Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Gimesi Dóra: Teknősidő, Rofusz Kinga illusztrációival „Különös dolog az idő. Néha pár percnek tűnik egy egész év, máskor évszázadok telnek el egyetlen délután alatt.” Lujza és Buba élethosszig tartó barátságának elbeszélését a kiadó 5–8 éves korig ajánlja az olvasók figyelmébe. Gimesi Dóra és Rófusz Kinga legújabb kötete, a Teknősidő az idő viszonylagosságának allegóriájával keretezi Lujza…
Tovább
Pöttyös és Csíkos – Tanulmányok a Móra Kiadó klasszikus könyvsorozatairól, szerk. Hermann Zoltán, Kalavszky Zsófia, Mészáros Márton, Pataki Viktor Kiemelkedő gesztusok azok, amelyek túllépnek a szövegek szoros elemzésén: nemcsak tágabb irodalomtörténeti és szociokulturális keretben értelmezik tárgyukat, hanem a jelenből visszatekintve közelítenek meg generációkat meghatározó könyvpiaci jelenségeket. Ez a kötet a híres, elsősorban fiatal lányokat célzó…
Tovább
Zalka Csenge Virág: Kié az aranyalma?, illusztrálta Káposztás Judit Zalka Csenge Virág meseválogatásai úgy épülnek egymásra, mint egy folyamatosan bővülő gyűjtemény újabb meg újabb ciklusai, tematikusan és/vagy eredet szerint elrendezve. Mivel a válogatás szempontjai és módszerei rendszerint azonosak, a színvonal pedig egyenletes, az ember szinte azt gondolhatná, „csak” a konkrét mesék jelenléte vagy hiánya különbözteti…
Tovább
László Noémi: A mi iskolánk, illusztrálta Hatházi Rebeka Iskolás éveink juthatnak eszünkbe, ha a kezünkbe vesszük László Noémi legújabb, HUBBY-díjas[1] kötetét, és nemcsak A mi iskolánk címválasztás miatt, hanem mert a könyvtárgy maga is egy A5-ös méretű keményfedelű iskolai füzetre hasonlít. Azt, aki pedig már a 80-as években az iskolapadban ült, a kiadvány fedelének retró,…
Tovább
Zalka Csenge Virág: Cápatestvér. Népmesék félreértett állatokról, Megyeri Annamária rajzaival Zalka Csenge Virág évente vagy akár félévente megjelenő népmesekötetei között korábban is rendszeresen lehetett találni kifejezetten tematikus válogatásokat. A Széltestvér és Napkelte családi meséit, a Törpeszarvas és a déli álom trickster-meséit, a Világszép karácsony ünnepi meséit, vagy éppen a beszédes című Nagyvárosi népmesék hagyományos történeteit…
Tovább
Fenyvesi Orsolya: A minótaurosz és én, ill. Bedey Dorottya Fenyvesi Orsolya lírikusként debütált, és saját kötetei (Tükrök állatai, Ostrom, A látvány / Kommentárok meg nem írt versekhez, Mindig kezdetben), valamint hiánypótló fordításai révén (Anne Carson: Vörös önéletrajza; Anne Sexton: Élj vagy halj meg) vált ismert alkotóvá. Az elmúlt években a Babilon Kiadó szerkesztőjeként, szerzőként (Miri-sorozat,…
Tovább
Zalka Csenge Virág: A néma istennő. Elfeledett görög-római mítoszok, ill. Khor Fruzsina A néma istennő különleges helyet foglal el Zalka Csenge Virág hagyományos történeteket tartalmazó kötetei között. Kifejezetten felnőtteknek készült ugyanis, amire már a szellemes ajánlás is felhívja a figyelmet: „Ez a könyv felnőtteknek szól. Van benne szex, halál meg skorpiók. Néhol ugyanabban a kontextusban.”…
Tovább
