Alföld 2024/10 Októberi lapszámunkban lírát Takács Zsuzsától, Lövétei Lázár Lászlótól, Tábor Ádámtól, Vermes Nikolett-től, Ősi Annától, Nyerges Gábor Ádámtól, Fodor Balázstól, Deák Botondtól, Lackfi Jánostól, Gerevich Andrástól és Korpa Tamástól, prózát Beck Tamástól és Zeck Juliannától közlünk. Könyvhét rovatunkban közreadjuk Vida Gábornak, a 95. Debreceni Ünnepi Könyvhét díszvendégének megnyitóbeszédét, valamint a Szirák Péterrel folytatott pódiumbeszélgetés…
TovábbAktuális
Jelentés a fiatal líráról
Parnasszus 2024/4. Centrumban a kortárs fiatal költészet A Parnasszus folyóirat 2024/4. száma Centrumban a kortárs fiatal költészet címmel jelent meg. Nem ez az első alkalom, hogy a lap a magyar költészet legifjabb képviselőiről és a költészetükben megfigyelhető tendenciákról igyekszik tudósítani: legutóbb 2015 nyarán, majdnem azonos címmel kiadott számával tett erre kísérletet. Azóta eltelt majd’ egy…
TovábbVilágteremtés és valóságigény
Locker Dávid: Beszédkényszer Locker Dávid Beszédkényszer című debütáló kötete, javarészt saját generációja felől, de kifejezetten élénk fogadtatásnak örvendhet. Noha természetesen fölmerültek bizonyos esztétikai fönntartások, a bírálók összességében mégis igen elismerően nyilatkoztak a könyvről: zavarba ejtőnek, nyugtalanítónak, jelentősnek, különlegesnek ítélték, a visszafogottabb hangok „ígéretes kezdés”-nek vagy „erős debütálás”-nak minősítették. Jelen írás, mely elmulasztotta a korai kritikai…
TovábbA párhuzamosok találkozása
Szinvai Dániel: Párhuzam A párhuzamos egyeneseket érintő legvitatottabb kérdéssel – ti. hogy találkoznak-e a végtelenben – elsősorban matematikai problémaként találkozunk, többnyire az iskolában. Ám nem nehéz belátni, hogy a kérdésnek világnézeti tétje van, és mint ilyen, a humántudományokat is visszatérően foglalkoztatja. Karinthy Mennyei Riport című regényének befejező fejezetében ezt olvashatjuk: „Itt, közvetlenül mellettem, szaladnak össze…
TovábbPoeta doctus Debrecenből
A Térey János verseiből bő válogatást közlő lengyel nyelvű kötet (Przyszłość miodu [A méz jövője]) 2024 nyarán jelent meg a wrocławi J kiadónál. Jelen szöveg a fordító ebben megjelent utószava. Ahogy a versanyag válogatása és elrendezése, az utószó is olyan szempontból – a magyar kultúrára kíváncsi lengyel olvasó szemszögéből – tekinti át Térey pályáját az…
TovábbÍrók a kortárs autofikcióról 2.
Kemény Lilit, Görcsi Pétert és Visky Andrást Juhász Tibor kérdezi Az autofikcióra irányuló figyelem az elmúlt évek egyik legjellemzőbb világirodalmi tendenciája. Magyar nyelvterületen is számos olyan kiemelkedő alkotás születik, amelyek sajátosságait a recepció ezzel a műfaji kategóriával véli leírhatónak. Ugyanakkor maguk a szépirodalmi szövegek világíthatnak rá arra, hogy a besorolás korántsem egyértelmű, hiszen általa elkülönböződő…
TovábbÍrók a kortárs autofikcióról 1.
