Parnasszus 2024/4. Centrumban a kortárs fiatal költészet A Parnasszus folyóirat 2024/4. száma Centrumban a kortárs fiatal költészet címmel jelent meg. Nem ez az első alkalom, hogy a lap a magyar költészet legifjabb képviselőiről és a költészetükben megfigyelhető tendenciákról igyekszik tudósítani: legutóbb 2015 nyarán, majdnem azonos címmel kiadott számával tett erre kísérletet. Azóta eltelt majd’ egy…
TovábbNémeth Zoltán versciklusa
Fáraók II. Pepi olyan intenzitással szoptatotthogyhosszában felhasadtak a mellbimbóiés dőltspriccelt a tej a bőre alól felhasadt a mellkasaés kilövellt a tej sosem látta a szavakmásik oldaláta harmadikat sem és nem talált el sosema szavak negyedik csoportjáhozamelyek a királyi macskaminden héten leharapta egy ujjátvagy kiharapott egy húsdarabot négyezer-huszonöt évvel későbba Kairó-Kachak vonalon égették ela múmiájátegy gőzmozdony…
TovábbSzijj Márton verse
Helah önmagát dicsőítő himnusza Bal kezem lefelé, jobb kezem fölfelé –nem én vagyok, mondd, a mindenség Úrnője? Sztaürosz a barlangban Ida-hegyét nekem adta,a belső tengert nekem adta, Yevah kertjét nekem adta,az isteneket nekem adta.Magasabb-e, mondd, beszédemnél csipogásuk?Reszkető madarak az istenek,ölembe engedem őket, ha úgy tartja kedvem –nem én vagyok, mondd, a mindenség Úrnője? Kifújom a…
TovábbPosztumusz összegzés
Kabdebó Lóránt: Valami történt. Szabó Lőrinc átváltozásai Kabdebó Lórántnak 1970-ben jelent meg az első, és 2022-ben az utolsó Szabó Lőrinc-monográfiája. A két dátum közötti bő félszázadban számos tematikus kötet, tanulmánygyűjtemény, interjú-összeállítás s számlálhatatlan tanulmány és esszé került ki a kezéből. Megannyi témában, a legkülönbözőbb területeken is biztonsággal tájékozódott; de a legfontosabb, mindent megelőző, szívbéli ügye…
TovábbVilágteremtés és valóságigény
Locker Dávid: Beszédkényszer Locker Dávid Beszédkényszer című debütáló kötete, javarészt saját generációja felől, de kifejezetten élénk fogadtatásnak örvendhet. Noha természetesen fölmerültek bizonyos esztétikai fönntartások, a bírálók összességében mégis igen elismerően nyilatkoztak a könyvről: zavarba ejtőnek, nyugtalanítónak, jelentősnek, különlegesnek ítélték, a visszafogottabb hangok „ígéretes kezdés”-nek vagy „erős debütálás”-nak minősítették. Jelen írás, mely elmulasztotta a korai kritikai…
TovábbAzt szerettem, ha hullott az eső, elmosódtak a fények
Fejezet egy életrajzból Amikor Anyám utolsó napjához visszatérek, a múló idő közelebb hozza a városi kórházat, közelebb, mint amikor az éjszakai lámpa fényében régi képeslapokat nézegetek, vagy föllapozom Barbarits Lajos híres könyvét, amelyet a két világháború között adtak ki Nagykanizsáról. A nyomok egészen a Rózsa utcáig érnek, a kórházi épületek képét és az utcákat körülötte…
TovábbA temetés
Uram, engem már eltemettek egyszer, lehet, hogy többször is, de én csak erről az egyről tudok, volt diákjaim osztálytalálkozót szerveztek, terveztek, megbízták az egyik osztálytársukat, kutasson fel, keressen meg, érdeklődjön felőlem, vájjon, ásson, merre vagyok, hogy meghívhassanak az eseményre, hogy ott legyek velük a régi tanteremben, majd az asztalnál a vidéki vendéglőben, a csicsás díszletek…
