Terék Anna

Terék Anna (1984, Topolya, Jugoszlávia) költő, drámaíró. 2012-ben szerzett diplomát pszichológia (MA) szakon, az ELTÉ-n, Budapesten. 2007 óta négy könyve jelent meg, három verses- és egy drámakötet. Második, Duna utca című kötetéért, 2011-ben Sinkó-díjat kapott. 2017-ben megjelent Halott nők című kötetéért Sziveri-díjat kapott. Verseit szerb, horvát, spanyol, román, szlovén és angol nyelvre fordították. Első darabját 2013-ban mutatták be, Нека се јаве најбољи!/Jelentkezzenek a legjobbak címen, a Szerb Nemzeti Színházban, Újvidéken. Jelenleg a következő verseskötetét írja és egy regényt fordít horvátról magyarra. Budapesten él és dolgozik.
Terék Anna: Forró föld
Alföld, Kilátó Szerző: Terék Anna

Állok a porban, szorítja arcomat a maszk. Szabadka süllyed, a délután egy nagy hüvelykujj, a föld alá nyomja. Olvadó járdába derékig süpped a város. Forró a föld, és forró a por, amit a szél hord. A temetőből látni a várost. Ha saját tengelye körül megfordul az ember a Zentai úti temetőben, mindenfélét lát az ember.…

Tovább
„két kiló lisztet ér / az én fejem”
Alföld Szerző: Terék Anna

Tóbiás Krisztián: A mikulás rakétája, Turi Lilla rajzaival Könnyű úgy olvasni, ha az ember nem kritikus. Ha nem tetszik egy könyv már az elején, inkább belelapozok a közepébe, a végébe. Aztán ha azok a részek sem tetszenek, egyszerűen nem olvasom tovább a könyvet. Rövid az élet. Minek olyasmit olvasni, ami nem tetszik? Ehhez képest vannak…

Tovább
Terék Anna verse
Alföld, Szépirodalom Szerző: Terék Anna

Állat Mert maradt bennem apámból valami, ami mindig önmagát itatja, és minden este inni kér. És ahogy a vodka a gyomorszájhoz ér, csókolva nyit bennem utakat, nyílásokat tör fel egyre mélyebben a testben, az orromba ragad az illata, minden korty után, mint a kölnivíz. Lenyelni vodkát, mustot, cointreaut, 4711-et, likőrt és cogniacot, grogot és rumot,…

Tovább