Csehy Zoltán versei

Prágából hazafelé Kedvetlen, dohogós Kundera-olvasásszáguldó vonaton. Elmefitogtató túlhabzás. Rutinos önmagakelletés. Szócikkekben a hullaszag. Hol vagy, régi derű? Hol van a régi kedv,álarcos jelenések tüneménye, hol? Minden bölcs buta. Túl bölcs a bolondozás. Játékod mi miatt unom? Költött tájak ölén túl sok ecsetvonás.Túl sok szín kavarog. Nézem az ablakon gyűlő koszt. Jegenyék lombozatába fújt zacskók híznak,…

Tovább
Csehy Zoltán versei

Fordítsak netalán újra Anakreónt? Fordítsak netalán újra Anakreónt?Pár bordal fölüdít. Fölvizezett aszúpárlatmézeitől illatosult a lég: hűs nosztalgia-térerő árad szét, s a kevély hangszer örülni kezd.Nagy szőlőlevelek nőnek a ház fölé.Túlzásokba eső, dús vegetáció, filmekben se lehetne szebb. Burjánjambusokon andalodó zenéthergelt vadra a mély és militáns öröm.Támad szinte a vágy, s lelki göröngyökön úthenger lesz a…

Tovább
A mi bőrünk és másoké

Tisztelt Olvasók! Egy nyári emlékkel kezdem: Liptószentmiklóson az Illésházy-palotában berendezett múzeumban az idegenvezető leemelt egy régi könyvet a polcról. Emberbőrbe van kötve, mondta, majd a meghökkenést kiélvező, ügyesen begyakorlott hatásszünet végén fahangon folytatta: a püspök úr úgy érezte, hogy halála után az örök evangéliumokat az ő halandó hátáról kihasított bőrbe kellene kötni. Hittük is, nem…

Tovább
Csehy Zoltán versei

Egy Berzsenyi-utánzóra Hervadt már a babér, gyűjti a hűs avar!Napfény-strófa helyett antik eső kopog!Oszlopsorra rakott tümpanon ormain ásítoznak az istenek! Minden csak lila köd, vattacukor-ragacs,sormetszet-szike váj verscafatokba, kékfoltokban rakodik húsra a fájdalom, azt színlelve, hogy élvezet. Járasd csak masinád, ösztönösen pörög.Márványod hova lett? Műanyag istenekszobránál tülekedsz, füstös az áldozat! Tömjén nem lesz a lábszagod! Lantod…

Tovább
Alapműveletek és mesterfogások

Kőrizs Imre: poeta.doc. Versekről prózában „Mondd, miért nem értem a mai költőitek verseit? Vagy miért is nem írjátok fölébük, hogy »emberi fogyasztásra alkalmatlan«?” – írja Garai Gábor egyik szatirikus versében, egy orvos értelmiségi szájába adva az idézett kérdéseket. A poétikai peremre sodródott Garait ma nyilván nagyon kevesen olvassák, de akik felütik, aligha találkoznak az „alkalmatlansági”…

Tovább
Csehy Zoltán versei

Kertek Amikor kicsi volt, azt mondták neki,hogy a fogorvos néni virágmagokat ülteta szájába, és ha szépen viselkedik,pici, kis, illatos rózsák, miniatűr liliomok,apró gyöngyvirágok nőnek majd ott,és akkor mindent eláraszt a kellemes illat.A szavak ugyanis a belső kertektől illatoznak.A fogzománc olykor megrepedt,de a virágok azóta sem nőttek ki(az illatról inkább ne is beszéljünk!),viszont ha fogorvoshoz megy,…

Tovább
Több mint tankönyv

A kortárs magyar irodalom, szerk. Szirák Péter Egyetemi tankönyvet írni nem könnyű, kivált olyan képlékeny témáról, mint amilyen a kortárs magyar irodalom. A gazdaságos anyagkezelés, a didaktikai szempontrendszer, a fókuszálás, a koherens hálózatépítés a legjobb szándék ellenére is könnyen vezet redukciókhoz, maszatoláshoz, saját korunk teljesítményeinek „kritikátlan” túlértékeléséhez, késztet ideges névsorolvasásra, túlagyalt elméleti kategorizálásra, biztonsági halmozásra,…

