Megjelent az Alföld 2024. júniusi száma

Alföld 2024/6. Verset Sumonyi Zoltántól, Terék Annától, G. István Lászlótól, Szita Szilviától, Stummer Attilától, Acsai Rolandtól, Karácsonyi Zsolttól, Tatár Sándortól, Nyirán Ferenctől, Gömöri Györgytől, prózát Benedek Szabolcstól és Lipcsey Emőkétől közlünk. Kilátó rovatunkban két nagyinterjú jelenik meg: Kulcsár Szabó Ernővel Sipos Balázs és Szabó Marcell, Gömöri Györggyel Juhász Tibor beszélget. Tanulmány rovatunkban Balogh Gergő a…

Tovább
Párbeszéd negyven hangra

Többes számban. Párbeszédben Hervay Gizellával, szerk. Balázs Imre József, Korpa Tamás Hervay Gizella költészete esetében szokás reneszánszról beszélni. A megújult érdeklődésre utaló állítás azonban – amely leginkább a magyarországi irodalmi közeg számára tűnhet újszerűnek – elsősorban az irodalmi és irodalomtörténeti emlékezet szakmai-intézményes működésének kontextusában bizonyulhat helytállónak. Hervay emlékezetének jelenléte ugyanis az irodalmi nyilvánosság periférikus területein,…

Tovább
Minőségi lektűr, avagy mélységnélküliség?

Hidas Judit: Nem vagy többé az apám „A fiú épp arról magyarázott, hogy nem szabad lebecsülni a minőségi lektűr jelentőségét, mivel nagy tömegekhez elér, és befolyásolja az emberek gondolkodását.” (130.) Ez, a kötet szempontjából önreflexívnek is nevezhető megállapítás Hidas Judit új regényének egyik szereplőjétől származik, akivel Eszter, a regény főhőse, egyetemi évei alatt és után…

Tovább
Hullámvölgy

Háy János: Völgyhíd – Felnőttek ellen Figyelembe véve, hogy az Európa Könyvkiadó az utóbbi években Háy János gyorsan bővülő életművének nemcsak új darabjait adja közre, de a korábbi regények újrakiadását is napirenden tartja, érdemes jeleznem, hogy ha egészen új szövegnek nem is tekinthető, a tavaly megjelent Völgyhíd mégsem csak egy apró változtatásokkal korszerűsített újrakiadás. Bár…

Tovább
Egy életmű margójára

A szöveg kijáratai. Tanulmányok Roland Barthes-ról, szerk. Ádám Anikó, Radvánszky Anikó A 2019-ben megjelent kötet Roland Barthes munkássága köré épül. A könyv szerkezete a magyarországi recepció (Angyalosi Gergely, Velkey György László), a szövegelemzési struktúrák, az irodalomkép és irodalomesztétika formálódásának folyamatát járja körül, a test fokozatos középpontba helyezésével, olyan távlatokat nyitva meg, ahol a szövegi és…

Tovább
Foltok és leplek

Lev Tolsztoj: Anna Karenyina – a regény képi önértelmezése „Borzas szakállú, vén parasztocska csinált valamit, valami vas fölé görbedt, franciául karattyolt, de nem lehetett érteni, ő pedig, mint ebben a rémálomban mindig (éppen ettől volt olyan szörnyű az egész), úgy érezte, ez a parasztocska ügyet se vet rá, csak valami rémséget csinál fölötte a vassal,…

Tovább
Petőfi, az egyszerű

Római katolikusnak kereszteltek. Ez jutott eszembe ma reggel, amikor bemondták a rádióban, hogy hány órakor érkezik a pápa Magyarországra. Aztán az, hogy éppen a napokban gondoltam végig, igazából protestáns vagyok. Zsigerből. Vagy neveltetésem okán. Az apai ág kálvinista, az anyai meg pápista. Apai nagyanyám emlegette így a katolikusokat. És akkor én? Micsoda? Van-e, s ha…

Tovább
Tudnak-e egymásról?

