0. „A ház földszintes, mint mindegyik ház az utcában. A kapu két szárnyán két tojásdad ablak van, üvegjük kék és piros cikkekre osztva. Bal felől fényes rézgomb, a csöngő húzója. A nap alacsonyan jár, sugarai rézsútosan érik a falat,

Tektonika Ponte Vecchio Egy vízcsepp furcsa módon életben maradt a Ponte Vecchión a hajnali zápor után. Délre már nyoma sem volt az esőnek, de ez a vízcsepp tartotta magát a lapos lazúrkövek titkos árnyékában. Az amerikai turista, John Giorgio

Ha a kilencvenes évek amerikai prózatermésének legjelentősebb alkotását kellene megneveznem, habozás nélkül David Foster Wallace Végtelen tréfa (Infinite Jest, New York, Little, Brown & Co., 1996) című könyve mellett tenném le a voksomat. Ennek okai közül talán a legfontosabb,

Kemény István Nílus című kötete a tavalyi Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Azóta a kö­tet már helyet kapott a Kemény-életmű összefüggésrendszerében, a kortárs ma­gyar kultúra vízrajzi térképén, s kis túlzással az eudaimonista térképen is. Elhe­lye­z­tetett a kánonban és az eladási

Régi glossza Petrihez „Minden költő infantilis”, Mert folyton-folyvást szeretetre vágyik. De ezt szavakkal veszi meg. Szinte megvész a szeretetért. Aztán vagy szeretik, vagy nem. Egyébként tudjuk: „kit anya szült, Az mind csalódik végül”. És kit nem szült anya? Visszatérés

A város szíve egyetlen sziget. A Lee-folyó azt öleli körül, hidakon visz az út egyik ol­dalról a másikra, kerengőben járva a céltalan jöttmentek életét színesíti, mintha csak térfélcsere lenne félidőben. Egyetlen lemez két oldala, A és B, aztán a

gyűjtemény volt egy képeslapgyűjteményem, azokról a bikinis csajokról, a kilencvenes években, akiknek mára egész biztosan lepergett fenekükről a tengerhomok. kitolt dombok az ég felé, pálmafás délelők, árnyéktalan élmény, nyári tenger, félrecsúszott kísérlet volt kitalálni, hogy melyik csípő, boltos medence

Amikor Szűcs Gerzson tanító megpillantja a pékséget, a bejáratánál ülő honvédkabátos alak tűnik fel neki először. Hátát a házfalnak támasztja. Nem ritka dolog ez. A leszerelt bakák göncei a szegényeknél kötnek ki. Azok aztán jönnek ide koldulni. Ha fillért

Megszűnt szabóság Úgy néztem a szabót, akár egy örök dolgot, mint aki volt, s marad költözésem után is, akár a ház, ahol a szűkös műhely kuporgott az alagsorból nyíló ablakos ajtajával, én meg fölötte laktam, jöttem, mentem előtte, olyan

Szoross Ezen töpreng ország-világ: ki mostan itt a fő szoross? Választására nincs szabály, ő mégis minket ostoroz. Kinyitja a lezárt kaput, kapucnijával integet: Gyertek vacsorra jó fiúk, én osztom itt az elveket. Ha az éhkopp gyomorba vág, vár itt