Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Lajtos Nóra: Égbe szaggatott pogácsák Lajtos Nóra új kötete, az 50 rövidprózát tartalmazó Égbe szaggatott pogácsák, nemrég jött ki a nyomdából a Napkút Kiadó gondozásában. Néhány írás elolvasását követően a szerző munkásságát valamelyest ismerő olvasó azonnal rájön, hogy Lajtos Nóra korábban megjelent lírai versszociográfiájának, A gyermekkor tenyerén (2022) darabjai is visszaköszönnek az olvasmányos, csevegő hangvételű,…
Tovább
Marton Krisztián: Bőgőmasina Szórakoztató, fájdalmas, hétköznapi és szép. Így tudnám jellemezni Marton Krisztián első regényét, a Bőgőmasinát, amely tavaly ősszel jelent meg a Leányvállalat Kiadónál, és amelyet most ősszel Margó-díjra is jelöltek. Nyilvánvalóan arcátlanság ilyet írni egy recenzióban – de ez a könyv szép. Kívül-belül. De kezdjük talán az elején. Egy kötet esetében számomra mindig…
Tovább
Kemény Zsófi: Nyelni Kemény Zsófi Nyelni című regényének borítóján egy elhomályosított szexjelenet látható, rajta egy áthúzott szem ikonnal, amely a kortárs digitális környezetben a vizuális cenzúrának egy gyakori jelölése. Ez az eljárás az interneten viszont szinte soha nem valódi cenzúraként, sokkal inkább figyelmeztetésként működik, a konszenzus megteremtésének illúziójaként: a gép figyelmeztet a bármilyen szempontból kifogásolható…
Tovább
Vági János kötetéről Tény: Vági János író, építész. Első kötete 2024-ben jelent meg a Kalligram Kiadónál. Címe: Hanghordozó. A kötetet Tóth Ramóna Mirtill szerkesztette, az utószót Sipos Balázs írta. A borító – melyet Vági János tervezett – színeiben kontrasztos: az elhomályosított, boltíves belső tér szürkeségét az élénk, piros sáv töri meg. A szürke képen különböző…
Tovább
Magyar Zoltán – Németh Gyula – P. Szathmáry István: Bestiarium Hungaricum Ismét hiánypótló kiadvány jelent meg a magyar könyvpiacon. A Bestiarium Hungaricum nagyszerű kezdeményezés, enciklopédikus igényű, de bevallottan nem teljes gyűjteménye a magyar hiedelemvilág teremtményeinek. Önmagában is megállja a helyét, de folytatható is, sőt, igényli is a folytatást. A bestiárium ókori eredetű műfaj, de a…
Tovább
Bodrogi Ferenc Máté: „Minden másképpen van”. Műértelmezések és szakkritikák Bodrogi Ferenc Máté kissé zavarbaejtő szokása, hogy szakkritikáiban előszeretettel alkot szokatlanul személyes, rövid portrét az általa recenzeált szerzőkről. Vaderna Gábor például elfoglalt, leterhelt, heroikus munkabírású édesapaként jelenik meg: „Sokat vizsgáztat, ráadásul két fiúgyermek édesapja […] – hogy van minderre idő?” (188.) Onder Csaba személyében egy posztmodern…
Tovább
Schillinger Gyöngyvér: Rohadjon meg az összes Schillinger Gyöngyvér első regénye, a Rohadjon meg az összes a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg augusztus végén. A szerző megfelelő arányérzékkel mutatja be a 21. századi ember betegségét: az önbizalomhiányt, frusztrációt, szorongást, megfelelési kényszert és ezek egyvelegét. „[H]osszú a lista, mit kell, mit nem szabad.” (43.) Gyakran érezzük olvasás közben, hogy…
Tovább
