#kierőszakoltfelnőttéválás

Solti Gyöngyi: Nem beszélünk róla, Takács Mari illusztrációival Minden közösség életére a titkok a legveszélyesebbek. Akár barátaink, akár rokonaink elől hallgatunk el valamit, az nagy eséllyel pont a legrosszabbkor fog kiderülni – vagy éppen túl későn. Ha pedig előlünk titkolóznak, kénytelenek leszünk féligazságok alapján tájékozódni, tévutakra jutunk, a realitás talaját elvesztve rohanunk a legrosszabb következtetés…

Tovább
Álmodtam egy Nagymamát magamnak

Pásztohy Panka: Pitypang nagyiéknál; Simonfalvi Ancsa: A csodálatos nagyapó, ill. Török Blanka; Mira Lobe: Nagymama az almafán, ill. Susi Weigel Nagyszülők, unokák, nyári szünet, ezek a tematikus szálak kötik össze a Pagony kiadó idén kiadott három kötetét, melyek közül Pásztohy Panka Pitypang nagyiéknál című meséje a legkisebbeket, Simonfalvi Ancsa A csodálatos nagyapója a 3–6 éveseket,…

Tovább
Gonosz csillag

Karl Ove Knausgård: Hajnalcsillag, ford. Kúnos László Az Alkímia Knausgård legújabb sorozatának nyitó darabja: beleszőtt popkultúrát, krimit, csillagászatot, teológiát, spiritualizmust, hogy ezek amalgámja szolgáljon görbe tükörként a legújabb kori embernek. „Ha eljött az ítélet napja, örülök neki.” (161.) – szögezi le Iselin, aki nem lepődik meg az éjszakai égbolton megjelenő új csillagon. Szemét az égről…

Tovább
Magányok metszéspontja

Háy János: Boldog boldogtalan Háy János Boldog boldogtalan című, 2024 tavaszán megjelent regényének már a beharangozója is csalogató volt: „Ennek a könyvnek nyolcmilliárd ember a szereplője, köztük két történelemtanár, három színésznő, három magyartanárnő, két pszichológus, egy sátoraljaújhelyi könyvtáros és maga az elbeszélő is, meg persze egy csomó aranyos kis háziállat.” Jóllehet a szereplők csak elvétve…

Tovább
Nem félünk a vakoktól

Lina Meruane: Vakfolt, ford. Báder Petra Lina Meruane Vakfolt című könyve a Sonora Kiadó harmadik kötete, és az eddigi választásokból úgy tűnik, hogy a látás kérdése, képzőművészet és irodalom kapcsolata a kiadó lassan körvonalazódó védjegyévé kezd válni. Az előző kötet, María Gainza Látóidege címében is rímel a friss kiadásra, de míg ott argentin múzeumok képei…

Tovább
Ez most a mi lélegzetvételünk

Jon Fosse: Fehérség, ford. A. Dobos Éva Nem tudom, hogyan kell kritikát írni, ezért elindultam utánakérdezni, hogy hogyan kell kritikát írni. Napok óta kritikákat olvasok, az elején általában felsorolják az evidenciákat, eldöntöm, hogy nem, én nem sorolom fel az evidenciákat, nem írom le, hogy Jon Fosse norvég író, hogy a kortárs norvég és világirodalom egyik…

Tovább
A kényszer logikája

Kemény Lili: Nem A későn párbeszédbe érkező kritikus előnye, hogy van már valamennyi, jelen esetben nem is kevés rálátása a könyv fogadtatására. Hátránya viszont, hogy a saját olvasás dilemmáit immáron mások dilemmái is elnehezítik, és az intenzív, élő párbeszédben újabb kérdésekkel találkozik, amelyekre innentől szintén válaszolni szeretne. Miért ennyire megosztó ez a könyv? Mit tesz…

Tovább
Az elmesélhetőség próbája

Beck Zoltán: Fishing on Orfű – A könyv Október közepe volt, az őszi Margó utolsó napja. A Nemzeti Táncszínház zsúfolt nagytermében ültünk, én egy hangulatos klubkoncertre számítottam, hiszen eredetileg Beck Zoltán és Egyedi Péter nevével volt meghirdetve. Nagy meglepetésünkre előzetes könyvbemutató vendégei voltunk (a könyv fizikai formájában akkor még nem volt kész), ahol a színpadon…

