Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
A görög költészet elkallódott műfajai. Líra, zene, tánc az archaikus-klasszikus korban, szerk. Kárpáti András Ha egy átlagos érdeklődő az antik görög költészet archaikus és klasszikus kori alkotásaira gondol, a jól ismert költők (Alkaiosz, Szapphó, Anakreón és mások) töredékesen ránk maradt lírája mellett mindenekelőtt a Kr. e. 5. század drámáira, főként tragédiáira asszociál, azoknak is elsősorban…
Tovább
Fenyvesi Orsolya: A minótaurosz és én, ill. Bedey Dorottya Fenyvesi Orsolya lírikusként debütált, és saját kötetei (Tükrök állatai, Ostrom, A látvány / Kommentárok meg nem írt versekhez, Mindig kezdetben), valamint hiánypótló fordításai révén (Anne Carson: Vörös önéletrajza; Anne Sexton: Élj vagy halj meg) vált ismert alkotóvá. Az elmúlt években a Babilon Kiadó szerkesztőjeként, szerzőként (Miri-sorozat,…
Tovább
Bret Easton Ellis: A szilánkok, ford. Sepsi László 2023. február 1-jén egy elegáns londoni kávézóban Bret Easton Ellis író-olvasó találkozón beszélt az akkoriban megjelent regényéről és egyebekről. Mondanánk, hogy az esemény a nemzetközi sztárírók esetében bejáratott promóciós körút része volt, de az igazság az, hogy Ellis nem vállalta, hogy ezen a módon népszerűsítse új könyvét…
Tovább
Han Kang: Görög leckék, fordította Kiss Marcell „Eljön az idő, amikor csak akkor fogok látni, ha álmodom.” Han Kang neve ma már megkerülhetetlen a kortárs világirodalomban. Ha korábban nem is, a 2024-es irodalmi Nobel-díj odaítélése után biztosan azok is felfigyeltek rá, akik addig nem ismerték, nem olvasták köteteit. A magyar olvasóknak viszonylag későn vált hozzáférhetővé…
Tovább
Sárkány Tímea: Boszorkányok nyara Sárkány Tímea első kötete – ha tetszik – klasszikus debütkötet, amolyan felnövéstörténet, az identitáskeresés gyermekkor felől való megközelítése, melybe a különböző városokhoz kötődő szocializáció ugyanúgy beletartozik, mint a családon belüli veszekedések, a nőkép alakulása, valamint a saját testünkhöz fűződő ambivalens viszonyunk, majd annak elfogadása. A Boszorkányok nyara három ciklusból épül fel,…
Tovább
D. Tóth Judit: Teológia és retorika Nüsszai Szent Gergely műveiben Visszatérő érzésem, hogy a felszínes olvasatok korát éljük, s a leegyszerűsítés kísértésének az egyházi és teológiai gondolkodók sem tudnak mindig ellenállni. Az elmélyült, kritikai reflexiók és kérdésfeltevések hiánya pedig könnyűszerrel termeli ki a kereszténység szimplifikált változatát, ami néhány előzetes feltevésre épülve követel magának híveket. Hogy…
Tovább
Transzilvanizmus. Eszmék, korok, változatok, szerk. Boka László A magyarországi közgondolkodás, és ennek előzményeképpen már a közoktatás is hajlamos átsiklani az olyan kérdések felett, melyek szerint nem egy örökös magyar régióról beszélünk, amikor Erdélyről (legalábbis a ma már expanzívan értett térség történelmi részéről) beszélünk, hanem egy önálló országról, amelynek többszáz éves történetében pusztán futónak bizonyult, bár…
Tovább
Posta Marianna: Kétéltű A kortárs líra legtöbb mai olvasójának-értelmezőjének, úgy vélem, evidenciaként adódik, hogy a versek megszólalója elsősorban egyéni, saját érzésekről, érzetekről, tapasztalatokról számol be költeményeiben. Még a „generációs tapasztalatokat” verbalizáló, társadalmi-politikai olvasásra ösztönző szerzők többsége is az egyén személyes tapasztalataiból, benyomásaiból, emlékeiből kiindulva közelít valamilyen közös probléma felé. Posta Marianna 2025-ben megjelent kötetét olvasva…
