Megjelent az Alföld 2025. júliusi száma

2025/7. Júliusi számunkban lírát Zalán Tibortól, Nádasdi Évától, Csehy Zoltántól, Bende Tamástól, G. István Lászlótól, Acsai Rolandtól, Gyukics Gábortól, Balogh Roberttől, Várady Szabolcstól, drámát Kelecsényi Lászlótól, prózát Berta Ádámtól és Szabó Virágtól közlünk. Kilátó rovatunkban Barnás Ferenccel Pótor Barnabás, Gál Ferenccel Kovács Edward beszélget, Tábor Ádám pedig Visky András Kitelepítés című regényéről ír. Tanulmány rovatunk…

Tovább
Karácsonyi Zsolt verse

A szemünk előtt elvonulóról Nem gondolkodtam sokat, azonnal odamentem hozzá,bemutatkoztam, gyorsan le is tegeztem, pedig idősebb,akkor már sokkal idősebb volt nálam, mert egyértelműnektűnt már az első és utolsó találkozásunk előtt is,hogy már régóta egy másik időben van, és nem kezdtem elmondani, hogy valamikor a kilencvenes évek elejénhallottam először a verseit a Kossuth Rádió esti műsorában.…

Tovább
Péntek Imre versei

Régi tér Fölriadsz, mint a vad. Megfejthetetlen álom.Ez zsong benned csillapíthatatlanul.Fölnyársal, amit tudsz. Összeomlik a várrom.Aki még látott elébb, az némán megvakul. Fogd el a menekülőt, a hálás ismeretlent,s nem tartja meg a kötelék,de nem érti meg, ki és miért szenved,s mért romlik el, ami még fényes, ép. Hallod, amint lesújt a végzetes fejsze,s megráng…

Tovább
Az apokalipszis csendje

Mezei Gáborral az állomány felszámolása című kötetéről Herczeg Ákos beszélget Herczeg Ákos: Szerzőként bő tíz évvel ezelőtt, 2012-ben jártál legutóbb Debrecenben, az első, függelék. címmel megjelent könyved bemutatóján. A mostani, az állomány felszámolása már a negyedik köteted, a harmadik kiadónál, tehát elmondható, hogy érett alkotó vagy, ami teljesen más alaphelyzet, mint amikor először beszélgettünk. A…

Tovább
Nyugtalanító Csokonai-kérdések

Borbély Szilárd: „Nyugszol a’ nyárfáknak lengő hívesében”. Tanulmányok Csokonairól Készül az életműsorozat, még mindig nehéz elfogadni, hogy készülhet, hogy textológiai-filológiai döntéseket kell hozni a szövegek megjelentetésének módjáról, a kérdéses helyekről másoknak, szakembereknek kell döntenie, talán más jellegű, de olyan szövegfilológiai problémákat kell megoldaniuk, mint egykor a költők-írók-drámaírók szövegeit sajtó alá rendező Borbély Szilárdnak. Ugyanakkor az…

Tovább
Babiczky Tibor versei

Stefano Landi Merre jársz, sötét hajú?Távolodik az ég.Ami volt: marék hamu,s mit itt hagyunk: elég. Szürke fényt okád a nap,szürke az összes éj –lettél, hát legyél magad,csak ember ne legyél.Ha élsz: anyád s apád van,és összeforrtak ők,vonulnak benned párbana csalfa szeretők. Vonulnak, tűz a testük,csupán lángnyelv lehetsz,lobbanni, égni bennük,képzelni, hogy szeretsz. Sosemvolt álmuk: álmod.Ha mozdulnál:…

Tovább
Egy teljes kör

Lénárt-Muszka Zsuzsanna: Lehetetlen választások. Kortárs afroamerikai anyaszövegek és a rabszolgaság utóélete „A teljesen lehetetlenre specializálódunk.” A lehetetlen fogalma a Nannie Helen Burroughs-idézet mellett Lénárt-Muszka Zsuzsanna könyvének számos pontján megjelenik. A figyelemfelkeltő cím olyan élethelyzetekre és -történetekre utal, melyek korlátozott lehetőségei, hatalmi igazságtalanságai, kényszerítő adottságai a valós és fiktív afroamerikai anyáktól megvonják a szabad döntés opcióját.…