Tovább
„Lélektől fénylő lények mind”

Visky András: A test történetei Visky András író, költő drámakötete A test történetei címmel jelent meg idén a Poket sorozat 73. kiadványaként, amely 5 történetből álló drámafüzért tár az olvasók elé. A kötet első négy drámája négy nő egymástól független szenvedéstörténetét mutatja be. Ezek a drámák a chicagói Theatre Y felkérésére születtek, az előadás ősbemutatója…

Tovább
Amerikai vakfoltok

Bret Easton Ellis: Fehér, ford. Sepsi László Az internetes kultúrharcok korában egy, a kurrens társadalmi és kulturális jelenségeket taglaló esszékötet megjelentetése hálátlan feladat. A nyomtatott könyv mint médium ugyanis igen nehezen képes lépést tartani a történésekkel. Ez különösen nehéz feladat, ha az online valóság változásainak lekövetése a cél. 2023 januárjában valaki a Twitteren az alábbi…

Tovább
Soha nem is volt jövő

Hegedüs Vera: Mondass egy misét értem Kilátástalan és nyomasztó világ veszi körbe Hegedüs Vera első novelláskötetének hőseit. A Mondass egy misét értem huszonegy története különböző helyszíneken játszódik és más-más emberekről mesél, mégis erősen összekapcsolja őket a szürreális, kísérteties atmoszféra, amely rendre ugyanazokból az elemekből épül fel: a minden sarkon ott lappangó erőszakból, az idegenségérzetből, az…

Tovább
Párbeszéd negyven hangra

Többes számban. Párbeszédben Hervay Gizellával, szerk. Balázs Imre József, Korpa Tamás Hervay Gizella költészete esetében szokás reneszánszról beszélni. A megújult érdeklődésre utaló állítás azonban – amely leginkább a magyarországi irodalmi közeg számára tűnhet újszerűnek – elsősorban az irodalmi és irodalomtörténeti emlékezet szakmai-intézményes működésének kontextusában bizonyulhat helytállónak. Hervay emlékezetének jelenléte ugyanis az irodalmi nyilvánosság periférikus területein,…

Tovább
Minőségi lektűr, avagy mélységnélküliség?

Hidas Judit: Nem vagy többé az apám „A fiú épp arról magyarázott, hogy nem szabad lebecsülni a minőségi lektűr jelentőségét, mivel nagy tömegekhez elér, és befolyásolja az emberek gondolkodását.” (130.) Ez, a kötet szempontjából önreflexívnek is nevezhető megállapítás Hidas Judit új regényének egyik szereplőjétől származik, akivel Eszter, a regény főhőse, egyetemi évei alatt és után…

Tovább
Hullámvölgy

Háy János: Völgyhíd – Felnőttek ellen Figyelembe véve, hogy az Európa Könyvkiadó az utóbbi években Háy János gyorsan bővülő életművének nemcsak új darabjait adja közre, de a korábbi regények újrakiadását is napirenden tartja, érdemes jeleznem, hogy ha egészen új szövegnek nem is tekinthető, a tavaly megjelent Völgyhíd mégsem csak egy apró változtatásokkal korszerűsített újrakiadás. Bár…

Tovább
Egy életmű margójára

A szöveg kijáratai. Tanulmányok Roland Barthes-ról, szerk. Ádám Anikó, Radvánszky Anikó A 2019-ben megjelent kötet Roland Barthes munkássága köré épül. A könyv szerkezete a magyarországi recepció (Angyalosi Gergely, Velkey György László), a szövegelemzési struktúrák, az irodalomkép és irodalomesztétika formálódásának folyamatát járja körül, a test fokozatos középpontba helyezésével, olyan távlatokat nyitva meg, ahol a szövegi és…

Tovább
Tudnak-e egymásról?