TovábbA párhuzamosok találkozása
Szinvai Dániel: Párhuzam A párhuzamos egyeneseket érintő legvitatottabb kérdéssel – ti. hogy találkoznak-e a végtelenben – elsősorban matematikai problémaként találkozunk, többnyire az iskolában. Ám nem nehéz belátni, hogy a kérdésnek világnézeti tétje van, és mint ilyen, a humántudományokat is visszatérően foglalkoztatja. Karinthy Mennyei Riport című regényének befejező fejezetében ezt olvashatjuk: „Itt, közvetlenül mellettem, szaladnak össze…
TovábbNyomtalanul
Álmából ébresztette a kora reggel megcsörrenő telefon a leválasztott Wesselényi utcai lakásban. Húsz éve, a váláskor falazták el az egyszobahallt. Kis fürdőszobát tudtak kialakítani lányával a konyhából, meg egy villanyrezsós konyhafülkét. Magda inkább lemondott a kisszobáról, csak minél hamarabb megszabaduljon második férjétől, akit ő tartott el házasságuk utolsó éveiben, és volt pofája még a lakásba…
TovábbAz életünk, amit mások írtak meg
Tallér Edina: Jóemberek. Road movie a buckaságon ,,Csak azt tudom, hogy be kell csomagolnom a poggyászt, / és hogy nagyok a pusztaságok, és minden pusztaság” – így szólnak a 20. századi portugál költő, Fernando Pessoa sorai, az időben és térben is távol lévő Tallér Edina Jóemberek című regényének szereplői pedig nagyon hasonló közérzetről adnak számot…
TovábbPoeta doctus Debrecenből
A Térey János verseiből bő válogatást közlő lengyel nyelvű kötet (Przyszłość miodu [A méz jövője]) 2024 nyarán jelent meg a wrocławi J kiadónál. Jelen szöveg a fordító ebben megjelent utószava. Ahogy a versanyag válogatása és elrendezése, az utószó is olyan szempontból – a magyar kultúrára kíváncsi lengyel olvasó szemszögéből – tekinti át Térey pályáját az…
TovábbTábor Ádám versei
V-fa Kéttörzsű vastag öregfamár-már egész az égig értvillám vagy fejsze csapta leNyitott ollószár-párjávalföld alól fehér gyökerűbütykös kéz vágja a teret Ám a csonkokból sok friss ágsarjadt ki levéllel teles a halálos csapás utána törzs győzelemfityiszt mutat Két féltekén Szemközti időzónákban úszunkte nappal én meg éjszakahajnalban és alkonyatkortalálkozunk ütközünk vagytülkölve üdvözöljük egymásts látszatra ellentétesenfolytatjuk megszokott utunkmígnem…
TovábbBabiczky Tibor versei
Miramare Ikrás a fény a víz felett, tömbökben hull a homály avilágra, s az ég, akár egy nő gyűrött selyemruhája, ráncokba fut, majd ráfeszül az öböl túloldalára.A sötétséget lobbanó sok fehér vitorla várja hasztalan. Hínárszagot dobál a szél. Elképzelem, hogyvízből szőtt ruhában alszol, s a fényt mintázza az arcod. Hölderlin Láttam a sérült bárkákat, s…
TovábbÍrók a kortárs autofikcióról 2.
Kemény Lilit, Görcsi Pétert és Visky Andrást Juhász Tibor kérdezi Az autofikcióra irányuló figyelem az elmúlt évek egyik legjellemzőbb világirodalmi tendenciája. Magyar nyelvterületen is számos olyan kiemelkedő alkotás születik, amelyek sajátosságait a recepció ezzel a műfaji kategóriával véli leírhatónak. Ugyanakkor maguk a szépirodalmi szövegek világíthatnak rá arra, hogy a besorolás korántsem egyértelmű, hiszen általa elkülönböződő…
TovábbÍrók a kortárs autofikcióról 1.
