Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Vágta, hasogatta a fát szünet nélkül Szabó. Hajnalban kezdte, s rendszerint csak a sötétedés kergette haza. A falubeliek kihasználták e félnótás bolondériáját, mindenki őt bízta meg a melóval. Ősz derekán halomban állt a tüzelő minden udvarban. Szabó még fizetséget se kért. Kevesen tudták itt, mi áll az ápolatlan fiatalember kényszeres cselekvésének hátterében, Márton pedig e…
Tovább
Alföld 2024/12. Decemberi lapszámunkban lírát Csehy Zoltántól, Nagy Márta Júliától, Turczi Istvántól, Izsó Zitától, Miklya Zsolttól, Pauljucsák Pétertől, Beck Tamástól, Payer Imrétől, Kőrizs Imrétől, prózát Gerőcs Pétertől, Halász Margittól, Juhász Tibortól és Ughy Szabinától közlünk. Portré rovatunk középpontjában Tar Sándor életműve áll: kilenc versét Pótor Barnabás adja közre, és Márton László írt hozzájuk kommentárt. Kilátó…
Tovább
Képzeljünk el egy szerkezetet, amelynek segítségével a színpadra ereszkedik egy istenség, aki a drámában az emberek által összegubancolt szálak gordiuszi csomóját átvágja, és megoldja megoldhatatlannak tűnő helyzeteket, az utolsó pillanatban megmenti a főhőst, vagy igazságot szolgáltat. A Deus ex Machina, melynek szó szerinti jelentése „isten a gépből”, az ókori színházban éppen egy ilyen kellék volt.…
Tovább
Marton Krisztián: Bőgőmasina Szórakoztató, fájdalmas, hétköznapi és szép. Így tudnám jellemezni Marton Krisztián első regényét, a Bőgőmasinát, amely tavaly ősszel jelent meg a Leányvállalat Kiadónál, és amelyet most ősszel Margó-díjra is jelöltek. Nyilvánvalóan arcátlanság ilyet írni egy recenzióban – de ez a könyv szép. Kívül-belül. De kezdjük talán az elején. Egy kötet esetében számomra mindig…
Tovább
Sötétedés előtt „Nappal sötétségre bukkannak,és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka…”(Jób könyve, 5:14) Valahonnan szivárog valami sötét. Nemtudom, mi ez, de látom, beterít mindenta városban, ahol élek. Falrepedésekből,igen, azokból szivárog az a sűrű anyag,ami itt, körülöttünk, s fojtogat! Levegőt alig, csak tátogok. Elkeseredett levegő-kapkodás, ami most, és egyre növekvőfeszültség. Mondják, hogy létezik valaki,akiből árad a sötétség,…
Tovább
Kemény Zsófi: Nyelni Kemény Zsófi Nyelni című regényének borítóján egy elhomályosított szexjelenet látható, rajta egy áthúzott szem ikonnal, amely a kortárs digitális környezetben a vizuális cenzúrának egy gyakori jelölése. Ez az eljárás az interneten viszont szinte soha nem valódi cenzúraként, sokkal inkább figyelmeztetésként működik, a konszenzus megteremtésének illúziójaként: a gép figyelmeztet a bármilyen szempontból kifogásolható…
Tovább
Bánki Benivel Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Úgy tűnik, hogy egyre nagyobb figyelmet kapnak az intellektuálisabb jellegű tartalmak is az online térben egy ideje. Szerinted minek köszönhető ez a változás az online tartalomgyártásban és fogyasztásban? Bánki Beni: Erre az átrendeződésre én is felfigyeltem, és úgy látom, több, párhuzamosan zajló online mozgás kényszeríti ki.…
Tovább
