Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Lapok egy útinaplóból „Beat poetry lives” – ezzel a matricávalragasztotta le valakiegy denveri szálloda parkolójábana „No smoking” feliratot,óvatos reménykedésre feljogosító gesztus,főleg a magamfajta megrögzött dohányosnak,de titokban abban bízom,hogy nemdohányzók is méltányolni fogjáka titokzatos ismeretlen lázadását –ha másért nem,legalább a költészet miatt. Denver, 2022. július 21. A Mount Evans csúcsán (4348 m) Jártam az Istennél,…
Tovább
a vers az a nagy trükkje a versnekhogy fogsz egy amúgy közepes vagycsak éppen hogy jó mondatotés több sorba törve írod le máris sokkal jobban mutatolyan művészies lesz tőleés jóval nagyobb a hatása is valahogy jobban tetszik az embereknekakiket a hosszú tömött sorok csakmegijesztenék és untatnákmeg nem is tudnák követni gusztustalanidegesítő nyúlásukat régen mikor írtama…
Tovább
Leletmentés a nyolcvanas évekből Sneff szemhéján átsütött a hajnali nap, kicsi villódzó fényekre ébredt, fölpillantott a mennyezetre, ahová a zsalugáter rései keskeny sávokat vetítettek. A fény húrjaira ébredni! Nincs ennél szebb dolog a világon. Mozdulatlan maradt. A sávokat nézte. Megszámolta őket. Egy, kettő, három, négy. 33 évem sávokban előttem. Játszott a gondolattal. Vajon a legszélesebb…
Tovább
Pataky Adrienn: A hangzatkától a szonettkoszig. A magyar szonett történetéről és nagy pillanatairól Az irodalom mint művészeti ág örökérvényűségének és egyúttal kimeríthetetlenségének, azaz végtelen variativitásának egyik legpregnánsabb bizonyítéka a legkülönfélébb műfajok és műformák permanens, akár évszázadokon keresztül tartó folyamatos jelenléte, illetve megújulási, transzformációs képessége. E hagyományos, esetenként akár másfél-kétezer éves múltra visszatekintő típusok és változatok…
Tovább
Herczeg Ákos: Visszatérés a nyelvbe. Én-figurációk Ady Endre költészetében Bár az Ady, Babits, Kosztolányi névsor kétségkívül modern irodalmunk ABC-je, Ady Endre helye csak látszólag stabil a kánonban. Elsősorban az oktatásban és a politikailag motivált irodalomértésben számít evidenciának, a tudományosan meglapozott értelmezésekben kevésbé. A költői életművet e berkekben gyakrabban tekintik az egocentrikus szereplíra, az anakronisztikus zsenitudat…
Tovább
Se éhes, se szomjas, se fáradt, se boldog Hétfő reggel hét után tíz perccel indul a kecskeméti busz Kiskunhalasról, nyolc óra ötre ér a jakabszállási Nádas Vendéglő melletti megállóba. Dénes már vagy negyedórája fagyoskodott a mínusz három fokban. Egész testében remegett, kóválygott a feje, émelygett a gyomra, szemét elvakította a ragyogó, fehér hó. Kétpercenként újra…
Tovább
Lőrincz Csongor: Hallgatag hangolások. Nyelvi események – irodalom – antropológia A nyelvi megelőzöttség mibenléte és a legkülönbözőbb területeken megmutatkozó tapasztalata régóta foglalkoztatja az irodalomtudományt, ahogy természetesen a nyelvfilozófiát is. Csak az elmúlt pár évtizedre koncentrálva példaként említhetnénk a dekonstrukciót, de különböző médiaelméleti vonatkozásokat is, vagy akár a biosz és nyelv kapcsolódási pontjait illető kérdésirányokat –…
Tovább
Széria 21 Véget ért – De: végső? „Nem volt több lépcső.” Itt, a léptekért – Az urakkifújni se magukat – (fent ácsorgás, értetlenül) „Hogyan tovább?” (De ő meg) „Csak ennyi volt?” (leül) „Helyet az újabb érkezőknek…!” (és) „A keretezés…” (kiválaszt egyet a rámák közül.) 22 Nap. A tenger egy lap.Az ég: félgömb. („Szélcsönd?!”) Árnyékod: volna.…
