Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Tolvaj Zoltán: Árvajel Tolvaj Zoltán nagy ívű, majdnem hatszáz oldalas, a 2026-os Ünnepi Könyvhétre megjelent regénye, az Árvajel arra tesz kísérletet, hogyan lehet hiteles módon elbeszélni az individuális és társadalmi bomlást, hogyan lehet az iszonyatból – a fülszöveg szerint – „lenyűgöző katedrálist” emelni. A szöveg középpontjában álló töredezettség ugyanakkor nemcsak téma, hanem poétikai működésmód is:…
Tovább
Laudáció abból az alkalomból, hogy Rakovszky Zsuzsa megkapta a Szabó Magda-díjat Tisztelt Díjalapító, tisztelt Igazgató Úr, kedves Zsuzsa, kedves Színházbajáró és Olvasó Közönség! Rakovszky Zsuzsa költőként indult a hetvenes évek közepén: a korabeli mainstreamtől igencsak elütő, a titokzatos Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes és Tandori Dezső delejező hatását mutató és mégis egyedien éteri és finoman…
Tovább
2026/10. Októberi lapszámunkban külön rovatban foglalkozunk a 260 éve született Fazekas Mihállyal: az életmű emlékének szentelt kerekasztal-beszélgetés alkalmával Debreczeni Attilát, Gulyás Juditot és Kovács Gergelyt Radnai Dániel Szabolcs kérdezi; Béres Norbert Lúdas Matyit a nemzetközi és magyar folklór kópéfiguráinak hagyományában értelmezi; Fülöp Dorottya pedig az új kritikai kiadás munkálatait és eredményeit mutatja be. A Szépirodalom…
Tovább
Horváth Adél: Sok ördögök Horváth Adél debütáló kötete izgalmas műfaji hibrid, tudatosan lépi át a magaskultúra és a populáris irodalom határait, miközben egyik zsáner mellett sem kötelezi el magát. A Sok ördögök talán a middlebrow fogalmával ragadható meg a legpontosabban mint „közérthető, de gondosan megírt, irodalmi igényű, szórakoztató”, a kifinomult, minőségi, rétegolvasóknak szánt ún. „magas”…
Tovább
Hungarian Literature as World Literature, szerk. Hajdu Péter és Z. Varga Zoltán Csak egyetlen évet kellett volna várni azzal, hogy a Hungarian Literature as World Literature című kötet Goethe „Weltliteratur” fogalmának kétszáz éves évfordulóján jelenjen meg. 1827 óta gondolkodunk ugyanis arról, hogy miként határozható meg a világirodalom, milyen viszonyban van egymással nemzeti és világirodalom, hol…
Tovább
Gimesi Dóra: Teknősidő, Rofusz Kinga illusztrációival „Különös dolog az idő. Néha pár percnek tűnik egy egész év, máskor évszázadok telnek el egyetlen délután alatt.” Lujza és Buba élethosszig tartó barátságának elbeszélését a kiadó 5–8 éves korig ajánlja az olvasók figyelmébe. Gimesi Dóra és Rófusz Kinga legújabb kötete, a Teknősidő az idő viszonylagosságának allegóriájával keretezi Lujza…
Tovább
Térey Könyvünnep 2026, Debrecen, 2. és 3. nap 2026 szeptemberében immár hetedik alkalommal rendezték meg Debrecenben a Térey Könyvünnepet a Méliusz Juhász Péter Könyvtár főszervezésében. Térey János születésnapjának évfordulóján, szeptember 14-én, hétfőn a költő emlékének szentelt programokon vehettek részt az érdeklődők (középpontjában Térey húsz évvel ezelőtt megjelent Ultra című verseskötetével), az eseménysorozat további napjain pedig…
Tovább
