Megjelent az Alföld 2020. júniusi száma

Júniusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. június Szépirodalom ORAVECZ IMRE: Alkonynapló (kisprózák)KRUSOVSZKY DÉNES verse: Áttetsző viszonyokG. ISTVÁN LÁSZLÓ versei: Tigris; FarkasNYÍRI KATALIN: Lélegzet; Cukrászda (novellák)GEREVICH ANDRÁS verse: Sikertelenül Francis Bacon nyomábanHALMOSI SÁNDOR versei: Annyi gyümölcsfát; Dobogó kő; Aztán szétszéledünk; JustieJENEI GYULA verse: HelyzetekVERÉB LÁSZLÓ: Jean Val Jean (novella)NAGY LEA versei: Elhullott madár; The shiningFODOR…

Tovább
Megjelent az Alföld 2020. májusi száma

Májusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. május Szépirodalom TAKÁCS ZSUZSA verse: Esküvői ebédNYIRÁN FERENC versei: Jugó; Bakancslista; Az írástudó üldözéseMÁRTON LÁSZLÓ: Olvadás (novella)FALCSIK MARI versei: Újév reggelére; A szomjúhozók; Az utolsó nyíregyi nyárDEMÉNY PÉTER verse: ProspektusBÁNDI MÁTÉ versei: Nosztalgia hibákkal; Közepesek elégiájaMÁTYÁS GYŐZŐ: Képrapszódia (novella)GÖMÖRI GYÖRGY versei: 1615, újév: Molnár Albert Rimaynál; Békássy elindul…

Tovább
Gondos, eszméltető méltatás

Elég sűrű egymásutánban jelennek meg a Közelképek írókról sorozat kötetei, a Szi­lágyi Istvánról szóló monográfia (MMA Kiadó, 2018) mégis fokozott figyelmet ér­demel az író kivételes művészi rangja s az életművéhez kapcsolódó elvi dilemmák folytán. Ugyanis a magyar és a romániai magyar széppróza történetét meghatározó lehetőségek és kívánalmak hasonlóképpen szabták meg az 1960-as években „be­érkezők” útkeresését.…

Tovább
Mihez kezdjünk Arany örökségével?

Az Arany-bicentenáriumot – legtöbbször kimondatlanul – jelentékeny mértékben a címben foglalt kérdés hatotta át, hisz a művészi és szellemi értékek megmutatása, szakszerű leírása, értelmezése funkcionálásának felismerésében nyeri el értelmét. E folyamat szempontjából éppen nem lebecsülendő feladatra vállalkoznak a kötet szer­kesztői (Górász Péter, Hansági Ágnes, Kiss A. Kriszta), mert rokonok, közeli barátok, ismerősök megnyilatkozásait, illetve a…

Tovább
Jókai a „változékony” időben

A kötet végén áll Hansági Ágnes tanulmánya: A magyar Bouvard és Pécuchet – Egy ember, aki mindent tud? Meghökkentő ötlet: Flaubert utolsó, befejezetlen re­gé­nyéhez mérni Jókai Mór nem is igazán jelentős szatirikus kisregényét (Egy em­ber, aki mindent tud?) azon az alapon, hogy mindkét szöveg olvasható a „dilettáns” születését elbeszélő narratívaként. (A „dilettáns” ezúttal a modern…

Tovább
Átadtuk az Arany János-költőverseny díjait

Arany János születése 200. évfordulójának alkalmából alkalmából az Alföld szerkesztősége – az 1992-es, József Attila tiszteletére kezdeményezett „költői játék” mintájára – meghívásos költőversenyt hirdetett. A fölkért kortárs szerzőket olyan pályaművek elkészítésére biztattuk, amelyek megidézik, illetőleg a mai kor szemlélete számára élővé teszik Arany János versvilágát. A kiírás egyetlen formai megkötése az volt, hogy a beküldendő lírai műnek tartalmaznia…

Tovább
Megjelent az Alföld szeptemberi száma

Szeptember az iskolakezdés hónapja, ilyenkor pedig fokozottabb figyelem irányul a gyerekekre, kamaszokra. Nem esetleges választás tehát az, hogy az Alföld első őszi lapszáma is a gyerek- és ifjúsági irodalmat helyezi a középpontba. A szépirodalmi rovatban elsősorban olyan szerzők műveit olvashatjuk, akik a gyerekirodalomban (is) otthonosan mozognak, jóllehet, jelen esetben nem mindegyikük itt közölt írása tekinthető…

Tovább
Megjelent az Alföld júniusi száma

„Most lámpát gyújtok, / körömnyire csavarom a lángot, / és a függőágyba telepszem.” Az Alföld júniusi számát a Gál Ferenc verséből idézettek szerint is lehet olvasni a meleg nyári estéken. Gál két költeménye mellett ez alkalommal a drámai műnem is képviselteti magát Győri László szövegével (A végrehajtó), de Vörös István, Payer Imre, Jenei Gyula, Tóth…

Tovább
Az Alföld: szellemi műhely

Az 1950-ben alapított debreceni irodalmi folyóirat kezdetben Építünk címmel jelent meg, 1954-től lett Alföld a címe. Országos jelentőségűvé az 1970-es években vált, amikor többféle szellemi és ízlésvilág hordozója lett, a minőségelv elhanyagolhatatlan kitüntetettségével. A mások mellett Juhász Béla, Márkus Béla, Aczél Géza, Fülöp László és Imre László által szerkesztett folyóirat teret adott a Barta János-iskola…

Tovább
Személyi változások

2015 végén az Alföld folyóiratot megjelentető Alföld Alapítvány kuratóriumában és a lap szerkesztőségében is jelentős személyi változások történtek. 2015. december 31-vel leköszönt főszerkesztői posztjáról Aczél Géza, aki 1978-tól olvasószerkesztőként, 1990-től főszerkesztő-helyettesként dolgozott a lapnál, 1993-tól pedig főszerkesztőként irányította a folyóiratot. Az Alföld Alapítvány kuratóriuma benyújtott pályázata alapján Szirák Pétert választotta meg új főszerkesztővé. Ezzel egyidejűleg…

Tovább