Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Az ember tragédiája 2.0 című kötet két szerzőjével, Márton Lászlóval és Tasnádi Istvánnal Gyürky Kata beszélget Gyürky Kata: A szóban forgó 2020-ban megjelent könyv a Vörösmarty Színház számára színpadi adaptációs céllal íródott. A beszélgetést szeretném két keretkérdéssel indítani. Az érdekelne, hogy mi volt az első – tényleg a legelső – gondolatuk, amikor a színház igazgatója,…
Tovább
Kerekasztal-beszélgetés Győri János, Miru György, S. Varga Pál és Fodor Péter részvételével Fodor Péter: A 19. századi irodalmi mező és irodalmi termelés kutatói között nincs teljes egyetértés abban a tekintetben, hogy az irodalom demokratizálódásának folyamatában az 1840-es évek, vagyis a népiesség játszott-e fontosabb szerepet, vagy inkább az 1850-es évek, amikor a napilapok regényigénye fölgyorsította az…
Tovább
Bényei Péterrel, Falcsik Marival, Kukorelly Endrével és Margócsy Istvánnal Lapis József beszélget* Lapis József: Szeretettel köszöntök mindenkit a Debreceni Költészeti Fesztivál keretében megrendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Petőfi Sándorról fogunk beszélgetni. Röviden bemutatnám a beszélgetés résztvevőit: Margócsy István professzor úr az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karáról, számos Petőfivel kapcsolatos könyv szerzője; Falcsik Mari költő, műfordító, a Petőfi-költőversenyünk…
Tovább
Kerekasztal-beszélgetés, Bódi Katalin, Radnai Dániel Szabolcs és Vaderna Gábor részvételével* Bódi Katalin: Gábor, kurátora voltál a Petőfi Irodalmi Múzeum idén januárban nyílt új állandó kiállításának. Mit lehet tudni a PIM Petőfire vonatkozó tárgyi gyűjteményéről, illetve az idei Petőfi-bicentenáriumhoz igazított új kiállítás koncepciójáról? Vaderna Gábor: Előzetesen annyit mondanék, hogy Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója nyilvánvalóan kiemelt…
Tovább
Kerekasztal-beszélgetés Térey Jánosról Bazsányi Sándor, Lanczkor Gábor, Papp András, Poós Zoltán és Fodor Péter részvételével Fodor Péter: A nemrégiben napvilágot látott Szükséges fölösleg címűgyűjteményeskötet tanúsága szerint Térey Jánossal először 1993-ban készült hírlapi interjú. 23 éves volt akkor, a Szétszóratás és A természetes arrogancia költője, a beszélgetést a New York Kávéházban rögzítették, melynek akkoriban törzsvendége volt.…
Tovább
Németh Zoltánnal Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: Legutóbbi, Tektonika című versesköteted, amely 2021-ben látott napvilágot a Kalligram Kiadó gondozásában, a recepció szerint megújító folytatása költői munkásságodnak. Míg eddig a test és a nyelv, pontosabban a test és a szöveg fogalmainak korrelációira épített poétikát működtettél, most, az említett két fogalom mellé odatehetjük a teret is. Ezért…
Tovább
G. István Lászlóval Áfra János beszélget Áfra János: Bár a karanténhelyzet miatt kis késéssel jutottunk el ide, beszélgetésünk eredeti apropója az volt, hogy a Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyen elnyerted Debrecen város Térey-díját (2021). Korábban Radnóti- (2006), Zelk Zoltán- (2007), József Attila- (2011) és Füst Milán-díjat (2012) kaptál, nemrég pedig Artisjus Irodalmi Díjjal ismertek el (2022),…
Tovább
