„Nem rossz egy szilaj és zabolázhatatlan folyóra hasonlítani”

Terék Annával Áfra János beszélget Áfra János: A szépíró olvas című sorozat a szerzői olvasmányélményekre koncentráló beszélgetésekkel az interjúalanyok életművének hagyományba ágyazottságára tereli a figyelmet. Számomra úgy tűnik, hogy az anyanyelvi irodalmi művek megismerése a határon túli magyar közösségek esetén nagyobb súllyal és reflektáltabban vesz részt az identitás alakításában. Te Jugoszláviában születtél, Szerbiában nőttél fel…

Tovább
Lehull az ékezet

Költészetnapi beszélgetés Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József: Köszöntöm vendégeimet a 2021-es Debreceni Költészeti Fesztivál online kerekasztal-beszélgetésén, melynek témája két ikonikus vers, Márai Sándor Halotti beszéd és Domonkos István Kormányeltörésben című darabjának összevetése. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár szervezésében megvalósuló beszélgetés résztvevői Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtörténész, az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének vezetője, valamint Kun Árpád…

Tovább
Térviszonyok, szövegterek

Kerekasztal-beszélgetés az Alföld-díjasokkal Áfra János: Balajthy Ágnes „Egy eredendő máshol” – Az utazás művészete a közelmúlt magyar irodalmában (2019) című monográfiája az utazás tapasztalatának színrevitelét 20–21. századi irodalmi művek összefüggésében vizsgálja. A könyv megjelenése óta a vírushelyzet az utazáshoz való viszonyunkon és a térélményünkön is változtatott. A mozgásterünk a hozzá kapcsolódó intézkedések során alakul, 2020-ban…

Tovább
Panoptikum, szoros olvasás és a jó cukor

Kerekasztal-beszélgetés a figyelemről Molnár Gábor Tamás, Simon Attila, Tófalvy Tamás és Fodor Péter részvételével Fodor Péter: A Debreceni Irodalmi Napok hívószavának média- és irodalomtudományi megközelítésmódjai már szóba kerültek Tamás és Gábor előadásában, s természetesen a beszélgetésünk is igyekszik majd a fölvetett kérdésirányokhoz visszatérni, viszont kezdésként kontextusbővítés végett nézzünk ki a bölcselet területére: mivel járult hozzá…

Tovább
Közel kerülni a fákhoz

Korpa Tamással Herczeg Ákos beszélget A lombhullásról egy júliusi tölggyel című kötetről Herczeg Ákos: Először érzem azt kortárs verseskönyvvel kapcsolatban, hogy minél többször olvasom, annál nehezebb megszólítani. Mert miközben, úgy vélem, nagyon is értem, amit mondani akar, annál határozottabban vonja ki magát a könyv a nyelv hatóköréből. Hogy érdemes közelíteni egy verseskötethez, ami „a fák…

Tovább
„A nyelv aprócska ketrecéből szabadulni”

Max Porterrel Fenyvesi Orsolya beszélgetett Időben, mégis rohanvást szedem lépteimet a Nyugati téri irodaházba. Félrever a szívem, megállok egy pillanatra. Hát ilyen fontos lenne? Két napja tudom, hogy beszélgethetek egy órát Max Porterrel, aki a PesText Fesztivál meghívottjaként érkezett Budapestre, egyedi struktúrájú, kísérletező prózájával vált sikeres, egyben szakmailag elismert szerzővé. Első könyve, A bánat egy…

Tovább
A szavaim megtanítják nekem, amit mondani akarok

Závada Péterrel Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Ihlet. A szó eredete a lehelés jelentést is bevonja a kifejezésbe. Korábbi formája (ihel) a lehelés mozzanatára vonatkozott, és közben a latin inspirare is hatással volt a belélegzés jelentésen keresztül az ihlet mai használatára. Mintha ebben a hatásmechanizmusban az ihlet folyamata egyszerre lenne biológiai és szellemi,…

Tovább
Kortárs fórum: a szerkesztés, ahogyan a szerkesztők látják 4.

Az Alföld Online körkérdése arról, hogyan látják a kortárs magyar irodalom megszólított szerkesztői saját feladat- és szerepkörüket. A negyedik, egyben utolsó részben Nyerges Gábor Ádám, Péczely Dóra, Szabolcsi Alexander, Zelei Dávid és Gondos Mária Magdolna válaszait adjuk közre. 1. A szerkesztők gyakran nem teljes állásban teljesítik feladataikat, és az is gyakori, hogy sokan azért vállalnak…

Tovább
Kortárs fórum: szerkesztés, ahogyan a szerkesztők látják 3.

