Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Sopotnik Zoltán: Cigányvég „Egy ilyen nyom, vajon / milyen irányba tudja elvinni a környéket? Milyen / mondatokat súg ezután a föld?” (Fáradt nyomok, 9.) A recenzens is tépelődik, vajon melyik szövegnyomból induljon ki, és milyen értelmezési irányba rendezze ezeket. Hiszen – üdítően zavarba ejtő módon – Sopotnik Zoltán hatodik verseskötete rendkívül sokrétűen törmelékes, sejtelmesen játszat…
Tovább
A nászmenet Ha a világ kagyló, Irán benne a gyöngy. Hát, most, hogy a nyakamba vettem, már nem mondanám, hogy mindenütt fénylik. Pedig az árusok Iszfahánban, a Majdánon mind ezt hajtogatják. Meg azt is rávágják mindjárt: ha a világ gyűrű, Irán rajta az ékkő. Én persze Iszfahánban mindent elhittem nekik.Egy kislánynak egy ekkora város maga…
Tovább
András érkezésére 2019 pedig több okból is fontos esztendő volt Iancu Laura számára. Egyrészt megjelent a fent jelzett verseskötete, másrészt munkásságáról is szól egy tanulmánykötet: Halmai Tamás Isten peremén címmel írt Iancu Laura költői világáról. (Érdekesség, hogy mindkét kötet portréfotóját a székesfehérvári író, Nehrer György készítette a szerző királykúti estjén.) Az Isten peremén cím természetesen…
Tovább
Ladányi István: Megújuló befejezetlenség. Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai Az 1965 és 1992 között megjelent Új Symposion folyóirat irodalom- és társadalomtörténeti jelentőségét nehéz és kár is lenne vitatni. Ezt bizonyítják a róla sorra megjelenő monográfiák is, melyek szerzői a lap más-más aspektusát emelik vizsgálódásaik középpontjába. A kisebb terjedelmű, egy-egy irodalomtörténeti koncepció…
Tovább
Simon Attila: Affektív megértés. Hermeneutikai határmezsgyék az atnik esztétikában, retorikában és poétikában Az Iliász utolsó énekében a nagy Priamos király útnak indul, hogy fia holttestét kiváltsa az akháj táborból. Hektór már tizenkét napja fekszik temetetlenül Akhilleus sátra mellett, aki a tetemet dühében harci szekere után ráncigálja körbe barátja, Patroklos sírhalmánál. Patroklos temetése után furcsa bénulás…
Tovább
Agócs Péter „Esztétika, etika, politika” című recenziója az Alföld című irodalmi és irodalomtudományi folyóirat 2025. márciusi számában jelent meg. A tizenhárom oldalas, nagyszabású „review essay”, mely Simon Attila Affektív megértés. Hermeneutikai határmezsgyék az antik esztétikában, retorikában es poétikában (Ráció, Bp., 2022) című könyvéről szól, már a címével is sokat elárul magáról, hiszen a címbe emelt…
Tovább
Szabolcs is fél, persze. Az ásványvízben lebegő mikroműanyagoktól, melyek befurakodnak belső szerveibe. A hebrencs főnökétől, akinek mind egy szálig kipotyogtak a kokain miatt elülső fogai. Attól, hogy a felesége méhe lakatlan marad. Az új építésű társasházban vásárolt közös lakás törlesztőrészleteinek megugrásától. Vasárnapi ebédek alkalmával a hosszúra nyúló szótlanságtól. Egypárszor megkörnyékezte a halál Szabolcsot, mégsem rémítette…
Tovább
Kellerwessel Klausszal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Két interjúban is arról mesélsz, hogy nem tudsz egy helyben maradni: cikázó ember vagy. Ahogy ezt olvastam, olyan érzésem támadt, mintha ezzel a dinamikával magát az ihlet belső mechanikáját testesítenéd meg. Pszichológus és programozó is vagy, most ősszel pedig elkezdted a filozófia mesterképzést. A különböző pólusok…
