Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
A kakukkos óra már elütötte a kilencet, mire a babó végre elaludt. Egész nap sírós volt, kiköpte a lisztes kását, az anyja mellére kívánkozott. Nem csoda, három hónapig szinte le se tette, vitte magával mindenhova, ha a kertben vagy a szőlőben dolgozott, akkor is ott bólogatott a hátára kötve, a kapálás reggelente szapora, később egyre…
Tovább
Békülős Volt egy… Volt egy labdám. Messze elgurult.Egész délután azt kerestem.Este lett meg, a Hold hasába bújt,nem hagyott el mégse engem. Volt egy virág: egy kék harang.Sütötte nap, itattam vízzel.Azóta égboltot rajzolok azzal a kékharang színnel. Volt egy kagylóm. Tengernél találtam.Nem lakott már senki benne.Fülemhez tettem, mormogott –vágyott vissza a tengerbe. Volt egy cicám: pöttömke párduc.Nem…
Tovább