Kalapos Éva Veronika: Nem hagylak itt „Szeretni és szabadnak nevelni – ez az utolsó lázadás”. Ezzel a hangzatos felütéssel (Perei Vivien Málnaszörp című versének részletével) kezdődik Kalapos Éva Veronika új kötete. A szerző eddigi munkásságához hűen, ezúttal is érzékeny, aktuális és megosztó témát ragadott meg ebben az ifjúsági disztópiában: a Z generáció jövőjét egy totalitárius…
Tovább
Gaura Ágnes: Sárkánytűzküldetés, Nagy Gyöngyvér képeivel Gaura Ágnes, aki eddig felnőtteknek írt fantasykkel jelent meg a magyar könyvpiacon, ezúttal új oldaláról, gyerekkönyvvel mutatkozik be. Ez nem jelenti azt, hogy korábbi tapasztalatait, ismereteit maga mögött hagyná, sőt: a gyerekeknek szóló történethez is a magyar hagyományvilágot, népmeséket és -hiedelmeket használja föl, sajátosan mai szemlélettel és kedves humorral.…
Tovább
Kertész Erzsi: Öröklét A gyerek- és ifjúsági irodalom területén alkotó Kertész Erzsi gyakran kever bűnügyi szálakat gyerekeknek szóló könyveibe, így nem volt egészen váratlan, amikor 2020-ban felnőtt piacra pozicionált krimivel jelentkezett. A Prae Kiadó Krimi ma sorozatában megjelent Az átutazó még sokat merített a gyerekirodalmi gyökerekből: a pszichothrillerként aposztrofált szöveg atmoszférája újrakontextualizált mesei elemekből, valamint…
Tovább
Szinvai Dániel: Párhuzam A párhuzamos egyeneseket érintő legvitatottabb kérdéssel – ti. hogy találkoznak-e a végtelenben – elsősorban matematikai problémaként találkozunk, többnyire az iskolában. Ám nem nehéz belátni, hogy a kérdésnek világnézeti tétje van, és mint ilyen, a humántudományokat is visszatérően foglalkoztatja. Karinthy Mennyei Riport című regényének befejező fejezetében ezt olvashatjuk: „Itt, közvetlenül mellettem, szaladnak össze…
Tovább
Bartók Imre: Dlöf alkonya, krizbo illusztrációival Bartók Imre 2014-es Alfonz és az űrlények című könyvével debütált a gyerekkönyvpiacon, majd ezt 2019-ben A testrablók éjszakája című inváziós sci-fije követte. Az egy adminisztrációs hiba miatt űrlényosztályba kerülő Alfonz története egy olvasástanulást segítő sorozatban jelent meg, az ilyen célzatosságú könyvekre jellemző kiadói uniformizáltság (korlátozott karakter- és szószám, bonyolult…
Tovább
Solti Gyöngyi: Nem beszélünk róla, Takács Mari illusztrációival Minden közösség életére a titkok a legveszélyesebbek. Akár barátaink, akár rokonaink elől hallgatunk el valamit, az nagy eséllyel pont a legrosszabbkor fog kiderülni – vagy éppen túl későn. Ha pedig előlünk titkolóznak, kénytelenek leszünk féligazságok alapján tájékozódni, tévutakra jutunk, a realitás talaját elvesztve rohanunk a legrosszabb következtetés…
Tovább
Pásztohy Panka: Pitypang nagyiéknál; Simonfalvi Ancsa: A csodálatos nagyapó, ill. Török Blanka; Mira Lobe: Nagymama az almafán, ill. Susi Weigel Nagyszülők, unokák, nyári szünet, ezek a tematikus szálak kötik össze a Pagony kiadó idén kiadott három kötetét, melyek közül Pásztohy Panka Pitypang nagyiéknál című meséje a legkisebbeket, Simonfalvi Ancsa A csodálatos nagyapója a 3–6 éveseket,…
Tovább
Költővel nem járnék, illusztrálta Herbszt László, szerk. Grancsa Gergely A Petőfi-bicentenárium ünneplése során több olyan kiadvánnyal is találkozhatunk, amelynek célközönsége a tizenévesek korosztálya, ilyen például a költő regényes életrajza (Berényi Anna: Petőfi, Scolar, 2022), a fiatalság számára válogatott, kommentelt antológia (Így él Petőfi, Cerkabella, 2023), sőt rajzos kiadvány is készült (Sajdik Ferenc: Vivát Petőfi, Holnap,…
