Marno János verse

Keletlenül                                                Haninak Álmomban pucér pincérek szolgáltak felegy tengerparti vendéglő teraszán,fürgén, elegánsan cikáztak a citrom-sárga abroszú asztalok között,nem bánom, mondtam a lányomnak, egyszer énis megkóstolhatom a tenger gyümölcseit,öröm engedelmeskednem a lányomnak,álmaihoz igazítanom a napvilágot,egy palack fehérbort is rendeltünk,mivel úgy tudtuk, pénz áll a házhoz mégmásnap, épp annyi, amennyiért még nemkerülsz magadban szégyenpadra a tükörelőtt a…

Tovább
G. István László versei

Kutyaszem Kutyaszemekkel ébredtem reggel. Kevésbéláttam a színeket. A szivárvány hét sávjahelyett fakó árnyalatok tömbjei úsztakát egymásba, mint akinek higanycseppcsúszkál a szemgolyóján. A tükörbenlátszott, mind a két szemem egy kutyáé.Megörültem, mostantól hűségesen követlek,akárhová mész. Nem számoltam azzal,hogy a kutyatekintet irritáló. Hatalmasterheket tettem arra, akire néztem. Mindenkijárását felhőként ülte meg a súly, enniadni, simogatni, sétálni vinni, egyáltalán,kezdeni…

Tovább
Narratívába szorulva

Ricardo Piglia: Az eltűnt város, ford. Kertes Gábor Az argentin író regénye Kertes Gábor fordításában, a FISZ Horizontok sorozatának 13. köteteként, a Kalligram Kiadó gondozásában látott napvilágot. Az Éjjeli vadászat után ez Piglia második magyarra fordított regénye, és amint Cselik Ágnes utószavából és a könyvesboltok kirakatából megtudhatjuk, nem egyedül képviseli ha­zánkban generációját, kortársa volt például…

Tovább
Az örökkévaló súlytalan botlásai

Bódi Attila: Pax Kezdetben vala az irónia. Abból pedig megszületék a mű. De nem pusztán megszületik, hanem el is hal. Mert a világ alkotója, aki eljön erre a világra, olyan, mint egy kamasz, aki azt sem tudja, miért van e földön. Bódi Attila Jézus-története meglepő és elgondolkodtatóan mulatságos. Mert mi van akkor, ha kiderül, hogy…

Tovább
Izsó Zita versei

A második erdő Az ágya feletti képenolyan sűrű erdő,mint egy gyertyákkal telepakolt torta.Ha elkezdeném számolni a fákat,valószínűleg pont addig jutnék,amennyi idős lesz néhány nap múlva,de felesleges lenne ünnepelni,úgysem fogna fel belőle semmit. A nővérek azt mondják,már egy ideje nem beszél,ezért betűtésztával etetik.De ahogy egyedül hagynak minket,megnyalja a száját,és szóba hozza a kiszáradt folyót. Mert mindenki…

Tovább
A fajzatok eredete

Moskát Anita: Irha és bőr Az emberek állatokról alkotott képe nem oszlik el egyenletesen a kultúra minden szeletében. Az állatok képességeiről való téves gondolkodás (például hogy az ál­latok nem gondolkodnak) az emberi kultúra számos területén megfigyelhető, és oly­kor még azt is bizonygatni kell, hogy ez a kép csakis félrevezető lehet az evolúció bevonása nélkül. Ugyanakkor…

Tovább
Fajzattá tettél

Moskát Anita: Irha és bőr Az emberi faj születése óta vaskörömmel kapaszkodik a világot megmagyarázó mítoszokba, amelyek letisztultan, univerzális formában értetik meg a Föld lakóival azt, hogy hogyan kerültek ide, ki alkotta meg őket és milyen céllal. Azonban az elmúlt évszázadban a tudomány exponenciálisan növekvő befolyása és az egykor elképzelhetetlennek tűnő találmányok beáramlása a hétköznapokba…

Tovább
Mit kíván a magyar nemzet? Le a csomós tökfőzelékkel!