Tovább
Baranyai Norbert: A közlés művészete. Tanulmányok Móricz Zsigmondról Az újraolvasott nyugatosok sorában némi megkésettséggel került a kutatók látóterébe Móricz Zsigmond. A kétezres évek eleje óta a nemcsak a szövegek alapos újraolvasása, hanem az életrajz tényeinek, az akkoriban kiadott Móricz-naplók és az interneten közreadott levelek fényében kerül új megvilágításba a gazdag, bár szerzőjük szerint sem egyenletes…
Tovább
Mezei Gábor: Az organikus jelenlét poétikája Mezei Gábor elemzéseinek figyelemre méltó, a szó legszorosabb értelmében vehető szövegközpontúsága, azaz értelmezései folyamatosan egymásra vonatkoztatják az alkotások jelentéstani aspektusait és a szöveg szövegszerűségének térbeliségét, illetve hangzósságát. Az organikus jelenlét poétikája tanulmányai megmutatják, hogy ezek a területek milyen szövevényesen alakítják egymást, például: a szöveg értelme nem állhat elő a…
Tovább
Sokáig pihentette prózáit Varga László Edgár, mondván: „Minden írónak-költőnek jót tesz, ha egy időre kussol.”[1] Két verseskötet[2] és nyolc év csend után most novellákkal jelentkezett, ami valahol egyáltalán nem meglepő, talán követi, esetleg kitapogatja maga előtt az utat a Venus és Nichita által teremtette világon keresztül a (nagy)regény irányába – és milyen jól teszi. A…
Tovább
Pataki Viktor: Az emlékezet rétegei. Tanulmányok Oravecz Imre költészetéről Már az Oravecz Imréről szóló első, Kulcsár-Szabó Zoltán által írt monográfiában is visszatérő szempont volt az elemzett kötetekben, versekben megjelenő emlékezet tematikus, illetve az emlékezés poétikai, versalakító működésének vizsgálata. Ez a szempont a jóval később megkezdődő prózai életmű vizsgálatakor is meghatározó maradt, így tehát nem előzmény…
Tovább
A lírai hang túloldalai (József Attila-olvasatok), szerk. Halász Hajnalka, Lőrincz Csongor Stabilizálódott-e a József Attila-értés? Az értelmezői diskurzus rendszerváltás előtti és utáni időszakát egyaránt jellemzi a szövegek politikum felőli megközelítése, mely tendencia azonban nem valamely ideológia megcsontosodását eredményezte a recepcióban, inkább József Attila költészetének kikezdhetetlenségét, illetve klasszikus pozícióját stabilizálta. A tanulmánygyűjtemény mintha ebből a belátásból…
Tovább
Tompa Andrea: Csehov. Irodalmi zseblexikon Valahol az M betű körül tartottam – Moszkva, munka, műfajok… –, túl a 94 oldalas kötet felén, amikor felmerült bennem az amúgy magától értetődőnek tűnő gondolat, hogy lexikonokat az ember nem olvas elejétől a végéig. Érdekes vállalkozás a Scolar irodalmi zseblexikon-sorozata, mert mégis erre hívja a befogadót. S amivel erre…
Tovább
Láng Zsolt: Az emberek meséje Láng Zsolt új regénye roppant különös alkotás, nem is emlékszem hirtelen, mikor volt részem hasonló befogadói tapasztalatban. A korábbi regények (példának okáért a nagy kritikai érdeklődést kiváltó Bestiárium Transylvaniae három kötete vagy a Libri irodalmi díját elnyerő 2019-es Bolyai) narrációs csavarjait, körmönfont felépítését, rejtélyességét, kimerevített időszerkezetét, lenyűgöző művelődéstörténeti panorámáját az…