Tovább
Hetvenévesen a jól ismert kutya gubbasztutcánk elejénfejét lefelé húzzaa vénség gravitációja életemben előszörgyík szalad át biciklim előttösszehordok egy kertnyi szénaillatotfürödni látom a barátposzátátsikló keresztezi úszásomat megint hátország lettédesanyám szülővárosa a kerítés mellé ültetema sarkantyúka magvait mint beregszászinagyszüleim kertjébenúgy nyíljanakmájustól novemberig nem szabadulunka Rettegett árnyékától ahogyan elmúlik a fájdalomkét éticsiga fénylő testeolyan lassan közelíts tapad egymáshoz…
Tovább
Új líra Gúnyos kritika jelent megsztárköltőnk új könyvéről, erre rögtönbehívták a rádióba, hogy magyarázkodjon„tragikusan rosszul sikerült” verseiről.Kiadója felmondott vele mindenegyüttműködést, a honoráriumát sefizették ki, így nem tudta törleszteni hitelét,és hajléktalan lett. Miután meghaltakgyerekei a szegénységben,már annyira nem volt önmaga, hogy sokankutyába se nézték. Na, akkor végremagához tért. Forrt benne a düh, és megalapította a Szegény…
Tovább
(1968) Egy vasárnapi ebéd alkalmával mesélt anyjának a követségi fogadásról, amit Ella Fitzgerald pesti koncertje tiszteletére adtak. Meghívásában neki is volt egy kis szerepe, mert összekötötte az Erkel Színházat az amerikai nagykövetség kultúrattaséjával, aki közvetlen támogatást ígért, így sikerült elhárítani a bürokratikus akadályt, és az Országos Rendező Iroda lépéskényszerbe került. Büszke volt, hogy összejött a…
Tovább
Régi cívisházak mai fotográfiákon Az 55 éve született Térey János emlékére Debrecen – Pairidaeza: Vigh Levente cívis életképei, kurátor Süli-Zakar Szabolcs,MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen, 2025. április 17. – június 7. „Szeretem a szárazkapus, nagy polgárházakat. Szárazkapu, így hívják azokat a magas, boglyaívű boltozat alatt nyíló, vastag kapukat, amelyek egytől egyig téglával kövezett…
Tovább
Az alanyi költő halála Elég sok végtelen van a világban, hogy bennükéljünk. Ugyanakkor az irigyek száma még nagyobb,akik halandóként nem tudnak megbocsátaniaz isteneknek. Senki nem hal meg egyedül, ahogy nem egyedülszületünk, ezért az ÖNGYILKOSSÁG sosemmagányos. Ha megérzik benned a végtelen lehetőségét,sereggel jönnek és letáboroznak falaidnál.Először csak ételáldozatot kínálnak fel, de aztán megakarják nézni, hogy milyen…
Tovább
2025/5. Portré rovatunk középpontjában Tandori Dezső életműve áll: a nagyközönség számára eddig ismeretlen verseket adunk közre, Tóth Ákos filológusi jegyzetével. Tandori A földi pálya című verséről Marno János, Sipos Balázs és Szabó Marcell beszélget. Jánosa Eszter Tandori költészetének autobiografikus vonásairól értekezik. Lírát Tóth Krisztinától, Nagy Márta Júliától, Bándi Mátétól, Pál Dániel Leventétől, Nyerges Gábor Ádámtól,…
Tovább
Címsorok a megtestesülésről Ideje átmenetileg bevallani,eszkortként a legjobb csillognia Nagykörúton és vidéken, félrészben itt, ott majdnem egészben.Ha eltűnt a polcokról egy kapósgyógykrém, a kezed ragadós, az ajkon nyálad a félfény.Sorsjegybe fektess, van a kaparós,az ötös, a hatos és a takaros, a bronzos, az ezüstös, az aranyos.Calibribe olvad a New Roman,napi sajtóban légy te a legsovány-…
Tovább
