Márkus Béla: Cseres Tibor Cseres Tibor szépprózája (akár az újvidéki „vérengzés”, akár a szovjet és román csapatok által megtámadott Erdély „védelme” a tárgy) egy jó darabig „került”, sőt „elhallgatott” téma gyanánt keltett érdeklődést, ám tudományos, egyszersmind olvasmányos feldolgozására Márkus Béla tett kísérletet 2022-ben megjelent monográfiájával. Cseres méltányló fogadtatásban részesült ugyan több évtizeden át lírikusként, prózaíróként…
TovábbÉrtekező próza
Kisvárosi kaleidoszkóp
Krusovszky Dénes: Levelek nélkül Mit tehet nemzedékének kritikailag elismert költője, miután első regénye valóságos közönségsikert arat? Például folytathatja a költészetét, és mellette írhat egy újabb sikergyanús regényt. Legalábbis Krusovszky Dénes így járt el: a 2019-as regény, az Akik már nem leszünk sosem után 2020-ban megjelentette Áttetsző viszonyok című ötödik verseskötetét, idén pedig előrukkolt a második…
Tovább„az értelmezés napfényébe tartani a szöveget”
Krusovszky Dénes: Levelek nélkül Talán még sokan emlékszünk rá, de azért felidézem, hogy 2019-ben Krusovszky Dénes első regénye, az Akik már nem leszünk sosem nyerte a Libri irodalmi közönségdíját, tehát az előző év könyvterméséből összeállított tízes rövidlistáról e mű kapta a legtöbb olvasói szavazatot. A regény irodalmi recepciója viszont ambivalensen alakult. Rekordgyorsasággal vált konferenciaelőadások tárgyává,…
TovábbSzabadság utáni légzésvágy
Makó Ágnes: Lobogni fog Makó Ágnes író, társadalomtudós, kutató első verseskötete a Lobogni fog című alkotás. Nádasdy Ádám nyelvész és költő ajánlójában kiemeli a könyv verseinek kendőzetlenségét, nyerseségét, erős, önálló hangját. Valóban egy igencsak sűrített, tömény anyagot tartunk a kezünkben, amely 8 hirtelen fellobbanó ciklusában 60 impulzív szabadverset ölel fel. A témaválasztásban látható, hogy a…
Tovább„S na nézzük, idén milyen Hungary”
Nyerges Gábor Ádám: Vasgyúrók Nyerges Gábor Ádám Vasgyúrók című kötete a Prae Kiadó gondozásában jelent meg, közösségi finanszírozás segítségével. A kiadó 2018 óta ad otthont a szerző műveinek. Az öt verseskötetet és két regényt jegyző író-költőnek ez az első novelláskötete. A gyűjtemény összesen húsz novellát tartalmaz, amelyek 2011 és 2022 között keletkeztek. Elbeszéléskötetek esetében adódik…
TovábbAz érem két oldala: Jókai-értelmezések
Jókai Mór emlékezete, szerk. Margócsy István Ha a 19. századi magyar olvasókat megkérdeznénk, ki a magyar irodalom legismertebb alakja, Petőfi Sándor neve mellett valószínűleg a legtöbben Jókai Mórt említenék meg. A mai átlagos olvasó azonban jó, ha az iskolapadban felszedeget néhány rá vonatkozó információmorzsát, melyeket felnőttkorára vagy elfelejt, vagy – ha kedvet is kap –…
TovábbHunyady Sándor-monográfia más szemszögből
Kovács Krisztina: Táj- és térképzetek Hunyady Sándor prózájában Sokféle módon, sokféle eszközzel lehet rálátni valamely lezárt írói életműre, és ebből kifolyólag különféle megfontolások vezethetik az irodalmár tollakat, ha átfogó elemzésbe, értelmezésbe fognak. Születhetnek életrajzok, az életrajz keretében megvalósuló, az életmű belső összefüggéseit föltáró monográfiák, poétikai vagy írásmódelemzések kortársi összehasonlítással, és folytatható a sor a különféle…
TovábbArc és táj ráncai
