Megjelent az Alföld 2025. februári száma

Alföld 2025/2. Februári lapszámunkban lírát Ágh Istvántól, Villányi Lászlótól, G. István Lászlótól, Kiss Lászlótól, Szeles Judittól, Takács Nándortól, Veszprémi Szilvesztertől, Kovács Edwardtól, Lanczkor Gábortól, prózát Kőrössi P. Józseftől, Nyíri Katalintól és Kovács Bálinttól közlünk. Kilátó rovatunkban Daniel Warmuz lengyel műfordítóval Áfra János beszélget a Térey-költemények tolmácsolásáról, Payer Imrét pedig Hocza-Szabó Marcell kérdezi a versek hangzósságáról.…

Tovább
A végső szóról

Lackfi Jánossal Acsai Roland beszélget Esőtánc című verseskötete apropóján Babits Mihály azt írja valahol, hogy az írógép billentyűzetében úgy lapul benne a mű, miként márványban a szobor. Mi erről a véleményed? Illetve géppel, vagy kézzel szeretsz inkább írni? Inkább azt érzem, hogy sistergő, pörgő világunk van tele élő, lélegző művekkel, melyek lépten-nyomon szembeszáguldanak az íróemberrel.…

Tovább
Medi(k)alitás

H. Nagy Péter: Evidens közegek Szinte minden irodalmi eseményt követő sörözés, illetve az „írhatunk-e kritikát egy szerző kötetéről, ha ismerjük?” kérdés után az egyik konklúzió, hogy kicsi ez a szakma. Sokszor akkor látszik igazán, ha megjelenik egy-egy szakkönyv, és jobb esetben a téma egy másik kutatója lesz a recenzens, aki valószínűleg ismeri a szerzőt. Mit…

Tovább
Belső utak a fonákra

Julia Soboleva illusztrációiról (In the Dark Time, the Eye Begins to See) Olykor teljesen véletlenszerűen lelhetsz kincsekre. Kincs az, ami a lényednek ismerős, a lényeddel hasonlatos, ami megmozgat, ami gondolatra, érzésre ébreszt, aminek örülsz, amit értékesnek tartasz. Amit őrzöl, mert személyes. Én is leltem kincset. Nemrég például az Instagramon. Nem emlékszem, hol botlottam bele, de…

Tovább
Megjelent az Alföld 2025. januári száma

Alföld 2025/1. Januári lapszámunkban lírát Nádasdy Ádámtól, Kósa Esztertől, Sumonyi Zoltántól, Toroczkay Andrástól, Nyilas Atillától, Hartay Csabától, Farkas Arnold Leventétől, prózát Halasi Zoltántól, Szántó T. Gábortól, Csabai Lászlótól és Gáspár-Singer Annától közlünk. Portré rovatunkban a 80 esztendős Imre Lászlóval Radnai Dániel Szabolcs, a 70 esztendős S. Varga Pállal Berta Erzsébet és Bényei Péter beszélget. Tanulmány…

Tovább
Ősi hagyomány mai játékban

Gaura Ágnes: Sárkánytűzküldetés, Nagy Gyöngyvér képeivel Gaura Ágnes, aki eddig felnőtteknek írt fantasykkel jelent meg a magyar könyvpiacon, ezúttal új oldaláról, gyerekkönyvvel mutatkozik be. Ez nem jelenti azt, hogy korábbi tapasztalatait, ismereteit maga mögött hagyná, sőt: a gyerekeknek szóló történethez is a magyar hagyományvilágot, népmeséket és -hiedelmeket használja föl, sajátosan mai szemlélettel és kedves humorral.…

Tovább
Múzeumi útikalauz – nem csak reformátusoknak

Református múzeumok a Kárpát-medencében, szerk. P. Szalay Emőke, Veress Dániel A magyar református kulturális örökség összefoglaló bemutatására először az 1934-ben Budapesten megrendezett Országos Református Kiállítás alkalmával került sor Csikesz Sándor debreceni teológusprofesszor kezdeményezésére. A ma ugyanezen örökséget őrző intézményeket felvonultató kötet 90 évvel később, 2024-ben jelent meg P. Szalay Emőke és Veress Dániel szerkesztésében, akik…