Biró Zsombor Aurélt, Vida Gábort és Szűcs Terit Juhász Tibor kérdezi Az autofikcióra irányuló figyelem az elmúlt évek egyik legjellemzőbb világirodalmi tendenciája. Magyar nyelvterületen is számos olyan kiemelkedő alkotás születik, amelyek sajátosságait a recepció ezzel a műfaji kategóriával véli leírhatónak. Ugyanakkor maguk a szépirodalmi szövegek világíthatnak rá arra, hogy a besorolás korántsem egyértelmű, hiszen általa…
TovábbEgyedül
Rettegek attól, hogy a férjem elmegy három napra. Ő nem érti. Hát csak három nap. Három nap és három éjszaka, mondom. Majd napközben kipihened az éjszakát, javasolja, és húzza a cipőjét. Ingatom a fejemet, próbálok rosszallóan nézni, és úgy tenni, mint aki mindjárt felrobban. Ne bagatellizáld, mondom sértődötten. De mitől félsz, kérdezi. Az estétől, az…
TovábbAyhan Gökhan versei
Aphrodité Vas Vikinek Az istennő ezen a dombon,pontosabban a domb egyharmadánálkezdődő gránátalmafába kapaszkodott,és rohant, rohant, szandálban futott, mint a csövéből elszabadult víz,áradt, és áradt, és áramlott,megtelt vele domb, meleg évszak, közeljövő,vágyától a domb eleresztette fenevadjait: növényei gyökereit és kígyóit,népesítsék be az istennővel a tájat, kifogásolt egekfogadják el: az istennő itt lépkedett,láthatja a táj összes…
TovábbAz aktivista rajongó?
Torbó Annamária: Fikció, transzmédia, aktivizmus. Egy Harry Potter-rajongói közösség kulturális és részvételi politikái Aki figyelemmel kísérte az elmúlt években a YA (young adult) médiaszövegek recepcióját populáris és akadémiai közegekben, az láthatta, hogy vannak bizonyos igen közkedvelt alkotások, amelyek számos tanulmány és tudományos vizsgálódás témáját adták, ezek például a Harry Potter-, Az éhezők viadala- és az…
TovábbMegjelent az Alföld 2024. szeptemberi száma
Alföld 2024/9. Szeptemberi lapszámunkban lírát Gergely Ágnestől, Kemény Istvántól, Zudor Boglárkától, Kupihár Rebekától, Lanczkor Gábortól, Balogh Endrétől, Endrey-Nagy Ágostontól, Zilahi Annától, Marno Jánostól, prózát Csobánka Zsuzsa Emesétől, Vági Jánostól, versesregény-részletet Vörös Istvántól közlünk. Deszka rovatunkban Szakonyi Károlyt, a tizenötödik Deszka Fesztivál díszvendégét Herczeg Ákos kérdezte, Hajdu Szabolccsal, Lőrinczy Attilával és Tasnádi Istvánnal Sándor L. István…
TovábbVörös István verse
Mint akit önmagának visszaadnak 1 Azt álmodtam, hogy én vagyok a Föld,és egyre jobban belázasodom,a hőség intenzíven meggyötör,elvesztem sok védelmező fajom,akikkel pedig együtt élni jó volt,a teremtményeim és társaim.Pusztulás ördögének árnya int,a múltról ne legyenek vágyaim,a jövő pedig inkább csak egy hóbort,hisztéria az élni akarás,elvétett világnézet, semmi más.Elveszik a tél, az utolsó hófolt.Ez poénnak jó,…
TovábbÖsszhangzat
Sirokai Mátyás: Hangszerek egy távoli kézben Sirokai Mátyás új kötetétnek rejtjeles címe számos kérdést és lehetséges megfejtést előirányoz. A versek, illetve az alcím (Versmontázsok egy regénytrilógiából) és a (megfontoltan késleltetett) kötet végi szerzői jegyzet tükrében önnön megalkotottságára reflektáló választásként is olvasható. A hangforrást felfedi a kötet: Bartók Imre – alkotói szemmel nézve egyértelműen inspirálónak bizonyuló…
TovábbGondoskodás+
Závada Péter: A muréna mozgása Egy kötet, amely a cím ajánlata szerint a muréna mozgásáról szól, kikerülhetetlenül a mozgással szól együtt, saját beszédét egyszerre a mozgás reprezentációjaként és eseményeként bejelentve. A muréna mozgása innen nézve téma és önértelmező allegória, vagyis értelmezési probléma és retorikai struktúra, egy nyelv jelöltje és jelölési folyamata. Pontosan ezt a kettőséget…
TovábbAz egész töredéke, a töredék egésze
Az örökség terhe. Arany László élete és munkássága, szerk. Szilágyi Márton Arany László 1867-ben – huszonhat másik művel versenyezve – megnyerte a Kisfaludy Társaság költői beszély pályázatát Elfrida című elbeszélő költeményével. A pályázaton titokban indult, édesapját, Arany Jánost sem avatta be. Az apa erősen megilletődve fogadta tehát fia költői sikerét, sógorához, Ercsey Sándorhoz írt leveléből…
TovábbÖrökölt vigasz
Bartók Imre: Dlöf alkonya, krizbo illusztrációival Bartók Imre 2014-es Alfonz és az űrlények című könyvével debütált a gyerekkönyvpiacon, majd ezt 2019-ben A testrablók éjszakája című inváziós sci-fije követte. Az egy adminisztrációs hiba miatt űrlényosztályba kerülő Alfonz története egy olvasástanulást segítő sorozatban jelent meg, az ilyen célzatosságú könyvekre jellemző kiadói uniformizáltság (korlátozott karakter- és szószám, bonyolult…
Tovább„Írni mindig, mindenütt lehet.”
