Megjelent az Alföld 2023. júliusi száma

Alföld 2023/7. A júliusi Alföld középpontjában a Petőfi 200 emlékév áll: közreadjuk a „De lenn a földön van az ég” című meghívásos költőversenyünk nyertes pályaműveit Falcsik Maritól, Kukorelly Endrétől, Markó Bélától és Nádasdy Ádámtól, továbbá a pályázatra beérkezett verseket: Szlukovényi Katalintól, Simon Mártontól, Villányi Lászlótól, Csobánka Zsuzsa Emesétől, Láng Orsolyától, Buda Ferenctől, Tőzsér Árpádtól és…

Tovább
Jókai, az ismeretlen ismerős

Hansági Ágnes: Móric, Mór, Maurus: Jókai Irodalomtörténésztől szokatlan „Jókai-életrajzot” publikált nemrégiben napjaink legaktívabb Jókai-kutatója, Hansági Ágnes: a már címében is játékos kis könyvecske ugyanis első ránézésre sokkal inkább emlékeztet lapozgatós gyerekkönyvre, mint egy tudományos szakmunkára. A rövid életrajzi epizódokat és rengeteg képes illusztrációt tartalmazó munka persze egyfelől nem is tartozik szorosan Hansági – folytonosan bővülő…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. júniusi száma

Alföld 2022/6. Júniusi számunk tanulmányai a 20. századi magyar költészet körében vizsgálódnak: Konkoly Dániel Babits Mihály, Juhász Gyula, Balázs Béla, Karinthy Frigyes, Németh Andor és Tamkó Sirató Károly költeményeiben figyeli meg a telefon és a rádió megjelenését, Pataki Viktor Radnóti Miklós, Balogh Gergő Pilinszky János, Bakó Endre pedig Szabó Lőrinc egy verséről értekezik. Bakó Endre…

Tovább
„…a vívásban a védés a szúrás értelmezése”

Bényei Péter: Emlékezésalakzatok és lélektani reprezentáció a Jókai-prózában „…a vívásban a védés a szúrás értelmezése” – idézi Bényei Péter George Herbert Meadet Jókai-könyvének a Rab Rábyról szóló fejezetében, és kétségkívül van kötetének valamilyen, a filológusi-irodalomtörténészi szakma megszokott működési rendjén, a recepciótörténeti (ön)pozicionáláson túlmutató, reflexív, a Jókai-értelmezéstörténet utolsó másfél évtizedének eredményeit is újraolvasó, a véleménykülönbségek közötti…

Tovább
Az emlékezet átjárói

  Az év végéhez közeledve arra kértük több, a laphoz közel álló szerzőnket, hogy – visszatekintve az Alföld idei lapszámaira – válasszanak ki  egy általuk fontosnak, gondolatébresztőnek vagy akár vitathatónak tartott közleményt, és szóljanak hozzá egy rövid, szubjektív jegyzetben, amely a szerzők és szerkesztők számára értékes visszajelzést, az olvasók számára további inspirációt jelenthet. A választott szöveg bármely rovatból származhatott, a megszólalásmódot…

Tovább
Sötétkarma

Meg­vallom, nagy kedvencem Bartis Attila korábbi regénye, A nyugalom (2001). A mérgező szülő-gyermek viszony színrevitele nemcsak pszichológiai folyamatrajzában meggyőző számomra, de kiválóan rámutat a jelenkori történések egyik – jobbára zárt színfalak mögött zajló – szeletére is. Így empatikus olvasóként szemet hunytam a túlzott lelki nyomorúság tematikai, a helyenként modoros mondatok nyelvi, valamint az énelbeszélés következetlenségeinek…

Tovább
Megjelent az Alföld júniusi száma

„Most lámpát gyújtok, / körömnyire csavarom a lángot, / és a függőágyba telepszem.” Az Alföld júniusi számát a Gál Ferenc verséből idézettek szerint is lehet olvasni a meleg nyári estéken. Gál két költeménye mellett ez alkalommal a drámai műnem is képviselteti magát Győri László szövegével (A végrehajtó), de Vörös István, Payer Imre, Jenei Gyula, Tóth…

Tovább
Átváltozások kora

Folytonosság és változás – lehetne akár Szirák Péter egy régebbi (éppen az Alföld könyvek sorozatban megjelent) monográfiájának a címe az újjáalakulóban lévő Alföld mottója is, derült ki az áprilisi lapszám bemutatóján a Méliusz Központi Könyvtárban. Színvonalesés nélkül reagálni az ezredforduló megváltozott kultúrafogyasztói szokásaira olyan kihívás, amely csak átgondolt és tervezhető szerkesztői munka során valósulhat meg –…

Tovább