Tovább
Három kritika

Ilma Rakusa: Magány pergő errel A kritikaírás taníthatóságáról gondolkodtam 2020-ban az Alföld Online-on, amikor legutóbb ezen a felületen adtunk hírt a kolozsvári BBTE kritikaműhelyéről. A munka és a kísérletezés azóta is folytatódik. Az egyik figyelemgyakorlat évről évre az, hogy egy frissen megjelent könyvről szóló negatív és pozitív kritikák érvrendszerét figyeljük. Kemény Lili Nem című regénye…

Tovább
Mi az ihlet? 5. – Megosztani az ihletet a közös alkotásban

Kovács Dominikkal és Kovács Viktorral Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Együtt írtátok az első regényeteket, a Lesz majd mindent, de közösen dolgoztok a drámákon, az esszéken, a meséken, a novellákon is. Ha megkérdezném, hogyan definiálnátok az ihletet, akkor mindketten ugyanazt válaszolnátok? Kovács Dominik: Valószínűleg nem mondanánk teljesen ugyanazt, de abban biztos vagyok, hogy…

Tovább
(N)agyjátszma

Kertész Erzsi: Öröklét A gyerek- és ifjúsági irodalom területén alkotó Kertész Erzsi gyakran kever bűnügyi szálakat gyerekeknek szóló könyveibe, így nem volt egészen váratlan, amikor 2020-ban felnőtt piacra pozicionált krimivel jelentkezett. A Prae Kiadó Krimi ma sorozatában megjelent Az átutazó még sokat merített a gyerekirodalmi gyökerekből: a pszichothrillerként aposztrofált szöveg atmoszférája újrakontextualizált mesei elemekből, valamint…

Tovább
Költők és kritikusok a kortárs alanyi költészetről 2.

Bocsik Balázst, Codău Annamáriát és Pál Sándor Attilát Radnai Dániel Szabolcs kérdezi Mennyiben tud újat mondani egy alanyi-biografikus megszólalású, vallomásos hangvételű debütáló verseskötet 2024-ben? Új, autonóm nyelvet hoz létre a társadalmi érzékenység és a közösséghez tartozás vágya? Visszahozza a költészet egyetemességigényét a szépség iránti nosztalgia? Milyen költészeti nyelv alkalmas az egyéni traumatapasztalatok megfogalmazására? Utóbbi kérdéseket…

Tovább
Megjelent az Alföld 2024. decemberi száma

Alföld 2024/12. Decemberi lapszámunkban lírát Csehy Zoltántól, Nagy Márta Júliától, Turczi Istvántól, Izsó Zitától, Miklya Zsolttól, Pauljucsák Pétertől, Beck Tamástól, Payer Imrétől, Kőrizs Imrétől, prózát Gerőcs Pétertől, Halász Margittól, Juhász Tibortól és Ughy Szabinától közlünk. Portré rovatunk középpontjában Tar Sándor életműve áll: kilenc versét Pótor Barnabás adja közre, és Márton László írt hozzájuk kommentárt. Kilátó…

Tovább
Deus ex Machina

Képzeljünk el egy szerkezetet, amelynek segítségével a színpadra ereszkedik egy istenség, aki a drámában az emberek által összegubancolt szálak gordiuszi csomóját átvágja, és megoldja megoldhatatlannak tűnő helyzeteket, az utolsó pillanatban megmenti a főhőst, vagy igazságot szolgáltat. A Deus ex Machina, melynek szó szerinti jelentése „isten a gépből”, az ókori színházban éppen egy ilyen kellék volt.…

Tovább
Egy könyv, amelybe kapaszkodni lehet

Marton Krisztián: Bőgőmasina Szórakoztató, fájdalmas, hétköznapi és szép. Így tudnám jellemezni Marton Krisztián első regényét, a Bőgőmasinát, amely tavaly ősszel jelent meg a Leányvállalat Kiadónál, és amelyet most ősszel Margó-díjra is jelöltek. Nyilvánvalóan arcátlanság ilyet írni egy recenzióban – de ez a könyv szép. Kívül-belül. De kezdjük talán az elején. Egy kötet esetében számomra mindig…

