Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Zalka Csenge Virág: Cápatestvér. Népmesék félreértett állatokról, Megyeri Annamária rajzaival Zalka Csenge Virág évente vagy akár félévente megjelenő népmesekötetei között korábban is rendszeresen lehetett találni kifejezetten tematikus válogatásokat. A Széltestvér és Napkelte családi meséit, a Törpeszarvas és a déli álom trickster-meséit, a Világszép karácsony ünnepi meséit, vagy éppen a beszédes című Nagyvárosi népmesék hagyományos történeteit…
Tovább
Az idei, megkésett NKA-támogatás folyósításának nyilvános sürgetésében tíz másik folyóirat-társunkkal együtt részt vettünk, mert ez az esedékes lapszámaink megjelenését, a létünket fenyegető helyzet volt. Ám az új, a kultúrában is szakmaiságot ígérő kormányzatnak szánt folyóiratfinanszírozási javaslat már más kérdés. Meggyőződésünk, hogy a közös, egymással szolidáris fellépés elengedhetetlen feltétele a több mint másfél évtizedig fennálló, a…
Tovább
Papp-Sebők Attila: Káté Kezdjük az elején. Puhakötésű, matt tapintású kötet, nem túl pici, nem túl nagy, jóleső kézbe venni. A borítón, melyet Szabó Imola Julianna tervezett, egy földre roskadt meztelen férfi és egy meztelen angyal látható, kitárt szárnya a férfi fölött. A meztelen férfi alakja kétszer is megjelenik a borítón, mintegy 360 fokban figyelhetjük meg…
Tovább
Elhangzott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Toldy Ferenc kutatói díjának 2026. április 23-i átadásán az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében Ha vetünk egy pillantást a Szilágyi Márton MTMT oldalán sorakozó 621 tudós és tudománynépszerűsítő írás listájára, könnyen érthető válik, miért lehetetlen feladat egy ilyen volumenű irodalomtörténészi életművet tíz percben méltatni. Pedig ez az adat…
Tovább
Alföld 2026/5. A Szépirodalom rovatban verseket közlünk Nagy Márta Júliától, Győri Lászlótól, Géczi Jánostól, G. István Lászlótól, Pauljucsák Pétertől, Szita Szilviától, Nyerges Gábor Ádámtól, Juhász Tibortól, prózát Szakonyi Károlytól, Bódi Pétertől, Halász Margittól és Csabai Lászlótól. A Kilátó rovatban közreadjuk A szépíró olvas sorozat részeként Turi Tímea és Belteki-Dolhai Réka beszélgetését, Halmai Tamás pedig Tóth…
Tovább
Nyílt levél az NKA vezetőségéhez A magyar irodalmi folyóiratok idén tavaszra végzetesen nehéz helyzetbe kerültek. A támogatás összértéke jelentősen csökkent, a szerződéskötés elmaradása pedig ellehetetleníti a folyamatos működést. Miközben a hírek szerint az év végén a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárdot szórt szét, a magyar folyóiratok a megszűnés szélére jutottak. Az Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma április…
Tovább
Amikor művészetről beszélünk, irodalomról, filmről, zenéről vagy éppen képzőművészetről, nem csak alkotókról, hanem emberekről is beszélünk. Ezért nem is tudok és nem is akarok személyes vonatkozások nélkül szólni ezen a mostani eseményen, mely előtt már elég mélyen megismerkedhettünk Vass Tiborral és munkásságával a Lapis József által vezetett eseményen. (A kiállítás megnyitóját megelőzte Vass Tibor költői…
Tovább
Alföld 2026/4. A Szépirodalom rovatban verseket közlünk Tóth Krisztinától, Posta Mariannától, Tóth Kingától, Fodor Balázstól, Fellinger Károlytól, Juhász Róberttől, Maros Márktól, prózát Háy Jánostól, Ughy Szabinától és Zalán Tibortól. A Kilátó rovatban Dávidházi Péter Takács Ferenc pályájáról emlékezik meg, A szépíró olvas sorozat keretében Molnár Illéssel Urbán Andrea beszélget. A tanulmány rovatban Szabó Gábor Garaczi…
Tovább
Han Kang: Görög leckék, fordította Kiss Marcell „Eljön az idő, amikor csak akkor fogok látni, ha álmodom.” Han Kang neve ma már megkerülhetetlen a kortárs világirodalomban. Ha korábban nem is, a 2024-es irodalmi Nobel-díj odaítélése után biztosan azok is felfigyeltek rá, akik addig nem ismerték, nem olvasták köteteit. A magyar olvasóknak viszonylag későn vált hozzáférhetővé…
Tovább
Posta Marianna: Kétéltű A kortárs líra legtöbb mai olvasójának-értelmezőjének, úgy vélem, evidenciaként adódik, hogy a versek megszólalója elsősorban egyéni, saját érzésekről, érzetekről, tapasztalatokról számol be költeményeiben. Még a „generációs tapasztalatokat” verbalizáló, társadalmi-politikai olvasásra ösztönző szerzők többsége is az egyén személyes tapasztalataiból, benyomásaiból, emlékeiből kiindulva közelít valamilyen közös probléma felé. Posta Marianna 2025-ben megjelent kötetét olvasva…