Háború női perspektívából „…hordom magamon ezt a golyóálló mellényt / és nem tudom levenni / mintha rám öntötték volna / hordom magamban a gyermekét / akit nem lehet kitépni belőlem / a gyerekkel veszi át a testemen az uralmat / és én hordom magamban ezt a szülőföldet / nem tudom kihányni magamból / olyan mint…
Tovább
2026. szeptember 10-én a Gambrinus-közben, Kiss Tamás emléktáblája előtt Az Alföld egykori műhelye előtt tisztelgünk Kiss Tamás emléke előtt, amire jó okunk van. Az Építünk című folyóiratnak ugyanis ő adta az Alföld nevet, némileg megszabadítva a folyóiratot az aktuálpolitikai ballaszttól. Rovatvezetője, majd a Kelet-Magyarországi Írócsoport elnökeként állandó meghívottja volt a szerkesztőségi üléséknek. Az 1950-es évektől,…
Tovább
(Debrecen, Kétmalom utca 17. – 2026. szeptember 14.) Először akkor álltam a Kétmalom utca 17. számot viselő épület előtt, amikor még nem volt rajta emléktábla. Amikor még jóval megviseltebb állapotban volt. Amikor 2017 egyik januári vagy februári napján János megmutatta nekem a házat, ahol gyerekeskedett. Miután a debreceni építész, Sajó István unokájával, a Tankcsapda és…
Tovább
Mécs Anna: Rutin ,,[E]gy szétvert test, ami nem találja, merre induljon, épphogy / csak felugrik a buszra, épphogy eléri a reggeli-esti rutint, épphogy / nem veszélyezteti önmagát és másokat, vezetni nem mer, és nem / akar.”[1] – Kállay Eszter innentől a kőcsönd már nem fenyeget című versében egy loholó, időbe zárt anyát látunk, jobban mondva…
Tovább
2026/9. A Szépirodalom rovatban verseket közlünk Takács Zsuzsától, Nagy Márta Júliától, Csehy Zoltántól, Závada Pétertől, Csordás Katától, Metz Olga Sárától, Babiczky Tibortól, Simon Mártontól, prózát Géczi Jánostól és Bene Zoltántól. A Kilátó rovatban Tóth Krisztinával Baranyai Norbert beszélget, Sóti Attila esszéje Salome táncát megidézve vizsgálja hatalom, erkölcs, törvény és személyes igazság konfliktusát. A Tanulmány rovatban…
Tovább
Tallár Ferenc: Mítosz és regény. Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című művének értelmezése Dosztojevszkij műveit, különösen A Karamazov testvéreket olvasni olyan, mint egy hatalmas labirintusba tévedni. A regény kijelölt ösvényén haladva újabb és újabb műfaji elágazásokba, mellékutcákba, csomópontokba futunk. Elsőre könnyű lehet eltévedni ebben az útvesztőben, és ha igazán érteni szeretnénk, mi rejlik ebben a bűnügyi…
Tovább
– a hétköznapi változat – „Volna egy jó kezdőmondatom.Hasnyálmirigyrákom van.”(Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló, Magvető, Budapest, 2016, 81.) (Elrendelve) Az orvostudomány mai állása szerint senki nem tudja megmondani, hogy kinél mikor, miért alakul ki a hasnyálmirigyrák. Egyszer csak itt van, és végérvényesen odakerül a megjegyzés a leletedre: „térfoglalás a pancreasban”, ami orvosi virágnyelven rákos sejtek jelenlétére utal.…
Tovább
Pöttyös és Csíkos – Tanulmányok a Móra Kiadó klasszikus könyvsorozatairól, szerk. Hermann Zoltán, Kalavszky Zsófia, Mészáros Márton, Pataki Viktor Kiemelkedő gesztusok azok, amelyek túllépnek a szövegek szoros elemzésén: nemcsak tágabb irodalomtörténeti és szociokulturális keretben értelmezik tárgyukat, hanem a jelenből visszatekintve közelítenek meg generációkat meghatározó könyvpiaci jelenségeket. Ez a kötet a híres, elsősorban fiatal lányokat célzó…