Kollár Árpád – Grela Alexandra: Félbevágott március Március idusáról nekünk, magyaroknak nem csak, illetve nem elsősorban Julius Caesar neve jut eszünkbe, hanem Petőfié, Táncsicsé, Vasvári Pálé, Jókai Móré… és biztos vagyok benne, hogy mindenki, aki most olvassa ezt a recenziót, tudná még folytatni a névsort. Az 1848. március 15-ei eseményekre, miként tavaly, úgy idén is…

Tovább
Sopotnik Zoltán verse

Rög „Akit őrültekházában ápolnak, az legalább valaki.”(Fernando Pessoa) Megint az angyalhullás, és én megint a leesőketszámolom. Rög, a szerzetes, aki a templom alattiállatkórházban segédkezik, gyógyszereket hoz nekem.Beteg állatok auráját fogja fel, azokból készíti, mondja,és ez már meg sem rémít, fel sem készít semmire. Töröttcsontokat, széthúzott gerinceket látok magam előtt, mikoriszom az első üvegcséből. Kicsit félek…

Tovább
Zuhanások és emelkedések

László Noémi: Műrepülés; Kürti Andrea rajzaival Szabadesés, énkeresés, szomorúság, félelem, álom és valóság közti lebegés tapasztalatát járja körül a 2020 tavaszán megjelent Műrepülés, amely voltaképpen két médium, két alkotó szerencsés viszonttalálkozásából jött létre. Kürti Andrea illusztrátornak és László Noémi költőnek nem ez az első együttműködése, a csíkszeredai Gutenberg kiadónál megjelent Bodzabél című verseskötet 2017-ben a…

Tovább
Levegőt!

Jenei Gyula – Verebes György: Légszomj Jenei Gyula magyartanár (szolnoki Varga Katalin Gimnázium), költő, szerkesztő, újságíró, 1998 óta alapító főszerkesztője az Eső irodalmi lapnak. Jómagam Az időben rend van kötetnél kapcsolódtam munkásságához (FISZ, 2011), jelen kötet pedig évtizeddel később már az Eső Könyvek és a Szolnoki Művészeti Egyesület együttműködésében jelent meg. A címötletet Molnár H.…

Tovább
Segítség, felnőttem!

Lipták Ildikó: Csak neked akartunk jót; Jásdi Juli rajzaival A kabátunkra nem igazán szoktunk nagy figyelmet fordítani, egészen addig, amíg egyszer csak el nem tűnik. Lipták Ildikó ifjúsági regényében ez a mozzanat indítja el a cselekményt. A könyv főhősével, Lillával könnyen tudunk azonosulni, a történet ugyanis E/1-ben íródott, ez pedig azt a hatást kelti az…

Tovább
Nyomorra zuhant apokalipszis

Bogdan Suceavă: Éjszaka valaki meghalt érted, ford. Vallasek Júlia Hányféleképp lehet kiírni magunkból a romániai kommunizmust? Erre a kérdésre az elmúlt évtizedek számos magyar regénye kínál alternatívát. A legismertebbek közt említhetjük Tompa Andrea, Dragomán György, Bodor Ádám, Vida Gábor köteteit, de a listát jócskán bővíthetjük tovább. A rendszerváltás előtti hétköznapokat a túléléshez elengedhetetlen állandó ügyeskedés…

Tovább
Jász Attila versei

Fausztina nővér* betegnaplójából [DE. Presszióvers] Ha festenék az éjféli üres, neonvilágította peronokataz állomáson. A sínek sötét, hideg csillogását. A néma és reménytelen várakozást. De mégis.Pár perccel később már egy újabb nap lehetőségével, bár távolabb még a fénytől, és sokkal közelebba sűrű sötétséghez. És mégis, mégis, mégis. [VAKREMÉNY. Demensvers]                                                Takács Zsuzsának és Lanczkor Gábornak Egy…