Takács Nándor: Rádiócsend Takács Nándor első, Kolónia című verseskötetének megjelenése után tíz évvel állt újra az olvasóközönség elé, idén tavasszal látott napvilágot második könyve, a Rádiócsend. A szerző az elmúlt években az anyag szövegeinek jelentős részét publikálta, de talán érdekesebb, hogy a könyv megjelenése után egy hónappal már jelentek meg új, igaz, hangvételben és stílusban…
TovábbA segítség poétikája
Vados Anna: Nincs véna Ha a kritikus egy könyvsorozat darabjaként megjelenő verseskötetről ír, akkor illene legalább megpróbálni a sorozaton belül kontextualizálni az adott művet. A Magvető Időmérték elnevezésű sorozata azonban kihívás elé állítja értelmezőjét, ugyanis az „időtálló, mértékadó verseskötetek a magyar és a világirodalomból. Versek úton lévőknek” meghatározás a könyvtárgy könnyű súlyán és zsebre vágható…
TovábbVáratlan
Gubis Éva: Más halak Az életnek van az a nézőpontja, ahonnan nevetni lehet rajta. Gubis Éva Más halak című debütkötetének fülszövege legalábbis ezzel az ígérettel szolgál. „Mindenesetre mi, olvasók a Más halak elolvasása után kicsit túlélhetőbbnek érezzük a világot. Mert van az a nézőpont, amiből lehet rajta nevetni, Gubis novellái valahogy mindig megtalálják.” Nekem meggyőződésem…
TovábbJelentés a fiatal líráról
Parnasszus 2024/4. Centrumban a kortárs fiatal költészet A Parnasszus folyóirat 2024/4. száma Centrumban a kortárs fiatal költészet címmel jelent meg. Nem ez az első alkalom, hogy a lap a magyar költészet legifjabb képviselőiről és a költészetükben megfigyelhető tendenciákról igyekszik tudósítani: legutóbb 2015 nyarán, majdnem azonos címmel kiadott számával tett erre kísérletet. Azóta eltelt majd’ egy…
TovábbPosztumusz összegzés
Kabdebó Lóránt: Valami történt. Szabó Lőrinc átváltozásai Kabdebó Lórántnak 1970-ben jelent meg az első, és 2022-ben az utolsó Szabó Lőrinc-monográfiája. A két dátum közötti bő félszázadban számos tematikus kötet, tanulmánygyűjtemény, interjú-összeállítás s számlálhatatlan tanulmány és esszé került ki a kezéből. Megannyi témában, a legkülönbözőbb területeken is biztonsággal tájékozódott; de a legfontosabb, mindent megelőző, szívbéli ügye…
TovábbVilágteremtés és valóságigény
Locker Dávid: Beszédkényszer Locker Dávid Beszédkényszer című debütáló kötete, javarészt saját generációja felől, de kifejezetten élénk fogadtatásnak örvendhet. Noha természetesen fölmerültek bizonyos esztétikai fönntartások, a bírálók összességében mégis igen elismerően nyilatkoztak a könyvről: zavarba ejtőnek, nyugtalanítónak, jelentősnek, különlegesnek ítélték, a visszafogottabb hangok „ígéretes kezdés”-nek vagy „erős debütálás”-nak minősítették. Jelen írás, mely elmulasztotta a korai kritikai…
TovábbA párhuzamosok találkozása
Szinvai Dániel: Párhuzam A párhuzamos egyeneseket érintő legvitatottabb kérdéssel – ti. hogy találkoznak-e a végtelenben – elsősorban matematikai problémaként találkozunk, többnyire az iskolában. Ám nem nehéz belátni, hogy a kérdésnek világnézeti tétje van, és mint ilyen, a humántudományokat is visszatérően foglalkoztatja. Karinthy Mennyei Riport című regényének befejező fejezetében ezt olvashatjuk: „Itt, közvetlenül mellettem, szaladnak össze…
TovábbAz életünk, amit mások írtak meg
Tallér Edina: Jóemberek. Road movie a buckaságon ,,Csak azt tudom, hogy be kell csomagolnom a poggyászt, / és hogy nagyok a pusztaságok, és minden pusztaság” – így szólnak a 20. századi portugál költő, Fernando Pessoa sorai, az időben és térben is távol lévő Tallér Edina Jóemberek című regényének szereplői pedig nagyon hasonló közérzetről adnak számot…
TovábbAz aktivista rajongó?