Folyamirány. Az Irodalmi Szemle prózaantológiája, szerk. Juhász Tibor „Úgy látszik, már megint én akartam eldönteni, amit csak az idő tud. Én akartam irányba terelni, ami történik, nevet adni mindennek, ami történhet közöttünk, vissza és előre elmagyarázni, ami volt, lehet és lesz, mintha a nyelvnek bármi hatalma lenne az idő és a viszonyok nagy zúgása, hömpölygése…

Tovább
#Petőfi

Költővel nem járnék, illusztrálta Herbszt László, szerk. Grancsa Gergely A Petőfi-bicentenárium ünneplése során több olyan kiadvánnyal is találkozhatunk, amelynek célközönsége a tizenévesek korosztálya, ilyen például a költő regényes életrajza (Berényi Anna: Petőfi, Scolar, 2022), a fiatalság számára válogatott, kommentelt antológia (Így él Petőfi, Cerkabella, 2023), sőt rajzos kiadvány is készült (Sajdik Ferenc: Vivát Petőfi, Holnap,…

Tovább
„Ha most feltámadna s eljőne közétek…”

Költővel nem járnék, illusztrálta Herbszt László, szerk. Grancsa Gergely A Költővel nem járnék című kötet az antológiáknak azon típusába tartozik, amely nem kész anyagból dolgozik, nem korábban már megjelent írásokból szemezget valamiféle szempont alapján, hanem új alkotások megírására ösztönöz. Petőfi születésének bicentenáriumára jelent meg a kötet. Ebből az alkalomból a szerkesztő, Grancsa Gergely felkért tizenöt…

Tovább
Fekete szem százszínű szivárványa

Petőfi Felhők ciklusáról Az 1845 telén Szalkszentmártonon írt 66 versből álló ciklus[1] a hagyományos Petőfi-recepció szerint a válság verseit, a byroni életfájdalom romantikus túlzásait, ihletforgácsait, olykor „keserű epeömléseit” tartalmazza – mely a letisztult Petőfi-hang megtalálása előtt, romantikus jegyeivel bár jellegzetes, romantikus életfilozófiai bölcselkedések termékeny jegyeit hordozza, korában nem aratott (az egy Meltzl Hugó kritikai méltánylását…

Tovább
Új lettem

Pollágh Péter: Régi voltam Pollágh Péter 12 év után jelentkezett ismét verseskötettel, azonban a címoldal tanúsága szerint ezek a versek is 2010 és 2014 között keletkeztek. Ez azért lehet fontos információ, mert ezek a költemények nagyon is rezonálnak a napjainkban népszerű olvasási fókuszokra, legyen az a biopoétika, a betegség, a halál vagy éppen az állat.…

Tovább
Hurkatöltés és ujjazás határsávján 1.

A hibriditás mint esztétikai relativizmus Nemes Z. Márió Ektoplazma című kötetében „A stílus szolgálata egészen a stílus bálványozásáig elmegy. A stílus minden, az ember sokkal kevesebb.” (Radomir Konstantinović: A vidék filozófiája) „A világ megragadhatóságának problémája a terméketlen szótermelés állapotába, az »önmagukat igazoló szavak« hínárjába sodorta az »avantgárdot«. Az izolált »rezervátumba« terelt alanyiság nem vállalja az…

Tovább
Kötni, oldani, elhallgatni, kimondani

Rusvai Mónika: Kígyók országa Üdvösen gyarapodik azoknak a magyar spekulatív műveknek a száma, amelyek arra törekszenek, hogy hidat képezzenek magas irodalom („szépirodalom”) és zsánerirodalom között. Egyre kevésbé lehet elmondani, hogy két, egymástól élesen elváló kategóriáról volna szó; sokkal inkább egy skála két végpontjáról. Rusvai Mónika második regénye, gondosan kidolgozott történelmi-gondolati hátterével, illetve a magyar népmesékből…

Tovább
A történelem mint „tudatos teremtés és tudattalan ismétlés”

