léteztek, most először van valódi, racionális alapunk arra, hogy attól tartsunk, az emberiség már nem élhet sokáig a Földön, ráadásul tudjuk azt is, hogy ezért a helyzetért mi magunk vagyunk a…

Tovább
Visszateremtett jelentések

Markó Béla: Egy mondat a szabadságról Hogy hány pontos mondat lehetséges a szabadságról, nehéz belátni. De egyetlenegyre támaszkodni szédületes vállalkozásnak tűnhet, jelzi ezt vizuálisan Markó Béla legfrissebb könyvének borítója is az alulnézetből látott, korinthoszi oszlopfők által tartott mennyezettel. A verseskötet egésze viszont megnyugtat afelől, hogy egy mondat sem a semmiből érkezik, és semmiképp sem gondolja…

Tovább
„Pszichedelikus minimál”

Halász Rita: Mély levegő Vera, a Mély levegő elbeszélője és főszereplője történetébe akkor csöppenünk bele, amikor visszaköltözik apjához két óvodás kislányával, házassága válságának mélypontján. Fiatalkori álmok meghiúsulása, rossz szülői minták, kudarcok a szülői szerepben, verbális és fizikai bántalmazás, megcsalás: olyan forgatókönyv kezd kibontakozni, amely a környezetünkből, a saját életünkből, a női sajtóból, a közösségi oldalak…

Tovább
Vádbeszéd a vádbeszédről

Háy János: A cégvezető Tekinthetjük-e az irodalomkritikát vádiratnak, a könyvet vádlottnak, a kritikust pedig vádlónak? A vádirat feladata az identifikálás, a vádlott személy és a bűncselekmény megnevezése, a szükséges bizonyítékok felsorolásával. Ezzel szemben hogyan jár el a kritikus? Kritikát ír egy műalkotásról, melyet először megnevez és elhelyez egy kulturális hálózatban, majd számot vet azzal, hogy…

Tovább
Kortárs fórum: vita az újabb költészet fejleményeiről (3.)

Az Alföld körkérdése Mohácsi Balázs Juhász Tibor verseskönyvéről írott kritikája nyomán Az Alföld folyóirat online felületén Mohácsi Balázs A szegénység krónikása címmel önreflexív és problémafelvető, a könyvet a kortárs költészet (irodalom) általános szempontjai felől is kérdező bírálatot írt Juhász Tibor Amire telik című könyvéről. Úgy éreztük, hogy mind az írás, mind a verseskötet több olyan fontos kérdést pedzeget (a költészet prózaisága,…

Tovább
Kortárs fórum: vita az újabb költészet fejleményeiről (2.)

Az Alföld körkérdése Mohácsi Balázs Juhász Tibor verseskönyvéről írott kritikája nyomán Az Alföld folyóirat online felületén Mohácsi Balázs A szegénység krónikása címmel önreflexív és problémafelvető, a könyvet a kortárs költészet (irodalom) általános szempontjai felől is kérdező bírálatot írt Juhász Tibor Amire telik című könyvéről. Úgy éreztük, hogy mind az írás, mind a verseskötet több olyan fontos kérdést pedzeget (a költészet prózaisága,…

Tovább
Nekünk (ilyesmi) Trianon kell

Nézzünk bizakodva a múltba! alternatív Trianon, szerk. Cserna-Szabó András és Fehér Renátó A kontrafaktuálisnak nevezett történetírás az utóbbi időben nemcsak a populáris regiszterben terjedt el (cikkek és esszékötetek jelentek meg, internetes oldalak jöttek létre és rajongói közösségek formálódtak), hanem a professzionális történészek körében is nagyobb az elfogadottsága, mint akár csak néhány évtizeddel korábban. Persze, a…

Tovább
Kortárs fórum: vita az újabb költészet fejleményeiről (1.)

Az Alföld körkérdése Mohácsi Balázs Juhász Tibor verseskönyvéről írott kritikája nyomán Az Alföld folyóirat online felületén Mohácsi Balázs A szegénység krónikása címmel önreflexív és problémafelvető, a könyvet a kortárs költészet (irodalom) általános szempontjai felől is kérdező bírálatot írt Juhász Tibor Amire telik című könyvéről. Úgy éreztük, hogy mind az írás, mind a verseskötet több olyan fontos kérdést…

Tovább
„Közelebb kerülni a minél távolabbhoz”

Kemenes Henriette: Odú; Ozsváth Zsuzsa: Előző részek Kemenes Henriette és Ozsváth Zsuzsa egyazon költőnemzedékhez tartoznak, és hasonló irodalmi körökben mozognak: mindketten az Élő Várad Mozgalom tagjai, és kötetüket is ugyanazon szerkesztő, Antal Balázs gondozta. Ahogy Codău Annamária és Demény Péter is rámutatott a Látó 2020. októberi számában, ennek a közös indulásnak megvannak a nyomai a…

Tovább
Lemondani a balladáról

Pál Sándor Attila: Balladáskönyv Egy régi műfaj használata egyszerre eredményezheti a megidézett műfajnak való tisztelgést és annak roncsolását is. Ez érvényes Pál Sándor Attila harmadik, Balladáskönyv című verseskötetére is. A roncsolás különböző játékos elgondolásait láthatjuk a Balladáskönyv verseiben. Izgalmassá teszi ezt a költői kísérletet az – vagy még inkább, eleve ez teszi költőivé –, hogy…

Tovább
Zoli meg én

Nemes Z. Márió: Barokk Femina Nemes Z. Márió új verseskönyve a költői életmű eddigi legjelentősebb darabja. A Barokk Femina egyszerre értelmezhető egy, a költői világ immanenciáját tételező, valamint egy a nagyon is valóságos félmúltbéli eseményekkel és a szerzői életúttal párbeszédre lépő alkotásként. Ez utóbbi vonatkozást, még mielőtt az explicit történeti-politikai dimenzió jelenlétéről megbizonyosodhatnánk, már pusztán…

Tovább