Nagy Gerzson: Meddig él egy anya Nagy Gerzson harmadik kötete a Meddig él egy anya címmel azt sugallja, hogy egy anyaregényt tartunk a kezünkben, viszont a könyvet olvasva inkább egy szétesett család múltbeli és jelenlegi életébe nyerhetünk bepillantást. Az elbeszélő, Ágota, egy harmincas éveinek a közepén járó tanár- és írónő, aki kénytelen egyedül ápolni az…
Tovább
Pál Sándor Attila: Daloskönyv Pál Sándor Attila Daloskönyv című kötetét nem tudom egyszerűen megközelíteni. A jelenlegi gyűjtemény a korábbi köteteihez képest sokkal szabadabb, kevésbé konceptuális. Olvasom, és kapkodom a fejem, mennyi fölkínált olvasói útvonal tűnik fel előttem. A következőkben ezekből fogom a legmarkánsabbakat felvázolni. Az egyszerű kötetcím máris értelmezői játékra hív, megidézi Petrarcát (a versek…
Tovább
Vincze Ferenc és Csillag István: Ahol a hegyi hódok Csillag István képzőművész, grafikus, könyvillusztrátor, képregényrajzoló és Vincze Ferenc író, irodalomtörténész, képregénykutató és képregényíró kötetének alapját azok a közösen alkotott képregényeik adják, amelyek a kolozsvári Helikon irodalmi folyóiratban jelentek meg 2015 óta, és amelyek pár évvel később egy kolozsvári és egy pécsi kiállítás anyagát is képezték.…
Tovább
Márkus Béla: Cseres Tibor Cseres Tibor szépprózája (akár az újvidéki „vérengzés”, akár a szovjet és román csapatok által megtámadott Erdély „védelme” a tárgy) egy jó darabig „került”, sőt „elhallgatott” téma gyanánt keltett érdeklődést, ám tudományos, egyszersmind olvasmányos feldolgozására Márkus Béla tett kísérletet 2022-ben megjelent monográfiájával. Cseres méltányló fogadtatásban részesült ugyan több évtizeden át lírikusként, prózaíróként…
Tovább
Krusovszky Dénes: Levelek nélkül Mit tehet nemzedékének kritikailag elismert költője, miután első regénye valóságos közönségsikert arat? Például folytathatja a költészetét, és mellette írhat egy újabb sikergyanús regényt. Legalábbis Krusovszky Dénes így járt el: a 2019-as regény, az Akik már nem leszünk sosem után 2020-ban megjelentette Áttetsző viszonyok című ötödik verseskötetét, idén pedig előrukkolt a második…
Tovább
Krusovszky Dénes: Levelek nélkül Talán még sokan emlékszünk rá, de azért felidézem, hogy 2019-ben Krusovszky Dénes első regénye, az Akik már nem leszünk sosem nyerte a Libri irodalmi közönségdíját, tehát az előző év könyvterméséből összeállított tízes rövidlistáról e mű kapta a legtöbb olvasói szavazatot. A regény irodalmi recepciója viszont ambivalensen alakult. Rekordgyorsasággal vált konferenciaelőadások tárgyává,…
Tovább
Makó Ágnes: Lobogni fog Makó Ágnes író, társadalomtudós, kutató első verseskötete a Lobogni fog című alkotás. Nádasdy Ádám nyelvész és költő ajánlójában kiemeli a könyv verseinek kendőzetlenségét, nyerseségét, erős, önálló hangját. Valóban egy igencsak sűrített, tömény anyagot tartunk a kezünkben, amely 8 hirtelen fellobbanó ciklusában 60 impulzív szabadverset ölel fel. A témaválasztásban látható, hogy a…
Tovább
Nyerges Gábor Ádám: Vasgyúrók Nyerges Gábor Ádám Vasgyúrók című kötete a Prae Kiadó gondozásában jelent meg, közösségi finanszírozás segítségével. A kiadó 2018 óta ad otthont a szerző műveinek. Az öt verseskötetet és két regényt jegyző író-költőnek ez az első novelláskötete. A gyűjtemény összesen húsz novellát tartalmaz, amelyek 2011 és 2022 között keletkeztek. Elbeszéléskötetek esetében adódik…
Tovább