Biró Zsombor Aurélt, Vida Gábort és Szűcs Terit Juhász Tibor kérdezi Az autofikcióra irányuló figyelem az elmúlt évek egyik legjellemzőbb világirodalmi tendenciája. Magyar nyelvterületen is számos olyan kiemelkedő alkotás születik, amelyek sajátosságait a recepció ezzel a műfaji kategóriával véli leírhatónak. Ugyanakkor maguk a szépirodalmi szövegek világíthatnak rá arra, hogy a besorolás korántsem egyértelmű, hiszen általa…
TovábbMegjelent az Alföld 2024. szeptemberi száma
Alföld 2024/9. Szeptemberi lapszámunkban lírát Gergely Ágnestől, Kemény Istvántól, Zudor Boglárkától, Kupihár Rebekától, Lanczkor Gábortól, Balogh Endrétől, Endrey-Nagy Ágostontól, Zilahi Annától, Marno Jánostól, prózát Csobánka Zsuzsa Emesétől, Vági Jánostól, versesregény-részletet Vörös Istvántól közlünk. Deszka rovatunkban Szakonyi Károlyt, a tizenötödik Deszka Fesztivál díszvendégét Herczeg Ákos kérdezte, Hajdu Szabolccsal, Lőrinczy Attilával és Tasnádi Istvánnal Sándor L. István…
TovábbHiszek a kíváncsiságban
Mélyen Tisztelt Egybegyűltek! Maguk kíváncsi emberek. És én nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek, kíváncsi emberek közt, éhesen az irodalomra. Olyan gyerekek közül jövök, akiken nehéz segíteni. Gyerekek közül jövök, akik nem szoktak olvasni és akik unják magukat. Nyolc éve dolgozom ugyanabban az iskolában, és sokszor úgy érzem, nem hallják amit mondok. Se a gyerekek,…
TovábbMegjelent az Alföld 2024. augusztusi száma
Alföld 2024/8. Augusztusi lapszámunkat hagyományosan a nemzetközi irodalom köré szervezzük. Fordításokat közlünk Paul Murray, Margaret Elysia Garcia, Pedro Carmona-Alvarez, Jaroslav Hašek, Virginia Woolf, Federico Preziosi, Claudiu Komartin, Daniela Vizireanu, Tim Foley műveiből – Gula Marianna, Gyukics Gábor, Vajna Ádám, Száz Pál, Réder Ferenc, Kerber Balázs, Mihók Tamás, Bagi Orsolya tolmácsolásában. Kilátó rovatunkban Halász László a…
Tovább„most átölel, most megszúr…”
Kégl Ildikó: Az Úr kertje kihűlt Gyakorta előfordul, hogy egy alkotó késztetést érez arra, hogy más műfajokban is mérlegre tegye talentumát. Arra is mutatkozik példa, hogy egy műnemen belül is kísérletet tesz a novellista, s elkezd regényben gondolkodni, pusztán abból a (tév)hitből, hogy a regény magasabb rendű műfaj a novellánál. Mindig izgalmas, ha például egy…
TovábbAz ember tragédiája – újratervezve
Az ember tragédiája 2.0 című kötet két szerzőjével, Márton Lászlóval és Tasnádi Istvánnal Gyürky Kata beszélget Gyürky Kata: A szóban forgó 2020-ban megjelent könyv a Vörösmarty Színház számára színpadi adaptációs céllal íródott. A beszélgetést szeretném két keretkérdéssel indítani. Az érdekelne, hogy mi volt az első – tényleg a legelső – gondolatuk, amikor a színház igazgatója,…
Tovább„egy új világot kitárni”
Kerekasztal-beszélgetés Győri János, Miru György, S. Varga Pál és Fodor Péter részvételével Fodor Péter: A 19. századi irodalmi mező és irodalmi termelés kutatói között nincs teljes egyetértés abban a tekintetben, hogy az irodalom demokratizálódásának folyamatában az 1840-es évek, vagyis a népiesség játszott-e fontosabb szerepet, vagy inkább az 1850-es évek, amikor a napilapok regényigénye fölgyorsította az…
TovábbMegjelent az Alföld 2024. júliusi száma
Alföld 2024/7. Verset Győri Lászlótól, Kukorelly Endrétől, Babiczky Tibortól, Szita Szilviától, Molnár Illéstől, Farkas Arnold Leventétől, Kiss Dávidtól, Fekete Vincétől, Kiss Lóránttól, Kürti Lászlótól, Fecske Csabától és Péntek Imrétől, drámát Márton Lászlótól, prózát Kollár-Klemencz Lászlótól közlünk. Tanulmány rovatunk középpontjában Jókai Mór alakja áll: Koós István az Egetvívó asszonyszív című regény kettős kódolását tárja fel, Kiss…
TovábbMire kell még?
