Ez most a mi lélegzetvételünk

Jon Fosse: Fehérség, ford. A. Dobos Éva Nem tudom, hogyan kell kritikát írni, ezért elindultam utánakérdezni, hogy hogyan kell kritikát írni. Napok óta kritikákat olvasok, az elején általában felsorolják az evidenciákat, eldöntöm, hogy nem, én nem sorolom fel az evidenciákat, nem írom le, hogy Jon Fosse norvég író, hogy a kortárs norvég és világirodalom egyik…

Tovább
Nem gondolok az ég madaraira

Ruhátvegyél! Feketét! Térdigérjen! Avállad! Nemleszeztúlszínes? Csitulj már! Hogybeszélsznagyanyáddal? Na idefigyelj, Mama. Sehogy. Nem is vagy itt. Az ablaküvegben látom magam, úgy nézek ki, mint te azon a régi képen, amikor a ló előtt állsz, a vezetőszárat fogod, nyereg nincs, szőrén ülted meg. Csak a hajráf hiányzik, meg a Szicília-formájú anyajegy a szemem alól, leszedettem. Aválladiskinn!…

Tovább