Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Taródi Luca: Egyszer végre fiatalok leszünk Magány, idegenség, vad, szomorú kutakodás – így lehetne összefoglalni Taródi Luca költészetének világát. A kötet két mottóval indul, az egyik a Galaxisoktól, a másik Kovács András Ferenctől származik, s mindkettőben a létezés mint nem-létezés az egyik legfontosabb probléma: „egyre nehezebben tudom beleképzelni magam az életembe / egyre nehezebben tudom…
Tovább
Köszöntő Aczél Gézának Lám csak: az első 75 lepergett!Sok más ilyenkor csöndben elseperget,Te meg tempósan szántasz, vetsz s aratsz.Irigyelhet sok (párt)munkás, műparaszt,ki a rizsát ontja ránk félfövetlen.Győzd hát e klímasokkot is töretlen,s hanyatt ne lökjön semmiféle szél.Maradj, Gézám, mindvégig jó acél! (Megjelent az Alföld 2022/3-as számában, a borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Toró József…
Tovább
Aczél 75 Már öreg volt fiatalon is. És persze nagybeteg. A fél város gézabácsizta, holott még be sem töltötte a negyvenet. Itt fájt, ott fájt, itt szúrt, ott szúrt, sokat sejtető, jelentőségteljes arckifejezéssel nyomogatta a hasát. Felszisszenve jelezvén környezetének, amikor – s ez meglehetősen sűrűn előfordult – fájó pontra, beteg szervre talált, netán egyenesen egy…
Tovább
Görföl Tibor: A kritika hangja és a valóság szeretete. A kereszténység korunk európai kultúrájában Ha létezik az európai keresztény tradíciót hordozó írásbeliségnek és szóbeliségnek olyan retorikai és pragmatikai állandója, amely a társadalmi-politikai értelemben vett keresztény világ megszűnése után, a hagyományközvetítő intézmények hatás- és hatókörének fokozatos szűkülése közepette is mintegy szükségképpen meghatározza a hitről való beszédet,…
Tovább
Lajta Erika: Kivezetés a szépirodalomból (Riportregény Szerdahelyi István irodalomtörténész életéről) A rendszerváltás előtt működött az irodalmi életben számos olyan tudós és professzor, akik nagy tudásukkal kétségtelenül sokat tettek le az egyetemes magyar kultúra asztalára, ám politikai szerepvállalásukban voltak ma már megkérdőjelezhető mozzanatok is. Elég talán, ha Király István, Szabolcsi Miklós, Pándi Pál vagy Szerdahelyi István…
Tovább
Csokonai Vitéz Mihály ébresztése Csokonai Vitéz! Versnek őt vedd elő,olyan gazdag mező, olyan tág mézelő,tele virágokkal a nektárt úgy ontja,máshová röpülni világnak porontya,édességet ont ránk, mely az ember ínyétúgy tölti el jóval, ma már el se hinnénk,hogy régidejéből még ma is eláraszt,únott világunkra fölfrissítő kontraszt. Egy sor tizenkét szótag. Beméri mindet,majd páronként raggat a sorokra…
Tovább
Lanczkor Gábor: Sarjerdő „Nem a saját halálomra való fölkészülés jegyében írom ezt a könyvet.” – áll Lanczkor Gábor legújabb kötetének Rókusi temető című szövegében. Mégis, a halál, a számvetés, az alapos megfigyelés és megértés, ami e könyvet jellemzi, feltételezhetné azt is, hogy a kötetben az elbeszélő én saját sírfelirata is megjelenik végül, és ha így…
Tovább
Két szempár között a legrövidebb út Mikor újra felnéznék,a jobb szemhéjam zárvamarad. Vannak napok,amikből nem szégyenmár délelőtt elmenekülni. Átkelés egy másik életbe,tizenöt méter magasan,egy kifeszített drótona háborgó beton felett.Két szempár közötta legrövidebb út. Mi történt, amígsötétben voltam,és mire gondoltam,mielőtt lehunytama szemem? Rád, és hogykönnyeddé.Könnyűvé. A legvékonyabb ágak végén is Ahogy megérintem a törzsét,mint egy hosszúra…