Tovább
Trigger warning: 2020

Kemény Zsófi: Nyelni Kemény Zsófi Nyelni című regényének borítóján egy elhomályosított szexjelenet látható, rajta egy áthúzott szem ikonnal, amely a kortárs digitális környezetben a vizuális cenzúrának egy gyakori jelölése. Ez az eljárás az interneten viszont szinte soha nem valódi cenzúraként, sokkal inkább figyelmeztetésként működik, a konszenzus megteremtésének illúziójaként: a gép figyelmeztet a bármilyen szempontból kifogásolható…

Tovább
Tények és vélemények

Vági János kötetéről Tény: Vági János író, építész. Első kötete 2024-ben jelent meg a Kalligram Kiadónál. Címe: Hanghordozó. A kötetet Tóth Ramóna Mirtill szerkesztette, az utószót Sipos Balázs írta. A borító – melyet Vági János tervezett – színeiben kontrasztos: az elhomályosított, boltíves belső tér szürkeségét az élénk, piros sáv töri meg. A szürke képen különböző…

Tovább
Mi az ihlet? 4. – Hol van az ihlet a közösségi médiában?

Bánki Benivel Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Úgy tűnik, hogy egyre nagyobb figyelmet kapnak az intellektuálisabb jellegű tartalmak is az online térben egy ideje. Szerinted minek köszönhető ez a változás az online tartalomgyártásban és fogyasztásban? Bánki Beni: Erre az átrendeződésre én is felfigyeltem, és úgy látom, több, párhuzamosan zajló online mozgás kényszeríti ki.…

Tovább
Fekete, fehér, piros, tudományos, mesei

Magyar Zoltán – Németh Gyula – P. Szathmáry István: Bestiarium Hungaricum Ismét hiánypótló kiadvány jelent meg a magyar könyvpiacon. A Bestiarium Hungaricum nagyszerű kezdeményezés, enciklopédikus igényű, de bevallottan nem teljes gyűjteménye a magyar hiedelemvilág teremtményeinek. Önmagában is megállja a helyét, de folytatható is, sőt, igényli is a folytatást. A bestiárium ókori eredetű műfaj, de a…

Tovább
Létbizalmat ébreszteni az óvatosakban is

Halmai Tamás költővel Acsai Roland beszélgetett új könyve apropóján Halmai Tamás József Attila-díjas költő számos könyvével azon munkálkodik, hogy az irodalmat összekösse a transzcendens regiszterekkel, és ezzel „létbizalmat ébresszen az óvatosakban is”. Tudja, hogy a rím és a versmérték sokkal több a vers ékítményénél, és Keats, valamint Tóth Árpád nyomán vallja, hogy „A Szép: igaz,…

Tovább
„mindig lökdöstek valahová”

A 80 éves Imre Lászlóval Radnai Dániel Szabolcs beszélget – 2. rész Imre László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja és az Alföld kuratóriumának korábbi elnöke november 17-én töltötte be 80. életévét. Születésnapján az Alföld folyóirat egy kétrészes életútinterjúval köszönti a 19. századi magyar és orosz irodalom kiemelkedő, nemzetközi rangú…

Tovább
Statikus viszonyok

Schillinger Gyöngyvér: Rohadjon meg az összes Schillinger Gyöngyvér első regénye, a Rohadjon meg az összes a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg augusztus végén. A szerző megfelelő arányérzékkel mutatja be a 21. századi ember betegségét: az önbizalomhiányt, frusztrációt, szorongást, megfelelési kényszert és ezek egyvelegét. „[H]osszú a lista, mit kell, mit nem szabad.” (43.) Gyakran érezzük olvasás közben, hogy…

Tovább
A családi minták árnyékában

Nagy Gerzson: Meddig él egy anya Nagy Gerzson harmadik kötete a Meddig él egy anya címmel azt sugallja, hogy egy anyaregényt tartunk a kezünkben, viszont a könyvet olvasva inkább egy szétesett család múltbeli és jelenlegi életébe nyerhetünk bepillantást. Az elbeszélő, Ágota, egy harmincas éveinek a közepén járó tanár- és írónő, aki kénytelen egyedül ápolni az…

Tovább
Emléksorok Tóth Endréről

Száztíz éve, szegény napszámos fiaként Debrecenben született Tóth Endre költő, szerkesztő. (1914. nov. 17. – 2011. aug. 16.) A háborúban megsebesült édesapját rövidesen elveszítette. Az iskolában szorgalmasan tanult, három gimnáziumi osztályt is végzett, de a sokgyermekes család anyagi erejéből többre nem tellett. A fiatalember, megízlelve a kultúra, a művészet bűvös világát, a fizikai munka mellett…

