Jász Attila verse

Feltámadás helyett. P/verziók                                 „menecnek orzaga” [i. múzeum-változat]  Az utolsó teremben is lekapcsoljaa biztonsági őr a villanyt éjszakára,ott maradsz bezárva, a kereszthalál fenyegető közelségerövid időre megint visszasimulhata sötétbe, csak türelem, ha van időd, lesz reggel,érdemes tehát a Kálvária helyettaz Angyali üdvözlettel kezdeni. [ii. aluljáró-változat]  Az aluljáró csikkel és aprópénzzelteleszórt betonpadlóján fekszikaz egek hajléktalanja,félkómásan, félrészegen, odamész…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. áprilisi száma

Alföld 2022/4. Áprilisi számunk a költészet napja jegyében hagyományosan nagyobb teret szentel a líra műnemének. Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József beszélget Márai Sándor Halotti beszéd, illetve Domonkos István Kormányeltörésben című műveiről. Kántor Zsolt Tandori Dezsőről közöl esszét, Lőrincz Csongor és Bónus Tibor tanulmányai pedig József Attila írásművészetét tárgyalják. Balogh Gergő Závada Péter, Antal…

Tovább
Jász Attila verse

Majdnem mindent 1. A mennyország talán a szomszéd kertsarkánál kezdődik, ha jól viselkedünk,akkor jövőre már itt, napsütés utánkönnyen jöhet zápor, de semmi sembiztos, az irgalom kiszámíthatatlan,és fordítva, viszont ő mindig megbocsát,szeretné, hogy már gyerekkorodbana mennyországban érezdmagad, a felhevült almákat a kertben nyárizápor hűsíti ehető hőfokúra, a tengerfelől szél szárítja, dörzsölifényesre, malváziát iszom a naplemente alatt,az…

Tovább
Megjelent az Alföld 2021. októberi száma

Alföld 2021/10. Okóberi számunk középpontjában Pilinszky János születésének centenáriuma áll: szépirodalmi hommage-versek mellett Takács Zsuzsával, Kulcsár-Szabó Zoltánnal, Pataky Adrienn-nel és Mártonffy Marcell-el beszélgetve emlékezünk a költőre. A számos egyéb izgalmas közlemény mellett kiemelten – tanulmányokban és kritikákban – foglalkozunk Jókai Mór írásművészetével. Tartalom – 2021. október Szépirodalom VILLÁNYI LÁSZLÓ verse: Újra lehajolván (Kollázs Pilinszky János naplóiból,…

Tovább
Jász Attila versei

Fausztina nővér* betegnaplójából [DE. Presszióvers] Ha festenék az éjféli üres, neonvilágította peronokataz állomáson. A sínek sötét, hideg csillogását. A néma és reménytelen várakozást. De mégis.Pár perccel később már egy újabb nap lehetőségével, bár távolabb még a fénytől, és sokkal közelebba sűrű sötétséghez. És mégis, mégis, mégis. [VAKREMÉNY. Demensvers]                                                Takács Zsuzsának és Lanczkor Gábornak Egy…

Tovább
Jász Attila versei

Valóságmásolatok között. Útinapló Fausztina és Andrea nővér Hallstatt környékén                                                                                                               Mottó nélkül (autópályakert) A hátsó ablakban a kelő Nap vörösével indulunk. Szokás szerint késve egy kicsit. És nemcsalódom, a varjak már az út mentén, a fűben bogarásznak. A védőkerítésen túlról egy agancsos lény néz vissza, szemében kedvesség, jó utat kíván.A halott sünök már nem üzennek…

Tovább
A szeretet fénye az alagút végén

Vigilia, 2020/4. Az emberi élet vége, az elmúlás poétikája alighanem az egyik leggyakrabban olvasott és legélénkebben dolgozó területe a mindenkori kultúra- és irodalomértésünknek. A halál szükségszerű jelenléte a vele ellentétes értékűnek gondolt életünkben szorongással tölt el, minden percünket elkíséri, ez az állandó feszültség pedig talán nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a művészet csúcsteljesítményei megszülessenek. Az elmúlás kreatív…

Tovább
Megjelent az Alföld 2020. májusi száma

Májusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. május Szépirodalom TAKÁCS ZSUZSA verse: Esküvői ebédNYIRÁN FERENC versei: Jugó; Bakancslista; Az írástudó üldözéseMÁRTON LÁSZLÓ: Olvadás (novella)FALCSIK MARI versei: Újév reggelére; A szomjúhozók; Az utolsó nyíregyi nyárDEMÉNY PÉTER verse: ProspektusBÁNDI MÁTÉ versei: Nosztalgia hibákkal; Közepesek elégiájaMÁTYÁS GYŐZŐ: Képrapszódia (novella)GÖMÖRI GYÖRGY versei: 1615, újév: Molnár Albert Rimaynál; Békássy elindul…

Tovább
Jász Attila versei

PADMA HUN, avagy a padon ücsörgés dicsérete i. [Fautyna nővér Debrecenbe utazás közben BSz-ra gondol – reggel, délelőtt] mai napig képtelen vagyok kitörölni a számát a telefonból. ami már nem is az övé nyilván. mintha várnám, hogy felhív, pedig nem szokott. inkább megjelenik váratlanul. bedobja könyvét a postaládába vagy becsönget, hogy megkerüljük-e a kacsás tavat,…

Tovább
Jász Attila versei

Éjszakai játszótér Egy táj részletei alakulnak a ködben. A közmunkások fákat ültetnek a fagyott földbe. Kutyasétáltatásból visszafelé alig ismersz a játszótér környékére. Éjjel visszamész, a sárga kivilágításban már egészen földöntúli. Mintha kizökkentél volna az időből, és kedvenc helyedre kerülnél vissza. De mégsem ugyanaz. Becsukod a szemed, a szél végigsimít arcodon. Mikor kinyitod, kihunynak a fények.…

Tovább