Tovább
Nem lövöm fejbe magam, szerk. Gerevich András A 2022-es könyvfesztiválra jelent meg az 1749-könyvek sorozat legújabb tagja, a Nem lövöm fejbe magam című, kortárs amerikai költők verseit bemutató antológia a Petőfi Kulturális Ügynökség kiadásában, Gerevich András szerkesztésében. Az 1749-könyvek különböző országok, régiók költészetét bemutató válogatások, rajtuk keresztül cseh vagy éppen kolumbiai költők verseit ismerhetjük meg.…
Tovább
Győri László: Éjszakai híd A tisztaság akarása. Ez volt Győri László egy korábbi verseskötetének a címe. Akkor ezt írtam róla: „…jó a cím és annak tartalma akkor, amikor annyi a mocsok és a tisztátalanság a világban (persze mikor nem volt ez így?…), és ugyanakkor a normális ember (és költő) mindig arra vágyik, hogy ez ne…
Tovább
Az Alföld szerkesztősége 2022-ben is odaítélte három kiváló szerzőjének az Alföld-díjat. Ladik Katalin költő, performer, Ureczky Eszter irodalomtörténész és Mezei Gábor költő, szerkesztő, irodalomtörténész kapja idén a rangos kitüntetést. Az Alföld szerkesztősége 1978 óta kiemelkedő szerzőit nívódíjban részesíti. 1993-tól a díjazottak a pénzjutalom mellé E. Lakatos Aranka szobrászművész emlékplakettjét is megkapják. 1978 és 2021 között…
Tovább
Alföld 2022/11. Novemberi lapszámunk középpontjában Szabó Magda írásművészete áll: Osztroluczky Sarolta Szabó Magda lírai ars poéticáit, Nagy Csilla a Szüret című versesregényét, Gintli Tibor A Danaidák című regényét, Szilágyi Zsófia pedig Szabó Magda iskolaregényeit értelmezi. Szépirodalmi anyagaink között verset Marno Jánostól, Nagy Márta Júliától, Márton Ágnestől, Harcos Bálinttól, Lövétei Lázár Lászlótól, Kürti Lászlótól, Fellinger Károlytól,…
Tovább
Georges Simenon: A mérgezés, ford. Ertl István Georges Simenon életműve Franciaországban is hosszú és kalandos utat járt be addig, amíg az irodalmi instanciák kanonizálták. A magyar befogadástörténet szintén érdekes, s ebben e sorok írójának is volt némi része. Először Simenon irodalmi ambíciójú regényei jelentek meg magyar nyelven az 1930-as és 1940-es években, majd jóval később,…
Tovább
Byung-Chul Han: A kiégés társadalma, ford. Miklódy Dóra, Simon-Szabó Ágnes Minden bizonnyal elmúltak már azok az idők, amikor társadalomfilozófiai témájú könyvek egyik napról a másikra bestsellerré váltak, és komoly olvasói tömeget mozgattak meg. Az évtizedek óta Németországban elő és németül író koreai filozófus Byung-Chul Han eredetileg 2016-ban megjelent könyvét azonban néhány hét alatt elkapkodták, és…
Tovább
A tenger Örülni olyan, mint amikor besüt a nap,mégis felkapcsolva hagyod a villanyt.Egy régi fotót nézel, családi ebéd – az eszcájgon most élesebb a fény.Feltűnik egy tekintet is, ami képeskisimítani a tengert, de nem bír ela gyűrött asztalterítővel. Örülni olyan, mint nyugtázni a kertenátvonuló rovarok forgalmát. Felismernia fát az erdődben, amely elsőkéntküzdötte fel magát a…
Tovább