Tovább
Orcsik Roland versei

Eutanázia Megvénült a hálószobánkelőtti cseresznyefa az utcán.Beköltözésünk első évébenmég utoljára lédús, roppanócseresznyével köszöntött.Bőségesen termett, nem is győztükenni, a járókelőknek is jutott.A kukacoknak is ízlett.Pedig akkor már elleptéka termeszek, védekezés gyanántgyantát csorgatott a beteg törzsén.Ám ezzel magával is végzett,kiszáradt a kérge. Már nemterem semmit, csupán évről évrea búcsú fanyar gyümölcsét.A csillogó gyanta gennyesauraként borítja a sebeit.Itt…

Tovább
Trauma, retoricitás, katarzis

Tóth Krisztina: Fehér farkas Tóth Krisztina Fehér farkas (2019) című könyve paratextuálisan is jelölten novellákat tartalmaz. A tárca jellegű szövegeket összegyűjtő Párducpompa (2017) után az író visszatért a hagyományosabb elbeszélőformához, kötetszinten utoljára a Pilla­nat­ragasztóban (2014) láthattunk erre példát. A Fehér farkas 16 novellája is bizonyítja, hogy szerzője mára teljesen belakta epikus tereit, teremtett világát, így…

Tovább
Megjelent az Alföld 2021. márciusi száma

Már a boltokban az Alföld legújabb, márciusi száma. A Fodor Barbara filcrajzai által illusztrált lapszám verseit ezúttal Takács Zsuzsa, Győrffy Ákos, Grecsó Krisztián, Horváth Eve, Petőcz András, Sirokai Mátyás, Payer Imre és Géczi Marno János jegyzik, mellettük Vári Attila, Vidéki Bianka, Vörös István és Bíró Zsombor Aurél novellái olvashatók. A tanulmány és kritika rovatok összefonódását…

Tovább
A kultúra újrahasznosításáról

Rafael Pinedo: Plop, ford. Izsó Zita A katasztrófa, a blanchot-i értelemben véve, mindig a küszöbön áll, mégsem tudjuk időben elhelyezni. Kétféleképpen sem, teszem hozzá, hiszen egyrészt nem tudjuk pontosan, mikor fog bekövetkezni, ilyen módon lehetetlen felkészülni rá, másrészt ugyanúgy nem tudjuk elképzelni a jövőben, ahogy a jelenben sem. Szá­mos olyan regényt és filmet említhetnénk a…

Tovább
Azok a „finom, porhanyós mezsgyék”

Bán Zsófia: Lehet lélegezni! „Hol húzódik a még és a már közti határ finom, porhanyós mezsgyéje?” – teszi fel a kérdést Bán Zsófia legutóbb megjelent novelláskötetének nyitódarabja. A metaforika sejteni engedi, hogy ezek a határok sérülékenyek, könnyen átrendeződnek vagy éppen el is tűnnek, így szinte észrevétlenül jutunk át rajtuk. A rövidebb-hosszabb lélegzetű elbeszélések a bennünket…

Tovább
Schein Gábor versei

Ó, rinocérosz 58. 1746-ban egy holland hajóskapitány, Douwemout van der Meer Indiából Európába hozott egy újszülött rinocéroszt. Útközben olajjal kenegette a bőrét, és kapitányi jogaival élve, még a hajón megkeresztelte. A rinocérosz a keresztségbenSzent Klára nevét kapta. A hajó Leidenben kötött ki, ahonnan van der Meer és Clara a Rajnán folytatta útját.A partmenti városokban sokan…

Tovább
Buda Ferenc versei

Idő suhog Idő suhog: hátamon a vessző. Rokka pörög: fordul az esztendő. Füvem java szikkad lekaszálva.Fehérül a fiaim szakálla. Magamhoz Nyájatlan pásztor, földtelen paraszt –száz éve, hogy egy szál botot faragsz.Törődj bele: kész nem lesz már soha –tán ha visszanő ága és boga. Vakon Hol a paritás, mi a veritás,ha a léted széteszi azefemeritás?Vakon bolyongsz…

Tovább
A realizmus irálya

Garth Risk Hallberg: Ég a város, fordította Bart István A szavak és a dolgok előszavában Foucault a tudásarcheológiai törekvések meghatá- rozásakor 1966-ban azt a megállapítást tette – többek között –, hogy „[a]z ismeretek talán keletkeznek, a gondolatok talán átalakulnak, és hatnak egymásra (de hogyan? A történészek mostanáig nem válaszoltak erre a kérdésre).” A történettudományi felelet kidolgozása…