Interjú a 65 éves Petőcz Andrással Bakonyi István: Elérkeztél a 65. évhez. Minden ilyen kerek vagy félkerek évforduló alkalom a számadásra. Éltél ezzel a lehetőséggel? Petőcz András: Nem. Sokkal inkább a még elvégzendő feladatok tornyosulnak előttem. Az az érzés, hogy még rengeteg dolgom van. Össze kellene raknom mindazt, amit valaha elképzeltem. Fáj, hogy úgy érzem,…
TovábbMezei Gábor versei
u.1. a kifáradásról a tömegvonzás irány nélküli,tömbös és időtlen,a karod tapsrakönyökből megindul,későn veszed észre,visszhang terjed,ebben a túl tempósáradásbanadod meg magada morajlásnak,nem lépsz,ez nem a te lépésed,zsibbadsz, mint a kő,a sugárút végéntompa tűzfal,a falon túl pad,előtte hat lábnyom,a sarkok mélyebb üregeibenfagyott, színtiszta tócsa,a fókuszpontbanpillantásnyi mozgás,középről végigrepedt,emeleti ablaküveg. u.1.1. váratlan apály a ház összesablaka sötét,táblája feszül,mély tükre…
TovábbA folyóirat-történet lehetőségei
Imre László: Féléves folyóirat – évszázados tanulságokkal. Szépirodalmi Lapok (1853) A különböző irodalomtörténeti források hozzáférhetővé tételének egyik nagy nyertese a sajtótörténet. Ha csupán a 19. század magyar folyóirataira vagyunk tekintettel, akkor is az látható, hogy a több tízezernyi oldal digitalizálása nyomán létrejött forrásanyag egyrészt természetesen megkönnyíti a kutatást, másrészt viszont módszertani problémák elé állítja a kutatót. Változtatnak-e…
TovábbAz ember tragédiája és a 21. század
Inspiráló, ámde „veszélyes” is az ótestamentumi keretszínek által körülölelt „emberiségtörténet”-et bonyolult elméleti képlettel dinamizáló remekművet a 20-21. század konkrétumaival hozni kapcsolatba, amiképpen például a két világháború közti Németországban színre vitt Tragédia falanszter-színét cirillbetűs feliratok révén azonosították a szovjet Oroszországgal, vagy amiképpen az űrjelenet komolyan vehetőségét is gazdagíthatta az űrhajózás valósága. Annak idején, az 1950-es évek…
TovábbHiszek a kíváncsiságban
Mélyen Tisztelt Egybegyűltek! Maguk kíváncsi emberek. És én nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek, kíváncsi emberek közt, éhesen az irodalomra. Olyan gyerekek közül jövök, akiken nehéz segíteni. Gyerekek közül jövök, akik nem szoktak olvasni és akik unják magukat. Nyolc éve dolgozom ugyanabban az iskolában, és sokszor úgy érzem, nem hallják amit mondok. Se a gyerekek,…
TovábbSzénási Miklós verse
Ahogy egy virág a szélben Tudtuk, hogy vége lesz, de azt nem,mikor és hogyan. Meleg volt, igazi nyár,a Bajcsy-Zsilinszky utcánhagytam a kocsit, onnan sétáltunk tovább.Ültünk a teraszon, együtt a fél család.Szokás szerint voltak vitáink.Vacsora után a Dósa nádor térenkészült még néhány közös fotó,tíz körül indultunk haza. Három hét sem telt el, és mindenrosszabbra fordult.Én vagyok…
Tovább