Cornelius Castoriadis: A társadalom mint képzeleti intézmény, ford. Kicsák Lóránt Cornelius Castoriadis születésének századik évfordulójára jelent meg Kicsák Lóránt fordításában a görög-francia filozófus 1975-ös főműve, A társadalom mint képzeleti intézmény (L’institution imaginaire de la société). Castoriadis filozófiájának hazai beágyazása egy olyan művel veheti így kezdetét, amely a maga félezer oldalával a szerző társadalomfilozófiájának legfontosabb témáira…

Tovább
Nagy levegőt venni

Szöllősi Mátyás: Szabad Ha azt mondanám, Szöllősi Mátyás új könyve lélegzetelállító, sokan vádolnának meg azzal, hogy üres, olcsó (és főként szakmai szempontból kevésbé értékelhető) frázisokat puffogtatok. Az igazság azonban nálam van: a válogatott és új verseket egyaránt tartalmazó Szabad befogadási-értelmezési hatásmechanizmusát legalábbis érzékletesen írja körül. Az olvasás megkezdésekor vennünk kell egy mély levegőt, mert a…

Tovább
Beckett erdélyi évei

Cseke Péter: Beckett Erdélybe jön. Páskándi Géza második alkotói korszaka (1963–1973) Jó, vagy sem, akkor is szembe kell vele nézni — az idén kilencven éve született Páskándi Gézából legalább kétféle „van” még a felszínes olvasó szemével nézve is: az 1974-es áttelepedése előtti, és az azutáni. E kétféleség okait nyilván sokfelé lehet keresni. Az „anyaországi” kulturális…

Tovább
Alapműveletek és mesterfogások

Kőrizs Imre: poeta.doc. Versekről prózában „Mondd, miért nem értem a mai költőitek verseit? Vagy miért is nem írjátok fölébük, hogy »emberi fogyasztásra alkalmatlan«?” – írja Garai Gábor egyik szatirikus versében, egy orvos értelmiségi szájába adva az idézett kérdéseket. A poétikai peremre sodródott Garait ma nyilván nagyon kevesen olvassák, de akik felütik, aligha találkoznak az „alkalmatlansági”…

Tovább
Nincs célország

Vörös Anna: Vadoma Vörös Anna kötetének címszereplője – és többnyire elbeszélője is – egy Magyarországra menekült, 20 év körüli szíriai muszlim lány, aki egy budapesti egyetemi kollégiumban idézi fel életét magyar szobatársának. Ez a beszédszituáció rögtön a csatatér közepére állítja a könyvet, szembesít mindazokkal a kérdésekkel, amelyeket a transzkulturális történetmesélés manapság felvet. Az erről szóló…

Tovább
Leszámolás az élet misztikumával

Szijj Ferenc: Ritka események Szijj Ferenc új kötete rendkívül nyugtalanító. Nem azért, mert túlontúl tragikus eseményekről szólna, hanem mert úgy üresíti ki az élet bármely vonatkozásában értett csodálatosságának gondolatát, hogy olvasás közben kétségbe vonjuk még azt is, hogy valaha rendelkezett-e egyáltalán ilyennel. A költemények e hatását elősegítik a költő poétikájára jellemző befelé forduló versvilág pillanatképekre…

Tovább
Zsoltárszemle

Visszatekintés a Tiszatáj zsoltáros tematikájú lapszámára A tematikus gyűjtemények egyfókúszúságot ígérnek, de ez korántsem jelent egyhangúságot. Eredet és parafrázis – A Zsoltárok könyvének aktualitása címmel jelent meg a Tiszatáj tematikus lapszáma 2022 decemberében. A zsoltártematika úgy működik, mint a prizmán belépő fény. Az egységes téma ellenére sokszínűbb anyagot elképzelni is nehéz lenne, még úgy is,…

Tovább
Az érett, nagy középkor

Adamik Tamás: Latin irodalom az érett középkorban (12–13. század). A keresztény Európa virágkora Adamik Tamás könyvsorozatának negyedik, záró kötete a 12–13. század, az ún. „érett vagy nagy középkor” időszakának irodalmára épül, melyet a korszak eszmei gazdagsága és magas művészi színvonala miatt (17.) virágkornak vagy aranykornak is nevezünk. A könyv egyik nagy érdeme, hogy az irodalomtörténeti…

Tovább