Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
2026/7. A Szépirodalom rovatban verseket közlünk Marno Jánostól, Egressy Zoltántól, Takács Nándortól, Izsó Zitától, drámát Dettre Gábortól, prózát Szakonyi Károlytól, Lanczkor Gábortól és Beck Tamástól. A Deszka rovatban a Csokonai Színházzal való együttműködés keretében közöljük Jászay Tamás beszámolóját a XVI. DESZKA Fesztiválról, valamint Ifj. Vidnyánszky Attila és Szirák Péter beszélgetését. A Tanulmány rovatban Onder Csaba…
Tovább
Országos Színházi Találkozó 2026, Csokonai Nemzeti Színház Debrecen, 6. nap Kaposvár és Szolnok után idén Debrecen adott otthont a – gyakran hangos szakmai viták centrumában, politikai-ideológiai töréspontokon álló – Országos Színházi Találkozónak, amelynek 6., június 20-i napján három előadást láthattunk a versenyprogramból. A szépség meggyilkolása (a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház), a Rinocéroszok (a Figura Stúdió…
Tovább
Országos Színházi Találkozó 2026, Csokonai Nemzeti Színház Debrecen, 3. nap Az idén a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban megrendezett Országos Színházi Találkozó harmadik napjának versenyprogramja két különböző változatát mutatta az idegen érkezésére épülő irodalmi művek feldolgozásának. Az ismeretlent ködös múltja miatt egyfajta misztikum és tisztelet övezi. Az újdonság ténye önmagában is vonzó, és egyfajta „befektetési lehetőségként”…
Tovább
Jon Fosse: Reggel és este Az Ördögkatlan Produkció előadása a debreceni OSZT-on Akinek volt szerencséje a tavalyi, a Szolnoki Szigligeti Színház megrendezte Országos Színházi Találkozón részt venni, az nagy várakozással tekinthetett az idei, 2026. június 15-e és 21-e között Debrecenben zajló színházi rendezvény II. napjára, június 16-ára, azon belül is az Ördögkatlan Produkció előadta darabra.…
Tovább
„Ki az anya?” – kérdezi Jacques Derrida kíméletlen esszéje, és kiderül, hogy a kérdés aligha lehetne valódibb.[1] Hogyan születik egy irodalmi képződmény? – kérdezhetném ugyanezzel a kíméletlen kíváncsisággal. Egyáltalán mikortól tekintünk létezőnek, mikor veszünk észre egy újszülött irodalmi vonulatot? Derrida szerint a születés jelene nem egy kimutatható pillanat: akárcsak a halál pillanatát, a világrajövetelét és…
Tovább
Bertolt Brecht: Baal A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása a debreceni OSZT-on A III. Országos Színházi Találkozó – melynek az I., 2024-es kaposvári és a második, 2025-ös szolnoki helyszíne után 2026. június 15-e és 21-e között a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen adott otthont – igen erős nyitónappal bírt. Az OSZT egyik célkitűzését, mely szerint az arra…
Tovább
Somogyi Tibor: A táska egy állat A táska egy állat című, 2025-ben megjelent első kötetében (Napkút Kiadó) Somogyi Tibor huszonkilenc novellán keresztül skiccel fel groteszk, ironizáló humorral mindennapi, mesebeli és disztópikus történéseket egyaránt. Nyelvi megformáltságukra való tekintettel ezek a darabok hemzsegnek a szóviccektől, jelenetező képei néha túl közvetlenek és riasztóan vehemensek, más helyeken pedig vakmerően…
Tovább