Magyar Zoltán – Németh Gyula – P. Szathmáry István: Bestiarium Hungaricum Ismét hiánypótló kiadvány jelent meg a magyar könyvpiacon. A Bestiarium Hungaricum nagyszerű kezdeményezés, enciklopédikus igényű, de bevallottan nem teljes gyűjteménye a magyar hiedelemvilág teremtményeinek. Önmagában is megállja a helyét, de folytatható is, sőt, igényli is a folytatást. A bestiárium ókori eredetű műfaj, de a…
Tovább
Bodrogi Ferenc Máté: „Minden másképpen van”. Műértelmezések és szakkritikák Bodrogi Ferenc Máté kissé zavarbaejtő szokása, hogy szakkritikáiban előszeretettel alkot szokatlanul személyes, rövid portrét az általa recenzeált szerzőkről. Vaderna Gábor például elfoglalt, leterhelt, heroikus munkabírású édesapaként jelenik meg: „Sokat vizsgáztat, ráadásul két fiúgyermek édesapja […] – hogy van minderre idő?” (188.) Onder Csaba személyében egy posztmodern…
Tovább
Egy Renoir-akt kilátásai Az aktoknak a feje érdekel.Mit tart a duzzadt test felől a fej?Meddig nőhet a fehér duzzanat,mely mindörökre átoksúly marad? Az aktok teste megszűrt, jeltelen.A csáberőt nem adja át a szem.Ahol elválik a combtól a comb, mint lovas hátán, sötétlik a gond. Ó, Renoir! A szó csonkán itél.A kép vigasz, több vagy a többinél.Gabrielle-ed,…
Tovább
Halmai Tamás költővel Acsai Roland beszélgetett új könyve apropóján Halmai Tamás József Attila-díjas költő számos könyvével azon munkálkodik, hogy az irodalmat összekösse a transzcendens regiszterekkel, és ezzel „létbizalmat ébresszen az óvatosakban is”. Tudja, hogy a rím és a versmérték sokkal több a vers ékítményénél, és Keats, valamint Tóth Árpád nyomán vallja, hogy „A Szép: igaz,…
Tovább
Új bor, új tömlők Márk evangéliuma 1 Én vízzel, de őSzent Lélekkel keresztel.Mert azért jöttem. 2 Háznak fedelét.És bűnösökkel eszik.Új bor, új tömlők. 3 Megszáradt kezű.Választa tizenkettőt.Hatalmuk legyen. 4 Tanítja őket.Véka alá tett gyertya.Égi madarak. 5 Kiben légió.Meredekről tengerbe.Talitha, kúmi. 6 Nincsen prófétatisztesség nélkül, csak amaga házában. 7 Kinek van füle.Tízváros határain.Ebek is esznek. 8…
Tovább
A 80 éves Imre Lászlóval Radnai Dániel Szabolcs beszélget – 2. rész Imre László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja és az Alföld kuratóriumának korábbi elnöke november 17-én töltötte be 80. életévét. Születésnapján az Alföld folyóirat egy kétrészes életútinterjúval köszönti a 19. századi magyar és orosz irodalom kiemelkedő, nemzetközi rangú…
Tovább
Nagy Gerzson: Meddig él egy anya Nagy Gerzson harmadik kötete a Meddig él egy anya címmel azt sugallja, hogy egy anyaregényt tartunk a kezünkben, viszont a könyvet olvasva inkább egy szétesett család múltbeli és jelenlegi életébe nyerhetünk bepillantást. Az elbeszélő, Ágota, egy harmincas éveinek a közepén járó tanár- és írónő, aki kénytelen egyedül ápolni az…
Tovább
Számtan a holdas estékre Werdiewend ismét a pályaudvar csarnokában. Zsebében ott voltaz engedély; hánykolódott, mint egy rosszul alvó vadállat. Álmombanis éppen ilyen hirtelen tűnt fel az a szekrény, mint most az állomás. Egy rosszfejbillentés, és ugyanazt az ingert érzem. Vagy mintha a múlt hetem ismétlődnemeg. Már nem látom, mi merre épül, csak jön egy kép,…
Tovább