Tovább
Alács Anna: Képeslap El Idilióból A Képeslap El Idilióból című képeskönyv a Csimota Könyvkiadó 2023-as újdonságai közé tartozik. A kiadó működésére jellemzőek az igényes, innovatív kiadványok, valamint az olyan trendteremtő műfajok és formátumok népszerűsítése, mint a papírszínház vagy a silent és design könyvek. Alács Anna illusztrátori, grafikus dizájneri munkáiról ismert, 2021-ben Vibók Ildi Zrínyi Ilona…
Tovább
Balássy Fanni: Bocs, hogy élek, illusztrátor: Korbuly Ági Életünk során nagyon sok mindenért és sokféleképpen kérünk bocsánatot. Olykor udvariassági formulaként használjuk, máskor hibát próbálunk meg helyrehozni vele, van, hogy sértődötten, ironikusan mondjuk, néha pedig annyit ismételjük, hogy kiüresedik, jelentés nélkülivé válik. A sor persze még hosszan folytatható, és Balássy Fanni folytatja is a Bocs, hogy…
Tovább
Zalka Csenge Virág: Hétlábú paripák és jó boszorkányok. Varázslatos csíki népmesék, Hitka Viktória rajzaival Zalka Csenge Virág számos meséskönyvet tudhat már maga mögött, és aktív mesemondóként még több történetet a repertoárjában. A Ribizli-sorozat darabjait egy-egy határozott koncepcióra fűzte fel annak idején, a Széltestvér és Napkelte vagy a Törpeszarvas és a déli álom című köteteket egy-egy…
Tovább
Zalka Csenge Virág: Nagyvárosi népmesék, illusztrálta Orosz Annabella Zalka Csenge Virág 2019 óta minden évben legalább egy mesekötettel jelentkezik a könyvpiacon. Az idén sincs ez másképp. A Nagyvárosi népmesékben egyfelől rutinszerűen nyújtja mindazt, amit korábbi köteteiben megszokhattunk tőle – találunk itt kevéssé ismert magyar népmesét, többféle hagyományt és vándormotívumokat felmutató népmeséket a világ minden tájáról,…
Tovább
Limpár Ildikó: Emlékek tava, Szlukovényi Katalin verseivel és Katona Rózsa rajzaival Az elsősorban populárisirodalom-kutatóként ismert Limpár Ildikó Emlékek tava című, egyetlen gyerekkönyve először 2014-ben, a Pongrác Kiadónál jelent meg, idén júniusban pedig a Főnix Könyvműhely gondozásában a második kiadás is napvilágot látott. Ugyan Limpár szövege nem tekinthető kiemelkedő irodalmi alkotásnak, könnyen belátható, miért szavazott bizalmat…
Tovább
Zólya Andrea Csilla: Gyermekirodalmi dzsípiesz A (kortárs) gyerekirodalomban való eligazodás már hagyományosnak számító nyilvános fórumainak a gyerekkönyvtárak (és könyvtárosok mint akár egyszemélyes intézmények), a kiadói marketing, a különféle internetes oldalak, blogok vagy a gyerekkönyves díjak számítanak. A tudományos hangoltságú diskurzus is fellendülőben van, a tanárképző és egyéb egyetemi műhelyek mellett folyóiratok, elhivatott folyóirat-szerkesztők, kritikusok vagy…
Tovább
Rojik Tamás: Árulás A 2000-es évek elején, Lois Lowry Az emlékek őre és Suzanne Collins Az Éhezők Viadala című bestsellereinek és azok filmes feldolgozásainak hatására indult el a young adult irodalomban és a popkultúrában a 2010-es éveket végigkísérő, ma is töretlenül tartó disztópiahullám. Ezalatt a közel húsz év alatt számos – elsősorban külföldi – példát…
Tovább
