Megjelent az Alföld 2025. márciusi száma

Alföld 2025/3. A márciusi lapszámunk középpontjában a Debreceni Irodalmi Napok A levél című szimpóziumának előadásai és beszélgetései állnak: közre adjuk Bódi Katalin, Szilágyi Zsófia és Guld Ádám (utóbbit online) tanulmányait, a velük folytatott panelbeszélgetés leiratát, valamint a 2024-es Alföld-díjasokkal, Gergely Ágnessel, Juhász Tiborral és Korpa Tamással készült beszélgetést is. Lírát Gergely Ágnestől, Závada Pétertől, Pintér…

Tovább
A végére valahogy mindig összeérünk

Mátyus Melinda: Inkább az enyém „a fundamentalista tanítás ócska és penészes gúnyája, melyet egész addigi életemben viseltem, hirtelen lehullott rólam, le a csatornába, és végleg ott is maradt”(Northrop Frye) A kritikus állítólag helyetted olvas, előolvas, királyok ételkostolója, lenyeli vagy kiköpi, átrágja magát a kásahegyen, aztán ha van hozzá kanalad, kikotorhatod a neked valót.Ki helyett olvasok…

Tovább
Wunderkammer

Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat. Beszélgetés, írások, naplók 1994–2022 Nehéz annál jobban érzékeltetni Nádasdy Ádám kötetének zavarba ejtő heterogenitását, egyúttal pedig vidám fésületlenségét, ahogyan azt az alcím teszi: „Beszélgetés, írások, naplók”. A huszonhat szöveg között tárcák, tárcanovellák, valamint két egyetemi évzáróbeszéd is szerepel, vagyis az „írások” sajtó- és szépirodalmi műfajok mellett az ünnepi szónoklat sajátos…

Tovább
Az ökokritika irodalomelméleti gondolkodásának határai, határátlépései

Smid Róbert: Az ökokritika dilemmái. Kortárs ökológiák az irodalom és a technológia diszkurzív metszéspontjaiban A magyar irodalomtudomány közönségének nagy valószínűséggel nem kell bemutatni az ökokritikát. Ami számomra a jelen kötet kapcsán is kiemelendő, hogy a posztstrukturalizmus és a dekonstrukció hagyományán alapulva erőteljesen hatottak rá a ’60-as és ’70-es évek angolszász ökológiai mozgalmai, ugyanakkor ebben a…

Tovább
Tőzsér Árpád versei

Burgonyaevők   A nueneni festő tizenharmadszor is elpróbáltattaa De Groot-családdal a vacsorajelenetet. Úgy sze-rette volna lefesteni őket, hogy a képen ne lehes-sen megkülönböztetni: az ember eszi-e a krumplit,vagy a krumpli az embert. Próbálkozása mind a ti-zenhárom esetben eredménytelen volt, a krumpli-vacsora újra és újra valamiféle ősi, komor szertar-tásba csapott át. Végül  engedett  a  téma  önmoz-gásának: a…

Tovább
Itt a lélegzetet venni nem, csak visszafojtani szokás

Pauljucsák Péter: Halálod nulladik évfordulóját ünnepeljük Pauljucsák Péter első kötetének versei egy másik világban játszódnak. Pontosabban több másikban. Egy korántsem veszélytelen expedícióra hívják az olvasót: a bőr alá, a szemek mögé, bányatavak, beltengerek és a tudat mélyére, lángoló városokba, sétáló erdőkbe, rémálmok körfolyosóira, miközben bárhonnan felbukkanhat egy szörny, egy vérszomjas égitest, egy anya, egy apa,…

Tovább
Nyerges Gábor Ádám verse

Feldolgozás Pár nappal a haláleset utánfelhívta Bizonyos Há, családi barát.A családi barát, Bizonyos Há, felhívta. [KÖZBEVETÉS: családi barát, szókapcsolat, e helyütt való jelentése: kölcsönös érdekszövetségen alapuló, elrendezett viszony vadidegenek között, a „barát” a családdal csupán áttételesen, közvetlenül egyetlen taggal áll kapcsolatban. Ld. még további konnotációkért: familiáris ~ vazallus.] Az Elhunyt Hozzátartozójánakhogyléte felől érdeklődött Bizonyos Há.…

Tovább
Mi az ihlet? 7. — Kinyerni az ihlet esszenciáját a világból

Szabó T. Annával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Az egyik veled készített beszélgetésben említed Weöres Sándor A vers születése című doktori dolgozatát, melyben Weöres Németh Lászlót idézi az ihletet értelmezve: az ihletet, akár egy zseblámpáját, képesek vagyunk ki- és bekapcsolni. Ezt a gondolatot azzal egészítetted ki, hogy az elemeket fel is kell tölteni,…