Kerekasztal-beszélgetés a lektűrről Hansági Ágnes, Keserű József, Milbacher Róbert és Fodor Péter részvételével Fodor Péter: A lektűr fogalmában, a szó eredettörténetében az olvasás, olvasmányosság hangsúlyozódik. Az viszont, hogy mit is értünk olvasás alatt, nem is oly könnyen megválaszolható kérdés. Ha abból a megfontolásból indulunk ki, hogy a lektűr azért érhet el széles közönséget, mert olvastatja…
Tovább
Kiss Barnabással, az & kiadó alapítójával, Dió Dáviddal, Bergman magyar fordítójával, Annus Ildikóval, az ELTE oktatójával, a kiadás nyelvi lektorával, valamint Pálfi Anna szerkesztővel Orbán Krisztina beszélgetett. Orbán Krisztina: Hogyan alapult az & Kiadó? Kiss Barnabás: Volt egy időszak általános iskolás koromban, amikor minden nap egy könyvesboltban vártam a buszra. Akkor szerettem meg a könyveket,…
Tovább
Beszélgetés az Alföld-díjasokkal Herczeg Ákos: Az Alföld-díj átadása nemcsak a kitüntetettek, de a szerkesztőség számára is ünnepi pillanat: lehetőséget ad arra, hogy kifejezzük elismerésünket három kiemelkedő teljesítményt nyújtó szerzőnknek, akik jó ideje hozzájárulnak lapunk egyenletesen magas színvonalának fenntartásához. Adódik a kérdés, hogy mit jelent ez az elismerés a jelenlévőknek, miben állhat a jelentősége egy nem…
Tovább
Szilasi Lászlóval Béres Norbert beszélget Béres Norbert: Békéscsabán születtél, egyetemi tanulmányaid megkezdéséig ebben a városban éltél. Arra kérnélek, hogy mesélj arról, milyen szerepet töltött be a hetvenes-nyolcvanas évek Békéscsabája a szocializációdban, az olvasóvá nevelésedben! Szilasi László: Esterházyt megkérdezték egyszer New York-ban, hogy milyen volt a szocializmus, és azt válaszolta az a nagyon vicces ember, hogy:…
Tovább
Kalapos Éva Veronikával Bódi Katalin beszélget Bódi Katalin: Bár inkább azt szoktuk meg, hogy a szépírók írnak, és remélhetőleg erről az oldaláról is fogunk beszélni a szerzőségnek, a sorozat címéből kiindulva – „a szépíró olvas” – kezdjük az olvasmányélményekkel. Akár az új regényed kapcsán, de akár a régebbi regények vonatkozásában is nagyon izgalmas az a…
Tovább
Kerekasztal-beszélgetés Nemes Nagy Ágnesről Balajthy Ágnes, Kiss Noémi, Schein Gábor és Fodor Péter részvételével Fodor Péter: „Rilke mondja valamelyik elégiájában, hogy a halottak nemcsak azért halottak, mert megszűntek jelen lenni. Akkor halottak, ha nem hatnak ránk. És fölteszi azt a nagyon fontos, rilkei kérdést, hogy tudnánk-e mi nélkülük élni. Nem hiszem, hogy tudnánk nélkülük élni,…
Tovább
Az Alföld Online új körkérdésében nyári írótáborok műhelyvezetőit kérdeztük tapasztalataikról. A második körben Codău Annamária, Áfra János, Kiss Tibor Noé és Smid Róbert válaszait olvashatják. Hogyan élted meg az általad vezetett műhelyt, milyen tapasztalatokra tettél szert általa? Miképpen készültél rá, és mennyiben történt más, mint amit elképzeltél? Amikor elvállaltad, voltak-e benned valamiféle kétségek? Áfra János:…
Tovább
Az Alföld Online új körkérdésében nyári írótáborok műhelyvezetőit kérdeztük tapasztalataikról. Az első körben Lövétei Lázár László, Moskát Anita, Nádasdy Ádám és Vörös István válaszait olvashatják. Hogyan élted meg az általad vezetett műhelyt, milyen tapasztalatokra tettél szert általa? Miképpen készültél rá, és mennyiben történt más, mint amit elképzeltél? Amikor elvállaltad, voltak-e benned valamiféle kétségek? Lövétei Lázár…
Tovább