Zalka Csenge Virág: A százegy ajtajú palota, illusztrálta Orosz Annabella Zalka Csenge Virág nevéhez már számos mesekönyv köthető. 2019 óta minden évben legalább egy, de akár két kiadvánnyal is jelentkezik a magyar könyvpiacon, korábban pedig angol nyelven is jelentetett már meg többek között magyar népmesékből készült válogatásokat is. Kiadványaiban mindig hagyományos történeteket (népmeséket, mondákat, mítoszokat…
Tovább
Hogyan dolgozik egy ifjúsági regényíró, kérdezik tőlem szinte mindenütt, interjúkban, író-olvasó találkozókon, még az e-mailben is, amelyben felkértek erre az esszére. Részben értem a kérdést, hiszen külső szemmel valóban érdekes boszorkánykonyhának tűnhet az ifjúsági irodalom. Ha felnőttek írnak felnőtteknek, leginkább saját magukból és a környezetükből merítenek, ahol általában szintén a felnőttek vannak többségben (kivéve például…
Tovább
Schwechtje Mihály: Félúton Berlinbe „Igazi coming of age történet” – áll Schwechtje Mihály első regényének fülszövegében. A fiatal rendező Remélem legközelebb sikerül meghalnod🙂 című filmjével már maga mögött tudhat egy a mai a kamaszok valós tapasztalataira reflektáló, a young adult történetek kliséit tartalommal megtöltő alkotást – nem meglepő tehát, hogy első szépirodalmi szövege is több,…
Tovább
Tomi Kontio: A kutya, akit Macskának hívtak, ill. Elina Warsta, ford. Jankó Szép Yvette Tomi Kontio finn szerző könyve 2021-ben vált elérhetővé magyar nyelven a Koinónia kiadásában, hat évvel az eredeti megjelenést követően. A kutya, akit Macskának hívtak című kötetet Finnországban 2019-ben követte A kutya, akit Macskának hívtak találkozik egy macskával, majd 2020-ban A kutya,…
Tovább
A Helikon 2021/4. száma Irányok a gyerekirodalom-kutatásban címmel jelent meg, amely arra vállalkozik, hogy az Európa más országaiban zajló kutatóműhelyek eredményeit bemutatva felvillantsa a gyerek- és ifjúsági irodalom területén rejlő lehetőségeket, azokat az irányokat, melyek a hazai szakemberek számára is újabb megközelítési lehetőségeket nyújtanak. „A gyerekirodalom-kutatás – az utóbbi évekig – nem tartozott a magyar…
Tovább
Bertóti Johanna: Almából ki, körtébe be, illusztrálta Zengővári Judit Bertóti Johanna debütáló kötete 2020-ban jelent meg Almából ki, körtébe be címmel. A kiadványt Zengővári Judit illusztrálta, és CD-melléklet egészíti ki, amelyen a szerző saját hangszerelésében és előadásában hallható a versek egy része. A szöveg, a kép és a zene bevonásával a kötet egyszerre hat a…
Tovább
Alföld 2021/12. Decemberi lapszámunk középpontjában az ifjúsági irodalom áll. Szépirodalmi válogatásunk részben kapcsolódik a zsánerhez, részint a fiatalság és gyerekkor jelenségét, problémáit megjelenítő műveket tartalmaz. Szaktanulmányokkal dolgozzuk fel a témakör egy-egy szeletét, kritikai körképpel jelentkezünk a gyerek- és ifjúsági irodalom néhány frissebb megjelenéséről, illetve írókat kértünk föl izgalmas műhelyesszék elkészítésére. E hónapban adjuk közre az…
Tovább
Irodalmi Magazin, 2021/II. „Hányféle Csukás István létezik?” – tolakodik elénk a kérdés a lapszám nyitó cikkének címében, mintha mi lennénk a mesehősök, akiknek ki kell állniuk a válaszadás próbatételét, ami egy olyan színes életmű esetében, mint Csukásé, cseppet sem lenne egyszerű. Szerencsére azonban ez a feladat nem ránk, olvasókra hárul: a szerző barátai, pályatársai és…
Tovább