Megjelent az Alföld 2022. áprilisi száma

Alföld 2022/4. Áprilisi számunk a költészet napja jegyében hagyományosan nagyobb teret szentel a líra műnemének. Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József beszélget Márai Sándor Halotti beszéd, illetve Domonkos István Kormányeltörésben című műveiről. Kántor Zsolt Tandori Dezsőről közöl esszét, Lőrincz Csongor és Bónus Tibor tanulmányai pedig József Attila írásművészetét tárgyalják. Balogh Gergő Závada Péter, Antal…

Tovább
Nyitottan a világra

Beszélgetés az Alföld-díjasokkal Herczeg Ákos: Felsorolni is nehéz, mi minden történt veled szakmai téren 2016 óta. A professzori nyugdíjazásod körüli, majd az azt követő években megjelent az Isteni színjáték-fordításod (2016), a Bánk bán-átiratod (2019),két versesköteted (Nyírj a hajamba, Magvető, 2017, Jól láthatóan lógok itt, Magvető, 2019), ebből utóbbi ráadásul AEGON-díjat is nyert, első novellásköteted (A…

Tovább
Zoli meg én

Nemes Z. Márió: Barokk Femina Nemes Z. Márió új verseskönyve a költői életmű eddigi legjelentősebb darabja. A Barokk Femina egyszerre értelmezhető egy, a költői világ immanenciáját tételező, valamint egy a nagyon is valóságos félmúltbéli eseményekkel és a szerzői életúttal párbeszédre lépő alkotásként. Ez utóbbi vonatkozást, még mielőtt az explicit történeti-politikai dimenzió jelenlétéről megbizonyosodhatnánk, már pusztán…

Tovább
Az idei Alföld-díjasok

Nádasdy Ádám, Gerevich András, Balogh Gergő Az Alföld szerkesztősége 1978 óta kiemelkedő szerzőit nívódíjban részesíti. 1993-tól a díjazottak a pénzjutalom mellé E. Lakatos Aranka szobrászművész emlékplakettjét is megkapják. 1978 és 2019 között 42 alkalommal 120 szerzőnek 127 Alföld-díjat osztottunk ki (heten: Csoóri Sándor, Sütő András, Kulcsár Szabó Ernő, Tandori Dezső, Oravecz Imre, Esterházy Péter és…

Tovább
Milyen állat? Az állatok irodalmi és nyelvelméleti reprezentációjáról

A magyar irodalomtudomány figyelme csak a legutóbbi időben fordult az állat sokrétű, irodalom- és kultúrtörténeti, egyúttal pedig teoretikus szempontokból is különösen jelentősnek mutatkozó témája és vizsgálati iránya felé. Az itt szereplő tanulmányok sok esetben a hazai tudományosságban is egyre több figyelmet érdemlő biopoétika által felnyitott horizonttal létesítenek kapcsolatot, hol alkalmazva vagy akár továbbgondolva az annak…

Tovább
Nyelvautomata

Parti Nagy Lajos költészete kimerült. Az, hogy e költészet elveszítette hatóerejét, azonban nem magyarázható csak és kizárólag az „újkomolyság” gyűjtőnév alá sokszor meglehetősen könnyű kézzel besorolt, nagyon is különböző, a 2010-es évektől megerősödő szövegalkotási gyakorlatok és a Parti Nagy-féle versnyelv szem­be­tű­nő feszültségéből kiindulva. Habár Parti Nagy Lajos költészete, ahogy például Mo­hácsi Balázs szokatlanul nagy nyilvánosságot…

Tovább
A dialógus mint esély

A modern irodalom és irodalomértés ugyanúgy mítoszokkal, kulturális beidegződésekkel terhelt, mint bármely megelőző korban volt. Persze ez a tézis lényegében másképp is megfogalmazható: terheltség helyett beszélhetünk gazdagságról. A di­lemmával, amely a két típusú megfogalmazás közötti választás kényszerében fog­­laltatik, az irodalomtudományos munka időről időre, vagy akár mondatról mon­datra, a vizsgált korszaktól függetlenül minden értekezőt szembesíthet. Ez…

Tovább
Beköltözni a zuhanásba

Nem könnyű olvasmány. Závada Péter verseskönyvének koherens, intellektuális nyel­ve amellett, hogy új világok felépítésének igényével lép fel, egy olyan költészeti hagyományt is megszólítva teszi ezt, amely nem a közvetlen elődöké; a kötet ver­seinek nyelve nem a 2000-es vagy az 1990-es évek uralkodó lírai megszólalásmódjaihoz áll közel, sokkal inkább a modern és későmodern költészet legjelentősebb alkotásaival…

Tovább
Templomon villámhárító

„Az európai gondolkodásban az »ember« az »állat« fogalmán alapszik.” – ezzel a markáns gondolattal indul az Alföld idei első, Állat tematikájú számának tanulmányrovata, és valóban nem tűnik érdektelennek, hogy az őt övező állatvilág ismerős idegenszerűsége felől is rákérdezzen az ember az önszemlélésének lehetőségeire, antropológiai vagy épp irodalomtudományi ismereteire. Ennek reményében indulunk. „Amikor ember, akkor máris más-…

Tovább
A „flangérozó”

Az év végéhez közeledve arra kértük több, a laphoz közel álló szerzőnket, hogy – visszatekintve az Alföld idei lapszámaira – válasszanak ki  egy általuk fontosnak, gondolatébresztőnek vagy akár vitathatónak tartott közleményt, és szóljanak hozzá egy rövid, szubjektív jegyzetben, amely a szerzők és szerkesztők számára értékes visszajelzést, az olvasók számára további inspirációt jelenthet. A választott szöveg bármely rovatból származhatott, a megszólalásmódot illetően pedig szabad…

Tovább
Irodalom- és gazdaságtörténet

Az év végéhez közeledve arra kértük több, a laphoz közel álló szerzőnket, hogy – visszatekintve az Alföld idei lapszámaira – válasszanak ki  egy általuk fontosnak, gondolatébresztőnek vagy akár vitathatónak tartott közleményt, és szóljanak hozzá egy rövid, szubjektív jegyzetben, amely a szerzők és szerkesztők számára értékes visszajelzést, az olvasók számára további inspirációt jelenthet. A választott szöveg bármely rovatból származhatott, a megszólalásmódot illetően pedig szabad…

Tovább
Óvatos duhajok

El tudnánk képzelni az Alföld folyóiratot csupán online lapként? Vagy egyáltalán azt, hogy megváltozott tipográfiával jelenlen meg? A 2017. szeptember 18-án a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett lapszámbemutatón többek között ezeket a kérdéseket is érintették a meghívott résztvevők. 

Tovább
Antik és kortárs

Tanulságnak megmarad, hogy a címben – közelebbről az „és” kötőszóban – foglalt megkülönböztetés nem kikezdhetetlen. És nem csak azért, mert az Antik és kortárs címmel meghirdetett esemény, vagyis az Alföld és az Ókor közös lapszámbemutatója egy kortárs irodalmat is közlő, ám a maga közegében „antik” (immár 68. évfolyamát taposó örök klasszikus) és egy időben jóval…

Tovább