Megjelent az Alföld 2022. áprilisi száma

Alföld 2022/4. Áprilisi számunk a költészet napja jegyében hagyományosan nagyobb teret szentel a líra műnemének. Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József beszélget Márai Sándor Halotti beszéd, illetve Domonkos István Kormányeltörésben című műveiről. Kántor Zsolt Tandori Dezsőről közöl esszét, Lőrincz Csongor és Bónus Tibor tanulmányai pedig József Attila írásművészetét tárgyalják. Balogh Gergő Závada Péter, Antal…

Tovább
Aszpirint a naplementébe

Frank O’Hara: Töprengések vészhelyzetben, ford. Gerevich András, Krusovszky Dénes; John Ashbery: Önarckép konvex tükörben, ford. Krusovszky Dénes, Lanczkor Gábor, Mohácsi Balázs (Régi) adósságot törleszt, így hangzik egy gyakori (nemcsak) irodalomkritikai közhely, amely tulajdonképpen nehezen elkerülhető Frank O’Hara és John Ashbery gyors egymásutánban, különböző kiadóknál, de mindkét esetben a rokonszenves elkötelezettséggel fellépő, a kortárs vagy félig…

Tovább
A hallgatás szólamai

Hallgatás. Poétika, politika, performativitás, szerk. Fodor Péter, Kulcsár-Szabó Zoltán, L. Varga Péter, Palkó Gábor A Hallgatás. Poétika, politika, performativitás tanulmánykötet a 2018-ban azonos címen – az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéke és a PIM által – megrendezett tudományos konferencián elhangzott előadások „nem […] identikus gyűjteménye, hanem rétegzettebb és messzebbre vezető továbbgondolása” (13.). Az összesen…

Tovább
Az alakban nem létező esztétikája

Nádas Péter: Arbor mundi Nádas Péter kiterjedt esszé- és publicisztikai munkássága vagy, tágabban, de egyben pontatlanabbul fogalmazva: az életmű nem-fikciós tartományai jó ideje élénk figyelemben részesülnek, időnként komoly visszhangot is kiváltva a hazai irodalmi életben. Az esszéket, közéleti érdekű írásokat, feljegyzéseket, „cetliket” egybegyűjtő kötetek az 1990-es évtizedtől követik többé-kevésbé szabályos ritmusban egymást: az életműsorozat Esszék…

Tovább
Megjelent az Alföld 2021. novemberi száma

Alföld 2021/11. Novemberi számunkban a Debreceni Irodalmi Napok történetét elevenítjük föl, kiváló szépirodalmi anyagokkal és nagyszabású tanulmányokkal jelentkezünk, valamint debreceni kötődésű szerzők (Borbély Szilárd, Korpa Tamás, Tóth Kinga) köteteiről is közlünk kritikákat. A lapszámot Szurcsik József illusztrálta. Tartalom – 2021. november Szépirodalom MARNO JÁNOS versei: Hiába; Félhomály a vaksötétbenSZLUKOVÉNYI KATALIN versei: Kásahegy; Megálló; Úgy; Remény;…

Tovább
Megjelent az Alföld 2021. augusztusi száma

Alföld 2021/8. Már-már hagyomány, hogy az Alföld világirodalmi kitekintéssel zárja a nyarat. Ragyogó fordításokban olvashatók a lapszámban a Nobel-díjas Louise Glück és Wole Soyinka, Tor Ulven, Michel Houellebecq, Ernst Goll, Gerard Manley Hopkins, Edwin Morgan, Jericho Brown, Cornelius Eady, Anne Carson, Jaime Gil de Biedma és (újrafordításban) François Villon versei, Antonio Fian, Thomas Stangl prózái,…

Tovább
A falu hozzáférhetőségének kísérlete

A magyar falu poétikái című, a Fiatal Írók Szövetsége 2016-os falu-tematikájú konferenciájának előadásaiból szerkesztett tanulmánykötet kérdésfelvetése – hogyan hozzák létre az irodalmi szövegek a falut, és milyen ábrázolási hagyományok alakultak ki az elmúlt két évszázadban – azért izgalmas, mert egyúttal arra is rákérdez, hogy mi a falu, és létezik-e még. S miközben a szövegekből e…

Tovább
Nyelvautomata

Parti Nagy Lajos költészete kimerült. Az, hogy e költészet elveszítette hatóerejét, azonban nem magyarázható csak és kizárólag az „újkomolyság” gyűjtőnév alá sokszor meglehetősen könnyű kézzel besorolt, nagyon is különböző, a 2010-es évektől megerősödő szövegalkotási gyakorlatok és a Parti Nagy-féle versnyelv szem­be­tű­nő feszültségéből kiindulva. Habár Parti Nagy Lajos költészete, ahogy például Mo­hácsi Balázs szokatlanul nagy nyilvánosságot…

Tovább
A mezőgazdálkodás vége

Oravecz Imre „faluregény”-folyama, a sorozat harmadik, úgy tűnik, befejező da­rab­jával, amely a (talán nem igazán megkapó) A rög gyermekei változatot rögzítette végleges főcímként, majdnem szimmetrikus szerkezetet tár fel a mintegy száz évet felölelő cselekmény, az Árvai- (illetve egy időre, minthogy Amerikában lehull az ékezet, Arvai-)család története mögött. Míg az Ondrok göndre (2007) az Ame­rikába való…

Tovább
Utoljára szembesülsz a véggel

Többször megállapítást nyert az életmű nagyobb íveinek áttekintésére tett különféle kísérletek során, hogy Oravecz Imre költészete sokáig kötetről kötetre újította meg magát, lépett újra és újra váratlan, a korábbiakból nem kikövetkeztethető poétikai utakra. A Halászóember utáni időszakra ez a diagnózis immár kevéssé mondható találónak. A megfelelő nap címen kiadott 2002-es versgyűjteményt, minden tematikus és formai…

Tovább
Márciusban a sikerről

Az Alföld folyóiratban a pénzt a siker követi, és nem fordítva: a februári „Pénz” szám után márciusban a sikeré a főszerep, hiszen a 2016-os Debreceni Irodalmi Napok ezt a témát állította középpontba, s az ott elhangzottak közül a lapszám két előadás, valamint a referátumokhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés szerkesztett változatait közli. A szövegeket Hegyháti Emese mesei hangulatú…

Tovább
Megjelent az Alföld februári száma

„Van, akinek mindene van: / fűszerek, teljes érmesor, / vagy éppen szerelmes. / Van, akinek nincs mindene, / az is minden.” – írja Kőrizs Imre Miféle Amerika? című nyitóversében az Alföld februári számában. A szerzőtől verset olvashatunk a decemberi reggelek látványáról, valamint arról, hogy milyen a szerelem, ha olyan, mint egy film („mint mondjuk a…

Tovább