Tovább
Fecske Csaba versei

Megérdemelné még a Monarchiában születettannak összeomlásakor huszonöt éves életvidám fiatalasszonyAmerikát is megjárt helybeli férfi feleségetíz év múlva megfáradt özvegy négy kisgyerekkelküszködött hogy életben maradjanaktenyerét véresre törte a kapanyélmeg az ekeszarv nyomorogtakhalni járt beléjük a lélekaz évek barázdát vájtak egykor szép arcábakilúgozták szeméből a kéketfiatalon megöregedettlegkisebb fiát torokgyík vitte elgyerekkoromban láttam is azt a förtelmesállatot ahogy…

Tovább
Miklya Zsolt versciklusa

Bújócska-zsoltárok Ki tudja Zsolt 77,4–5.7–8; Jn 14,27 Nem tudok elaludni,szememet nyitva tartod,és vetíted a képeket,ahogy a mentőkutyákegy kinyúló karra találnak,ahogy öreg néni görnyeda ledőlt házfalak közt,ahogy a hullámok hátánpiros hátizsák úszik, ésnem kapaszkodik bele senki,ahogy partra vetődik egycsuromvíz barna mackóés egy csíkos tornazokni.Vége a viharnak, de erősszél rázza még a fákat,csitulnak a hullámok,mára csak szelíd…

Tovább
Mit remélhetünk (ma)a fakultásoktól?

Fakultások közt – Tudomány, tudás, alkalmazás, szerk. Angyalosi Gergely, Valastyán Tamás Immanuel Kant 1794 és 1798 között (három szakaszban) vetette papírra A fakultások vitáját. Olyan korban, amelyben a maihoz hasonlóan meghatározó szerepet töltött be a fakultások (karok, tudományágak) hierarchiája, alkalmazhatóságuk szempontja. Egyszóval a hatalom már Kant korában is előszeretettel vindikálta magának a jogot, hogy ellenőrizze,…

Tovább
Derű, albatrosz és aszkézis

Búcsú Fecske Csabától Az ember, ha gyermekkorában idős barátokra tesz szert, az évek elpergésével egyre jobban érzi, hogy árvább lesz az árvánál: ifjúságának hősei a túlvilágon vizitálnak, ő pedig itt marad – a biztosnak vélt világ halványul – az emlékek, a felelősség és a megoszthatatlanság súlyaival. De ezek az én komor terheim. Akire viszont emlékezni…

Tovább
Várakozásra ítélve

Bakos Gyöngyi: Nixon nem tud lépcsőzni „Ha Korim tudta volna, hogy a döntés, és éppen ez, megszületett, ha észrevette volna ezt az odabólintást, akkor persze semmi sem úgy történik, ahogy történt […]” Krasznahorkai László: Háború és háború „1. Az apámat láttam reggel, mondta Hoffman, majd hosszú csend után az asztal felé mutatott: – A csirkeszárnyat…

Tovább
Vigyorkódok, hangulatjelek, smiley-k

KÉPISÉG ÉS DIGILEKTUS GENERÁCIÓS MEGKÖZELÍTÉSBEN A kortárs médiakörnyezetben a képiség előretörése hosszú idő óta jól megfigyelhető folyamat. A digitális kommunikációban, elsősorban a közösségi médiában és az instant üzenetküldő rendszerekben használt emotikonok nemcsak a tartalom árnyalására, a jelentés gazdagítására és pontosítására alkalmasak, hanem a generációk közötti nyelvi és kulturális különbségek érzékeltetésének hatékony eszközei is. Míg az…

Tovább
Hartay Csaba versei

Isznak a holtak Csak az alvás, ami tárlatokkal vár.Előtte lassú biciklizés a temető mellett.Kihozzák mögöttem az összegyűrt lepedőket,és mind lobog mélybarnán-véresen a hűlő éjben.Törött kancsók, szilánkos, utolsó kortyok.Tiéd ez a kulcs, biztosan elveszítetted. Mennyi esőt isznak a holtak,és mennyi torony dőlugyanabba a lépésnyomba.Harangkehely süpped sáros némaságba.Gyerekkori orvosaink hideg fémspatulái,hogy még nagyobbra tátsd a szád. Egy…