Tovább
Aki kiváló ember akart lenni – beszélgetés Kiss A. Krisztával a 200 éve született Jókai Mórról és a Jókai-kutatásról

Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk második részében Kiss A. Krisztát, az SZTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola doktorjelöltjét, a Fiatal Írók Szövetsége…

Tovább
Szita Szilvia versei

Földkábel Az ő nevében írom, bár úgyseolvasod: a lányod jól van,egyetemre jár, néha pincérkedik.Lehet, hogy téged is kiszolgált már. Nem veszi szájára azt a szót, hogy apu,de ettől még nem vagy egészen a múlté,hiszen szerepelsz minden adatlapján,és dacosan viseli köznapi vezetékneved. Úgy vonulsz végig az életén,mint egy földalatti vezeték,amelyet tisztességgel karban tart,ha már te őt…

Tovább
Stummer Attila versei

A szent Mindennap imádkozom, hogy meghaljatok,gyermekeim. Két legyet ütnénk egy csapásra:ti színről színre látnátok az Istent,és én is végre csak rá koncentrálnék. Kegyetlen dolgok köröznek a ketrecrácsai közt, pörög a pokoli program:rosszak lesztek, mindenképpen rosszak,hiába imáim, könyörgéseim. Értetek élek: nézem, ahogy esztek,utolsó lehet minden falat, nézem,ahogy alszotok, a mozdulatlanalvó test halott – szemem az Istené.…

Tovább
Fekete Vince versei

Boldog festmény Emlékszik az izgalomra. Emberes hónap volt,az évből épp a legutolsó. Hideg, csikorgó fagymindenütt. A tévében épp azelőtt jelentették be,a főváros felé, a havazás miatt az utakat mindlezárták. S hogy hányan maradtak éjszakára az      autóikban, akiknek a katonaság, a civilek forró      teát, pokrócokat stb. szállítottak. Hogy addigeltakarítják-e vajon a sok havat? Hogy nemmaradnak-e ők is…

Tovább
Farkas Arnold Levente verse

Rossz Ezüst udvar, aranykapu,szürke havon szürke hamu,a létezés vízalapú.Piszlicsári Jónás atyaaz örömhírt úgy tanítja,hogy igazság minden szava.A teremtés beteljesül,a lélek is megtestesül,kiscipó és nagykalács sül. * Gyomorszájhagyomány. Furcsakifejezés. Azt jelenti,hogy kultúránk az éhezéskultúrája. Különbség van éhség és éhezés között.A gyomor mélyén sötétséglakozik. Az első falatvilágít a gyomornedvek illúziója fölött. Nincssemmi. Ebből a semmibőlteremti meg a…

Tovább
Molnár Illés versei

Szakadó ég Hallottad az éjjel irdatlan robaját? Az égdarabkái azóta hevernek a földön szanaszét.Lépteid alatt egész nap kitartón ropognaka cikkcakkos, fáradt napsugarak.Most, amikor már térdig a felhőkben gázolsz,ne mondd, hogy nem tűnt fel: az égi országitt van közöttünk, és éppoly szétesett,tördelt, agyontaposott, mint minden más idelent.Az egek helyén tátogó seb behegedt azóta,az éjjeli szél sem…

Tovább
A romantikus modern Jókai

Hansági Ágnes: Irodalmi kommunikáció és műfajiság. A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig Hansági Ágnes könyve Előszavában két kérdésfelvetést fogalmaz meg munkája koncepciójaként: az első, hogy „miként ragadható meg Jókai elbeszélő szövegeinek viszonya a romantikához, de méginkább a modernséghez”, a második pedig, hogy „a magyar elbeszélőpróza milyen hagyományrendjébe illeszkednek Jókai szövegei” (7.). A…

Tovább
Előzés és elsőbbségadás

Mikszáth Kálmán emlékezete, szerk. Császtvay Tünde A bicentenáriumi Petőfi-év keretében az Osiris Kiadónál több kötet jelent meg a klasszikus magyar irodalomról az utóbbi pár évben, mint az azt megelőző tíz esztendő teljes magyar könyvtermésében. Az igényes kivitelű monográfiák, szövegkiadások és gyűjteményes tanulmánykötetek mellett külön sorozat indult a legnagyobb írói-költői életművek értelmezéstörténetének bemutatására, melynek részeként a…