Torbó Annamária: Fikció, transzmédia, aktivizmus. Egy Harry Potter-rajongói közösség kulturális és részvételi politikái Aki figyelemmel kísérte az elmúlt években a YA (young adult) médiaszövegek recepcióját populáris és akadémiai közegekben, az láthatta, hogy vannak bizonyos igen közkedvelt alkotások, amelyek számos tanulmány és tudományos vizsgálódás témáját adták, ezek például a Harry Potter-, Az éhezők viadala- és az…
TovábbÖsszhangzat
Sirokai Mátyás: Hangszerek egy távoli kézben Sirokai Mátyás új kötetétnek rejtjeles címe számos kérdést és lehetséges megfejtést előirányoz. A versek, illetve az alcím (Versmontázsok egy regénytrilógiából) és a (megfontoltan késleltetett) kötet végi szerzői jegyzet tükrében önnön megalkotottságára reflektáló választásként is olvasható. A hangforrást felfedi a kötet: Bartók Imre – alkotói szemmel nézve egyértelműen inspirálónak bizonyuló…
TovábbGondoskodás+
Závada Péter: A muréna mozgása Egy kötet, amely a cím ajánlata szerint a muréna mozgásáról szól, kikerülhetetlenül a mozgással szól együtt, saját beszédét egyszerre a mozgás reprezentációjaként és eseményeként bejelentve. A muréna mozgása innen nézve téma és önértelmező allegória, vagyis értelmezési probléma és retorikai struktúra, egy nyelv jelöltje és jelölési folyamata. Pontosan ezt a kettőséget…
TovábbAz egész töredéke, a töredék egésze
Az örökség terhe. Arany László élete és munkássága, szerk. Szilágyi Márton Arany László 1867-ben – huszonhat másik művel versenyezve – megnyerte a Kisfaludy Társaság költői beszély pályázatát Elfrida című elbeszélő költeményével. A pályázaton titokban indult, édesapját, Arany Jánost sem avatta be. Az apa erősen megilletődve fogadta tehát fia költői sikerét, sógorához, Ercsey Sándorhoz írt leveléből…
TovábbÖrökölt vigasz
Bartók Imre: Dlöf alkonya, krizbo illusztrációival Bartók Imre 2014-es Alfonz és az űrlények című könyvével debütált a gyerekkönyvpiacon, majd ezt 2019-ben A testrablók éjszakája című inváziós sci-fije követte. Az egy adminisztrációs hiba miatt űrlényosztályba kerülő Alfonz története egy olvasástanulást segítő sorozatban jelent meg, az ilyen célzatosságú könyvekre jellemző kiadói uniformizáltság (korlátozott karakter- és szószám, bonyolult…
TovábbA folyóirat-történet lehetőségei
Imre László: Féléves folyóirat – évszázados tanulságokkal. Szépirodalmi Lapok (1853) A különböző irodalomtörténeti források hozzáférhetővé tételének egyik nagy nyertese a sajtótörténet. Ha csupán a 19. század magyar folyóirataira vagyunk tekintettel, akkor is az látható, hogy a több tízezernyi oldal digitalizálása nyomán létrejött forrásanyag egyrészt természetesen megkönnyíti a kutatást, másrészt viszont módszertani problémák elé állítja a kutatót. Változtatnak-e…
TovábbAz ember tragédiája és a 21. század
Inspiráló, ámde „veszélyes” is az ótestamentumi keretszínek által körülölelt „emberiségtörténet”-et bonyolult elméleti képlettel dinamizáló remekművet a 20-21. század konkrétumaival hozni kapcsolatba, amiképpen például a két világháború közti Németországban színre vitt Tragédia falanszter-színét cirillbetűs feliratok révén azonosították a szovjet Oroszországgal, vagy amiképpen az űrjelenet komolyan vehetőségét is gazdagíthatta az űrhajózás valósága. Annak idején, az 1950-es évek…
TovábbKényszerűség szülte beszéd
