Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Avagy: mit várnak el a magyar olvasók a kortárs bűnügyi regényektől? A krimi napjaink egyik legnépszerűbb szórakoztató irodalmi műfaja, amely az elmúlt években az irodalomtudomány figyelmét is egyre inkább felkeltette. A krimi vagy detektívregény pontos meghatározása korántsem egyértelmű, mivel a műfaj számos alzsánert foglal magában. Sarah J. Link ezért nem merev definíciót alkalmaz, hanem visszatérő…
Tovább
Tallár Ferenc: Mítosz és regény. Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című művének értelmezése Dosztojevszkij műveit, különösen A Karamazov testvéreket olvasni olyan, mint egy hatalmas labirintusba tévedni. A regény kijelölt ösvényén haladva újabb és újabb műfaji elágazásokba, mellékutcákba, csomópontokba futunk. Elsőre könnyű lehet eltévedni ebben az útvesztőben, és ha igazán érteni szeretnénk, mi rejlik ebben a bűnügyi…
Tovább
Pöttyös és Csíkos – Tanulmányok a Móra Kiadó klasszikus könyvsorozatairól, szerk. Hermann Zoltán, Kalavszky Zsófia, Mészáros Márton, Pataki Viktor Kiemelkedő gesztusok azok, amelyek túllépnek a szövegek szoros elemzésén: nemcsak tágabb irodalomtörténeti és szociokulturális keretben értelmezik tárgyukat, hanem a jelenből visszatekintve közelítenek meg generációkat meghatározó könyvpiaci jelenségeket. Ez a kötet a híres, elsősorban fiatal lányokat célzó…
Tovább
Reménytövis – Kortárs keresztény versantológia, szerkesztette Kisfaludy Zsófia Antológiákról írni hálás feladat. A szerzőkre vonatkozó bírálat nélkül lehet méltatni a szerkesztő összetett munkáját, amely a vállalkozás mértékéből eredően csak dicséretet érdemel. Így bátran leírható: a Kálvin Kiadó legújabb, több mint 500 oldalas válogatása minden tekintetben jelentős kötet. A kiadó és az egyházi sajtó is komolyan…
Tovább
Veszprémi Szilveszter: Vijjogók A Vijjogók markáns fordulatnak tűnhet Veszprémi Szilveszter első kötete, a Helyek, ahol rám öröm vár után. Míg az utóbbit főként a felnövéstapasztalat, az otthonkeresés témája és a falu–város dichotómia szervezi, az új könyv eltávolodik ettől a személyes beszédmódtól. A könnyen beazonosítható versbeszélő helyét egy teljes szólamhálózat veszi át, versről versre ismerünk meg…
Tovább
Alekszandr Etkind: Szodoma és psziché. Tanulmányok az ezüstkor szellemtörténetéről, ford. Pálfalvi Lajos Az 19. századvégi és a 20. századeleji orosz alkotók munkássága a mai napig foglalkoztatja az irodalomtudomány, a filozófia és a kultúrtörténészek képviselőit. Alekszandr Etkind kultúr- és eszmetörténész Szodoma és psziché. Tanulmányok az orosz ezüstkor szellemtörténetéről című, 2024-ben Pálfalvi Lajos fordításában megjelent monografikus terjedelmű…
Tovább
Szita Szilvia: A tenger felszámolása Szita Szilvia A tenger felszámolása című verseskötete 2025-ben jelent meg a Parnasszus Könyvek kiadásában. A kötet meghatározó tematikai csomópontjai a kirándulás, a természetjárás, az elindulás motívuma. Szita költői repertoárját ezek a témakörök mindig is meghatározták. Az első, 2016-os Térkép nélkül kötete kifejezetten az utazásokra, az ember és természet viszonyára fókuszál.…
Tovább
