Megjelent az Alföld 2022. áprilisi száma

Alföld 2022/4. Áprilisi számunk a költészet napja jegyében hagyományosan nagyobb teret szentel a líra műnemének. Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József beszélget Márai Sándor Halotti beszéd, illetve Domonkos István Kormányeltörésben című műveiről. Kántor Zsolt Tandori Dezsőről közöl esszét, Lőrincz Csongor és Bónus Tibor tanulmányai pedig József Attila írásművészetét tárgyalják. Balogh Gergő Závada Péter, Antal…

Tovább
Kívül-belül gyász

Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai Térey János memoárja a szerző korai, váratlan és hirtelen halála miatt befejezetlen maradt. Elkészült és meg is jelent jónéhány fejezete, a kötetben beláthatóvá válik a szerkezete, íve, de éppen innen látszik az opusz töredékessége, helyenkénti vázlatossága. Az életművel nagyon is szoros kapcsolatba hozható építészeti-térszemléleti analógiával élve létrejött…

Tovább
Megjelent az Alföld 2021. júliusi száma

Alföld 2021/7. A júliusi szabadságra már vihető az Alföld legfrissebb száma, benne Marno János, Fecske Csaba, Simon Márton, Márton Ágnes verseivel, valamint Grecsó Krisztián, Tolvaj Zoltán és Ughy Szabina novellájával. Az e havi szépirodalmi kínálatot ezúttal dráma is színesíti, ezt Garaczi László jegyzi. A tanulmányok ezúttal a sport irodalmi és médiatudományi kapcsolódásaival vetnek számot. Pataki…

Tovább
Véletlenül nem marad meg semmi

Szirák Péter: Az ilyen beszélgetések gyakori felütése, hogy a moderátor kifejezi, mekkora megtiszteltetés a számára, hogy egy ilyen sokszínű művésszel találkozhat. Ennek a megvallása a veled való eszmecsere kezdetén teljesen indokolt: versek, prózai művek, dalszövegek és forgatókönyvek szerzője, valamint színházi és filmrendező vagy. Pár éve az önéletrajzodon dolgozol, s egyszer egy interjúdban részletesen elmondtad, hogyan…

Tovább
A falu hozzáférhetőségének kísérlete

A magyar falu poétikái című, a Fiatal Írók Szövetsége 2016-os falu-tematikájú konferenciájának előadásaiból szerkesztett tanulmánykötet kérdésfelvetése – hogyan hozzák létre az irodalmi szövegek a falut, és milyen ábrázolási hagyományok alakultak ki az elmúlt két évszázadban – azért izgalmas, mert egyúttal arra is rákérdez, hogy mi a falu, és létezik-e még. S miközben a szövegekből e…

Tovább
„Mégis szabad kultiválni”

Szirák Péter: Engedjék meg, hogy bemutassam a beszélgetés résztvevőit: Bódi Ka­talin, a Debreceni Egyetem irodalomtörténésze, Kukorelly Endre író, költő, esszé­is­ta, Sepsi László író, szerkesztő, kritikus. Beszélgetésünk tárgya – az irodalmi kultusz és a sztárság – kapcsolódik a korábban elhangzott előadásokhoz. Margócsy Ist­ván szépen bemutatta, milyen módon volt az irodalom a 19–20. századi magyar kultúra, sőt…

Tovább
„Kardélen jártunk”

Szirák Péter: Idén októberben volt 30 éve, hogy Debrecen „Az irodalmi progresszió lehetőségei és feltételei” címmel rendezett Irodalmi Napokat. Az 1971 óta év­ről évre megtartott szakmai-közéleti tanácskozások sorában ennek az eseménynek különösen nagy jelentősége volt. Monor, a ’86-os írószövetségi közgyűlés, La­ki­telek, valamint az MDF, a Fidesz és a Szabad Kezdeményezések Hálózatának megalakulása után, illetve a…

Tovább
Összeomlás

Szirák Péter: Sok szeretettel üdvözlök mindenkit! Egy nem túl derűs témáról, az összeomlásról fogunk beszélgetni, annak apropóján, hogy 100 évvel ezelőtt szűnt meg létezni a Monarchia s vele a történelmi Magyarország. Köszöntöm Hermann Róbert történészt a Károli Gáspár Református Egyetemről, Hodossy-Takács Előd teo­lógust a Debreceni Református Hittudományi Egyetemről, valamint Püski Le­ven­te és Velkey Ferenc történészeket…