Folyamirány. Az Irodalmi Szemle prózaantológiája, szerk. Juhász Tibor „Úgy látszik, már megint én akartam eldönteni, amit csak az idő tud. Én akartam irányba terelni, ami történik, nevet adni mindennek, ami történhet közöttünk, vissza és előre elmagyarázni, ami volt, lehet és lesz, mintha a nyelvnek bármi hatalma lenne az idő és a viszonyok nagy zúgása, hömpölygése…

Tovább
Eavan Boland versei

A szerelmi líra ellen (Against Love Poetry) Harminc éve, nyáron esküdtünk meg. Végig szívből szerettelek, attól a pillanattól eddig a pillanatig és tovább. Más dolgokat is szerettem. Köztük a nők szabadságának eszméjét. Hogy miért teszem ezeket a szavakat egymás mellé? Mert nő vagyok. Mert a házasság nem szabadság. Ezért itt minden szó a szerelmi költészet…

Tovább
Szerhij Zsadan versei

[Nevezz meg, mint egy betegséget] (Виговори мене, ніби назву хвороби) Nevezz meg, mint egy betegséget,amivel együtt kell élned. Európa Kelet határa.A szél nyugati iránya. Az éjszakai hó kőzetolvadék.„Dicsőség” – köszön valaki.És visszaköszönsz – „Dicsőség”. Nevezz meg,mint egy idegen nyelvben a szerencsétlenséget.A hó olyan lelkesen hull, mint aki úrvacsorára siet.Csendes téli folyó, amely a semmibe ömlik.Amíg…

Tovább
Gellén-Miklós Gábor versei

Az élet tágassága és szűkössége. Mindigvan mire várni. Egy hangra, például.Vagy egy vonatra, amelyik órák óta késik.Aztán a túlfűtött kocsikban, elcsigázottan,már nem is emlékszel: hová is akarsz eljutni.Nem jut eszedbe egyetlen város neve semahol legalább pillanatokra boldog voltál.Vagy elégedett. Magaddal biztosan nem.Már az óvodában is egyedül szerettél játszani.Magányosan. Az olcsó műanyagból készültorvosi táskával. Ma is…

Tovább
Gáti István versei

Daráld le ezt a könyvemet Faludy György emlékére Daráld le ezt a könyvemet,mert súlyosabb, mert könnyedebbés kétkedőbb is, mint amita rendszer ért és megtanít.Tollrágók szörnyű mérge ez.Humorral, ténnyel mételyez.Elvont vagy túl is érthető?Kályhába dugva éghető.De én a tűzveszély miattelvetném ezt az ötletet.Irány a fényes gépgarat!Daráld le ezt a könyvemet. Daráld le ezt a könyvemet.Mumusként benne…

Tovább
Sybles és fia

Repülőtéri váró, koszlott fény, koszlott semmi, ülnek. G. középkorú, X. fiatalabb. Bármit látunk a párbeszéd alatt-fölött stb., hasznára van. G: Akkor most kezdjük elölről. X: Ez valami álom, ugye? A világítószürke öltönye. Sírásók, ha visszalátogatnak, az ilyen.  G: Megtisztelő. X: Mintha már álmodtuk volna egymást. Maga nekem ismerős. G: Ön. Önöződünk. És azért erre ne…

Tovább
#Petőfi

Költővel nem járnék, illusztrálta Herbszt László, szerk. Grancsa Gergely A Petőfi-bicentenárium ünneplése során több olyan kiadvánnyal is találkozhatunk, amelynek célközönsége a tizenévesek korosztálya, ilyen például a költő regényes életrajza (Berényi Anna: Petőfi, Scolar, 2022), a fiatalság számára válogatott, kommentelt antológia (Így él Petőfi, Cerkabella, 2023), sőt rajzos kiadvány is készült (Sajdik Ferenc: Vivát Petőfi, Holnap,…

Tovább
Felesége Rozika

Megpróbálom felidézni, mikor hallottam először Petőfi Sándor nevét. Nem jut eszembe, fogalmam sincs róla. A városban, ahol felnőttem, utca van róla elnevezve (meglepetés lenne, ha nem), köztéri szobra ellenben nincsen, csupán domborműve a nevét viselő szakiskola falán. Furcsa, hogy szobrot nem állítottak, noha egyik-másik helytörténész esküszik rá, hogy Petőfi többször járhatott a városunkban, lévén, hogy…