Tovább
Kürti László versei

esők után zsúfolt a tér, s a tegnap esti járdánnagy tócsákban remeg a volt vihar.kerülgetve bosszankodsz, bármi hajt,átsasszézol a szombat déli lármán. nem bódít csók, ital már hetek óta,nincs buli, szédítő fellángolás.de hajtod, ahogy mézre jön darázs,emléked mind cukros, kiömlött kóla. a világot megváltó sörözések,barátaidnak fontos dolga van…bár szólhatnál, de nincs hozzá szavad, hol kellenél,…

Tovább
Kukorelly Endre versei

Mást mér fel, mint amire felmérés közben gondol Van itthon fél kenyér.Doboz tojás. Majdnem üresmustárosüveg, félig teli ás- ványvíz-űrállomás.Nem sok minden van itthon voltaképp.Már nem megy sehova. Havazik ráadásul.2 zsemle, tejszín, 2 doboz sör.Ember, aki elfásul. Vízszintesen zuhog a hó. Akarján, a vállánál pirosló hullafolt.Úgy látszik, elfeküdtem, gondolja. Vagy valami volt.Vagy meghaltam. Pedig nem.Hanem a…

Tovább
Simon Adri versciklusa

Haza I. Az utca végén felázott földút,a sár az alvázra felverődik.Száraz időben ki lehet sétálnia kertek alatt a szántóföldig. Itt harminc éve megállt az idő.A szomszéd gyanakodva kémlel,mikor begördülünk a ház eléaz aranyszínű erőgéppel, anyám szemében megbocsátás,de érzem, hogy még neheztel.Csontjaimban bujkál a gyerekkor,amint előcsoszog a járókerettel. Dörög, villámszag leng,gyors esők áztatják a földet.Felbúg egy…

Tovább
Tényleg szeretem a jalapeñót

Fél hatot beszéltünk meg Ákossal. Ez pont az az idő, amikorra kényelmesen odaérek a munkahelyemről, és ha iszunk két sört, meg eszünk egy zsíros kenyeret, utána otthon lehetek anélkül, hogy feltűnne, kocsmában voltam. Mondjuk nem tudom, miért rejtegetem. Igazából nincs már rá semmi okom. Azért zsíros kenyér helyett mégis inkább melegszendvicset szoktam enni, az nem…

Tovább
Alkudni és elférni

Mozaikok Palermóból Barátkozás a párduccal Attól még, hogy valamiről évekig tanul az ember, az nem feltétlenül válik valóban kézzelfoghatóvá számára. A táj egészen biztosan ilyen dolog: elementáris tapasztalatokból érthetjük meg. Szicília talán az egyik legkézenfekvőbb hely arra, hogy átengedjük magunkat egy sajátos világnak, és sodródjunk benne. Csak töredékekben vesszük észre, mikor válunk egyetemi hallgatóból utazóvá,…

Tovább
Kiss Dávid versei

Ság hegyi Pietà 1. Ramadán tizenötödik napja volt,pészah előtti órák, nagypéntek.Nemrég temettük el Anyát,és e különös évben a Könyv népeiegy időben ültek ünnepet. Krisztust már megfeszítették:gyűltek a felhők, de a Ság hegyenmég nem állt be a húsvéti sábát.Arab barátaink böjtöltek Pesten.A spájzban sonka várta a vasárnapot. Ebédre halat ettünk. Kezdettkiengedni az esti bárány a csap           alatt.…

Tovább
A mi bőrünk és másoké

Tisztelt Olvasók! Egy nyári emlékkel kezdem: Liptószentmiklóson az Illésházy-palotában berendezett múzeumban az idegenvezető leemelt egy régi könyvet a polcról. Emberbőrbe van kötve, mondta, majd a meghökkenést kiélvező, ügyesen begyakorlott hatásszünet végén fahangon folytatta: a püspök úr úgy érezte, hogy halála után az örök evangéliumokat az ő halandó hátáról kihasított bőrbe kellene kötni. Hittük is, nem…

Tovább
Kép-elírások

Áfra János: Kitakart anyám – Balogh Kristóf József és Imreh Sándor kiállítása Kitakart anyám – áll Áfra János új kötetének címlapján, egyben e kiállítás fő paratextuális mozzanataként. Azt már eddig is megszokhattuk Áfra János könyveit olvasva, hogy nála a címadás gesztusának (legyen szó egy kötet, egy ciklus vagy egyetlen vers címéről) nem puszta mellékes vagy…