Az Alföld Online körkérdése arról, hogyan látják a kortárs magyar irodalom megszólított szerkesztői saját feladat- és szerepkörüket. A harmadik részben Turi Tímea, kabai lóránt, Pinczési Botond, Demeter Zsuzsa és Orcsik Roland válaszait adjuk közre. 1. A szerkesztők gyakran nem teljes állásban végzik feladataikat, és az is gyakori, hogy sokan azért vállalnak szöveggondozói munkákat, mert az…

Tovább
Kortárs fórum: szerkesztés, ahogyan a szerkesztők látják 2.

Az Alföld Online körkérdése arról, hogyan látják a kortárs magyar irodalom megszólított szerkesztői saját feladat- és szerepkörüket. A második részben Balázs Imre József, Jenei László, Nagy Csilla, Görföl Balázs és Torma Mária válaszait közöljük. 1. A szerkesztők gyakran nem teljes állásban végzik feladataikat, és az is gyakori, hogy sokan azért vállalnak szöveggondozói munkákat, mert az…

Tovább
Kortárs fórum: a szerkesztés, ahogyan a szerkesztők látják 1.

Az Alföld Online körkérdése arról, hogyan látják a kortárs magyar irodalom megszólított szerkesztői saját feladat- és szerepkörüket. Elsőként Nagy Gabriella, Szenderák Bence, Jenei Gyula, Elekes Dóra és Kemenes Henriette válaszait adjuk közre. 1. A szerkesztők gyakran nem teljes állásban végzik feladataikat, és az is gyakori, hogy sokan azért vállalnak szöveggondozói munkákat, mert az irodalmi életben…

Tovább
Körkérdés – Szálinger Balázs: Koncentráció

A napokban jelent meg Szálinger Balázs új verseskönyve Koncentráció címmel. A szerző arra vállalkozott, hogy nem valamely könyvkiadó gondozásában jelenteti meg legújabb könyvét, hanem magánkiadásban, számozott példányokban, előfizetői felhívás segítségével. Új körkérdésünkben három szakembert szólaltattunk meg, hogy fogalmazzák meg véleményüket a kötetről és a kiadásról. 1. Szálinger Balázs úgy döntött, hogy nem valamely könyvkiadó gondozásában jelenteti…

Tovább
A gesztusokat nem lehet jegyzőkönyvben megörökíteni

Imre Lászlóval Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: Tanár Úr 1978 és 1991 között szerkesztette az Alföld folyóirat tanulmányrovatát, a szerkesztőség tagjaként ekkoriban közvetlenül is érintették az idén 50 éves Debreceni Irodalmi Napok (DIN) szervezésének és lebonyolításának kérdései. Hogyan gondol vissza erre az időszakra? Imre László: 1992 nyarán lettem vendégprofesszor Helsinkiben, de a zökkenőmentes átállás érdekében…

Tovább
Az örök jelen

Takács Zsuzsával Áfra János beszélget Áfra János: A korai Ady-impulzusok után – és azokat jócskán fölülmúlva – Pilinszky líranyelve és gondolkodásmódja gyakorolta Önre a legnagyobb hatást a 20. századi magyar költészetből. Az a tény, hogy gimnazista korában egy házban laktak, befolyásolta-e a költészethez való viszonya alakulását? Visszagondolva puszta koincidenciának tűnik, vagy inkább az isteni gondviselés…

Tovább
Véletlenül nem marad meg semmi

Szirák Péter: Az ilyen beszélgetések gyakori felütése, hogy a moderátor kifejezi, mekkora megtiszteltetés a számára, hogy egy ilyen sokszínű művésszel találkozhat. Ennek a megvallása a veled való eszmecsere kezdetén teljesen indokolt: versek, prózai művek, dalszövegek és forgatókönyvek szerzője, valamint színházi és filmrendező vagy. Pár éve az önéletrajzodon dolgozol, s egyszer egy interjúdban részletesen elmondtad, hogyan…

Tovább
„Mégis szabad kultiválni”

Szirák Péter: Engedjék meg, hogy bemutassam a beszélgetés résztvevőit: Bódi Ka­talin, a Debreceni Egyetem irodalomtörténésze, Kukorelly Endre író, költő, esszé­is­ta, Sepsi László író, szerkesztő, kritikus. Beszélgetésünk tárgya – az irodalmi kultusz és a sztárság – kapcsolódik a korábban elhangzott előadásokhoz. Margócsy Ist­ván szépen bemutatta, milyen módon volt az irodalom a 19–20. századi magyar kultúra, sőt…