Június 3-án nyílt meg Gesztelyi Nagy Zsuzsa Új Élet Park című önálló kiállítása a budapesti FUGA Breuer Marcell termében. A debreceni Új Élet Park: ahol Gesztelyi Nagy Zsuzsa felnőtt. A kiállított anyag egy feldolgozástörténet, mindenféle nosztalgikus érzést és hatást elkerül. Két szárnyra osztva mutatja meg az egyéni és a kollektív vonatkozást. A tárlatot Tóth Krisztina…
Tovább
A Szépirodalom rovatban verseket közlünk Takács Zsuzsától, Gerevich Andrástól, Jánosa Esztertől, Endrey-Nagy Ágostontól, Vörös Istvántól, Lipcsey Emőkétől, Szénási Miklóstól és Oláh Andrástól, prózát Háy Jánostól, Bálint Pétertől és Mohai V. Lajostól. A Kilátó rovatban Bakó Endre Tóth Eszter pályakezdéséről ír, Kelemen Erzsébet Soltész Márton Szabó Magda-könyvéről, valamint közreadjuk a Freeszfe szervezésében megvalósult Anyaság és irodalom…
Tovább
Ókor 2025/2. – Erőszak Az antikvitás mint jelenkori reflexió Az Ókor folyóirat fennállása óta következetesen törekszik arra, hogy a klasszika-filológia, a régészet és a történettudomány eredményeit ne csupán egy szűk szakmai elit, hanem a művelt nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegye. A 2025/2-es lapszám azonban többet vállal az ismeretterjesztésnél: egy olyan tematikus blokkot állít össze, amely…
Tovább
Patricia Lockwood: Lesz még másik belőled?, ford. Morcsányi Júlia Reggel a „London Review of Books” Close Readings[1] című podcastjának új epizódját hallgattam. A felvétel hermeneutikus olvasatot nyújt Tolsztoj Ivan Iljics halála című regényéről. Hirtelen azt éreztem, hogy mintha rábotlottam volna a kulcsra, melynek segítségével Patricia Lockwood Lesz még másik belőled? című könyve elemezhetővé válik majd…
Tovább
Jonathan Sacks: Széttöredezett világunk gyógyítása. A felelősség etikája, ford. Beke Boróka Felelsz értem, ha téged kérdeznek rólam? Vagy azt feleled majd, hogy nem vagy őrizőm? Felelek érted, ha engem kérdeznek rólad? Vagy rád ejtem a sírás kockázatát? Megesik, hogy egymásra ejtjük. Akkor pedig reménykedhetünk benne, hogy a könnyek valóban „nem ismernek nemzetközi határokat”(135.), és a…
Tovább
Petőcz András: Magad vagy Egy szép verseskötet a magányról, az elöregedésről. Nehéz mindezt Petőcz Andrásra vonatkoztatni. Pedig ő írta. Olyan előzmények után, mint a gyász, az elengedés, az önvizsgálat vagy éppen a világ állapota. Vagy az örök téma: a múló és fogyó idő, ami persze szorosan összefügg az előző mondatban jelzett dolgokkal. Mégis nehéz ez…
Tovább
Zalka Csenge Virág: Cápatestvér. Népmesék félreértett állatokról, Megyeri Annamária rajzaival Zalka Csenge Virág évente vagy akár félévente megjelenő népmesekötetei között korábban is rendszeresen lehetett találni kifejezetten tematikus válogatásokat. A Széltestvér és Napkelte családi meséit, a Törpeszarvas és a déli álom trickster-meséit, a Világszép karácsony ünnepi meséit, vagy éppen a beszédes című Nagyvárosi népmesék hagyományos történeteit…
Tovább
Az idei, megkésett NKA-támogatás folyósításának nyilvános sürgetésében tíz másik folyóirat-társunkkal együtt részt vettünk, mert ez az esedékes lapszámaink megjelenését, a létünket fenyegető helyzet volt. Ám az új, a kultúrában is szakmaiságot ígérő kormányzatnak szánt folyóiratfinanszírozási javaslat már más kérdés. Meggyőződésünk, hogy a közös, egymással szolidáris fellépés elengedhetetlen feltétele a több mint másfél évtizedig fennálló, a…
Tovább
