Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Alföld folyóirat - Kalligram
21
archive,tag,tag-kalligram,tag-21,ajax_fade,page_not_loaded

Kalligram

  • Dobi Frida:
    A részletek kora

    Hitelesen elbeszélni az apokalipszist, valamint két egész élet tartalmát belesűríteni egyetlen történetbe nem könnyű vállalkozás, mégis ez az alapötlet adja Hutvágner Éva első kötetének kiindulópontját. Az Örök front rövid, tömör és tömény, fontos esz­köze a sűrítés, amelynek sikerültsége az

  • Mosza Diána:
    Az (át)változások regénye

    Márton László új regénye Karl Kraus bécsi publicista életrajzából építkezik, középpontjában azonban nem az újságíró és a korabeli politikai vagy kulturális közeg állnak, hanem Karl és Sidonie N cseh bárónő sírig tartó szerelme. Mindezt azonban olyan emblematikus évszámok keretezik,

  • Demus Zsófia:
    A nyelv az egyetlen súrlódási együttható

    Nehéz lenne három érzés vagy tulajdonság alapján viszonyulni egy regényhez, és ezek bármelyikét mozgató erőként beállítani, de mégis kiemelném az Apa Sza­rajevóba ment című regényben a vágy (kíváncsiság), az undor és a gyávaság meghatározó szerepét. Király Kinga Júlia könyve

  • Szemán Krisztina:
    (F)eloldódások

    A kapcsolataink, legszemélyesebb életterünk alapján történő önmeghatározás és a mindezeket hátrahagyni kívánó lázas szabadságvágy – meglehetősen paradox mó­don – egyidejűleg sajátja az emberi életnek. A folyton különböző szerepeket öltő egyén, aki számára a kimondás, vallomás felszabadító erővel bírhat, mélyen

  • Bengi László:
    A változatoktól a szövegkörnyezetig

    Ahogy Szilágyi Zsófia is írja könyve utószavában, az abban olvasható tanulmányok sokat köszönhetnek annak a munkának, amely Kosztolányi első két novelláskötetének, a Boszorkányos estéknek és a Bolondoknak a kritikai kiadását készítette-ké­szíti elő. Aki azonban ennek alapján száraz adathalmozásra, nehézkesen

  • Pataky Adrienn:
    Lírai kiengesztelődés

    Terék Anna első könyve a 2007-es Mosolyszakadás volt, ezt követte négy év múl­va a második, idén pedig a harmadik verseskötet, s nemrég drámákat is publikált (Vajdasági lakodalom). A debütáló könyv nem ölelt fel nagy korpuszt, illusztrációkkal együtt alig hatvanoldalnyi,

  • Nemes Z. Márió:
    „Egy tizenöt centiméteres, hetvengrammos nő férje lettem.”

    Kulcsár Szabó Ernő egy jelentős tanulmányában József Attila 30-as évekbeli nagy verseinek (köztük az Eszméletnek) egyik meghatározó poétikai nóvumaként nevezi meg a modernista humánideológia és líraesztétika közti antropocentrikus szövetség zálogaként értelmezett organikus kód feltörését: „A versnek ugyanis min­denekelőtt abban

  • Kulin Borbála:
    Odüsszeia a nyelv birodalmában

    Él a biológia tudományában egy kifejezés a nyolcvanas évek óta, a „kiterjesztett fenotípus”. Az idea (extended phenotype) Richard Dawkinstól származik, és arra utal, hogy az egyes egyedekhez olyan erősen hozzánő a mikrokörnyezetük: az esz­köz, amit rendszerint használnak, a konstrukciók,

  • Bedecs László:
    Arab vagy?

    A kilencvenes évek kritikai beszélgetéseinek jelentős része az azóta szétmállott „szö­vegirodalom” fogalom körül forgott, és ezeknek a beszélgetéseknek Kukorelly Endre, Garaczi László és persze Esterházy Péter prózái mellett Németh Gábor írásai is magától értetődő tárgyai voltak. Ezt az elnevezést

  • Uri Dénes Mihály:
    A normalitás őrjítő kényszere

    Schein Gábor életművét utoljára 2009-ben gazdagította regény (Egy angyal önéletrajzai), azóta változatos formákban – versekben (Éjszaka, utazás), kisprózai alkotásokban (Megölni, akit szeretünk), valamint politikai, közéleti tárgyú esszékben, publicisztikákban (Esernyők a Kossuth téren) – alakult tovább a Schein-oeuvre. Legutóbbi, a

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archív bejegyzések