Tovább
A koponyámról lefejtem a bőrt, és beterítem vele Bukarestet

Mircea Cărtărescu: Szolenoid, fordította: Koszta Gabriella A nyelv könnyebben teremt világot, ha szoktatva van ahhoz, hogy nem a „különbség”, hanem az együttlét eszköze. Ahol a mese mindennapi műfaj, ott könnyű mesélni.(Demény Péter: Világmese[1]) Valószínű, hogy Mircea Cărtărescu eredetileg 2015-ben, magyar fordításban pedig 2023-ban megjelent regényét az életmű más könyveivel szoros viszonyban érdemes vizsgálni. A szószerinti…

Tovább
A klasszikust magunknál tartjuk

Kerekasztal-beszélgetés Kulcsár-Szabó Zoltán, Márton László, Nádasdy Ádám és Szirák Péter részvételével Szirák Péter: Nádasdy Ádámmal és Kulcsár-Szabó Zoltánnal a klasszikusról szóló előadása után beszélgetünk, ekképpen mód van arra is, hogy reagáljunk a két előadónk által elhangzottakra, vagy akár, hogy újabb szempontokat hozzunk szóba. A kerekasztal-beszélgetés résztvevője még Márton László író, főleg régi német szövegek –…

Tovább
Posztwestern hangulatszilánkok Kanadában

Töredékes útirajz Calgarytól a Rocky Mountainsig Agnes & Eldon Dahlnak,Hegedűs Orsinak és Marcinakköszönettel és hálávalCalgary; 2023. július 23. Calgary felé tartunk Zürichből. Kedvesem ötödször, magam negyedszer, kisfiunk másodszor repül Kanadába. Mi leszünk ennek az útirajznak a névtelen hősei; pontosabban a fókuszunk, a perspektívánk vagy a csoporttudatunk, mert – nagyon is kiszámíthatóan – lesz mit a…

Tovább
Régimódi blogbejegyzések

Gerőcs Péter: Szembenézni a tehetségtelenségünkkel „Önmagammal beszélek – félek, megsiketültök belé, ha idefigyeltek; másokkal halkabban szoktam beszélni.”(Karinthy F.: Előszó, magamhoz) Ha jól emlékszem, Harmos Ilona írja (Kosztolányi Dezsőné néven) a férjéről szóló „életrajzi regény”-ben, hogy Kosztolányi gondolkodott egy írók által íróknak írt szaklapon: ha már mindenkinek, még a fodrászoknak is van, miért pont az íróknak…

Tovább
A Schlágmüller

Fel kell hívnom a Schlágmüllert. El ne felejtsem! Az igazat megvallva kettős érzésem van a dologgal kapcsolatban. Erőt kell gyűjteni hozzá, hogy tárcsázzam, ugyanakkor egy kicsit hiányzik is: rég hallottam a hangját. „A Schlágmüller. A Schlágmüller! – így a feleségem. – Már megint a Schlágmüller”. Azt egyébként, hogy fel kell hívnom, onnan tudtam, hogy jelzett…

Tovább
Kimära

Tóth Kinga: Annamaria sings/singt/énekel Tóth Kinga legújabb könyve angol, német és magyar versszövegváltozatok, „vizuális költemények”, fényképek, fotódokumentációk és, virtuálisan kiterjesztve önnön határait, QR-kódokkal elérhető videók gyűjteménye. A médiumköziség, így a különböző médiumok összjátékának kiaknázása a szerző műveinek egyik legkarakteresebb jellemzője, amely már az első kötetek óta jelen van Tóth munkásságában. Amíg ugyanakkor a 2013-as Zsúr…

Tovább
Szex, halál meg skorpiók, avagy a mesemondó felnőttkönyvet ír

Zalka Csenge Virág: A néma istennő. Elfeledett görög-római mítoszok, ill. Khor Fruzsina A néma istennő különleges helyet foglal el Zalka Csenge Virág hagyományos történeteket tartalmazó kötetei között. Kifejezetten felnőtteknek készült ugyanis, amire már a szellemes ajánlás is felhívja a figyelmet: „Ez a könyv felnőtteknek szól. Van benne szex, halál meg skorpiók. Néhol ugyanabban a kontextusban.”…

