Jász Attila versei

Valóságmásolatok között. Útinapló Fausztina és Andrea nővér Hallstatt környékén                                                                                                               Mottó nélkül (autópályakert) A hátsó ablakban a kelő Nap vörösével indulunk. Szokás szerint késve egy kicsit. És nemcsalódom, a varjak már az út mentén, a fűben bogarásznak. A védőkerítésen túlról egy agancsos lény néz vissza, szemében kedvesség, jó utat kíván.A halott sünök már nem üzennek…

Tovább
A szeretet fénye az alagút végén

Vigilia, 2020/4. Az emberi élet vége, az elmúlás poétikája alighanem az egyik leggyakrabban olvasott és legélénkebben dolgozó területe a mindenkori kultúra- és irodalomértésünknek. A halál szükségszerű jelenléte a vele ellentétes értékűnek gondolt életünkben szorongással tölt el, minden percünket elkíséri, ez az állandó feszültség pedig talán nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a művészet csúcsteljesítményei megszülessenek. Az elmúlás kreatív…

Tovább
Megjelent az Alföld 2020. májusi száma

Májusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. május Szépirodalom TAKÁCS ZSUZSA verse: Esküvői ebédNYIRÁN FERENC versei: Jugó; Bakancslista; Az írástudó üldözéseMÁRTON LÁSZLÓ: Olvadás (novella)FALCSIK MARI versei: Újév reggelére; A szomjúhozók; Az utolsó nyíregyi nyárDEMÉNY PÉTER verse: ProspektusBÁNDI MÁTÉ versei: Nosztalgia hibákkal; Közepesek elégiájaMÁTYÁS GYŐZŐ: Képrapszódia (novella)GÖMÖRI GYÖRGY versei: 1615, újév: Molnár Albert Rimaynál; Békássy elindul…

Tovább
Jász Attila versei

PADMA HUN, avagy a padon ücsörgés dicsérete i. [Fautyna nővér Debrecenbe utazás közben BSz-ra gondol – reggel, délelőtt] mai napig képtelen vagyok kitörölni a számát a telefonból. ami már nem is az övé nyilván. mintha várnám, hogy felhív, pedig nem szokott. inkább megjelenik váratlanul. bedobja könyvét a postaládába vagy becsönget, hogy megkerüljük-e a kacsás tavat,…

Tovább
Jász Attila versei

Éjszakai játszótér Egy táj részletei alakulnak a ködben. A közmunkások fákat ültetnek a fagyott földbe. Kutyasétáltatásból visszafelé alig ismersz a játszótér környékére. Éjjel visszamész, a sárga kivilágításban már egészen földöntúli. Mintha kizökkentél volna az időből, és kedvenc helyedre kerülnél vissza. De mégsem ugyanaz. Becsukod a szemed, a szél végigsimít arcodon. Mikor kinyitod, kihunynak a fények.…

Tovább