Tovább
Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjéről A külön karakterplakátot kapó Ginkgo Biloba, a stáblistán felsorokozó növénynevek, a közeli képkivágatok ágakról, kéregről, levelekről, a Simon mágus nyomozójelenete a szobanövény emlékének előhívásáról, valamint a poszthumanizmus kínálkozó és divatos keretrendszere, amely a nem-emberi létezők, többek között a természet elemeinek szerepét hivatott újragondolni: mindez azt az értelmezést erősítheti, hogy…
Tovább
Vecsei Márton: A menjek országa Vecsei Márton A menjek országa című első kötete kísérleti próza. A könyv, bár műfaját tekintve utaztató vagy pikareszk regény – sőt, a fülszövegben még az autofikció divatos kategóriája is felbukkan –, poétikáját mégis két olyan retorikai elv szervezi, melyek a kortárs irodalomban meglehetősen szokatlannak mondhatók. Mondhatni: hallgatólagos tiltás alá esnek.…
Tovább
Petneki Noémi: A szabadság útjai A szabadság fogalma a közép-európai irodalmakban ritkán jelenik meg absztrakt eszményként. Sokkal inkább történeti tapasztalatként válik megragadhatóvá: megszakított, elhalasztott, gyakran erkölcsi dilemmákkal terhelt formában. A politikai elnyomás, a társadalmi viszonyok és a testi kiszolgáltatottság egymást erősítő tapasztalata élesen rajzolódik ki a kötet által tárgyalt női életutakban, ahol a szabadság nem…
Tovább
Balogh Gergő: A modern irodalmi tudat megalapozása és működése. Irodalmi modernség és társadalmi modernitás viszonya Magyarországon E kritika legelső változatát azzal a kissé patetikus, üresnek tűnő észrevétellel indítottam, hogy jelen kötet „önmagával harmonikus kapcsolatot tart fenn”. Nem volt nehéz rájönni, miért szükséges változtatni ezen a felütésen, azonban az utólagos ódzkodásom, illetve e gondolat teljes elhagyása,…
Tovább
Győri L. János: Trónfosztók – Nemzeti sorsdráma két felvonásban Győri L. János, akinek második drámája szorosan kapcsolódik első szépirodalmi művéhez, a reformáció 500. évfordulóján a Debreceni Csokonai Színház drámapályázatán nyertes és színpadon is bemutatott Menekülőkhöz, ezer szállal kötődik az általa bemutatott helyszínekhez, korokhoz és eseményekhez. A Debreceni Református Kollégium diákjaként, majd tanáraként, illetve – a…
Tovább
Babarczy Eszter: Apám meghal „Te végeztél, de én nem végeztem veled.” (173.) Babarczy Eszter Apám meghal című kötete borotvaélen táncol a biografikus intimitás megadó őszinteségének súlyával a vállán. A borotvapenge túlfelén éppígy imbolyog az olvasó is, akár autofikcióra pavlovizált elvárásokkal (amelyek épp az említett őszinteség okán, még ha az őszinteségnek nem is ez a célja,…
Tovább
Kállay Eszter: Vérehulló fecskefű Kállay Eszter kötete nem előzmények nélküli. Maga a szerző többször hivatkozott Hollie McNish angol költő Nobody Told Me című naplószerű verses memoárjára. McNish kendőzetlen őszinteséggel lépi át az anyasággal kapcsolatos nyelvi tabukat. Az intimszféra határait felszámolva (saját maga irányítja a rávetülő tekintetet) használja testi, lelki, szellemi tapasztalásait, melyek segítségével kilép a…
Tovább