Jókai Mór emlékezete, szerk. Margócsy István Ha a 19. századi magyar olvasókat megkérdeznénk, ki a magyar irodalom legismertebb alakja, Petőfi Sándor neve mellett valószínűleg a legtöbben Jókai Mórt említenék meg. A mai átlagos olvasó azonban jó, ha az iskolapadban felszedeget néhány rá vonatkozó információmorzsát, melyeket felnőttkorára vagy elfelejt, vagy – ha kedvet is kap –…
Tovább
Kovács Krisztina: Táj- és térképzetek Hunyady Sándor prózájában Sokféle módon, sokféle eszközzel lehet rálátni valamely lezárt írói életműre, és ebből kifolyólag különféle megfontolások vezethetik az irodalmár tollakat, ha átfogó elemzésbe, értelmezésbe fognak. Születhetnek életrajzok, az életrajz keretében megvalósuló, az életmű belső összefüggéseit föltáró monográfiák, poétikai vagy írásmódelemzések kortársi összehasonlítással, és folytatható a sor a különféle…
Tovább
Takács Nándor: Rádiócsend Takács Nándor első, Kolónia című verseskötetének megjelenése után tíz évvel állt újra az olvasóközönség elé, idén tavasszal látott napvilágot második könyve, a Rádiócsend. A szerző az elmúlt években az anyag szövegeinek jelentős részét publikálta, de talán érdekesebb, hogy a könyv megjelenése után egy hónappal már jelentek meg új, igaz, hangvételben és stílusban…
Tovább
Vados Anna: Nincs véna Ha a kritikus egy könyvsorozat darabjaként megjelenő verseskötetről ír, akkor illene legalább megpróbálni a sorozaton belül kontextualizálni az adott művet. A Magvető Időmérték elnevezésű sorozata azonban kihívás elé állítja értelmezőjét, ugyanis az „időtálló, mértékadó verseskötetek a magyar és a világirodalomból. Versek úton lévőknek” meghatározás a könyvtárgy könnyű súlyán és zsebre vágható…
Tovább
Gubis Éva: Más halak Az életnek van az a nézőpontja, ahonnan nevetni lehet rajta. Gubis Éva Más halak című debütkötetének fülszövege legalábbis ezzel az ígérettel szolgál. „Mindenesetre mi, olvasók a Más halak elolvasása után kicsit túlélhetőbbnek érezzük a világot. Mert van az a nézőpont, amiből lehet rajta nevetni, Gubis novellái valahogy mindig megtalálják.” Nekem meggyőződésem…
Tovább
Parnasszus 2024/4. Centrumban a kortárs fiatal költészet A Parnasszus folyóirat 2024/4. száma Centrumban a kortárs fiatal költészet címmel jelent meg. Nem ez az első alkalom, hogy a lap a magyar költészet legifjabb képviselőiről és a költészetükben megfigyelhető tendenciákról igyekszik tudósítani: legutóbb 2015 nyarán, majdnem azonos címmel kiadott számával tett erre kísérletet. Azóta eltelt majd’ egy…
Tovább
Kabdebó Lóránt: Valami történt. Szabó Lőrinc átváltozásai Kabdebó Lórántnak 1970-ben jelent meg az első, és 2022-ben az utolsó Szabó Lőrinc-monográfiája. A két dátum közötti bő félszázadban számos tematikus kötet, tanulmánygyűjtemény, interjú-összeállítás s számlálhatatlan tanulmány és esszé került ki a kezéből. Megannyi témában, a legkülönbözőbb területeken is biztonsággal tájékozódott; de a legfontosabb, mindent megelőző, szívbéli ügye…
Tovább
Locker Dávid: Beszédkényszer Locker Dávid Beszédkényszer című debütáló kötete, javarészt saját generációja felől, de kifejezetten élénk fogadtatásnak örvendhet. Noha természetesen fölmerültek bizonyos esztétikai fönntartások, a bírálók összességében mégis igen elismerően nyilatkoztak a könyvről: zavarba ejtőnek, nyugtalanítónak, jelentősnek, különlegesnek ítélték, a visszafogottabb hangok „ígéretes kezdés”-nek vagy „erős debütálás”-nak minősítették. Jelen írás, mely elmulasztotta a korai kritikai…