Papp-Sebők Attila: Káté Kezdjük az elején. Puhakötésű, matt tapintású kötet, nem túl pici, nem túl nagy, jóleső kézbe venni. A borítón, melyet Szabó Imola Julianna tervezett, egy földre roskadt meztelen férfi és egy meztelen angyal látható, kitárt szárnya a férfi fölött. A meztelen férfi alakja kétszer is megjelenik a borítón, mintegy 360 fokban figyelhetjük meg…
Tovább
Elhangzott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Toldy Ferenc kutatói díjának 2026. április 23-i átadásán az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében Ha vetünk egy pillantást a Szilágyi Márton MTMT oldalán sorakozó 621 tudós és tudománynépszerűsítő írás listájára, könnyen érthető válik, miért lehetetlen feladat egy ilyen volumenű irodalomtörténészi életművet tíz percben méltatni. Pedig ez az adat…
Tovább
Alföld 2026/5. A Szépirodalom rovatban verseket közlünk Nagy Márta Júliától, Győri Lászlótól, Géczi Jánostól, G. István Lászlótól, Pauljucsák Pétertől, Szita Szilviától, Nyerges Gábor Ádámtól, Juhász Tibortól, prózát Szakonyi Károlytól, Bódi Pétertől, Halász Margittól és Csabai Lászlótól. A Kilátó rovatban közreadjuk A szépíró olvas sorozat részeként Turi Tímea és Belteki-Dolhai Réka beszélgetését, Halmai Tamás pedig Tóth…
Tovább
Nyílt levél az NKA vezetőségéhez A magyar irodalmi folyóiratok idén tavaszra végzetesen nehéz helyzetbe kerültek. A támogatás összértéke jelentősen csökkent, a szerződéskötés elmaradása pedig ellehetetleníti a folyamatos működést. Miközben a hírek szerint az év végén a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárdot szórt szét, a magyar folyóiratok a megszűnés szélére jutottak. Az Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma április…
Tovább
Amikor művészetről beszélünk, irodalomról, filmről, zenéről vagy éppen képzőművészetről, nem csak alkotókról, hanem emberekről is beszélünk. Ezért nem is tudok és nem is akarok személyes vonatkozások nélkül szólni ezen a mostani eseményen, mely előtt már elég mélyen megismerkedhettünk Vass Tiborral és munkásságával a Lapis József által vezetett eseményen. (A kiállítás megnyitóját megelőzte Vass Tibor költői…
Tovább
Alföld 2026/4. A Szépirodalom rovatban verseket közlünk Tóth Krisztinától, Posta Mariannától, Tóth Kingától, Fodor Balázstól, Fellinger Károlytól, Juhász Róberttől, Maros Márktól, prózát Háy Jánostól, Ughy Szabinától és Zalán Tibortól. A Kilátó rovatban Dávidházi Péter Takács Ferenc pályájáról emlékezik meg, A szépíró olvas sorozat keretében Molnár Illéssel Urbán Andrea beszélget. A tanulmány rovatban Szabó Gábor Garaczi…
Tovább
Han Kang: Görög leckék, fordította Kiss Marcell „Eljön az idő, amikor csak akkor fogok látni, ha álmodom.” Han Kang neve ma már megkerülhetetlen a kortárs világirodalomban. Ha korábban nem is, a 2024-es irodalmi Nobel-díj odaítélése után biztosan azok is felfigyeltek rá, akik addig nem ismerték, nem olvasták köteteit. A magyar olvasóknak viszonylag későn vált hozzáférhetővé…
Tovább
Posta Marianna: Kétéltű A kortárs líra legtöbb mai olvasójának-értelmezőjének, úgy vélem, evidenciaként adódik, hogy a versek megszólalója elsősorban egyéni, saját érzésekről, érzetekről, tapasztalatokról számol be költeményeiben. Még a „generációs tapasztalatokat” verbalizáló, társadalmi-politikai olvasásra ösztönző szerzők többsége is az egyén személyes tapasztalataiból, benyomásaiból, emlékeiből kiindulva közelít valamilyen közös probléma felé. Posta Marianna 2025-ben megjelent kötetét olvasva…