Kerekasztal-beszélgetés az Alföld-díjasokkal Áfra János: Balajthy Ágnes „Egy eredendő máshol” – Az utazás művészete a közelmúlt magyar irodalmában (2019) című monográfiája az utazás tapasztalatának színrevitelét 20–21. századi irodalmi művek összefüggésében vizsgálja. A könyv megjelenése óta a vírushelyzet az utazáshoz való viszonyunkon és a térélményünkön is változtatott. A mozgásterünk a hozzá kapcsolódó intézkedések során alakul, 2020-ban…
Tovább
séta az égi ösvény felé a hóhatár alatti temetésekena fák címere fölöttnincs szükség kötelező szabályokraa kerület körvonalazásárafelesleges kötelezettségeink meghiúsításáraszigorúságrakönyörtelenségre csak az ösvényt kell megkeresniegy sziklás orom hátánkövetni egy sekély szakadékotegy száraz hasadékotdögevő madarakat hívni a halottak földjérehogy feldarabolt emberek– kiknek lelke már felszállt az égbe –testrészeivel táplálkozzanakazt hiszedegyikük te vagy az érzéketlenség felismerése eltévedt hajamban…
Tovább
Kerekasztal-beszélgetés a figyelemről Molnár Gábor Tamás, Simon Attila, Tófalvy Tamás és Fodor Péter részvételével Fodor Péter: A Debreceni Irodalmi Napok hívószavának média- és irodalomtudományi megközelítésmódjai már szóba kerültek Tamás és Gábor előadásában, s természetesen a beszélgetésünk is igyekszik majd a fölvetett kérdésirányokhoz visszatérni, viszont kezdésként kontextusbővítés végett nézzünk ki a bölcselet területére: mivel járult hozzá…
Tovább
Kívánság egy lagziban találkoztam velea terem félreeső zugában ülttolószékében gubbasztvavidám hangokkal összefröcskölvelátszott rajta hogy nem kíván részt vennia mulatságban észrevétlen szeretett volnamaradni hogy senkit se zavarjontizennégy éves volt tudta jólcsak pár éve van hátra hazatoljalakkérdezte az apja a fiú bólintottde az udvaron meggondolta magátszép derült nyári éjszaka volta nappali hőség már alábbhagyotta borzongató hajnal még…
Tovább
Nógrádi Gábor: Alex hét napja (Légy jó, tesó!) Gyermekkorom meghatározó olvasmányélménye volt Nógrádi Gábor Gyermekrablás a Palánk utcában című műve, ezért gyermeki rajongással vettem kezembe az Alex hét napja – Légy jó, tesó! című ifjúsági regényt. Fiatalos nyelvhasználatának és izgalmas cselekményének köszönhetően könnyed időtöltést nyújt a könyv a 12–15 éves korosztálynak. Viszont az irodalom –…
Tovább
A térség grammatikája -nak Miért nem megy sohasem hallodlassíts mert nem megy éjjelnappal a szervezetben a só a vér a légnyomás kopnak az erek a szív köpdkoppan a kavics lassíts mert nem megysem előre sem hátra fékezz tolat avonat vizes kancsó az asztalontöltsél miért nem lassít hajtsd leaz ablakot sohasem hallod nézzkörül ott a tó…
Tovább
Limpár Ildikó: Emlékek tava, Szlukovényi Katalin verseivel és Katona Rózsa rajzaival Az elsősorban populárisirodalom-kutatóként ismert Limpár Ildikó Emlékek tava című, egyetlen gyerekkönyve először 2014-ben, a Pongrác Kiadónál jelent meg, idén júniusban pedig a Főnix Könyvműhely gondozásában a második kiadás is napvilágot látott. Ugyan Limpár szövege nem tekinthető kiemelkedő irodalmi alkotásnak, könnyen belátható, miért szavazott bizalmat…
Tovább
Az arcomat nézem a képernyő jobb felső sarkában. Sárgás, puffadt, mintha nem lenne semmi tónusa. A szemem alatti területet elpattant, kitágult erek színezik zöldeslilára. A hajam lapos. Régen szőkére festettem, de egy éve nem jutottam el fodrászhoz. Széles, mindig zsírosnak ható sávban nő le a festék, lassan a halántékomig ér. Ha összekötöm, szemből barnának, hátulról…