Tovább
Gellén-Miklós Gábor versei

Jeleket karcolnak Magányával tüntet a parthoz kötözött csónak.Ringatja magát a folyó felszínén.Most minden örvény alszik. Vagy az iszapbanmeglapulva áldozatra vár.A folyó hömpölygése végtelen monológegy ismeretlen nyelven.Néha uszadékfák ütődnek egymáshoz.Uszályok ejtenek sebeket a folyó beszédén. Hívom a lassúságot.Régi présházak zöldre festett ajtaján kopogtatok.Odabent fehérre meszelt falak ölelésében faasztal,rajta tiszta házi bor, megszegett kenyér, szalonna.A bicska koppanása.Viaszgyertya…

Tovább
Muzealizálódni vagy nem muzealizálódni

Költő lenni vagy nem lenni. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának katalógusa, szerk. Kalla Zsuzsa és Vaderna Gábor 2023. január 14-én nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum új állandó kiállítása a költő születésének bicentenáriumi évében, amelynek katalógusa különleges műfaji keverék: egyszerre állít emléket a „Petőfi 200”-nak mint a kultusz különleges…

Tovább
„A befejezettségben nem hihetek” – János kalendáriuma (január)

2024 májusában, a hetvenedik születésnapja alkalmából készítettem Géczi Jánossal egy interjút. Mindketten szívesen folytattuk volna a beszélgetést, és kerestük a kiterjesztés lehetőségeit. Aztán télen, hosszas morfondírozás után azt vázoltam fel neki, hogy összeállíthatnánk egy asszociációkra sokat bízó, rendhagyó napsorolót. A vállalásunk, hogy az év minden napján küldök Jánosnak egy kérdést, ami lehetőség szerint az adott…

Tovább
Gyukics Gábor versei

az evezős    az evezős mindig észrevétlenülhozza létre saját valóságátgerincoszlopra improvizálnem törik meg lapátjaa horpadt vízenárverésre bocsátjaa hátrahagyott hullámokatháta domborulmellkasa megfeszülvízre írt történetehatározza megmindennapjait a parton szétszedi és más helyenújraépíti faházáthogy ne álljona hajópadlót áttörőifjú fák útjábacsónakjátviharban isvízre bocsátja jégtorlasz eltávolítása         vannak még lopott délutánokpazar sétányokon elbeszélgetvealig venni észreamint mindenfigyelmeztető jel nélküldagályos öblökké folynak gólyalábakon…

Tovább
Múltról jövőig hass

Múlt és jövendő. Tanulmányok Kölcsey Ferenc Hymnusáról, szerk. Radnai Dániel Szabolcs Vidéki gyakorló tanításom során úgy próbáltam eladni a miskolci evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium diákjainak a Hymnust még vagy húsz évvel ezelőtt, hogy az azonosulás, identifikáció témabeli fontosságát a metamorfózis-jellegben próbáltam érzékeltetni: miként a himnusz költője egykor élt protestáns prédikátorok jelmezébe bújva nyelvileg át is…

Tovább
Fahasábok közé rejtett transzcendencia

Gál Ferenc: Ház körüli munkák Gál Ferenc legújabb verseskötetében az otthonosság érzete képződik meg az olvasó számára. A szobák, kertek, házak, mindennapok határait körbenövi a titok, a misztikum, a játékosság. Az alanyi költészet kódjait is működtető, de a vallomásosságtól tartózkodó, a tárgyiasság határátlépésére készen álló, a mozdulatlanságot mégis optimális bensőségességgel megszólaltató versvilág narratív vezérvonalából több…

Tovább
Takács Nándor versciklusa

Bakonyicum A táj és az emlékezésTönkölös, Bakonyújvár Árvacsalán ábrándozik, szélfű integet.Megrettenve áll a kányazsombor, a fogasíralkudozik, míg az iszalag nyakon ragadjaaz időt, és nem ereszti tovább. A hegy ösvényein képzelem el őket,fiatalon, rövidnadrágosan. Megfordulnakés nevetnek, nem rontja el kedvüketa meredek kaptató. Szemük beissza a tájat,a kaviccsal szórt szerpentineket, a sziklákat,a völgyek árnyékba boruló, hallgatag mélységeit.Olykor…

Tovább
„Egy szelet kenyeret cserélt el egy Magyar Csillagért”

Kodolányi Juditot ‒ a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusát ‒ Illyés Gyulához nem csupán szakmai, hanem rokoni szálak is fűzik, hiszen a költő unokája. Törekvéseinek egyik célja, hogy árnyalja a költőről kialakult képet. Kodolányi Judittal Acsai Roland beszélgetett. Vannak-e az 1983-ban elhunyt nagyapjáról, Illyés Gyuláról gyermekkori emlékei? Ön az egyetlen unokája? Milyen apa és nagyapa volt…

Tovább