Tovább
Mi az ihlet? 11. — A termékeny alkotó életmódja

Lackfi Jánossal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Ezt a beszélgetéssorozatot többek között azért indítottam el, mert észrevettem, hogy az emberek a hétköznapokban még mindig a romantikából vagy az ókorból ismert jelentésekkel átitatva használják az ihlet fogalmát, amelyet így elhomályosít egyfajta misztikusság. Milyen kérdéskörökbe, nehézségekbe ütközhetünk, amikor megpróbáljuk definiálni az ihletet? Lackfi János: Először…

Tovább
Tatár Sándor verse

Fel(eség)tételesmód Ha öregasszony lennél, azt mondanám:„a világ legcsodásabb öregassznya”– ez még vicces is lenne (kinek?!), deTe nékem sosem leszel összeaszva.Az én szememen, tudd, nem fog a korki – bár dioptria számos:szerelmem, látod (rágalom!),a vaksággal határos.Lelkesülnék ráncaidért,ha látnám egyszer őket,de hol van énnekem képzelmem annyi,mely mámikát csinálhatna belőled?Csak elnyúlik a szív kávéhabon, demegmarad (csak ne kavard)…

Tovább
Nyirán Ferenc versei

Meghasonlás Véget értek a zsoltáros évek, kiszáradttorokból csikorog a dal: hallass örömetés táncos vigasságot vélem, Uram, hogyörvendezzenek csontjaim, amelyeketösszetörtél – mondja, aztán csak bomlottanbámul a semmibe, égő szemmel, mertnapok óta nem aludt, mígnem valahogyfeleszmél, mintegy öntudatra ébred,de csalódnia kell, hiszen ez nem egyörömóda, csak bámul maga elé, minttemetésen az üres sírgödörbe, és rájön,hogy az egész…

Tovább
Hangot adni

Kupihár Rebeka: A heterók istenéhez Kupihár Rebeka debütkötete, A heterók istenéhez már a megjelenése után néhány hónappal jelentős recepcióval bírt, ami a körülötte kialakult diskurzus alapján nagyrészt annak köszönhető, hogy a queer közösséggel kapcsolatos kérdések az utóbbi időben mind hazánkban, mind a világ más részein a figyelem középpontjába kerültek az egyenlőségért folytatott küzdelem, az ennek…

Tovább
Sumonyi Zoltán versciklusa 

Jó éjt, szülőhonom Katáng Mihály gyermekévei(1948 szeptemberétől 1956 novemberéig)  I. Katáng Mihállyal egyidős vagyok.    Együtt kezdhettük el az iskolát:olajos padló, farigcsált padok,amelyeket hány évig hány diákkarcolgatott, míg négy osztályt kijárt?!A döntött írólapján fönt kereklyukba tehette kalamárisát(mi már úgy mondtuk: tintásüveget),s egy mélyedésbe tollat, vágott tollszemet. II. Alatta még egy polc, egy keskenyebb,tarisznyáknak. – Kettőnknek iskola-táskája volt,…

Tovább
Szélességi körök

A kilencven éves Gömöri Györggyel Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: Az Alföld egyik legrégebbi és legidősebb szerzője vagy, először az 1956/3-as lapszámban jelentél meg, az akkori szerkesztőség lengyel műfordításokat publikálhatott tőled, Tuwim és Gałczyński verseit ültetted át magyarra. Úgy tűnik számomra, hogy a folyóirat kiemelten fontos a pályád alakulása szempontjából, hiszen az Alfölddel ápolt kapcsolatodnak…

Tovább
Gömöri György versei

Emlékeimben megmarad 1 Emlékezetemben megragadtaz a gyűlés a tornateremben,ahol eldőlt: holnap tüntetünka Varsóba szorult lengyelek mellett. 2 Emlékeimben megmaradlengyel nevem vokatívusza,és az is, ahogy azt kimondták. 3 És az a perc is megmarad,amikor Árpád Windsorbanmegörült nekem, magyarulüdvözölt és rám mosolygottErzsébet királynő. Egy szerelem alakváltozásai 1 (A bełzi palatina) A hosszú hajú száműzött magyarherceg, aki jól…

Tovább