Tovább
Sokáig pihentette prózáit Varga László Edgár, mondván: „Minden írónak-költőnek jót tesz, ha egy időre kussol.”[1] Két verseskötet[2] és nyolc év csend után most novellákkal jelentkezett, ami valahol egyáltalán nem meglepő, talán követi, esetleg kitapogatja maga előtt az utat a Venus és Nichita által teremtette világon keresztül a (nagy)regény irányába – és milyen jól teszi. A…
Tovább
Alföld 2026/3. A Szépirodalom rovatban verseket közlünk Marno Jánostól, Korpa Tamástól, Mechiat Zinától, Mánya Kristóftól, Bánkövi Dorottyától, Villányi Lászlótól, Pintér Lajostól, valamint prózát Kiss Noémitől és Kornis Mihálytól. A tavalyi Debreceni Irodalmi Napok anyagát közlő összeállításunkban Fazekas Gergely Zene és szöveg (Jelenetek egy házasságból) című írása a gregoriántól a reneszánszon, a barokkon és a klasszikán…
Tovább
Roberto Bolaño: A romantikus kutyák, ford. Kutasy Mercédesz Kézenfekvő lenne a kutyák motívumánál kezdeni, és onnan lekövetni a kötet szövegeit. A kutyák irodalmi és képzőművészeti hagyományban betöltött szerepe gazdag, szerteágazó és termékeny – gondoljunk Árgus, Kerberosz, Anubisz mitológiai alakjaira; Gogol, Virginia Woolf vagy Déry Tibor kutyanézőpontjaira; Tiziano, Velázquez vagy van Eyck festményeinek félreeső, mégis jelentéssel…
Tovább
Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjéről A külön karakterplakátot kapó Ginkgo Biloba, a stáblistán felsorokozó növénynevek, a közeli képkivágatok ágakról, kéregről, levelekről, a Simon mágus nyomozójelenete a szobanövény emlékének előhívásáról, valamint a poszthumanizmus kínálkozó és divatos keretrendszere, amely a nem-emberi létezők, többek között a természet elemeinek szerepét hivatott újragondolni: mindez azt az értelmezést erősítheti, hogy…
Tovább
Petneki Noémi: A szabadság útjai A szabadság fogalma a közép-európai irodalmakban ritkán jelenik meg absztrakt eszményként. Sokkal inkább történeti tapasztalatként válik megragadhatóvá: megszakított, elhalasztott, gyakran erkölcsi dilemmákkal terhelt formában. A politikai elnyomás, a társadalmi viszonyok és a testi kiszolgáltatottság egymást erősítő tapasztalata élesen rajzolódik ki a kötet által tárgyalt női életutakban, ahol a szabadság nem…
Tovább
Alföld 2026/2. Az Alföld februári lapszáma gazdag szépirodalmi és értekező prózai anyaggal jelentkezik, amelyben kortárs hangok és elméleti megközelítések egyaránt teret kapnak. A Szépirodalom rovatban lírát Halmai Tamástól, Filip Tamástól, Deák Botondtól, Beck Tamástól, Péntek Imrétől, Együd Rebekától, Balogh Endrétől, Bordás Mátétól és Csehy Zoltántól, prózát Krusovszky Dénestől és Farkas Arnold Leventétől közlünk. A Kilátó…
Tovább
Balajthy Ágnes: Habár, főként pályád elején sokat foglalkoztál kortárs magyar irodalommal (Garaczi László monográfusa vagy), az elmúlt körülbelül két évtizedben elsősorban mégis Marcel Proust és Kosztolányi Dezső elhivatott kutatójaként tart számon a szakmai közösség. Az eltűnt idő nyomábanról magyar nyelven is számos tanulmányt publikáltál, és egy-egy önálló kötetet szenteltél a Pacsirtának, illetve az Édes Annának.…
Tovább