Tovább
„Ahogy jöttek, el is mentek, és minden úgy maradt, ahogy volt”

A 80 éves Imre Lászlóval Radnai Dániel Szabolcs beszélget – 1. rész Imre László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja és az Alföld kuratóriumának korábbi elnöke november 17-én töltötte be 80. életévét. Születésnapján az Alföld folyóirat egy kétrészes életútinterjúval köszönti a 19. századi magyar és orosz irodalom kiemelkedő, nemzetközi rangú…

Tovább
Laudáció Juhász Tibor Alföld-díjához

Amikor fiatal oktatóként a magyar szakot akkoriban elkezdő, már sok tekintetben érett, addig többféle – irodalmi, kereskedelmi, zenei – képzésbe belekóstoló, vagy csak belekóstolni vágyó Juhász Tiborral találkoztam, első benyomásom a komoly, figyelő tekintete volt. Az órán keveset jegyzetelt, de senki nem tudott úgy figyelni, mint ő. Egy évtized távlatából azt kell mondjam, hogy a…

Tovább
Laudáció Korpa Tamás Alföld-díjához

Ha megkísérelnénk definiálni ezt a négykötetnyi, gyakorta megzabolázhatatlannak tűnő, az érzékszerveinket folytonosan stimuláló-összekuszáló nyelvi áradást, azt mondhatnánk, Korpa Tamást költőként a határ, az átmenetiség metapoétikai kérdése izgatja, különféle nyelvi-nyelven túli jelenségek, emberi és nonhumán, urbanizált és természeti képződmények találkozását, érintkezését, egymásba fonódását tapogatja le, hallgatja ki, egyszersmind teszi láthatóvá verseiben. Az iménti megfogalmazás túlburjánzó metaforikussága…

Tovább
Laudáció Gergely Ágnes Alföld-díjához

A négykezesként James Joyce Kamarazenéjét (1958), önállóan pedig Dylan Thomasnak Az író arcképe kölyökkutya korából (1959) című önéletrajzi novellafüzérét már az 50-es években lefordító Gergely Ágnes költőként valamivel később, harmincévesen debütált. Az Ajtófélfámon jel vagy (1963) értékeire – „ökonomikus szigorral válogatott” voltára, formai érzékenységére, dialogicitására – egy, az Alföldben közölt kritika is rámutatott (Maros László,…

Tovább
Mi az ihlet? – 3. Lehet ihletett a mesterséges intelligencia?

Balaskó Ákossal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: A harmadik verseskötetedet, A perceptron gyermekeit a mesterséges intelligenciával együtt írtad, 16,74%-ához járult hozzá a számítógép. Izgalmassá teszi ezt a kérdéskört az is, hogy te nemcsak költő vagy, hanem programtervező matematikus is. Szerinted milyen programokat érdemes használnia egy költőnek, ha az MI-t is be szeretné vonni…

Tovább
Költők és kritikusok a kortárs alanyi költészetről 1.

Vida Kamillát, Purosz Leonidaszt és Mohácsi Balázst Radnai Dániel Szabolcs kérdezi Mennyiben tud újat mondani a generációs és felnövésnarratívákról egy debütáló verseskötet 2024-ben? Új, autonóm nyelvet hoz létre a társadalmi érzékenység és a közösséghez tartozás vágya? Visszahozza a költészet egyetemességigényét a szépség iránti nosztalgia? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Locker Dávid Beszédkényszer (Prae Kiadó)…

Tovább
Megjelent az Alföld 2024. novemberi száma

Alföld 2024/11. Novemberi lapszámunkban lírát Tóth Krisztinától, Ágh Istvántól, Géczi Jánostól, Gellén-Miklós Gábortól, Pollágh Pétertől, Horváth Evétől, Acsai Rolandtól, Demény Pétertől, Oláh Andrástól és Szijj Mártontól, prózát Gurubi Ágnestől közlünk. Kilátó rovatunkban a gyerekirodalomról Fekete Richárd és Gesztelyi Hermina értekezik. Tanulmány rovatunkban Mezei Gábor a lírában létrejövő mozgást és immanenciát vizsgálja, Pataky Adrienn a ciklikusságról…

Tovább