Tovább
Vissza a költészethez

Bényei Péterrel, Falcsik Marival, Kukorelly Endrével és Margócsy Istvánnal Lapis József beszélget* Lapis József: Szeretettel köszöntök mindenkit a Debreceni Költészeti Fesztivál keretében megrendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Petőfi Sándorról fogunk beszélgetni. Röviden bemutatnám a beszélgetés résztvevőit: Margócsy István professzor úr az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karáról, számos Petőfivel kapcsolatos könyv szerzője; Falcsik Mari költő, műfordító, a Petőfi-költőversenyünk…

Tovább
Simon Márton verse

Vers, pályázatra                        Petőfi elvileg S ugyan igaz még, hogy ha valamit,hát pályázatra írni nem tudtamsoha,próbáltam volt hányszor hiába, hiába,megfeszülvén, éjszakákon át szitkozódva,gyűrve hány papírt,hosszan átkozván jóelőre Eget s Földet, s mind a boldogtalan teremtményeket,kiknek e vershezvalamily okból majd bármi köze leend, szívemben jól tudván,hogy a Jóisten maga esküdött össze ellenem ádázmentőszirénákkal,telefonokkal,macskanyávogással,hideg- s melegfronttal,s más…

Tovább
„Ha most feltámadna s eljőne közétek…”

Költővel nem járnék, illusztrálta Herbszt László, szerk. Grancsa Gergely A Költővel nem járnék című kötet az antológiáknak azon típusába tartozik, amely nem kész anyagból dolgozik, nem korábban már megjelent írásokból szemezget valamiféle szempont alapján, hanem új alkotások megírására ösztönöz. Petőfi születésének bicentenáriumára jelent meg a kötet. Ebből az alkalomból a szerkesztő, Grancsa Gergely felkért tizenöt…

Tovább
Fekete szem százszínű szivárványa

Petőfi Felhők ciklusáról Az 1845 telén Szalkszentmártonon írt 66 versből álló ciklus[1] a hagyományos Petőfi-recepció szerint a válság verseit, a byroni életfájdalom romantikus túlzásait, ihletforgácsait, olykor „keserű epeömléseit” tartalmazza – mely a letisztult Petőfi-hang megtalálása előtt, romantikus jegyeivel bár jellegzetes, romantikus életfilozófiai bölcselkedések termékeny jegyeit hordozza, korában nem aratott (az egy Meltzl Hugó kritikai méltánylását…

Tovább
Új lettem

Pollágh Péter: Régi voltam Pollágh Péter 12 év után jelentkezett ismét verseskötettel, azonban a címoldal tanúsága szerint ezek a versek is 2010 és 2014 között keletkeztek. Ez azért lehet fontos információ, mert ezek a költemények nagyon is rezonálnak a napjainkban népszerű olvasási fókuszokra, legyen az a biopoétika, a betegség, a halál vagy éppen az állat.…

Tovább
Csobánka Zsuzsa Emese verse

Az akarat illúziója Tick Ervin emlékére Sirályok vijjogása ébreszt,Sötét sátorba bújt nappalom.Röpülj, ki nem féled a végtelent,Röpülj, most hozzád szól dalom. Oh, teremtőm, testbe zártLelkem itt végre megpihen.Mint vitorlavásznon, úgy surrognakSzellős tollaik a nedves cserepeken. Röpülj, röpülj, óceán őrzője,Strázsád emlékeztet, az élet mint ragyog,S hogy nemcsak testbe szorult lélek,Egyszersmind halandó vagyok. Az északi oldalon moha nő,A…

Tovább
Hurkatöltés és ujjazás határsávján 1.

A hibriditás mint esztétikai relativizmus Nemes Z. Márió Ektoplazma című kötetében „A stílus szolgálata egészen a stílus bálványozásáig elmegy. A stílus minden, az ember sokkal kevesebb.” (Radomir Konstantinović: A vidék filozófiája) „A világ megragadhatóságának problémája a terméketlen szótermelés állapotába, az »önmagukat igazoló szavak« hínárjába sodorta az »avantgárdot«. Az izolált »rezervátumba« terelt alanyiság nem vállalja az…

