Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Alföld folyóirat - Alföld
3
archive,category,category-alfold,category-3,ajax_fade,page_not_loaded

Alföld

  • Juhász Tibor:
    Juhász Tibor prózái

    Harangszóra várni Erről a templomról mindig egy erőd jut eszembe. Érdes, vastag falai meredeken tör­nek az égig, és mint a lőrések, a keskeny ablakok gyanakodva néznek a külvilágra. A magas, boltíves ajtón alig hatol át az Acélgyári út zaja.

  • Buda Ferenc:
    Buda Ferenc verse

    A Főcsapos Az idő elforog lejár föl-le liftez az olajár a gázé úgyszintén labil de rá se ránts jő Vlagyimir Hírét hordozza hét határ őt magát három gépmadár s nem tudni melyiken csücsül ha híve vagy hát megbecsül Vlagyimir

  • Gyürky Katalin:
    Energiamegmaradás az irodalomban

    2018. február 16-án délután a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár biztosított helyet az Alföld Stúdió legújabb, Nyugvó energia című antológiája bemutatásához. A helyszín nem volt véletlen: mert bár az antológiák sorában ez már a tizedik kötet – tudtuk meg

  • Balogh Gergő:
    Beköltözni a zuhanásba

    Nem könnyű olvasmány. Závada Péter verseskönyvének koherens, intellektuális nyel­ve amellett, hogy új világok felépítésének igényével lép fel, egy olyan költészeti hagyományt is megszólítva teszi ezt, amely nem a közvetlen elődöké; a kötet ver­seinek nyelve nem a 2000-es vagy az

  • Halász Rita:
    Magdolna gyapja

    Fél éve ülök a kádban, fél éve mentél el. Lábamat a csapra teszem, gyűrűs kezemmel lesimítom a hosszú, fekete szőrszálaimat. Anyád szerint olyan vagyok, mint Csí­ta a Tarzanból, ne csodálkozzak, ha nem jössz vissza hozzám. Közelebb hajol a tükörhöz

  • Markó Béla:
    Markó Béla versei

    Predesztináció Egykor az Úr a tenyerébe vett, és megpróbált saját arcára gyúrni, s már nincsen módom tőle szabadulni, ha felemel s kedvére nézeget, aztán csalódik, és a kínzott testet messze hajítja, pedig tudja jól, míg egy maréknyi sárért lehajol,

  • Schäffer Anett:
    A londoni kirakós

    Zadie Smith első regénye, a Fehér fogak 2000-ben jelent meg, és Smith szinte rögtön a brit irodalmi világ fontos szereplőjévé vált. Regényeinek kiemelkedően fontos témája a posztkolonializmus, a rassz, az identitás, a család, a barátság és Lon­don maga. A

  • Balázs Imre József:
    „Nevetlen, titkos gyökerek”

    Újra és újra, joggal fölvetett kérdés, hogy mennyiben írják át az egyre bővülő gyűj­te­ményes verseskötetek a Nemes Nagy Ágnesről irodalomtörténetileg kialakult ké­pet: az ismeretelméleti-létfilozófiai érdekeltségű tárgyias hermetizmus költőjének ha­gyatékából előkerült versek azt mutatják, hogy az életmű nem tekinthető egy­ne­mű­nek

  • Novák Zsófia:
    „A jobb sosem jelent mindenkinek jobbat”

    Margaret Atwood sokszorosan díjnyertes regénye, a Jelenkor gondozásában idén új kiadásban megjelentetett A szolgálólány meséje lenyűgöző nyelvi virtuozitással meg­írt történet, mely olyan általános érvényű, az olvasókat örökké foglalkoztató té­mákat boncolgat, mint a hatalom, az emberi méltóság, a szabadság vagy

  • Térey János:
    Ember, de nem valaki

    (1) „A költő ember – de nem valaki. Vagyis egy senki. Az emberről, az emberhez, az embertől az Istenhez, sőt vissza; főleg ilyen dolgokról beszél. És általában ő az ember. A valaki viszont a prózaírónál kezdődik, és megy föl-föl,

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archív bejegyzések