Tovább
„két kiló lisztet ér / az én fejem”

Tóbiás Krisztián: A mikulás rakétája, Turi Lilla rajzaival Könnyű úgy olvasni, ha az ember nem kritikus. Ha nem tetszik egy könyv már az elején, inkább belelapozok a közepébe, a végébe. Aztán ha azok a részek sem tetszenek, egyszerűen nem olvasom tovább a könyvet. Rövid az élet. Minek olyasmit olvasni, ami nem tetszik? Ehhez képest vannak…

Tovább
A tudományos haladás védelmében

Avi Loeb: Földönkívüli. Egy idegen civilizáció első nyomai A tudomány működésébe be van építve egy alapvető mechanizmus, amelyet sokan sokféleképpen megfogalmaztak már, és az a lényege, hogy nem azt tanácsos elfogadnunk, ami vonzó, hanem azt, ami valószínűbb. Nem azt, ami tetszetős, hanem azt, amiben az elmélet és a kísérleti eredmények összhangban vannak. Ha az utóbbiak…

Tovább
Megjelent az Alföld 2021. februári száma

Februári számunk középpontjában Szabó Lőrinc költészete, valamint feLugossy László kortárs összművészete áll. Előbbit a tanulmány rovat dolgozatai, utóbbit a művész képanyaga, illetve a könyvéről készült recenzió képviselik. További kitűnő szépirodalmi és kritikai anyagokkal készültünk még olvasóink számára. Tartalom – 2020. február Szépirodalom SZIJJ FERENC versciklusa: Ritka események [Hosszú zsák; Súly; Virrasztás; Mérleg; A lelkek önzetlen…

Tovább
A háttérhez közel

Terék Anna: Háttal a napnak Nehezen tudtam elkezdeni írni ezt a szöveget Terék Anna új verseskötetéről, mert nehéz arról írni, ha egy versben pont azok a részek nem tetszenek, amelyek egy apa betegségéről és haláláról szólnak. Miközben leírom az első a mondatot, beugrik, amit a költőkről és a kritikusokról írt Gottfried Benn: „Egy új vers…

Tovább
Pintér Kitti verse

érintő (○) spotifyról tett be zenét és ellötyögött a mikróiga tetején hagyta a mobilját hogy ne legyen útbanúgy forgott mint egy kis esésű folyónlehorgonyzott hajómalom propellerjeahogy a cigit tekertem behúzta a firhangotne lássanak ránk a belpesti szomszédokfoszforeszkáltak a posztóra tűzöttpazar műanyagok a sötétbenolyan sovány voltmikor elhelyezkedett éreztem az ölemenkényelmetlenül kiálló farkcsontjáthogy ne essen hanyatt elővigyázatosságbólátfogtam…

Tovább
Mosások, taxisok

Anekdotikus útirajz Ma mosunk. Így döntöttünk Jével tegnap este, természeten szükségből, illetve hiányból, s mivel Irvana lakásán nincs mosógép, a neten pedig csak Hrasnoban találtunk mosodát, na jó, hát akkor nekivágunk a külvárosoknak, és Lukavicáig meg sem állunk. S mire visszaérünk, ki is mosnak, meg is szárítanak. Egy Tin Ujević-kötetet csempészek a vászontáskámba, a hátizsákomat…

Tovább
Csobánka Zsuzsa Emese verse

Az erdőjáró Aki indul, add fel rá a kabátot.Tétován ne ácsorogj hosszan,ne tartsd vissza, nyisd az ajtót.A szűkössé vált sál hadd lobogjon,érintse nap a nyakát, te ne fojtsad.Minek melegedne be rajta a kabát,lesz még tavasz levetni újra.Menjen, távolodva tőled izmos szelek várják.Ágak ölelik körbe helyetted,áldd meg őket. Karod add odaa friss hajtásokért, lombosodjanak.Légy az avar…

Tovább