Tovább
A hallgatás hangja

Szirák Péter: A 2010-ben megjelent A hóhér háza döntően önéletrajzi ihletettségű, ahogy a többi regényedben is van sok minden, ami a családod, a felmenőid éle­tével kapcsolatba hozható. Ha tényleg önéletrajzot írnál, s ennek mondjuk az lenne a címe, hogy „Korán s későn”, és ennek az önéletrajznak itt most el tudnád mondani a szinopszisát, akkor az…

Tovább
Látni azt, hogy hol vagy

Szirák Péter: Tíz évvel ezelőtt beszélgettünk utoljára Debrecenben, s emlékszem, hogy az elején nem voltál elégedett a térrel. Kicsit átmozgattuk a székeket, és azt mon­dtam: Íme, egy igazi színházi ember. Ezt akkor túlzásnak érezted. Most itt va­gyunk a XII. DESZKA Fesztiválon, mely úgy született, hogy a Drámaírók Ke­rek­asztalának tagjai, többek közt Háy János, elhatározták, legyen…

Tovább
Hitvallás és irodalom

Szirák Péter: Jó estét kívánok, nagy öröm számunkra, hogy ilyen sokan eljöttek. Úgy látszik, az irodalomnak jót tesz, ha szövetkezik valamivel, például a hittel és an­nak megvallásával. Ez nem is amolyan puszta szövetkezés persze, mert – ahogy ezt az előadásokból is megtudhattuk – az irodalom és a hitvallás (tanúságtétel) min­dig is szorosan összefüggött. Erről a…

Tovább
Rákérdezni, megvizsgálni

Hit és kultúraközvetítés címmel rendezték meg az Alföld és a Sárospataki Füzetek folyóiratok közös lapbemutatóját a Sárospataki Református Teológiai Akadémia régi hagyományokkal bíró „Péntek esték” sorozatában március 9-én. A találkozás igen érdekesnek ígérkezett, hisz az egyház iránt viszonylag elfogulatlan értelmiségi réteg és teológiailag magas szinten képzett, s mégis az egyházat kritikusan is látni tudó értelmiségiek…

Tovább
Energiamegmaradás az irodalomban

2018. február 16-án délután a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár biztosított helyet az Alföld Stúdió legújabb, Nyugvó energia című antológiája bemutatásához. A helyszín nem volt véletlen: mert bár az antológiák sorában ez már a tizedik kötet – tudtuk meg a jelenlévőket köszöntő Szirák Pétertől, az Alföld folyóirat főszerkesztőjétől –, most először „szövetkezett össze” a folyóirat…

Tovább
Dönteni arról, hogy milyen egy ablak

Az év végéhez közeledve arra kértük több, a laphoz közel álló szerzőnket, hogy – visszatekintve az Alföld idei lapszámaira – válasszanak ki  egy általuk fontosnak, gondolatébresztőnek vagy akár vitathatónak tartott közleményt, és szóljanak hozzá egy rövid, szubjektív jegyzetben, amely a szerzők és szerkesztők számára értékes visszajelzést, az olvasók számára további inspirációt jelenthet. A választott szöveg bármely rovatból származhatott, a megszólalásmódot illetően pedig szabad…

Tovább
Egy szerelmes földrajzot művelő imázsépítő

A Csokonai Színházban 2017. október 2–10. között zajló MagdaFeszt keretében a teátrum és az Alföld folyóirat 4-én, szerdán közös estet tartott, ahol a folyóirat főszerkesztője, Szirák Péter és a színház lektora, Miklós Eszter a periodika szeptemberi, Szabó Magda-blokkjának apropóján emlékezett meg az írónő 100. születésnapjáról.