Új, Látható munka című sorozatunkban arra teszünk kísérletet, hogy egy-egy friss könyvről a szerzővel és a kötetszerkesztővel egy térben beszélgetünk: hasonló kérdésekről kétféle nézőpontból. Célunk ezzel az is, hogy ráirányítsuk a figyelmet a szerkesztői munka jellegére és fontosságára, valamint az, hogy a könyvek két „első olvasóját” párbeszédre hívjuk. Szálinger Balázs És most kelletlen elrugaszkodom című…
Tovább
Interjú Grancsa Gergely szerkesztővel A Költővel nem járnék című novellaantológia idén tavasszal jelent meg a Pagony Kiadó gondozásában, amely Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójára készült. A kötetben szereplő tizenöt szerző arra tesz kísérletet, hogy szövegeikben a – március 15-i ünnepségekről vagy az irodalomórákról – már jól ismert költőkép helyett teljesen más arcát mutassák meg a…
Tovább
Kukorelly Endrével Pótor Barnabás beszélget Pótor Barnabás: Ez a beszélgetéssorozat az olvasás hívószava köré szerveződik, és amikor készültem a mai alkalomra, azon gondolkodtam, hogy talán nekem van a legkönnyebb dolgom a moderátorok közül, mivel az eddigi résztvevők nem mindegyike írt egy 500 oldalas kötetet saját olvasmányélményeiről, kvázi személyes kánonjáról. A 2016-ban megjelent Porcelánboltra gondolok, melyet…
Tovább
Garaczi Lászlóval Vigh Levente beszélget Vigh Levente: Pár órája nyitottad meg a Debreceni Ünnepi Könyvhetet. Hogyan emlékszel vissza ezekre az eseményekre: a pályád elején volt-e olyan író-olvasó találkozó, ami meghatározónak bizonyult, emlékezetes maradt akár íróként, akár olvasóként? Garaczi László: Könyvheti, nagyon erős könyvheti élményeim nincsenek. Mikor ’81 körül megismerkedtem és összebarátkoztam olyan írókkal, akik már…
Tovább
A 75 éves Aczél Gézával Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: Szerkesztőként, főszerkesztő-helyettesként, végül pedig főszerkesztőként voltál alakító részese az Alföld folyóirat történetének. 38 éven át gondoztad a lapot, nyilvánvaló, hogy szerkesztői pozíciód mellett ez idő alatt több minden változott a pályádon. Visszatekintve milyen összefüggések mutatkoznak meg előtted e változásokat illetően? Az alkotói praxisod hangsúlyainak elmozdulásai…
Tovább
Bereményi Gézával Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: A filmtől kezdve az irodalmon át a zenéig egyaránt emlékezetes a művészeti tevékenységed. Rendezéseid és forgatókönyveid közismertek, dalszövegeidet, legfőképpen a Cseh Tamásnak írtakat gyakran idézik még napjainkban is. Irodalmi pályafutásodról azonban a 2020-ben megjelent Magyar Copperfield című önéletrajzi regényed előtti két-három évtizedben kevés szó esett, holott az első…
Tovább
Terék Annával Áfra János beszélget Áfra János: A szépíró olvas című sorozat a szerzői olvasmányélményekre koncentráló beszélgetésekkel az interjúalanyok életművének hagyományba ágyazottságára tereli a figyelmet. Számomra úgy tűnik, hogy az anyanyelvi irodalmi művek megismerése a határon túli magyar közösségek esetén nagyobb súllyal és reflektáltabban vesz részt az identitás alakításában. Te Jugoszláviában születtél, Szerbiában nőttél fel…
Tovább