Bográcsozós, eutanáziás Jegyzetvers felnőttek, nincs már szükségük ránk. meg is halhatunk.a bográcsban étel fő majd. a társaság csoportokraválik. bomlik. a gyerekek is összevissza. valóban,többségük félig-meddig felnőtt. gimnazista. apáinkhalottak. mi vagyunk a következők a sorban. közhely,közhelyek. de ezeket legalább kapizsgáljuk, nem úgy,mint Einsteint vagy Hawkingot. középiskolás korombanutóbbiról még nem is hallok, ám a relativitáselméletteltudálékosan dobálózunk óraközi…
Tovább
Száztíz éve, szegény napszámos fiaként Debrecenben született Tóth Endre költő, szerkesztő. (1914. nov. 17. – 2011. aug. 16.) A háborúban megsebesült édesapját rövidesen elveszítette. Az iskolában szorgalmasan tanult, három gimnáziumi osztályt is végzett, de a sokgyermekes család anyagi erejéből többre nem tellett. A fiatalember, megízlelve a kultúra, a művészet bűvös világát, a fizikai munka mellett…
Tovább
A 80 éves Imre Lászlóval Radnai Dániel Szabolcs beszélget – 1. rész Imre László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja és az Alföld kuratóriumának korábbi elnöke november 17-én töltötte be 80. életévét. Születésnapján az Alföld folyóirat egy kétrészes életútinterjúval köszönti a 19. századi magyar és orosz irodalom kiemelkedő, nemzetközi rangú…
Tovább
Amikor fiatal oktatóként a magyar szakot akkoriban elkezdő, már sok tekintetben érett, addig többféle – irodalmi, kereskedelmi, zenei – képzésbe belekóstoló, vagy csak belekóstolni vágyó Juhász Tiborral találkoztam, első benyomásom a komoly, figyelő tekintete volt. Az órán keveset jegyzetelt, de senki nem tudott úgy figyelni, mint ő. Egy évtized távlatából azt kell mondjam, hogy a…
Tovább
Ha megkísérelnénk definiálni ezt a négykötetnyi, gyakorta megzabolázhatatlannak tűnő, az érzékszerveinket folytonosan stimuláló-összekuszáló nyelvi áradást, azt mondhatnánk, Korpa Tamást költőként a határ, az átmenetiség metapoétikai kérdése izgatja, különféle nyelvi-nyelven túli jelenségek, emberi és nonhumán, urbanizált és természeti képződmények találkozását, érintkezését, egymásba fonódását tapogatja le, hallgatja ki, egyszersmind teszi láthatóvá verseiben. Az iménti megfogalmazás túlburjánzó metaforikussága…
Tovább
A négykezesként James Joyce Kamarazenéjét (1958), önállóan pedig Dylan Thomasnak Az író arcképe kölyökkutya korából (1959) című önéletrajzi novellafüzérét már az 50-es években lefordító Gergely Ágnes költőként valamivel később, harmincévesen debütált. Az Ajtófélfámon jel vagy (1963) értékeire – „ökonomikus szigorral válogatott” voltára, formai érzékenységére, dialogicitására – egy, az Alföldben közölt kritika is rámutatott (Maros László,…
Tovább
Két összeillő ember Az egyik olvasó azt szerette volna megkérdezni, hogy akkor ezt úgy kell érteni, az írónak akkor is jókedve van, amikor az írásaival elcseszi mások kedvét, de nem mert megszólalni, félt a nyilvános szerepléstől, mindig a férje szokta az ilyeneket csinálni, ügyvéd volt, neki lett kenyere a nyilvános megszólalás. Nem szólt, csak nézte…
Tovább
Balaskó Ákossal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: A harmadik verseskötetedet, A perceptron gyermekeit a mesterséges intelligenciával együtt írtad, 16,74%-ához járult hozzá a számítógép. Izgalmassá teszi ezt a kérdéskört az is, hogy te nemcsak költő vagy, hanem programtervező matematikus is. Szerinted milyen programokat érdemes használnia egy költőnek, ha az MI-t is be szeretné vonni…
Tovább