Tovább
Életrajzi kísérletek A csörtetés Az elhagyatott strandon éjszakamit kerestem, hullott levelek,fehér és kék hullott csempék,nevek, melyekre alig emlékszem,hogy mi adta a fényt, nem tudom már,de biztosan nem borult sötétbe minden,hiszen láttam akkor, és még mindig látok,repedésekből tört elő a gyomnövények vigasza,viaszos cseppek ültek a fűre, betonra,izzott minden, de szigorú titokban,az elhagyatott strandon éjszaka,üvegszilánkok szikráztak az…
Tovább
Kecskés és felesége olyanok voltak, akár az első emberpár a bűnbeesés előtt. Naphosszat alsóneműben tébláboltak garzonlakásukban, egyáltalán nem zavartatva magukat önnön mezítelenségüktől. Egyelőre nem is fenyegette őket a kiűzetés édenkertjükből. Tetemes hátralékot halmoztak ugyan fel az elmaradt közüzemi díjakból, s a devizahitel törlesztőrészleteit sem fizették, a télvízre való tekintettel azonban éppen kilakoltatási moratórium volt érvényben.…
Tovább
Gerevich József: Szemfényvesztő művészet – Utazás szerzők és művek körhintáján Gerevich József legújabb kötetének bemutatóját a Nemzeti Galéria Szalonfal termének impozáns miliőjében tartották, ahol a szerző azzal a művére vonatkozó tanáccsal zárta az eseményt, hogy „az olvasó csináljon vele bármit, ettől kezdve nem az enyém.” Irodalmár létemre (vagy talán épp ezért) felszabadítóan hatott rám ez…
Tovább
A térképről nem lehet lemenni, regényrész 153 a nagyváradi Securitate pincéjében kötöttünk ki, a Barátok utcája és a Fő utca sarkán, amikor leszálltunk a teherautóról, katonák álltak sorfalat nekünk a bejáratig, mi meg lehurcolkodtunk a szűk lépcsőn, a pincében Anyánk várt ránk Ferenc elsőszülött testvérünkkel, ezek a mi szekusaink már induláskor leadhatták a drótot, hogy…
Tovább
Korpa Tamással Herczeg Ákos beszélget A lombhullásról egy júliusi tölggyel című kötetről Herczeg Ákos: Először érzem azt kortárs verseskönyvvel kapcsolatban, hogy minél többször olvasom, annál nehezebb megszólítani. Mert miközben, úgy vélem, nagyon is értem, amit mondani akar, annál határozottabban vonja ki magát a könyv a nyelv hatóköréből. Hogy érdemes közelíteni egy verseskötethez, ami „a fák…
Tovább
Torony, gólyahíd, raktár A felhők folyton változnak, mögülüka Fárosz magas tornya integet,mobilkuruttyolást áraszt magából,görög nyelvtant, Debussy-s kvinteket. A gólyahídon örökké meleg volt,mezítláb állva odasült a talpam;voltaképp soha nem használta senki,csak állt a napsütésben, zengve halkan. A raktárban sötét volt és hideg.A súrlódásmentesség volt a lényeg,az elképzelés állványrendszerébecímkés fiókként passzoltak a tények. Minden torony: tömény igyekezet.Minden…
Tovább
Max Porterrel Fenyvesi Orsolya beszélgetett Időben, mégis rohanvást szedem lépteimet a Nyugati téri irodaházba. Félrever a szívem, megállok egy pillanatra. Hát ilyen fontos lenne? Két napja tudom, hogy beszélgethetek egy órát Max Porterrel, aki a PesText Fesztivál meghívottjaként érkezett Budapestre, egyedi struktúrájú, kísérletező prózájával vált sikeres, egyben szakmailag elismert szerzővé. Első könyve, A bánat egy…
Tovább