Tovább
Antik és kortárs

Tanulságnak megmarad, hogy a címben – közelebbről az „és” kötőszóban – foglalt megkülönböztetés nem kikezdhetetlen. És nem csak azért, mert az Antik és kortárs címmel meghirdetett esemény, vagyis az Alföld és az Ókor közös lapszámbemutatója egy kortárs irodalmat is közlő, ám a maga közegében „antik” (immár 68. évfolyamát taposó örök klasszikus) és egy időben jóval…

Tovább
Keletiek nyugaton

A Prae folyóirat meghívására az első fővárosi Alföld-lapszámbemutatót tartotta a tavaly felállt szerkesztőgárda, Szirák Péter főszerkesztő, valamint Áfra János, Fodor Péter, Herczeg Ákos, Lapis József szerkesztők részvételével. A budai Kelet Kávézóban, szép számú közönség előtt tartott maratoni – több mint két órás – est a két lap (részben közös) szerzőgárdájával, Király Kinga Júliával, Kukorelly Endrével…

Tovább
Váradi hangulatban

2017. május 13-án az Alföld folyóirat a rendezvénysorozat keretében Nagyváradon vendégeskedett. A szerkesztők, Szirák Péter, Lapis József, Áfra János és Herczeg Ákos a Várad folyóirat meghívásának tettek eleget. Az Illyés Gyula Könyvesbolt otthonos terében a folyóirat főszerkesztője, Szűcs László kérdezte őket a különböző rovatok felépítéséről, a lap történetéről és a további tervekről.

Tovább
Márciusban a sikerről

Az Alföld folyóiratban a pénzt a siker követi, és nem fordítva: a februári „Pénz” szám után márciusban a sikeré a főszerep, hiszen a 2016-os Debreceni Irodalmi Napok ezt a témát állította középpontba, s az ott elhangzottak közül a lapszám két előadás, valamint a referátumokhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés szerkesztett változatait közli. A szövegeket Hegyháti Emese mesei hangulatú…

Tovább
Megjelent az Alföld decemberi száma

„Mindig vágytam rá, hogy téli könyvet írjak. A magam téli regéjét vagy karácsonyi énekét. Nem sziruppal nyakon öntve, természetesen. A hótakarónak megvan az a jó tulajdonsága, hogy egy darabig minden emberi tevékenység nyomát elfedi, ugyanakkor meglátszik rajta a legcsekélyebb szennyeződés is.” – írja Térey János az Alföld decemberi (előkarácsonyi) számában, a Herczeg Ákos által készített…

Tovább
Átváltozások kora

Folytonosság és változás – lehetne akár Szirák Péter egy régebbi (éppen az Alföld könyvek sorozatban megjelent) monográfiájának a címe az újjáalakulóban lévő Alföld mottója is, derült ki az áprilisi lapszám bemutatóján a Méliusz Központi Könyvtárban. Színvonalesés nélkül reagálni az ezredforduló megváltozott kultúrafogyasztói szokásaira olyan kihívás, amely csak átgondolt és tervezhető szerkesztői munka során valósulhat meg –…

Tovább
Önértelmezés, imázs, hitelesség

A 2015 őszi Debreceni Irodalmi Napokon elhangzott, s e számban közzétett referátumukhoz kapcsolódóan a szervezők kerekasztal-beszélgetést tartottak az Ars poeticák és írói imázsok témakörében. A résztvevők: Grecsó Krisztián, író, zenész és dalszerző; Keszeg Anna, stíluskommunikáció- és divat-kutató, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének adjunktusa; Molnár Gábor Tamás, irodalomtörténész, az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa;…

Tovább
A városi irodalmi nagyrendezvények

Az Alföld szerkesztősége kezdettől rendszeresen részt vesz a debreceni irodalmi nagyrendezvények koncipiálásában és szervezésében. Az 1971-ben indult Debreceni Irodalmi Napokról szóló tudósításokat, illetve az előadások szerkesztett szövegét a lap 1975 óta évente közli. A ’90-es évek elejétől a programsorozat szakmai irányítója Aczél Géza volt. 2015 óta Szirák Péter a rendezvény kurátora. Néhány emlékezetes tanácskozás címe:…

Tovább
Személyi változások

2015 végén az Alföld folyóiratot megjelentető Alföld Alapítvány kuratóriumában és a lap szerkesztőségében is jelentős személyi változások történtek. 2015. december 31-vel leköszönt főszerkesztői posztjáról Aczél Géza, aki 1978-tól olvasószerkesztőként, 1990-től főszerkesztő-helyettesként dolgozott a lapnál, 1993-tól pedig főszerkesztőként irányította a folyóiratot. Az Alföld Alapítvány kuratóriuma benyújtott pályázata alapján Szirák Pétert választotta meg új főszerkesztővé. Ezzel egyidejűleg…

Tovább