Tovább
Sokáig pihentette prózáit Varga László Edgár, mondván: „Minden írónak-költőnek jót tesz, ha egy időre kussol.”[1] Két verseskötet[2] és nyolc év csend után most novellákkal jelentkezett, ami valahol egyáltalán nem meglepő, talán követi, esetleg kitapogatja maga előtt az utat a Venus és Nichita által teremtette világon keresztül a (nagy)regény irányába – és milyen jól teszi. A…
Tovább
Alföld 2026/3. A Szépirodalom rovatban verseket közlünk Marno Jánostól, Korpa Tamástól, Mechiat Zinától, Mánya Kristóftól, Bánkövi Dorottyától, Villányi Lászlótól, Pintér Lajostól, valamint prózát Kiss Noémitől és Kornis Mihálytól. A tavalyi Debreceni Irodalmi Napok anyagát közlő összeállításunkban Fazekas Gergely Zene és szöveg (Jelenetek egy házasságból) című írása a gregoriántól a reneszánszon, a barokkon és a klasszikán…
Tovább
Roberto Bolaño: A romantikus kutyák, ford. Kutasy Mercédesz Kézenfekvő lenne a kutyák motívumánál kezdeni, és onnan lekövetni a kötet szövegeit. A kutyák irodalmi és képzőművészeti hagyományban betöltött szerepe gazdag, szerteágazó és termékeny – gondoljunk Árgus, Kerberosz, Anubisz mitológiai alakjaira; Gogol, Virginia Woolf vagy Déry Tibor kutyanézőpontjaira; Tiziano, Velázquez vagy van Eyck festményeinek félreeső, mégis jelentéssel…
Tovább
Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjéről A külön karakterplakátot kapó Ginkgo Biloba, a stáblistán felsorokozó növénynevek, a közeli képkivágatok ágakról, kéregről, levelekről, a Simon mágus nyomozójelenete a szobanövény emlékének előhívásáról, valamint a poszthumanizmus kínálkozó és divatos keretrendszere, amely a nem-emberi létezők, többek között a természet elemeinek szerepét hivatott újragondolni: mindez azt az értelmezést erősítheti, hogy…
Tovább
Petneki Noémi: A szabadság útjai A szabadság fogalma a közép-európai irodalmakban ritkán jelenik meg absztrakt eszményként. Sokkal inkább történeti tapasztalatként válik megragadhatóvá: megszakított, elhalasztott, gyakran erkölcsi dilemmákkal terhelt formában. A politikai elnyomás, a társadalmi viszonyok és a testi kiszolgáltatottság egymást erősítő tapasztalata élesen rajzolódik ki a kötet által tárgyalt női életutakban, ahol a szabadság nem…
Tovább
Alföld 2026/2. Az Alföld februári lapszáma gazdag szépirodalmi és értekező prózai anyaggal jelentkezik, amelyben kortárs hangok és elméleti megközelítések egyaránt teret kapnak. A Szépirodalom rovatban lírát Halmai Tamástól, Filip Tamástól, Deák Botondtól, Beck Tamástól, Péntek Imrétől, Együd Rebekától, Balogh Endrétől, Bordás Mátétól és Csehy Zoltántól, prózát Krusovszky Dénestől és Farkas Arnold Leventétől közlünk. A Kilátó…
Tovább
Balajthy Ágnes: Habár, főként pályád elején sokat foglalkoztál kortárs magyar irodalommal (Garaczi László monográfusa vagy), az elmúlt körülbelül két évtizedben elsősorban mégis Marcel Proust és Kosztolányi Dezső elhivatott kutatójaként tart számon a szakmai közösség. Az eltűnt idő nyomábanról magyar nyelven is számos tanulmányt publikáltál, és egy-egy önálló kötetet szenteltél a Pacsirtának, illetve az Édes Annának.…
Tovább
Győri L. János: Trónfosztók – Nemzeti sorsdráma két felvonásban Győri L. János, akinek második drámája szorosan kapcsolódik első szépirodalmi művéhez, a reformáció 500. évfordulóján a Debreceni Csokonai Színház drámapályázatán nyertes és színpadon is bemutatott Menekülőkhöz, ezer szállal kötődik az általa bemutatott helyszínekhez, korokhoz és eseményekhez. A Debreceni Református Kollégium diákjaként, majd tanáraként, illetve – a…
Tovább
Aczél Géza Másnapos freskó (1975) című kötetének felolvasása elé 2026. január 22. Mindent elsöprő csábítással csalogat annak lehetősége, hogy Aczél Gézát, a fanyar humor, a példás önirónia és a hétköznapi melankólia nagymesterét azoknak a tréfás kázusoknak a felidézésével állítsam most a középpontba, amelyek sokrétű életművének (Kassáktól a csülökcsemegékig), s talányos karakterének megkerülhetetlenül fontos építőkövei. Hogy…
Tovább