Tovább
Szlukovényi Katalin verse

Vágott virág Pedig én istenuccse kerestem a transzcendenciát,„de lenn a földön van az ég”, az emberek különfélenyelveken megfogalmazott, egymásnak ellentmondószentírásainak lapjain és a csillagászati távcsövekmegfigyelési adatait összesítő táblázatokban, lényegébennincs is fölöttünk ég, csupán a fölfelé egyre ritkulólevegőréteg, amit kéknek látunk, és azon túl a fekete űr.Pedig annyiszor megsejtettem már a transzcendenciát,például gimiben, mikor egy szavalóversenyre…

Tovább
Gerevich András versei

Röntgenfelvétel A csontod akácfa,húsod méhviasz,körmöd fakéreg,tej folyik ereidben,a májad fekete humusz,az agyad száraz homok,szíved tömör alumínium,péniszed eres márvány,az ondód izzó láva,gondolatod maró salétrom,és lüktető hús a lelked. A sebezhetőség teremtésmítosza A méhviaszt pigmenttel kevered,megszínezed és megformálod a testet,elnevezed a részeket:ez a vágy, ez a betegség, és ez a tudat.Gondolattal szülted, most csak te érinted: tudod,a…

Tovább
Kötni, oldani, elhallgatni, kimondani

Rusvai Mónika: Kígyók országa Üdvösen gyarapodik azoknak a magyar spekulatív műveknek a száma, amelyek arra törekszenek, hogy hidat képezzenek magas irodalom („szépirodalom”) és zsánerirodalom között. Egyre kevésbé lehet elmondani, hogy két, egymástól élesen elváló kategóriáról volna szó; sokkal inkább egy skála két végpontjáról. Rusvai Mónika második regénye, gondosan kidolgozott történelmi-gondolati hátterével, illetve a magyar népmesékből…

Tovább
Petőfi arcai

Kerekasztal-beszélgetés, Bódi Katalin, Radnai Dániel Szabolcs és Vaderna Gábor részvételével* Bódi Katalin: Gábor, kurátora voltál a Petőfi Irodalmi Múzeum idén januárban nyílt új állandó kiállításának. Mit lehet tudni a PIM Petőfire vonatkozó tárgyi gyűjteményéről, illetve az idei Petőfi-bicentenáriumhoz igazított új kiállítás koncepciójáról? Vaderna Gábor: Előzetesen annyit mondanék, hogy Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója nyilvánvalóan kiemelt…

Tovább
Harcos Bálint prózaversciklusa

Misztikus Terror III megszületett és azóta megvan és elmondható micsoda rühes szégyen nem akarja látni nevet adni a világnak ez a veszte ha ő meg se lenne az volna mennyei spontaneitás hogy minél kevésbé legyen tűzre a gönceivel nyűgjeivel az arany tisztaság egyedül a csupasz bőr de megveti ezt is okádik ha bárki egyetért vele…

Tovább
Villányi László verse

Világ* „Magáért születik az ember,Mert már magában egy világ?”(Petőfi Sándor: Világosságot!) Az élet egy táj, mely sivatagnakÉs viránynak keveréke,S ki tudja: az illat vajonNem a virág beszéde-e?Szóval: a világ előttemEgy szép tulipánbokor,A kancsó a hold, a poharak a csillagok.Minden bokorban egy világfaló,Minden bokorban embergyűlölet,Hisz itt a földön oly sokat gyilkolnak,Ábel-szivek fölfreccsent vére ez.Vérpanoráma leng előttem…

Tovább
Fenyvesi Ottó verse

Punk rock Barbie Barbie szilaj kanca, egy műanyag baba.Barbie kicsit sápadt, a lelke fehér, mint a hó.Barbie néha rózsaszín, kicsit sovány és nimfomán.Van belőle többféle: műszálas robot, gumis felfújhatóés igazi: húsból, vérből és plazmából. Barbie egy lány a kirakatból, egy lány a szomszédból.Csillog a szeme, ha megnyomod, hangot ad.Szereti az életet, a lepkéket és a…

Tovább
Nem tud róla senki

Jó vele, mert nem kérdez. Nem is beszél sokat. A hallgatása mégsem zavarba ejtő vagy kínos. Eddig mindenki mással azt éreztem, hogy a csend úgy feszül közénk, mint két part közé az alattomos vízfelszín. Minden megszólalást nevetségesnek éreztem, ezért inkább csak ittam és cigarettáztam. Nem tudom, min múlik ez pontosan, de itt most jó. Kint…

Tovább