Győri László versei

Ép ésszel mire mész? Vess búzát az Északi-sarkon,forró égövön ültess fenyőfát,dideregj a délszaki parton,izzadj, ha mész-mész a jégmezőn át – ép ésszel mire mész? Kérj bocsánatot a sértőtől,tettesd a sértettet, hogyha sértesz,a dühöt vedd a megértőtől,ne válaszolj annak, aki kérdez – ép ésszel mire mész? Gyönyörködj abban, ami ocsmány,ne kötekedj a gonosz gazokkal,ne láss át…

Tovább
Győri László versei

Csokonai Vitéz Mihály ébresztése Csokonai Vitéz! Versnek őt vedd elő,olyan gazdag mező, olyan tág mézelő,tele virágokkal a nektárt úgy ontja,máshová röpülni világnak porontya,édességet ont ránk, mely az ember ínyétúgy tölti el jóval, ma már el se hinnénk,hogy régidejéből még ma is eláraszt,únott világunkra fölfrissítő kontraszt. Egy sor tizenkét szótag. Beméri mindet,majd páronként raggat a sorokra…

Tovább