Nyers sötét

Kabai Csaba, Kabai Lóránt, Kabai Zoltán: Horizont Három fivér egy kötetben. A belső borítón kőfal előtt állnak – labirintus kőfala lenne? Barátságosan mosolygó, kopaszodó negyvenesek, mégis van így együtt bennük valami örökfiatalos derű. Talán mert a kötet tartalmaz gyerekkori képeket is, a nyilván akkor új családi autóról (Zaporozsec), akkor új róluk, ahogy egy vidéki telken…

Tovább
Jegyzetek egy fontos kötetről

Mohai V. Lajos: Utószó a magyar költészethez Eltöprenghetünk a cím fölött. Visszapillantás? Vagy maga a vég? Miközben Arany Jánost, Weöres Sándort vagy éppen a magyar népdalt idézi meg Mohai V. Lajos. Aki tulajdonképpen nem hisz a líra hatalmában, s aki esszéi és egyéb műfajú írásai mellett megalkotja eddigi életművének erős és érvényes költészeti oldalát is.…

Tovább
Az olvasó a költő barátja (?) avagy személyes okaim

Láng Orsolya: Személyes okok Az utóbbi évek kortárs magyar prózatermésében megkerülhetetlennek tűnt a kommunikáció képtelenségének/ellehetetlenülésének/nehézségének színrevitele, a lírában ugyanakkor ezt kevésbé érzékeltem dominánsnak; jóllehet szövegek biztosan akadnak, de önálló kötetet nem tudnék felidézni, amely hangsúlyosan e problematika köré szerveződne. Jómagam is több alkalommal leírtam ezt a szószerkezetet különböző recenziókban, és nem tudtam eldönteni, hogy az…

Tovább
A jobbik részt választotta? Egy ellentmondásos evangéliumi szakasz regényméretű magyarázata

Mészöly Ágnes: Márta evangéliuma Tavaly jelent meg a főként ifjúsági és gyerekkönyvíróként ismert Mészöly Ágnes újabb felnőtt olvasóknak szóló regénye. A távlat alkalmas arra, hogy a kortárs irodalom számára nehezen megragadható bibliai témájú epika olvasói recepcióját is bevonjuk a kritikai megközelítés szempontjai közé. Az első feltűnő jelenség, hogy a női író női főszereplőket középpontba állító…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (2.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (1.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
A hallgatás szólamai

Hallgatás. Poétika, politika, performativitás, szerk. Fodor Péter, Kulcsár-Szabó Zoltán, L. Varga Péter, Palkó Gábor A Hallgatás. Poétika, politika, performativitás tanulmánykötet a 2018-ban azonos címen – az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéke és a PIM által – megrendezett tudományos konferencián elhangzott előadások „nem […] identikus gyűjteménye, hanem rétegzettebb és messzebbre vezető továbbgondolása” (13.). Az összesen…

Tovább
Prousttól a Káosz-regényekig

Keserű József: Lehetnek sárkányaid is. A fantáziavilágok építése mint kulturális gyakorlat Jó ideje követem már az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport munkáit, kétség nem fér hozzá, hogy ők a popkultúra kutatásának egyik legfontosabb műhelye manapság. Ez az időszak egyébként is elkényeztet minket, ha arra gondolunk, hogy nemrég jelent meg a Tempevölgy Gáspár András-blokkja, a Prae spekulatív…

Tovább
Az Utolsó Remény nevű gyár

Tallér Edina: Lány a város felett A félelem a jövőtől talán még sosem volt olyan erős, mint manapság: bár világvégejóslatok, apokaliptikus víziók mindig is léteztek, most először van valódi, racionális alapunk arra, hogy attól tartsunk, az emberiség már nem élhet sokáig a Földön, ráadásul tudjuk azt is, hogy ezért a helyzetért mi magunk vagyunk a…

Tovább
A nem, az nem – az nem az, nem?

Mészöly Ágnes: Márta evangéliuma 2013 óta ismerem Mészöly Ágit. Nyolc évnyi elismerést kellene most belesűrítenem ebbe az írásba – vagyis dehogy kellene, hiszen elvileg a Márta evangéliuma című, nemrég megjelent regényéről írok szubjektív beszámolót, de én szeretném. Több okból is. A legfontosabb az, hogy ha e szöveg hatására kettővel többen jönnek rá, milyen nagyszerű író…

Tovább