Leo Perutz: Leonardo Júdása, ford. Tatár Sándor Valamennyi szerző vágya, hogy bekerüljön az irodalmi kánonba – ezzel is megmenekülve a feledés homályától. A kánont övező aggodalom nem alap nélküli, ugyanis miközben az jó orientációs pont az olvasók számára, egyszerre agresszív zsinórmérték is, mely olykor érdemtelenül nem vesz be bizonyos szerzőket, vagy dobja ki onnan a…
Tovább
Szolláth Dávid Mészöly Miklós című monográfiájáról „Mészöly általánosan elfogadott, mégis exkluzív szerzője a magyar irodalomnak. Életműve példája a modern művészet és a közönség közötti mindenkori szakadásnak.” – a monográfia Bevezetésében, a 19. lapon olvassuk e sommás, az egész vállalkozás megítélése szempontjából döntő fontosságú megállapítást.[1] Az általános elismertség – úgy is, mint a magyar próza alakulástörténetére…
Tovább
Sir Gawain és a zöld lovag, ford. Vaskó Péter A Sir Gawain és a zöld lovag igazi középkori történet, 14. századi angol románc Artúr király egyik leghűségesebb lovagjának furcsa kalandjairól. Szerzőjének nevét nem ismerjük, ráadásul a szöveg a középangol nyelv olyan dialektusában íródott, amelyet az angol anyanyelvű olvasók sem értenek szótár és történeti nyelvészeti előtanulmányok…
Tovább
Vannak költők, akik a világot történetként olvassák, és vannak olyanok, akik képként. Guillaume Apollinaire azok közé tartozik, akiknél a valóság nem események láncolata, sokkal inkább egymásra vetülő képek, tükröződések és érzéki rezdülések szövedéke. Költészetében a test nemcsak hús, a szerelem nemcsak szenvedély, az erotika pedig nem egyszerűen vágy. Mindezek együtt egy olyan metafizikai nyelvet alkotnak,…
Tovább
Zalka Csenge Virág: Kié az aranyalma?, illusztrálta Káposztás Judit Zalka Csenge Virág meseválogatásai úgy épülnek egymásra, mint egy folyamatosan bővülő gyűjtemény újabb meg újabb ciklusai, tematikusan és/vagy eredet szerint elrendezve. Mivel a válogatás szempontjai és módszerei rendszerint azonosak, a színvonal pedig egyenletes, az ember szinte azt gondolhatná, „csak” a konkrét mesék jelenléte vagy hiánya különbözteti…
Tovább
László Noémi: A mi iskolánk, illusztrálta Hatházi Rebeka Iskolás éveink juthatnak eszünkbe, ha a kezünkbe vesszük László Noémi legújabb, HUBBY-díjas[1] kötetét, és nemcsak A mi iskolánk címválasztás miatt, hanem mert a könyvtárgy maga is egy A5-ös méretű keményfedelű iskolai füzetre hasonlít. Azt, aki pedig már a 80-as években az iskolapadban ült, a kiadvány fedelének retró,…
Tovább
Christoph Ransmayr: Egy félénk férfi atlasza, ford. Adamik Lajos Miért félénk (ängstlich) ez a férfi? Azért, mert csak néz, bámul, csodál és borzong, a gyakorlati életben nem nagyon vesz részt, mindvégig kívülálló, be nem avatkozó, meghúzódó. Ő az, aki hagyja a másikat beszélni. Egy körültekintő, óvatos, figyelő, reaktív, igen érzékeny európai férfi, aki fél attól,…
Tovább
Gömöri György: Soknyelvű életem „Patetikus felhang és szomorúság nélkül mondom, hogy a kettős kivérzés jegyében telt el az életem. Azóta nemcsak az önkényuralmat gyűlölöm, de a respublika és a demokrácia gyengeségei, olcsó színjátékai és önveszélyes elfogultságai láttán sem tudom a fejemet elfordítani. Nagyon sajnálom.” – írja Nádas Péter a Világló részletekben. Gömöri György visszaemlékezésében hasonló…
Tovább