Tovább
A lelkesedés alkalmai

Fodor Péter: Nagy büszkeség, hogy idén is három kitűnő és a lappal régóta szoros munkatársi kapcsolatban álló szerzőnknek mondhatunk köszönetet az Alföld-díjjal. Beszélgetésünk a Debreceni Irodalmi Napok programsorozatának része, így adó­dik indulásképpen, hogy arra kérjelek Benneteket, a kultusz témájához szóljatok hozzá. Hansági Ágnes: A délutáni kerekasztal-beszélgetés során Kukorelly Endre azt mondta, hogy mindig kell valamiféle…

Tovább
„Kardélen jártunk”

Szirák Péter: Idén októberben volt 30 éve, hogy Debrecen „Az irodalmi progresszió lehetőségei és feltételei” címmel rendezett Irodalmi Napokat. Az 1971 óta év­ről évre megtartott szakmai-közéleti tanácskozások sorában ennek az eseménynek különösen nagy jelentősége volt. Monor, a ’86-os írószövetségi közgyűlés, La­ki­telek, valamint az MDF, a Fidesz és a Szabad Kezdeményezések Hálózatának megalakulása után, illetve a…

Tovább
Tovalibbenések

Herczeg Ákos: A 2000-es évek elején az egyetemen találkoztam először kortárs költészettel, és ha jól emlékszem, éppen ez a kötet vezetett át a későmodern József Attila- és Radnóti-féle lírahagyományból egy ettől eltérő költői megszólalás közegébe. Nehéz pontosan visszaidézni a revelációt, amit jelentett ez a címek nélküli sza­badverses kompozíció, ezzel az asszociatív működésmóddal, a nyelvnek itt…

Tovább
Összeomlás

Szirák Péter: Sok szeretettel üdvözlök mindenkit! Egy nem túl derűs témáról, az összeomlásról fogunk beszélgetni, annak apropóján, hogy 100 évvel ezelőtt szűnt meg létezni a Monarchia s vele a történelmi Magyarország. Köszöntöm Hermann Róbert történészt a Károli Gáspár Református Egyetemről, Hodossy-Takács Előd teo­lógust a Debreceni Református Hittudományi Egyetemről, valamint Püski Le­ven­te és Velkey Ferenc történészeket…

Tovább
A hallgatás hangja

Szirák Péter: A 2010-ben megjelent A hóhér háza döntően önéletrajzi ihletettségű, ahogy a többi regényedben is van sok minden, ami a családod, a felmenőid éle­tével kapcsolatba hozható. Ha tényleg önéletrajzot írnál, s ennek mondjuk az lenne a címe, hogy „Korán s későn”, és ennek az önéletrajznak itt most el tudnád mondani a szinopszisát, akkor az…

Tovább
Látni azt, hogy hol vagy

Szirák Péter: Tíz évvel ezelőtt beszélgettünk utoljára Debrecenben, s emlékszem, hogy az elején nem voltál elégedett a térrel. Kicsit átmozgattuk a székeket, és azt mon­dtam: Íme, egy igazi színházi ember. Ezt akkor túlzásnak érezted. Most itt va­gyunk a XII. DESZKA Fesztiválon, mely úgy született, hogy a Drámaírók Ke­rek­asztalának tagjai, többek közt Háy János, elhatározták, legyen…

Tovább
Egy kockáztató „idióta”

Alföldonline.hu: Javaslom, indítsuk a beszélgetésünket ennél a konkrét debreceni rendezésénél jóval korábbról, hiszen Önnek már a származása is rendkívül érdekes. Kazanyban született, orosz–tatár–bolgár gyökerekkel rendelkezik, valamiért mégis régóta Magyarországon (is) él, s a nyelvünket is kiválóan beszéli. Kérem, avassa be az olvasókat a magyarországi kötődése történetébe! Hét éves korom óta gyakran éltem itt, azért, mert…

Tovább
„A színészekre vagyok a legbüszkébb”

Alföldonline.hu: Idén már másodjára nyílt alkalma Debrecenben, a Csokonai Színházban rendezni. Amíg a tavalyi évadban egy francia vígjátékot, a Matthieu Delaporte és Alexandre de la Patellier szerzőpáros tollából származó Hogyan nevezzelek? című darabot, addig idén a legnagyobb orosz klasszikus drámák egyikét, Csehov Három nővérét vihette színre. Arra volnék kíváncsi, hogy hogyan jött a felkérés az…

Tovább
„A nők sohasem adhatják fel”

A 2016-os Debreceni Irodalmi Napok témája a siker volt. Ahogy a rendezvény ku­rá­tora, Szirák Péter programszövegében felvetette, nem ok nélkül merül fel ez az iro­dalom vonatkozásában. Az írói siker alig mérhető a zenei vagy filmes sikerrel va­ló összevetésben – nálunk kiadói szempontból már néhány ezres eladott példány­szám sikernek tűnik, miközben valóban az is rögtön gyanús…

Tovább