Izsó Zitával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Számodra mit jelent az ihlet? Izsó Zita: Az ihletről mindig Győrffy Ákos Havazás Amiens-ben című verse jut az eszembe. A szöveg Szent Márton jól ismert legendájának apokrif átirata: a római katona egy hideg téli éjszakán ráteríti a köpenyét egy átfagyott koldusra, majd magával viszi a városba,…
Tovább
Alföld 2026/1. Az Alföld 2026-os évének első lapszáma gazdag szépirodalmi, elméleti és kritikai anyaggal nyitja az esztendőt. A Szépirodalom rovatban líra és próza sokszólamú együttese olvasható: lírát Németh Zoltántól, Bánfalvi Samutól, Garam-Nagy Katától, Payer Imrétől, Ármos Lórándtól, Locker Dávidtól, Fenyvesi Orsolyától, Jenei Gyulától és Poós Zoltántól, prózát Kukorelly Endrétől és Kőrössi P. Józseftől közlünk. A…
Tovább
Nemes Z. Márió: Irgalom és számonkérés Kritikát írni Nemes Z. Márió verseskötetéről mindig kockázatos vállalkozás. Nem a megértés komfortzónájába invitálja az olvasót, hanem annak tudatos felszámolására hívja ki. Bár a szövegek (számomra) valamivel barátságosabb arcukat mutatják, mint a Barokk femina idején, rutinszerű olvasásnak itt sincs helye. A kötet szándékosan hoz létre értelmezői bizonytalanságot: elmozdítja a…
Tovább
Zudor Boglárka: Engem kérdezz a hallgatásról; Szenderák Bence: csendrendelet Az Erzsébetváros Önkormányzata által 2024-ben kiadott – és egységesen Miklya Emese Sára tervezte és illusztrálta – chapbook-sorozatban első kötetükkel jelentkező szerzők írásait olvashatjuk. A kis alakú, karcsú kiadványok közül Zudor Boglárka Engem kérdezz a hallgatásról és Szenderák Bence csendrendelet című kötete képezi kritikám tárgyát. Zudor Boglárka…
Tovább
Egy szép, új díjról Kutya nehéz egy folyóirat élete. És a kuratóriumé, a felelős kiadóé sem könnyebb. Megkönnyebbülhet, ugyan, hogy az év végére megkapta az ígért, a járó, az érdemei miatt elnyert, a nagyvonalúan adott, az odavetett támogatásokat. (A megfelelő jelző mecénásonként, aláhúzandó.) Ám az esztendő utolsó napjaiban – a lap, a kiadó – emlékezni…
Tovább
Acsai Roland: Gerlefény Acsai Roland legújabb verseskötetében – a 2025 márciusában megjelent Gerlefényben – nem kevesebbre vállalkozik, mint a lét megértésére, illetve e megértés közvetítésére. Ebből adódóan e szövegekben az idő kereke forog és kattog különböző, de feszes ritmusban. A költői bűvésztrükk (valójában: tekhné poétiké) abban áll, hogy áthaladva a kilenc verscikluson (verskörön?) mégiscsak eljutunk…
Tovább
Szabó Róbert Csaba: Pokoltó Jelen írás a kolozsvári BBTE Bölcsészkarának kritikaíró műhelyében készült, a műhely és az Alföld Online régebb óta tartó együttműködésének köszönhetően. Bevezetőként az irányító tanár, Balázs Imre József gondolatait közöljük: „Jó krimi lenne-e Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regénye, ha krimi lenne? Mi a Lovag Dulcinea című kötetet összefűző elv, amennyiben…
Tovább
Doina Gecse-Borgovan: Haza: úton, ford. Vallasek Júlia Jelen írás a kolozsvári BBTE Bölcsészkarának kritikaíró műhelyében készült, a műhely és az Alföld Online régebb óta tartó együttműködésének köszönhetően. Bevezetőként az irányító tanár, Balázs Imre József gondolatait közöljük: „Jó krimi lenne-e Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regénye, ha krimi lenne? Mi a Lovag Dulcinea című kötetet…
Tovább
Michael Haas: Gustav Mahler, Julius Korngold and the Neue Freie Presse Michael Haas Gustav Mahler, Julius Korngold and the Neue Freie Presse című kötete első pillantásra feszesen szerkesztett, elegáns Routledge-kiadásnak tűnik, valójában azonban ennél jóval többet vállal: a bécsi modernitás egyik legnagyobb kulturális-történeti vakfoltját igyekszik kitölteni. A kötet – amely jellegét tekintve nem monografikus életrajz,…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk ötödik, egyben utolsó részében Bényei Péter irodalomtörténészt, a DE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet habilitált egyetemi docensét…
Tovább
Alföld 2025/12. Decemberi lapszámunk szépirodalmi rovatában versekkel jelentkezik Gergely Ágnes, Markó Béla, Grecsó Krisztián, Stummer Attila, Szeles Judit, Lázár Bence András, Bozsik Péter, Szabados Attila, Szöllősi Mátyás és Falcsik Mari, valamint közöljük Halasi Zoltán eposzrészletét és Sarnyai Benedek készülő regényének egy fejezetét. Kilátó rovatunkban Szálinger Balázzsal Juhász Tibor beszélget, Závada Péter pedig a titokdramaturgia és…
Tovább