A 95. Debreceni Ünnepi Könyvhét elé Egyszer, amikor hivatali kötelességemnek eleget téve egy zsűri előtt beszámoltam az általam vezetett intézmény áldatlan állapotairól és áldásos tevékenységéről, külön kiemelve, hogy expozémmal nem azt szeretném elérni, hogy több pénzt szánjanak ránk, hanem csak hagyjanak békén, egy kedves és szép hölgy megkérdezte a mondókám végén: ugyan mire kell még…
TovábbSoha nem is volt jövő
Hegedüs Vera: Mondass egy misét értem Kilátástalan és nyomasztó világ veszi körbe Hegedüs Vera első novelláskötetének hőseit. A Mondass egy misét értem huszonegy története különböző helyszíneken játszódik és más-más emberekről mesél, mégis erősen összekapcsolja őket a szürreális, kísérteties atmoszféra, amely rendre ugyanazokból az elemekből épül fel: a minden sarkon ott lappangó erőszakból, az idegenségérzetből, az…
TovábbElizabeth Willis versei
Olaj és Víz (Oil and Water) Mint történelem a hangban, volt a festményben egy óceán. Mit vett fel a nő, miközben megfordult? Megtöltöttem a fürdőkádat vízzel. Szereztem be fát. A szikrára gondoltam,ami meggyújtja az olajat, a tűzre, ami gőzzé változtatja a vizet. Ez inkább vitorlázás volt, nem alvás. A szem alkalmazkodik a sötéthez. Egy kép,…
TovábbMegjelent az Alföld 2024. júniusi száma
Alföld 2024/6. Verset Sumonyi Zoltántól, Terék Annától, G. István Lászlótól, Szita Szilviától, Stummer Attilától, Acsai Rolandtól, Karácsonyi Zsolttól, Tatár Sándortól, Nyirán Ferenctől, Gömöri Györgytől, prózát Benedek Szabolcstól és Lipcsey Emőkétől közlünk. Kilátó rovatunkban két nagyinterjú jelenik meg: Kulcsár Szabó Ernővel Sipos Balázs és Szabó Marcell, Gömöri Györggyel Juhász Tibor beszélget. Tanulmány rovatunkban Balogh Gergő a…
TovábbMegjelent az Alföld 2024. májusi száma
Alföld 2024/5. Verset Villányi Lászlótól, Simon Adritól, Markó Bélától, Gál Ferenctől, Nemes Z. Máriótól, Lesi Zoltántól, Csehy Zoltántól, Csizmadia Bodza Rékától, Lukács Flórától és Géczi Jánostól, prózát Szántó T. Gábortól, Halasi Zoltántól és Beck Tamástól közlünk. Portré rovatunk középpontjában a 70 éves Géczi János áll: a szerzővel Áfra János beszélget, Vass Norbert pedig tanulmányában az…
TovábbMegjelent az Alföld 2024. áprilisi száma
Alföld 2024/4. Verset Marno Jánostól, Krusovszky Dénestől, Csordás Katától, Tőzsér Árpádtól, Darvasi Lászlótól, Szabolcsi Viktóriától, Korpa Tamástól, Lövétei Lázár Lászlótól és Gerevich Andrástól, prózát Kovács Dominiktól és Kovács Viktortól, Biró Zsombor Auréltól, valamint Kiss Péter Attilától közlünk. Kilátó rovatunkban Bakó Endre Örley István családjáról, Balog Edit Otilia Konrád György önéletrajzáról ír. Tanulmány rovatunkban Ágoston Enikő…
TovábbMegjelent az Alföld 2024. márciusi száma
Alföld 2024/3. A 2023-as Debreceni Irodalmi Napok középpontjában a klasszikus fogalma állt: az Alföld márciusi lapszámában közreadjuk Nádasdy Ádám és Kulcsár-Szabó Zoltán előadásának, valamint a Márton Lászlóval és Szirák Péterrel kiegészült kerekasztalnak a szerkesztett szövegét. Az Alföld-díjasok estjén Herczeg Ákos kérdezte a díjazottakat, Bodrogi Ferenc Mátét, Bednanics Gábort és Győrffy Ákost. Verset Ágh Istvántól, Tóth…
TovábbMegjelent az Alföld 2024. februári száma
Alföld 2024/2. Februári lapszámunk tanulmány rovatában a Bálint Tibor Zokogó majom című regényében megidéződő műfaji tradíciók funkcióváltásairól értekezik Gintli Tibor, Osztroluczky Sarolta pedig Hajnóczy Péter A fűtő című elbeszélésének olvasói szereplehetőségeiről ír. Balogh Gergő a Sorstalanságot vizsgálja a benne színre vitt ökonómiai rendszerek távlatából. Verset Nagy Márta Júliától, Krusovszky Dénestől, Kollár Árpádtól, Závada Pétertől, Gellén-Miklós…
TovábbMegjelent az Alföld 2024. januári száma