Locker Dávid Beszédkényszer című kötetéről „köztudott hogya reflektálatlan textus nem üdvözüla reflektált viszont igen”(Orbán Ottó: Vojtina recepcióesztétikája) Locker Dávid első verseskötetét olvasva egyre inkább úgy éreztem, a „fiatal irodalom” egyik legfontosabb kordokumentumát tartom a kezemben.[1] Nem tudtam másképp olvasni ezt a költészetet, mint egy jelentést a költői nyelv lehetséges válságáról. Ez talán elsőre túlzásnak tűnhet,…
Tovább„Nincs szemetek az idők jeleire”
Rakovszky Zsuzsa: Az idők jelei A költőként induló Rakovszky Zsuzsa 2002-ben jelentkezett először regénnyel, amelyet a recepció meglepetten, ugyanakkor nagy lelkesedéssel fogadott. A kígyó árnyéka narrátora, az idős Ursula 1666-ban tárja az olvasó elé emlékiratát, melyben többek között olyan, a szerző egész életművében hangsúlyos témák kerülnek elő, mint a személyiségkeresés, a szexualitás vagy éppen a…
TovábbVertikális civódások, passzív-agresszív imák
Élő Csenge Enikő: Apám országa Megjelent egy metafizikai hang a kortárs fiatal lírában – olvasom egyre gyakrabban –, amely „immár nem ironikusan ki- és felforgatni akarja az adott tradíciót, hanem, hogy úgy mondjam, fullba tolja a Pilinszkyt” – Locker Dávid egy 2023 őszén készült interjújának szavait idézve. (Ankét a fiatal irodalom metafizikai érdeklődéséről – 2.…
TovábbA szenvedés szabályai
Alice Munro: Valamit el akartam mondani, ford. Kada Júlia Ezzel az eredetileg 1974-ben, Alice Munro harmadik könyveként – és második elbeszélésköteteként – megjelent kötettel lett teljes a Nobel-díjas kanadai író életművének magyarra való átültetése. Ez önmagában is sikertörténet, amelyért a Park Kiadónak tartozunk köszönettel, és mindenképpen örülnünk kell neki, akkor is, ha ebben a kötetben…
TovábbPetőfi-emlék-könyv
Petőfi Sándor emlékezete, szerk. Margócsy István Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg a költő irodalmi fogadtatását középpontba állító forrásgyűjtemény, amelyet Margócsy István szerkesztett. A Petőfi Sándor emlékezete című antológia szimbolikus kezdő darabja az Osiris Kiadó a magyar irodalom legjelesebb alkotóinak (irodalmi) emlékezetét feldolgozó kiadványcsoportjának. A kiadó az egyes írókat középpontba állító monográfiák mellett…
TovábbKarolina nem én vagyok
Wirth Imre: Karolina kertje Wirth Imre rendelkezik azzal a varázserővel, hogy egyetlen mondatba bezárja, vagy hogy egyetlen mondat révén éppenséggel kitárja a világmindenséget: „Az angyalok közben megtörölték szájukat patyolatfehér szárnyukkal, és kanalukat két toll közé rejtve, égig ható énekkel köszönték meg az Úrnak, hogy ismét, mint az örökkévalóságban, semmi sem történt.” (9.). Vagy: „Wirth élni…
TovábbLegendahántás, legendákkal
Milbacher Róbert: Legendahántás. 50+1 tévhit a magyar irodalomban A legendák – az irodalmi legendák is – jó dolgok. Tanúsítják, hogy azok az alakok, akikről szólnak (legyenek bár szerzők vagy szereplők), elevenen élnek a köztudatban, a magyar nyelvű kulturális közösség emlékezetében – és ennek többféle haszna van. Az irodalomtudomány is jó dolog. Az általa feltárt adatok…
TovábbA falak magányos őrzők
Papp Gréta: Lepecsételt szobák A visszatekintés egykori gyerekkori önmagunkra számos módon megtörténhet. Alapvető igazság, hogy máshogy értelmezzük egy adott helyzetben magunkat, mint évekkel később, ez pedig hatványozottan igaz lehet, amikor gyermekként éltünk meg valamit, hiszen egészen más szemmel tekintettünk a körülöttünk lévő világra. Mind megéljük, mind máshogy. A család (a szokásrend, a közösség), amelybe születünk,…
Tovább