Milbacher Róbert: Keserű víz Milbacher Róbert legújabb szépirodalmi alkotása tartalmi és formai vonatkozásaiban egyszerre nevezhető az eddigi életmű személyesebb tónusú, de egyenes ágú folytatásának, illetőleg szintetizáló szándékú regénynek is, amennyiben a Keserű vízig ívelő szerzői praxis valamennyi tematikai-poétikai karakterisztikumát epikai játékterébe sűríti. A visszatérő szereplők és motívumok játékából adódóan a rövidprózák nagyobb műformát stimuláló törekvésének,…
Tovább
Várady Szabolcs: Alkalmi Amikor e verseskötet lánglelkű szerkesztője, Kőrizs Imre megkeresett, hogy szeretne olvasni tőlem egy lelkes és méltató kritikát Várady Szabolcs alkalmi verseiről, természetes volt számomra, hogy igent mondok. Pedig más dolgaim közepette voltam, Esterházy híres mondását kicsit átalakítva, „benne ültem a prózában”, mégse haboztam egy pillanatig sem, mi több, nyomban kutatni kezdtem az…
Tovább
Mintha csak Istenét I. Úgy tapintani ki az arcodat,ahogy a hóesés egy almafát,köd a reggelt, testet a szalmazsák,V betű szárait a vadludak, hordani, mint súlyát a hajfonat,folyót a kő, titkot a balladák,kibírni, mint terhet a fűzfaág,bőr az időt, acél a karcokat. Most épp apám halotti maszkja vagy,most a fiam könnyű magzatmáza,most szétszórnak, akár a magvakat,…
Tovább
Petőcz András: Az öregasszony, aki valamikor kislány volt Petőcz András kötetében sajátosan felépített tükörtörténetek jelennek meg, bennük „a férfi, aki” és „a lány, aki” az embereket, mindannyiunkat megtestesít. Emberközeli és mítoszt teremtő elbeszélések körvonalazódnak, ahol az emberi – nagyon is emberi – történik meg. A kötet fülszövegében olvasható, hogy „az elbeszélések hangvétele a klasszikus magyar…
Tovább
Shakespeare/37 – Az első évad, szerk. Magács László „Shakespeare eredeti szövege az erdő, és mi bujkálunk a fák között.”(Kemény Zsófi) A Kemény Zsófi költőtől kölcsönvett, fülszövegen is szereplő idézet esszenciálisan mutat rá a Shakespeare/37 – Az első évad című drámagyűjtemény legfőbb vállalására. A Prae Kiadó és a Webszínház közös kiadványában egy rendkívül izgalmas, modern kreáció…
Tovább
párosító úgy szeretem ezeket az amorf férfiakatutolsó csepp véremig a rémszagotasztalra csapó öklüketzihálásukat mikor egymásnak rontanakelsuhanok köztük mint a halutat adnak fékezik izmaikat szerelem köszörüli fogát a lányokonhogy rojtosra szaggassa a vágyatmit kis szívükben rejtenekés pirulva lessék testük termékenységétmohók legyenek puha szájjal kiáltsákálmukban hogy odaadják magukatelőször és csak gondolatbanősemlősök nyüszítésével támasszáka hideg falhoz homlokukat a…
Tovább
Alkotóerővé változtatni a traumát Ágoston Enikő Anna: Azt hiszem, a pozitív érzelmek, a jó lelkiállapotok nagy hajtóerővel bírhatnak az alkotás folyamatában, de gyakran a rossz tapasztalatokkal, traumákkal való megküzdés is energiát, alkotói erőt szabadít fel. Ilyenkor mi történik pszichológiai szempontból? Miért nyerünk alkotói erőt vagy ihletet egy nehéz időszakban vagy után? Terék Anna: A nehéz…
Tovább
Géczi Jánossal Áfra János beszélget Áfra János: Beszélgetésünk apropója egyfelől egy friss megjelenés, másfelől pedig az, hogy a vizuális költészeti és képzőművészeti életműve egy részét a városhoz sok szállal kötődő Géczi János nemrég a Déri Múzeum gyűjteménye számára ajánlotta fel. A szépíró olvas eseménysorozat alapvetéséhez igazodva a pálya alakulását meghatározó inspirációs forrásokat, olvasmányélményeket állítjuk előtérbe…