Tar Sándor verseiről Nem költő. Hanem egy nyilvánvalóan tehetséges ember, aki keresi a kifejezési formát a tehetségéhez, és akiből később kiváló elbeszélő lett. Ezt gondoltam két évtizeddel ezelőtt, kevéssel Tar Sándor elhunyta után, amikor néhány verse bekerült az Alibi-almanach Titok számába. Nemrég végigolvastam a hagyatékban fennmaradt összes Tar-verset, és most is ezt gondolom. Csak egy…
Tovább
Bényei Péter – Bodrogi Ferenc Máté: Prózaelméleti ismeretek Az idén, 2024 nyarán megjelent Debreceni Irodalom- és Kultúratudományi Tankönyvek immáron ötödik darabja a prózai szövegek – ezen belül is legfőképpen a regények –„strukturáltságának, poétikájának, történeti alakulásának” (7.) különféle mintázatait kísérli meg feltérképezni. Rögtön azt is érdemes hozzátenni, hogy e pusztán elméletinek tűnő orientáltságon, a prózaelmélet legfőbb…
Tovább
Nemes Z. Márió: Irgalom és számonkérés Kritikát írni Nemes Z. Márió verseskötetéről mindig kockázatos vállalkozás. Nem a megértés komfortzónájába invitálja az olvasót, hanem annak tudatos felszámolására hívja ki. Bár a szövegek (számomra) valamivel barátságosabb arcukat mutatják, mint a Barokk femina idején, rutinszerű olvasásnak itt sincs helye. A kötet szándékosan hoz létre értelmezői bizonytalanságot: elmozdítja a…
Tovább
Zudor Boglárka: Engem kérdezz a hallgatásról; Szenderák Bence: csendrendelet Az Erzsébetváros Önkormányzata által 2024-ben kiadott – és egységesen Miklya Emese Sára tervezte és illusztrálta – chapbook-sorozatban első kötetükkel jelentkező szerzők írásait olvashatjuk. A kis alakú, karcsú kiadványok közül Zudor Boglárka Engem kérdezz a hallgatásról és Szenderák Bence csendrendelet című kötete képezi kritikám tárgyát. Zudor Boglárka…
Tovább
Karl Ove Knausgård: Az öröklét farkasai, ford. Kúnos László Izgalmat semmi esetre sem okoz Karl Ove Knausgård Hajnalcsillag-sorozatának második része, a magyarul tavasz óta olvasható Az öröklét farkasai, és meglepetést sem. Azonban aki azzal a türelemmel ül le hozzá, amely egy ekkora lélegzetvételű vállalkozásnak kijár, az stabil, sőt, kellemes, apróságokból felépülő valódi nagyprózai olvasmányélményt tárhat…
Tovább
Acsai Roland: Gerlefény Acsai Roland legújabb verseskötetében – a 2025 márciusában megjelent Gerlefényben – nem kevesebbre vállalkozik, mint a lét megértésére, illetve e megértés közvetítésére. Ebből adódóan e szövegekben az idő kereke forog és kattog különböző, de feszes ritmusban. A költői bűvésztrükk (valójában: tekhné poétiké) abban áll, hogy áthaladva a kilenc verscikluson (verskörön?) mégiscsak eljutunk…
Tovább
Szabó Róbert Csaba: Pokoltó Jelen írás a kolozsvári BBTE Bölcsészkarának kritikaíró műhelyében készült, a műhely és az Alföld Online régebb óta tartó együttműködésének köszönhetően. Bevezetőként az irányító tanár, Balázs Imre József gondolatait közöljük: „Jó krimi lenne-e Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regénye, ha krimi lenne? Mi a Lovag Dulcinea című kötetet összefűző elv, amennyiben…
Tovább
Doina Gecse-Borgovan: Haza: úton, ford. Vallasek Júlia Jelen írás a kolozsvári BBTE Bölcsészkarának kritikaíró műhelyében készült, a műhely és az Alföld Online régebb óta tartó együttműködésének köszönhetően. Bevezetőként az irányító tanár, Balázs Imre József gondolatait közöljük: „Jó krimi lenne-e Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regénye, ha krimi lenne? Mi a Lovag Dulcinea című kötetet…
Tovább