Pál Sándor Attila: Daloskönyv Pál Sándor Attila Daloskönyv című kötetét nem tudom egyszerűen megközelíteni. A jelenlegi gyűjtemény a korábbi köteteihez képest sokkal szabadabb, kevésbé konceptuális. Olvasom, és kapkodom a fejem, mennyi fölkínált olvasói útvonal tűnik fel előttem. A következőkben ezekből fogom a legmarkánsabbakat felvázolni. Az egyszerű kötetcím máris értelmezői játékra hív, megidézi Petrarcát (a versek…
Tovább
Mekkora Mekkora házat kell rendelnie az építtetőnek,engedélyeznie a hivatalnak,terveznie az építésznek,építeniük a munkásoknak,kerülgetniük a járókelőknek,hogy minden este kigyulladhassanakgeometrikus pontfényfeladványaiaz anyám ablakára kívülről vetített kis maketten! Hány száz tonnát kell a hideg gőzből feltorlaszolniés megtartani az égen, egy másik megyében,hogy ha felér a lifttel,a hungarocelltáblákba pólyált vasbeton házszalag fölöttmeglássa a felhők barokk karfiolzását! És ezeken anyám…
Tovább
Vincze Ferenc és Csillag István: Ahol a hegyi hódok Csillag István képzőművész, grafikus, könyvillusztrátor, képregényrajzoló és Vincze Ferenc író, irodalomtörténész, képregénykutató és képregényíró kötetének alapját azok a közösen alkotott képregényeik adják, amelyek a kolozsvári Helikon irodalmi folyóiratban jelentek meg 2015 óta, és amelyek pár évvel később egy kolozsvári és egy pécsi kiállítás anyagát is képezték.…
Tovább
ajtónyikorgás halk suttogás sodorja az álmoda vörösen hullámzó végtelenbenyugtató szavakat mormol anyádkésve eszmélsza gyerekágy rácsai közt nemér el hozzá a karodbebugyolálva is vacogszidőnként hidegvízbe mártottszivaccsal törli az arcoda homlokod s folytatódik avégtelenített mesemintha szellemidézés volnabelesimulsz a történetbea kemencepadkán felejtettrongymaci nyitja rád az éjszakátcsatakosan ébredszcsak az ajtónyikorgás emlékezteta halálra [akkor még] akkor még szigorúan ellenőriztékaz utakat…
Tovább
Vida Kamillát, Purosz Leonidaszt és Mohácsi Balázst Radnai Dániel Szabolcs kérdezi Mennyiben tud újat mondani a generációs és felnövésnarratívákról egy debütáló verseskötet 2024-ben? Új, autonóm nyelvet hoz létre a társadalmi érzékenység és a közösséghez tartozás vágya? Visszahozza a költészet egyetemességigényét a szépség iránti nosztalgia? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Locker Dávid Beszédkényszer (Prae Kiadó)…
Tovább
Alföld 2024/11. Novemberi lapszámunkban lírát Tóth Krisztinától, Ágh Istvántól, Géczi Jánostól, Gellén-Miklós Gábortól, Pollágh Pétertől, Horváth Evétől, Acsai Rolandtól, Demény Pétertől, Oláh Andrástól és Szijj Mártontól, prózát Gurubi Ágnestől közlünk. Kilátó rovatunkban a gyerekirodalomról Fekete Richárd és Gesztelyi Hermina értekezik. Tanulmány rovatunkban Mezei Gábor a lírában létrejövő mozgást és immanenciát vizsgálja, Pataky Adrienn a ciklikusságról…
Tovább
Márkus Béla: Cseres Tibor Cseres Tibor szépprózája (akár az újvidéki „vérengzés”, akár a szovjet és román csapatok által megtámadott Erdély „védelme” a tárgy) egy jó darabig „került”, sőt „elhallgatott” téma gyanánt keltett érdeklődést, ám tudományos, egyszersmind olvasmányos feldolgozására Márkus Béla tett kísérletet 2022-ben megjelent monográfiájával. Cseres méltányló fogadtatásban részesült ugyan több évtizeden át lírikusként, prózaíróként…
Tovább