A Fonó Budai Zeneház Barbárok-előadása a debreceni Országos Színházi Találkozón Móricz Zsigmond fűzős marhabőr csizmája volt látható pár éve a Petőfi Irodalmi Múzeum kamarakiállításán. Csak a csizma. Annak az életeszménynek az „emlékműve” lett ez a posztamensre emelt és vitrinbe zárt csizma, amit a tulajdonosa egész életében következetesen megvalósított: járta az országot, és hírlapi cikkben, riportban,…
Tovább
Szakolczay Lajos: Szabadság-tű. Irodalom, képzőművészet, színház Ahogy mondani szokás, nagy idők nagy tanúja Szakolczay Lajos, nemzedékének kiemelkedő irodalmára, fáradhatatlan munkabírású és elképesztő munkakedvű szerkesztője és kritikusa. Jelen kötet a maga 640 oldalával ugyan reprezentatívnak is tűnhetne – kiállítása mindenképpen az –, valójában azonban életútösszegző/-összefoglaló válogatás helyett „csak” az elmúlt bő másfél évtized anyagából szemezgető gyűjtemény…
Tovább
Petőcz András: Az anyáért, aki alszik Petőcz András verseskötete irodalmi és eszmei párhuzamokat épít fel. Irodalmi felvetéseiben és asszociációiban (példa)képei által visszatér korábbi kötetei inspirációihoz, költészeti-irodalmi intencióihoz Juhász Gyula és Juhász Ferenc, Szép Ernő, Csokonai Vitéz Mihály, Balassi Bálint, Batsányi János, Petőfi Sándor, József Attila, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós alakján keresztül. A beatnemzedék és beatköltészet…
Tovább
Országos Színházi Találkozó 2026, Csokonai Nemzeti Színház Debrecen, 6. nap Kaposvár és Szolnok után idén Debrecen adott otthont a – gyakran hangos szakmai viták centrumában, politikai-ideológiai töréspontokon álló – Országos Színházi Találkozónak, amelynek 6., június 20-i napján három előadást láthattunk a versenyprogramból. A szépség meggyilkolása (a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház), a Rinocéroszok (a Figura Stúdió…
Tovább
Országos Színházi Találkozó 2026, Csokonai Nemzeti Színház Debrecen, 3. nap Az idén a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban megrendezett Országos Színházi Találkozó harmadik napjának versenyprogramja két különböző változatát mutatta az idegen érkezésére épülő irodalmi művek feldolgozásának. Az ismeretlent ködös múltja miatt egyfajta misztikum és tisztelet övezi. Az újdonság ténye önmagában is vonzó, és egyfajta „befektetési lehetőségként”…
Tovább
„Ki az anya?” – kérdezi Jacques Derrida kíméletlen esszéje, és kiderül, hogy a kérdés aligha lehetne valódibb.[1] Hogyan születik egy irodalmi képződmény? – kérdezhetném ugyanezzel a kíméletlen kíváncsisággal. Egyáltalán mikortól tekintünk létezőnek, mikor veszünk észre egy újszülött irodalmi vonulatot? Derrida szerint a születés jelene nem egy kimutatható pillanat: akárcsak a halál pillanatát, a világrajövetelét és…
Tovább
Bertolt Brecht: Baal A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása a debreceni OSZT-on A III. Országos Színházi Találkozó – melynek az I., 2024-es kaposvári és a második, 2025-ös szolnoki helyszíne után 2026. június 15-e és 21-e között a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen adott otthont – igen erős nyitónappal bírt. Az OSZT egyik célkitűzését, mely szerint az arra…
Tovább