Tovább
Helikon, 2023/1. Krimi A Helikon célja az irodalomtudomány aktuális nemzetközi kutatási irányainak bemutatása, és ezáltal a hazai tudományos diskurzusba integrálása. A folyóirat előremutató szellemiségét jelzi, hogy rendszerint olyan, a mai irodalomtudományos gondolkodást is meghatározó elméletek és műfajok köré épültek lapszámaik, mint a tömegkultúra és az irodalom kapcsolata (1969), a science fiction (1972), a feminista kritika…
Tovább
Neve? Eleinte csak lopakodva követett,szinte félénken osont a hátad mögött.Ezt teszi mindenkivel. Aztán vagyszembefordul vele az ember, vagysosem látja meg az arcát, mert csakmegy előre vakmerőn, mint a vak ló.Az utóbbi években egyre gyakrabbanérezted a jelenlétét, már nem csupána tarkódon landolt egyébként kellemeslehelete. Ez meglepő, mert rothadásbűzös szagát várná az ember, de lehet,ez is csak…
Tovább
Alföld 2023/10. Októberi lapszámunkban közreadjuk a 2023-as Debreceni Ünnepi Könyvhét díszvendégének, Terék Annának a megnyitóbeszédét és a vele ebből az alkalomból készült interjút. Verset Terék Annától, Zalán Tibortól, Ayhan Gökhantól, Babiczky Tibortól, Szeles Judittól, Vörös Istvántól, Tábor Ádámtól, Szénási Miklóstól, Mezei Gábortól, prózát Szántó T. Gábortól, Szathmári Istvántól, Mohai V. Lajostól közlünk. Tanulmány rovatunkban Kulcsár…
Tovább
Demény Péter: Zsiléta könyve A gyermekkort nem törli el a felnőtté válás, vannak olyan sérülések, melyek nem múlnak el nyomtalanul, egész életünkben magunkkal hordozzuk őket, emlékeztetőként. Demény Péter Zsiléta könyve című, 2022-ben az Ábel Kiadó gondozásában megjelent, mindössze hetven oldalas kötete a címszereplő sorsát kíséri végig a gyerekkori trauma elszenvedésétől a felnőttkori gyógyulás lehetőségéig. Az…
Tovább
Nádas Péter: Rémtörténetek Már a könyv borítóján is meglepő irodalomtörténeti kapcsolatokkal szembesül az olvasó, amennyiben Nádas prózájának helyét az uralkodó elképzelés a „prózafordulat szerzői” és „elődei” (Ottlik, Mészöly) között jelöli ki, méghozzá meglehetősen problémátlanul, miközben az ajánlás a faluábrázolás különböző módozatait és a szegénységirodalmat is játékba hozva egy szociografikus irodalmi hagyományt mozgósít Móricz, Borbély Szilárd,…
Tovább
Nádas Péter: Rémtörténetek Hatalmas hatással volt rám az Emlékiratok könyve (EK), a Párhuzamos történetek (PT) és a Világló részletek (VR) is, sokszor újraolvasva őket otthonossá váltam bennük, már-már annyira, hogy minden mondatukért rajongtam. Még ha oly különbözőek is, organikusnak éreztem a kapcsolatot a művek között, mintha egy mozaik különböző darabjai lennének. Ezért is lehetett, hogy…
Tovább
Engem vigyen Küszöbnyi jószág: csecsemő,mint egy vájni bágyadtpúderszín műköröm. Átlépni vagy sem.Vagy rátaposni. Korcogna-e a talpam alatt. Végül egy húsdeszkátteszek rá pallónak.Nem látszik, ahogy roppan. Amit nem látok, az nincs.Mint a szárnyasokszegycsonttaraja, a villacsont. Előbukkankésőbb a falatból, eltöröm.Ilyenkor kívánni kell. Bárcsak lehetnék iramtólsiketült csíta, ne pircegjenalattam filigrán avar. Szaladnék,mint tomtalan Jerry,akinek az epizódjait végigpörgetik egy…
Tovább
