Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Alföld 2024/4. Verset Marno Jánostól, Krusovszky Dénestől, Csordás Katától, Tőzsér Árpádtól, Darvasi Lászlótól, Szabolcsi Viktóriától, Korpa Tamástól, Lövétei Lázár Lászlótól és Gerevich Andrástól, prózát Kovács Dominiktól és Kovács Viktortól, Biró Zsombor Auréltól, valamint Kiss Péter Attilától közlünk. Kilátó rovatunkban Bakó Endre Örley István családjáról, Balog Edit Otilia Konrád György önéletrajzáról ír. Tanulmány rovatunkban Ágoston Enikő…
Tovább
Báthori Csaba: A hosszú táv Báthori Csaba költészete valószínűleg nem illethető a „felkapott” vagy „divatos” jelzőkkel – néhány kortárstól eltekintve talán rokontalannak is tűnhet a mai magyar lírában –, mégis az egyik legnemesebb értelemben vett metafizikus költészet példája, melynek elődjeit inkább a nyugat-európai hagyományban kell keresnünk (például Hölderlin, Rilke vagy Rimbaud szinte átüt a verseken).…
Tovább
Egy irodalmi műnek sokféle hatása lehet. Szerencsésebb esetben egy kezünkbe került, úgynevezett „jó könyv” képes formálni ízlésünket, gondolkodásunkat. Az ember életében azonban csak néhány alkalommal adódik olyan olvasmányélmény, amely egész világlátást, hitet, meggyőződést tud megrengetni. Az Elégia lakói az utóbbiak közé tartozik. De miben áll a kötetnek ez a kivételes elbizonytalanító ereje? A versek beszélője…
Tovább
A kapcsolataink, legszemélyesebb életterünk alapján történő önmeghatározás és a mindezeket hátrahagyni kívánó lázas szabadságvágy – meglehetősen paradox módon – egyidejűleg sajátja az emberi életnek. A folyton különböző szerepeket öltő egyén, aki számára a kimondás, vallomás felszabadító erővel bírhat, mélyen belül a csendet óhajtja. Ez a két pólus ad gondolati alapot két 2017-ben megjelent kötetnek; az…
Tovább