Alföld 2024/1. Januári lapszámunk tanulmány rovatának középpontjában Vörösmarty Mihály áll: Fried István az európai romantikus mozgalmak kontextusában vizsgálja az életművet, Z. Kovács Zoltán és Milbacher Róbert pedig a Csongor és Tündét tanulmányozza. Pusztai Gábor Kölcsey Ferenc műveinek holland fogadtatásáról ír. Verset Gergely Ágnestől, Nádasdy Ádámtól, Jász Attilától, Harcos Bálinttól, Mánya Kristóftól, Deák Botondtól, André Ferenctől,…
TovábbMegjelent az Alföld 2023. decemberi száma
Alföld 2023/12. Decemberi lapszámunkban közreadjuk a 2023-as Alföld-díjasaink laudációit: Bednanics Gábort Fodor Péter, Bodrogi Ferenc Mátét Lapis József, Győrffy Ákost Áfra János méltatta. Kilátó rovatunkban Melhardt Gergő ír Térey János Köztisztaság tér című költeményéről, Darvasi Ferenc íróval, szerkesztővel pedig Szöllősi Mátyás beszélget. Verset Kőrizs Imrétől, Takács Boglárkától, Pál Sándor Attilától, Jenei Gyulától, Izsó Zitától, Szegedi…
TovábbMegjelent az Alföld 2023. novemberi száma
Alföld 2023/11. Novemberi lapszámunk Kilátó rovatában Vida Gáborral Korpa Tamás beszélget Kolozsvárról és az Ahol az ő lelke című regényéről, Visky Andrást pedig Prontvai Vera kérdezi a Kitelepítésről. Verset Szijj Mártontól, Géczi Jánostól, Németh Zoltántól, Kürti Lászlótól, Acsai Rolandtól, Gömöri Györgytől, Zemlényi Attilától, Tóth Kingától, Szabó Krisztinától, Horváth Evétől és Oláh Andrástól, prózát Mécs Annától,…
TovábbMegjelent az Alföld 2023. októberi száma
Alföld 2023/10. Októberi lapszámunkban közreadjuk a 2023-as Debreceni Ünnepi Könyvhét díszvendégének, Terék Annának a megnyitóbeszédét és a vele ebből az alkalomból készült interjút. Verset Terék Annától, Zalán Tibortól, Ayhan Gökhantól, Babiczky Tibortól, Szeles Judittól, Vörös Istvántól, Tábor Ádámtól, Szénási Miklóstól, Mezei Gábortól, prózát Szántó T. Gábortól, Szathmári Istvántól, Mohai V. Lajostól közlünk. Tanulmány rovatunkban Kulcsár…
TovábbMegjelent az Alföld 2023. szeptemberi száma
Alföld 2023/9. A szeptemberi Alföld középpontjában a Madách 200 emlékév áll: „egy új világot kitárni” címmel olvashatják Győri János, Miru György, S. Varga Pál és Fodor Péter kerekasztal-beszélgetését Madách Imre pályájáról, fő műve polifonikusságáról, aktualitásáról és taníthatóságáról; Az ember tragédiája 2.0 című drámakötet két szerzőjével, Márton Lászlóval és Tasnádi Istvánnal Gyürky Kata beszélgetett; Imre László…
TovábbA viking markolós esete
A szomszéd telken ház épül. Még csak a tereprendezésnél tartanak. Teljes üzemben dolgozik a markológép. Időnként szóba elegyedem a gép kezelőjével. Vannak már olyan markológépek, kezdte ma a beszélgetést a viking külsejű markolós, amelyeket egy távoli irodából, képernyő elől, két karral irányíthatsz. Kipróbáltam, nem volt könnyű, mondta. Itt a helyszínen ha valamit csinálni kell, a…
TovábbMegjelent az Alföld 2023. augusztusi száma
Alföld 2023/8. Augusztusi lapszámunkat hagyományosan a nemzetközi irodalom köré szervezzük. Fordításokat közlünk Elizabeth Willis, Szerhij Zsadan, William D. Ehrhart, Chinua Achebe, Julian Barnes, Dean Young, Gabriele Galloni, V. Leac, Steve Sem-Sandberg, Sonya Kelly, Michael Donhauser, Richard Siken, C. K. Williams és Eavan Boland műveiből – Gyukics Gábor, Nagy Tamás, Sebők György, Biernaczky Szilárd, Katona Dávid,…
TovábbMegjelent az Alföld 2023. júliusi száma
Alföld 2023/7. A júliusi Alföld középpontjában a Petőfi 200 emlékév áll: közreadjuk a „De lenn a földön van az ég” című meghívásos költőversenyünk nyertes pályaműveit Falcsik Maritól, Kukorelly Endrétől, Markó Bélától és Nádasdy Ádámtól, továbbá a pályázatra beérkezett verseket: Szlukovényi Katalintól, Simon Mártontól, Villányi Lászlótól, Csobánka Zsuzsa Emesétől, Láng Orsolyától, Buda Ferenctől, Tőzsér Árpádtól és…
Tovább