Heidegger-margináliák Jegyzet H. előéletéhez A tübingeni kolostor konviktusában kétágy áll egymással szemben: tézis és anti-tézis. A huszonnégy éves Hölderlin azegyikben, a huszonhárom éves Hegel amásikban. Ha délre nyíló ablakukon ki-néznek, a meßkirchi templomtoronyralátnak, melyben épp a mínusz százéveskis Heidegger ministrál. A csodás kék-ségben viruló bádogtetős torony szá-munkra is ismerős: Hölderlin már 1800körül meghatározza egy versében…
Tovább
Petőfi Sándor: Szerelem gyöngyei, 1845; Petőfi Sándor: Szerelem gyöngyei, Nyáry Krisztián előszavával, 2022 (Captatio benevolentiae – avagy a kritikus szerző maga mentsége) Az Alföld folyóirat azt a megtisztelő, de megrendítően szokatlan, mondhatnám: fura felkérést intézte hozzám, hogy írnék tanulmányt (?), esszét (?) a Petőfi-jubileum alkalmából szép (nem hasonmás) kiadásban kihozott Petőfi-kötetről, s hosszabb, kétkedő tűnődés…
Tovább
Péter János: Szabadulás Először a szerző neve ejtett zavarba. Hiszen az én korosztályom jól emlékszik arra a hajdani református püspökre, Péter Jánosra, aki – nem csekély váltása következtében – Kádár János külügyminisztere lett jó ideig… Aztán megtudtam, hogy a szerző neve nem azonos a polgári nevével. S hogy még fokozódjon a most már nem zavar,…
Tovább
Greta Gerwig: Barbie (2023) „Itt lesz a központi létesítmény. Itt lesz a csarnok.Itt aszparágusz, információk. Itt lesz a… látod?Fent, ahol még üresek most a légköbméterek, fent,fent a nem-levő. Még átlátszó, még elvitatható.Túlságosan sok szél fúj rajta át. De egy jó lencse márrögzítené. A kellő fényerőnél. Hiszen oly keskenyréteg zárja el, oly keskeny réteg attól, hogy…
Tovább
Harc az egyetemért „A cégtáblákat, cégéreket leszerelő és másutcákba elhurcoló, csínytevő diákok 1451-benegy tekintélyes özvegyasszony, Bruyères-néháza elől kiástak egy nevezetes mérföldkövet,melyet tréfásan régóta »pet-au-diable«-nak(ördögfingnak) neveztek. A követ elcipelték ésünnepélyesen fölállították a diáknegyedben.Az asszony panaszt tett, és visszakövetelte akövet. A város rendőrkapitánya, Robertd’Estouteville (…) igazságot akart szolgáltatni,a diákoktól elkobozta követ, s a Királyi Palotaudvarában helyezte biztonságba.”(Szegi…
Tovább
Credo 2023/1. A Magyarországi Evangélikus Egyház a 2023-as év középpontjába a konfirmációt és elköteleződést állítja. Ehhez kapcsolódik a Credo evangélikus folyóirat 2023/1-es lapszáma, amelynek hívószava az imádság, és amely „felekezeti határokat átívelően” invitál közös gondolkodásra „hitünk személyes megélésének egyik fundamentumáról, az imáról”. A lapszám első írását Bojtos Anita szerkesztő jegyzi. A szerkesztői jegyzet szélesre tárja…
Tovább
Nemes Nagy Ágnes: A névtelenek senkiföldje. Összegyűjtött tanulmányok, esszék, szerk. Ferencz Győző Egy befejezett életmű gyűjteményes kötete esetében a kritikus figyelme nem fordulhat kizárólag a főszöveg felé. Hiába is fedné fel a főcsapás árnyékában rejtőző utak bejáratát, mutatna rá téves kerülőkre, kérné számon a kihagyott kilátókat, nincs kinek. Ez a feladat hangsúlyaiban az irodalomtudományra hárul,…
Tovább
Gintli Tibor: Perújrafelvétel. Anekdotikus elbeszélésmód és modernség a 20. század első felének magyar prózájában Az én érdeklődésemet leginkább azért keltette fel a Gintli Tibor tanulmányait egybegyűjtő kötet, mert az anekdotikus elbeszélést mint nyelvi magatartást értelmezte a szerző. Ezt az általam is kiemelt érdeklődést tudnám leghitelesebben közvetíteni más olvasókhoz. A szerző oly módon rekonstruálta ezt a…
