Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Parti Nagy Lajos költészete kimerült. Az, hogy e költészet elveszítette hatóerejét, azonban nem magyarázható csak és kizárólag az „újkomolyság” gyűjtőnév alá sokszor meglehetősen könnyű kézzel besorolt, nagyon is különböző, a 2010-es évektől megerősödő szövegalkotási gyakorlatok és a Parti Nagy-féle versnyelv szembetűnő feszültségéből kiindulva. Habár Parti Nagy Lajos költészete, ahogy például Mohácsi Balázs szokatlanul nagy nyilvánosságot…
Tovább
A modern irodalom és irodalomértés ugyanúgy mítoszokkal, kulturális beidegződésekkel terhelt, mint bármely megelőző korban volt. Persze ez a tézis lényegében másképp is megfogalmazható: terheltség helyett beszélhetünk gazdagságról. A dilemmával, amely a két típusú megfogalmazás közötti választás kényszerében foglaltatik, az irodalomtudományos munka időről időre, vagy akár mondatról mondatra, a vizsgált korszaktól függetlenül minden értekezőt szembesíthet. Ez…
Tovább
Nem könnyű olvasmány. Závada Péter verseskönyvének koherens, intellektuális nyelve amellett, hogy új világok felépítésének igényével lép fel, egy olyan költészeti hagyományt is megszólítva teszi ezt, amely nem a közvetlen elődöké; a kötet verseinek nyelve nem a 2000-es vagy az 1990-es évek uralkodó lírai megszólalásmódjaihoz áll közel, sokkal inkább a modern és későmodern költészet legjelentősebb alkotásaival…
Tovább
„Az európai gondolkodásban az »ember« az »állat« fogalmán alapszik.” – ezzel a markáns gondolattal indul az Alföld idei első, Állat tematikájú számának tanulmányrovata, és valóban nem tűnik érdektelennek, hogy az őt övező állatvilág ismerős idegenszerűsége felől is rákérdezzen az ember az önszemlélésének lehetőségeire, antropológiai vagy épp irodalomtudományi ismereteire. Ennek reményében indulunk. „Amikor ember, akkor máris más-…
Tovább
Az év végéhez közeledve arra kértük több, a laphoz közel álló szerzőnket, hogy – visszatekintve az Alföld idei lapszámaira – válasszanak ki egy általuk fontosnak, gondolatébresztőnek vagy akár vitathatónak tartott közleményt, és szóljanak hozzá egy rövid, szubjektív jegyzetben, amely a szerzők és szerkesztők számára értékes visszajelzést, az olvasók számára további inspirációt jelenthet. A választott szöveg bármely rovatból származhatott, a megszólalásmódot illetően pedig szabad…
Tovább
Az év végéhez közeledve arra kértük több, a laphoz közel álló szerzőnket, hogy – visszatekintve az Alföld idei lapszámaira – válasszanak ki egy általuk fontosnak, gondolatébresztőnek vagy akár vitathatónak tartott közleményt, és szóljanak hozzá egy rövid, szubjektív jegyzetben, amely a szerzők és szerkesztők számára értékes visszajelzést, az olvasók számára további inspirációt jelenthet. A választott szöveg bármely rovatból származhatott, a megszólalásmódot illetően pedig szabad…
Tovább
El tudnánk képzelni az Alföld folyóiratot csupán online lapként? Vagy egyáltalán azt, hogy megváltozott tipográfiával jelenlen meg? A 2017. szeptember 18-án a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett lapszámbemutatón többek között ezeket a kérdéseket is érintették a meghívott résztvevők.
Tovább
Tanulságnak megmarad, hogy a címben – közelebbről az „és” kötőszóban – foglalt megkülönböztetés nem kikezdhetetlen. És nem csak azért, mert az Antik és kortárs címmel meghirdetett esemény, vagyis az Alföld és az Ókor közös lapszámbemutatója egy kortárs irodalmat is közlő, ám a maga közegében „antik” (immár 68. évfolyamát taposó örök klasszikus) és egy időben jóval…
Tovább