Költészetnapi beszélgetés Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József: Köszöntöm vendégeimet a 2021-es Debreceni Költészeti Fesztivál online kerekasztal-beszélgetésén, melynek témája két ikonikus vers, Márai Sándor Halotti beszéd és Domonkos István Kormányeltörésben című darabjának összevetése. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár szervezésében megvalósuló beszélgetés résztvevői Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtörténész, az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének vezetője, valamint Kun Árpád…
Tovább
Kerekasztal-beszélgetés az Alföld-díjasokkal Áfra János: Balajthy Ágnes „Egy eredendő máshol” – Az utazás művészete a közelmúlt magyar irodalmában (2019) című monográfiája az utazás tapasztalatának színrevitelét 20–21. századi irodalmi művek összefüggésében vizsgálja. A könyv megjelenése óta a vírushelyzet az utazáshoz való viszonyunkon és a térélményünkön is változtatott. A mozgásterünk a hozzá kapcsolódó intézkedések során alakul, 2020-ban…
Tovább
Kerekasztal-beszélgetés a figyelemről Molnár Gábor Tamás, Simon Attila, Tófalvy Tamás és Fodor Péter részvételével Fodor Péter: A Debreceni Irodalmi Napok hívószavának média- és irodalomtudományi megközelítésmódjai már szóba kerültek Tamás és Gábor előadásában, s természetesen a beszélgetésünk is igyekszik majd a fölvetett kérdésirányokhoz visszatérni, viszont kezdésként kontextusbővítés végett nézzünk ki a bölcselet területére: mivel járult hozzá…
Tovább
Korpa Tamással Herczeg Ákos beszélget A lombhullásról egy júliusi tölggyel című kötetről Herczeg Ákos: Először érzem azt kortárs verseskönyvvel kapcsolatban, hogy minél többször olvasom, annál nehezebb megszólítani. Mert miközben, úgy vélem, nagyon is értem, amit mondani akar, annál határozottabban vonja ki magát a könyv a nyelv hatóköréből. Hogy érdemes közelíteni egy verseskötethez, ami „a fák…
Tovább
Max Porterrel Fenyvesi Orsolya beszélgetett Időben, mégis rohanvást szedem lépteimet a Nyugati téri irodaházba. Félrever a szívem, megállok egy pillanatra. Hát ilyen fontos lenne? Két napja tudom, hogy beszélgethetek egy órát Max Porterrel, aki a PesText Fesztivál meghívottjaként érkezett Budapestre, egyedi struktúrájú, kísérletező prózájával vált sikeres, egyben szakmailag elismert szerzővé. Első könyve, A bánat egy…
Tovább
Závada Péterrel Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Ihlet. A szó eredete a lehelés jelentést is bevonja a kifejezésbe. Korábbi formája (ihel) a lehelés mozzanatára vonatkozott, és közben a latin inspirare is hatással volt a belélegzés jelentésen keresztül az ihlet mai használatára. Mintha ebben a hatásmechanizmusban az ihlet folyamata egyszerre lenne biológiai és szellemi,…
Tovább
Az Alföld Online körkérdése arról, hogyan látják a kortárs magyar irodalom megszólított szerkesztői saját feladat- és szerepkörüket. A negyedik, egyben utolsó részben Nyerges Gábor Ádám, Péczely Dóra, Szabolcsi Alexander, Zelei Dávid és Gondos Mária Magdolna válaszait adjuk közre. 1. A szerkesztők gyakran nem teljes állásban teljesítik feladataikat, és az is gyakori, hogy sokan azért vállalnak…
Tovább
Az Alföld Online körkérdése arról, hogyan látják a kortárs magyar irodalom megszólított szerkesztői saját feladat- és szerepkörüket. A harmadik részben Turi Tímea, kabai lóránt, Pinczési Botond, Demeter Zsuzsa és Orcsik Roland válaszait adjuk közre. 1. A szerkesztők gyakran nem teljes állásban végzik feladataikat, és az is gyakori, hogy sokan azért vállalnak szöveggondozói munkákat, mert az…
Tovább