Tovább
Pongrácz Tibornak Volt 2018-ban egy igazságról szóló konferencia a debreceni egyetem filozófiai intézetében. Előadásom címéül ezt adtam: „Az igazság stílusai”. Szövege azóta megjelent a Teóriák stílusai című könyvemben (Akadémiai Kiadó, 2021). Előadásom elé szántam ezt a – már akkor látnom kellett – bevezetésnek sajnos hosszúra nyúlt, csak később befejezett, faustian égi–földi (földalatti) színterű, játékos esszé-prológot.…
Tovább
Szanálás I. Most még hársfakócosak, zsivajgók a reggelek,tompa morajlás a fülben a kocsmasláger, a nyár,mint színes nejlonfüggöny, gondtalanul libeg. Letört fülű faunkölyök vigyorog le rám,mintha súgná, mit kell ilyenkor mondani.Kutyaólportálok, galambdúchomlokzatokmeseerdeje hullatja leveleit, a hársak lombjaösszeér, fullasztó illatárkád. Mint egy absztrakt festményen, magamra öltöma nő álarcát, aki nem én vagyok – színjózanságban,dekázva gondot, kuporgatva némi…
Tovább
Alföld 2023/9. A szeptemberi Alföld középpontjában a Madách 200 emlékév áll: „egy új világot kitárni” címmel olvashatják Győri János, Miru György, S. Varga Pál és Fodor Péter kerekasztal-beszélgetését Madách Imre pályájáról, fő műve polifonikusságáról, aktualitásáról és taníthatóságáról; Az ember tragédiája 2.0 című drámakötet két szerzőjével, Márton Lászlóval és Tasnádi Istvánnal Gyürky Kata beszélgetett; Imre László…
Tovább
Turi Tímea: Egyszerre egy beszéljen Turi Tímea nem tud úgy írni, hogy azt ne lehessen megérteni. Kíméletlenül vágja arcunkba a férfi-női szerepviszonyok oldalait, a hagyományokkal folytatott hétköznapi küzdelmeket, a fiatalkori tévedésekkel és a régi barátokkal történő számvetést az öregedés során. A kötet egyik központi témája a különböző beszédalternatívák keresése az emberi kapcsolatokban, amelyek a légzés…
Tovább
Kerekasztal-beszélgetés Nemes Nagy Ágnesről Balajthy Ágnes, Kiss Noémi, Schein Gábor és Fodor Péter részvételével Fodor Péter: „Rilke mondja valamelyik elégiájában, hogy a halottak nemcsak azért halottak, mert megszűntek jelen lenni. Akkor halottak, ha nem hatnak ránk. És fölteszi azt a nagyon fontos, rilkei kérdést, hogy tudnánk-e mi nélkülük élni. Nem hiszem, hogy tudnánk nélkülük élni,…
Tovább
Krusovszky Dénes Levelek nélkül című regényének Camus- és Kafka-vonatkozásai Krusovszky Dénes új regényének, a Levelek nélkülnek, akárcsak Albert Camus L’Étranger-ének (Az idegen, régi fordításban Közöny című egzisztencialista művének) van egy temetési jelenete, mely legalább olyan kulcsfontosságú a műben, mint Camus-é. Mindegyik jelenetben a főhős anyját helyezik sírba, az egyikben Meursault-ét, a hivatalnokét, a másikban Koroknai…
Tovább
Ne kerteljünk „Viccel a halál!” Nem viccelek, meghalok. Nem halok meg,csak viccelek. Gyomorszájam behorpad,mint egy bádogkanna locsolófejjel,locsolórózsával, emlékezetembena rózsát eszegeti a rozsda –közhasználatra lett odadobvaa parcellák közé. Ott unatkoztamnyaranta a legelviselhetőbben,5-6 évesen, olvasni azonbanmár egész ügyesen olvastam, szintefolyékonyan. Folyékonynak láttama levegőt is a déli hőségben,meg lehetett főni benne a kövönülve, követve egy kövér csigajobbra-balra…
Tovább