Tovább
Szinvai Dániel: Párhuzam A párhuzamos egyeneseket érintő legvitatottabb kérdéssel – ti. hogy találkoznak-e a végtelenben – elsősorban matematikai problémaként találkozunk, többnyire az iskolában. Ám nem nehéz belátni, hogy a kérdésnek világnézeti tétje van, és mint ilyen, a humántudományokat is visszatérően foglalkoztatja. Karinthy Mennyei Riport című regényének befejező fejezetében ezt olvashatjuk: „Itt, közvetlenül mellettem, szaladnak össze…
Tovább
Tallér Edina: Jóemberek. Road movie a buckaságon ,,Csak azt tudom, hogy be kell csomagolnom a poggyászt, / és hogy nagyok a pusztaságok, és minden pusztaság” – így szólnak a 20. századi portugál költő, Fernando Pessoa sorai, az időben és térben is távol lévő Tallér Edina Jóemberek című regényének szereplői pedig nagyon hasonló közérzetről adnak számot…
Tovább
Torbó Annamária: Fikció, transzmédia, aktivizmus. Egy Harry Potter-rajongói közösség kulturális és részvételi politikái Aki figyelemmel kísérte az elmúlt években a YA (young adult) médiaszövegek recepcióját populáris és akadémiai közegekben, az láthatta, hogy vannak bizonyos igen közkedvelt alkotások, amelyek számos tanulmány és tudományos vizsgálódás témáját adták, ezek például a Harry Potter-, Az éhezők viadala- és az…
Tovább
Sirokai Mátyás: Hangszerek egy távoli kézben Sirokai Mátyás új kötetétnek rejtjeles címe számos kérdést és lehetséges megfejtést előirányoz. A versek, illetve az alcím (Versmontázsok egy regénytrilógiából) és a (megfontoltan késleltetett) kötet végi szerzői jegyzet tükrében önnön megalkotottságára reflektáló választásként is olvasható. A hangforrást felfedi a kötet: Bartók Imre – alkotói szemmel nézve egyértelműen inspirálónak bizonyuló…
Tovább
Závada Péter: A muréna mozgása Egy kötet, amely a cím ajánlata szerint a muréna mozgásáról szól, kikerülhetetlenül a mozgással szól együtt, saját beszédét egyszerre a mozgás reprezentációjaként és eseményeként bejelentve. A muréna mozgása innen nézve téma és önértelmező allegória, vagyis értelmezési probléma és retorikai struktúra, egy nyelv jelöltje és jelölési folyamata. Pontosan ezt a kettőséget…
Tovább
Az örökség terhe. Arany László élete és munkássága, szerk. Szilágyi Márton Arany László 1867-ben – huszonhat másik művel versenyezve – megnyerte a Kisfaludy Társaság költői beszély pályázatát Elfrida című elbeszélő költeményével. A pályázaton titokban indult, édesapját, Arany Jánost sem avatta be. Az apa erősen megilletődve fogadta tehát fia költői sikerét, sógorához, Ercsey Sándorhoz írt leveléből…
Tovább
Bartók Imre: Dlöf alkonya, krizbo illusztrációival Bartók Imre 2014-es Alfonz és az űrlények című könyvével debütált a gyerekkönyvpiacon, majd ezt 2019-ben A testrablók éjszakája című inváziós sci-fije követte. Az egy adminisztrációs hiba miatt űrlényosztályba kerülő Alfonz története egy olvasástanulást segítő sorozatban jelent meg, az ilyen célzatosságú könyvekre jellemző kiadói uniformizáltság (korlátozott karakter- és szószám, bonyolult…
Tovább