Tovább
Csehy Zoltán verse

Ezek a furcsa kockák Variációk Aczél Géza-verskockákra Ezek a furcsa kockák, a bedobozolható létezés,az örökös küzdelem a kockacukrokba csempészhetőédességdózissal a keserűség ellen. Instant leveskockák,a forróvíz permanens hiánya. A költő az ízekköltöztetési szolgáltatója. Persze, geometriailagezek legfeljebb „csak” négyzetek, téglalapok, négyszögek,bár az egyik oldaluk még így is reménytelenül cakkos.Ha viszont a kockás füzetből indulunk ki, akkor térképzeteknélkül…

Tovább
110–113.

Lukács Flóra: Egy sanghaji hotel teraszán; Makáry Sebestyén: Delta; Juhász Márió:A konyhában meg Elmore James szól; Katona Ágota: Kezdetben, mégis vihar FISZ Könyvek: 110–113. Négy friss, kifejezetten jól sikerült (első) kötet. A biopoétikai eltökéltség hatalmas erővel generálja a maga szövegeit, a növényi lét aprólékos metaforizálása és analógiákba rendezése az emberi létezéssel hatásos jellegzetesség. Az erdő…

Tovább
Csehy Zoltán versciklusa

Uniformisok könyve (George Grimes: Craig Bryce, Camber Sands, 1995.) Egy láb. Átlagos.A homokban elmosódott mása. A levágott szárú farmeramputált részének fájdalmaárnyékot vet a láb izomzatára. Arc helyett láb, én helyett láb,identitás, szexus, lélek helyett láb. A hiány lába, féllábnyi férfi,a forró homok égette láb. Lépéskényszerbe kényszerülő,instabil láb. A kettős tagadások emberi álványzata. Nem nagy,nem kis,…

Tovább
A krematórium csendes környéke

Biró Krisztián: Eldorádó ostroma „Kiket hamvasztottál el magadban?” – kérdezi Biró Krisztián Csendes környék című abszurd idilljében, mely a városokként elgondolt testekbe beépülő krematóriumokról szól. Az emlékezet tereit konkretizáló metafora egyre erőteljesebben terjed ki az irodalmi szövegek létmódjára és a történelemszemlélet, a hagyomány emlékezésstratégiáira is. A vers valamiféle krematóriuma az érzelmeknek, a retorikai korlátoknak, a…

Tovább
A listáktól az „Apostolokig”

Takács Judit könyve, a Meleg század már címében is telitalálat: a meleg szó feltöltődése a homoszexuális, illetve leszbikus tartalommal ugyanis nagyjából a századdal egyidős, annak ellenére, hogy 1994-ben a fővárosi bíróság névszabatossági okokból nem volt hajlandó bejegyezni a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért nevű szervezetet, mondván, hogy a meleg szó nem köznyelvi, hanem szubkulturális, bizalmi.…

Tovább
Csehy Zoltán versei

Színek könyve Poszthumán jarmaniáda 15. Hogy mi az idő, azt abból látod, ahogy beáll a fotón a pillanat, aztán a fotó is kezd tönkremenni, besárgul, gyűrődik, hajlik, reped és mállik, a kép még ott van, az elképesztően szép arc, a nagy görög szemek, az orr és a száj harmóniája közti repedések, recék még őrzik a…

Tovább
Zug, 2018. február

A repülőgépen több nyelven is közlik az alapinformációkat: németül, franciául és olaszul. Mint örök kisebbségi, a rétorománt, vagy ahogy az olaszok mondják, a ro­manciát várom. Várhatom. Harmincperces késéssel érkezem az egyébként óra­mű­pontosságú országba. × L. és én Esterházyról beszélgetünk. Mély megrendülés a hangjában: próbálok beszélni a Hasnyálmirigynaplóról. E. P., aki beajánlott ide, úgy vélte jónak,…

Tovább