Tovább
Egy Berzsenyi-utánzóra Hervadt már a babér, gyűjti a hűs avar!Napfény-strófa helyett antik eső kopog!Oszlopsorra rakott tümpanon ormain ásítoznak az istenek! Minden csak lila köd, vattacukor-ragacs,sormetszet-szike váj verscafatokba, kékfoltokban rakodik húsra a fájdalom, azt színlelve, hogy élvezet. Járasd csak masinád, ösztönösen pörög.Márványod hova lett? Műanyag istenekszobránál tülekedsz, füstös az áldozat! Tömjén nem lesz a lábszagod! Lantod…
Tovább
Rövidítések Ma már tudom. Nem kellett volnarövidíteni. Amikor a sűrű erdőbenkapaszkodtunk fel a Szent Anna-tóhoz.A már-már rugalmas gyalogösvényen.Ilyen a fák között a talaj az évek soránlerakódott avartól. Milyen szép, ahogya réseken átütnek rézsút a délelőttinapsugarak. Áttetsző, mégis súlyosnyalábok. Valahol a ránk nehezedőfélhomály fölött nagy zuhanyrózsakéntfénylik a nap. Sokkal hosszabban,szinte véget sem érő egyetértésbengyalogolhattunk volna kint…
Tovább
Törmelékcsendélet Fahordágyakon szállítják a gipsztorzókat,végigdübörögnek velük a kátrányfekete folyó mentén,kőbe másolt formák előtt állva szembesülök a tömeggel. Szeráfok kaszaszárnyai hasítjáka magasfeszültségű légrétegeket,bálványállatok égnek oltárköveken.A sziklaszirten lecsorduló keskeny vízfonalakhabzó, dübörgő oszlopokká válnak. Szorongásaim erővonalain haladok.Tenyeremet végighúzom a halálmadár-sziluetten,amelyet a sugárzó zónabejáratának löszfalába véstek. Velem a kutyaisten. Fertőzött ködfátyol mögüla vízkékek és sászöldek harcát figyelem,az ég felé…
Tovább
Járóföld Engedtessék meg, hogy múzsámata fotel sarkában is megmutassam.Csak egy pillanatra, mielőtt az ajtótbehúzom, és az ártér csapásainnyomulok a hídig, hogy formábanmaradjak. Méreten aluli példányokraalkuszom a horgászokkal, bedobva,hogy az új lakó a védőszentet körbeleporolta, fényvisszaverő kabátban.Hazatérve bélyeget nyalok fel szabványlevelezőlapra, hogy a portyázásbólízelítőt adjak. Fel se véve, ha a néhánysorban úgy jelenek meg, ahogy az…
Tovább
Fabiny Tibor: Túl a literalizmuson. Gondolkodó párbeszéd a teológiai hermeneutikáról A Túl a literalizmuson. Gondolkodó párbeszéd a teológiai hermeneutikáról című kötet már nem sokkal megjelenése után visszhangot keltett, ami több okkal is magyarázható. A kitüntetett érdeklődés szól mindenekelőtt a szerzőnek, Fabiny Tibornak, aki az elmúlt három évtizedben jelentős érdemeket szerzett a bibliai és teológiai hermeneutika…
Tovább
Szolcsányi Ákos: Dávid családjai „A nehezebbet kell vállalni, reménytelen fogni az igazság térdét […].” (Németh László: A mítosz emlőin) Jó pár napja egyetlen szerző és annak első regénye köti le az érdeklődésemet, szakadatlanul. Szolcsányi Ákos Dávid családjairól van szó. A mindössze 161 oldalas, viszonylag kisalakú, a maga műfaji minőségét kisregényként meghatározó szöveg olyan, mint a…
Tovább
Integet a versből Nem tudom, ér-e valamit ez a vers,talán csak azért írom, hogy jelezzem,még élek, még írogatok. Az ott a nevem:a cím felett, a vers tetején: az én vagyok.És nem, nem lettem sikeres filmrendezőLondonban, sem életművész New Yorkban,nincs Hawaii szigetén nyaralóm.Évek óta Budapesten élek, csendesen.Keveset írok, hiányzik a saját idő,amikor teljesen elnyel egy szöveg,bennem…
Tovább