Somogyi Tibor: A táska egy állat A táska egy állat című, 2025-ben megjelent első kötetében (Napkút Kiadó) Somogyi Tibor huszonkilenc novellán keresztül skiccel fel groteszk, ironizáló humorral mindennapi, mesebeli és disztópikus történéseket egyaránt. Nyelvi megformáltságukra való tekintettel ezek a darabok hemzsegnek a szóviccektől, jelenetező képei néha túl közvetlenek és riasztóan vehemensek, más helyeken pedig vakmerően…
Tovább
Láng Orsolya: Ház, délután Láng Orsolya költészetének lassan kibontakozó recepcióját figyelve nem meglepő, hogy a PRAE Kiadó gondozásában, még 2024 elején publikált kötetről csekély számú recenziót találtam (Lázár Kinga, „hiszen a kényelem logikája egy”, Helikon 2024/16.; Visy Beatrix, Figurák vitrinben, Élet és Irodalom 2024/24.), kevés moly.hu-s bejegyzést, szakmai díjak sem igen emelik ki a Ház,…
Tovább
Pólik József: Vetített démon Egyre kevésbé találja magát kilátástalan helyzetben az, aki a magyar filmtörténet tanulmányozására vállalkozik, hiszen színvonalas írások segítik a tájékozódást. A dokumentaristának, parabolikusnak vagy metafizikusnak nevezett formák elméleti feldolgozottsága csaknem a teljesség igényével megtörtént, miközben van egy korszak, pontosabban tendencia, amellyel jellemzően nem, vagy csak érintőlegesen vetnek számot a különféle szakmunkák. A…
Tovább
Borbás Andrea ‒ Csiszár Gábor, Oh, furcsa Élet. Ady Endre titkos szerelme Ady Endre közismert szerelmi kapcsolatainak feltárt történetei a magyar irodalom legpikánsabb sztorijai közé tartoznak. Az irodalomtörténet mindenekelőtt a „nagy versek” „nagy múzsáit” igyekszik közönség elé állítani, különösen, amikor ezek a szerelmi történetek olyan megbotránkoztatónak minősített tényeket mondhatnak a magukénak, mint a Léda- és…
Tovább
Gabriely György – Poletti Lénárd: Kész az egész. Közreadja: Németh Gábor – Szilasi László A klasszikus krimi műfaji sémáit dekonstruáló Kész regény a nyelv, a szimbolikus rend és a szemiotizáció, valamint az azokat megalapító és felforgató erőszak relációjában „vizsgálta” a regényszövet ontológiai, episztemológiai, morális vagy narratív rendjén sebet ejtő bűn – mondjuk úgy – teoretikus…
Tovább
Ókor 2025/2. – Erőszak Az antikvitás mint jelenkori reflexió Az Ókor folyóirat fennállása óta következetesen törekszik arra, hogy a klasszika-filológia, a régészet és a történettudomány eredményeit ne csupán egy szűk szakmai elit, hanem a művelt nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegye. A 2025/2-es lapszám azonban többet vállal az ismeretterjesztésnél: egy olyan tematikus blokkot állít össze, amely…
Tovább
Patricia Lockwood: Lesz még másik belőled?, ford. Morcsányi Júlia Reggel a „London Review of Books” Close Readings[1] című podcastjának új epizódját hallgattam. A felvétel hermeneutikus olvasatot nyújt Tolsztoj Ivan Iljics halála című regényéről. Hirtelen azt éreztem, hogy mintha rábotlottam volna a kulcsra, melynek segítségével Patricia Lockwood Lesz még másik belőled? című könyve elemezhetővé válik majd…
Tovább
Jonathan Sacks: Széttöredezett világunk gyógyítása. A felelősség etikája, ford. Beke Boróka Felelsz értem, ha téged kérdeznek rólam? Vagy azt feleled majd, hogy nem vagy őrizőm? Felelek érted, ha engem kérdeznek rólad? Vagy rád ejtem a sírás kockázatát? Megesik, hogy egymásra ejtjük. Akkor pedig reménykedhetünk benne, hogy a könnyek valóban „nem ismernek nemzetközi határokat”(135.), és a…
Tovább