Tovább
Reménytövis – Kortárs keresztény versantológia, szerkesztette Kisfaludy Zsófia Antológiákról írni hálás feladat. A szerzőkre vonatkozó bírálat nélkül lehet méltatni a szerkesztő összetett munkáját, amely a vállalkozás mértékéből eredően csak dicséretet érdemel. Így bátran leírható: a Kálvin Kiadó legújabb, több mint 500 oldalas válogatása minden tekintetben jelentős kötet. A kiadó és az egyházi sajtó is komolyan…
Tovább
Balajthy Ágnes, Terék Anna Mitől működik egy irodalmi műhely? Hogyan lehet egy fiatal szerzőt úgy segíteni, hogy közben megtalálja a saját hangját? Milyen szerepe van ma a tehetséggondozásnak, és mit tanulhatnak egymástól a pályakezdők és a már elismert alkotók? A Fiatal Írók Szövetségének idei táborában líra-, próza-, kritika- és műfordító műhelyekben dolgoztak együtt a résztvevők…
Tovább
Veszprémi Szilveszter: Vijjogók A Vijjogók markáns fordulatnak tűnhet Veszprémi Szilveszter első kötete, a Helyek, ahol rám öröm vár után. Míg az utóbbit főként a felnövéstapasztalat, az otthonkeresés témája és a falu–város dichotómia szervezi, az új könyv eltávolodik ettől a személyes beszédmódtól. A könnyen beazonosítható versbeszélő helyét egy teljes szólamhálózat veszi át, versről versre ismerünk meg…
Tovább
Moskát Anita, Fehér Renátó, Szőllőssy Balázs Mitől működik egy irodalmi műhely? Hogyan lehet egy fiatal szerzőt úgy segíteni, hogy közben megtalálja a saját hangját? Milyen szerepe van ma a tehetséggondozásnak, és mit tanulhatnak egymástól a pályakezdők és a már elismert alkotók? A Fiatal Írók Szövetségének idei táborában líra-, próza-, kritika- és műfordító műhelyekben dolgoztak együtt…
Tovább
Szita Szilvia: A tenger felszámolása Szita Szilvia A tenger felszámolása című verseskötete 2025-ben jelent meg a Parnasszus Könyvek kiadásában. A kötet meghatározó tematikai csomópontjai a kirándulás, a természetjárás, az elindulás motívuma. Szita költői repertoárját ezek a témakörök mindig is meghatározták. Az első, 2016-os Térkép nélkül kötete kifejezetten az utazásokra, az ember és természet viszonyára fókuszál.…
Tovább
Alföld 2026/8. Augusztusi lapszámunkat hagyományosan a műfordítás-irodalom köré szervezzük. Fordításokat közlünk James Joyce, Forugh Farrokhzad, Isabella Leardini, Nick Laird, Matthew Rice, Marina Carr, Juli Zeh, Francesca Bell, Paul Muldoon, Marie Howe, Rainer Maria Rilke műveiből – Gula Marianna, Székely Márton, Kerber Balázs, Gerevich András, Kozma Leila, Pálinkó Mátyás Vince, Tatár Sándor, Bori Ági, Gyukics Gábor,…
Tovább
Szolláth Dávid Mészöly Miklós című monográfiájáról „Mészöly általánosan elfogadott, mégis exkluzív szerzője a magyar irodalomnak. Életműve példája a modern művészet és a közönség közötti mindenkori szakadásnak.” – a monográfia Bevezetésében, a 19. lapon olvassuk e sommás, az egész vállalkozás megítélése szempontjából döntő fontosságú megállapítást.[1] Az általános elismertség – úgy is, mint a magyar próza alakulástörténetére…
Tovább
Bódi Katalin, Mécs Anna és Patat Bence Mitől működik egy irodalmi műhely? Hogyan lehet egy fiatal szerzőt úgy segíteni, hogy közben megtalálja a saját hangját? Milyen szerepe van ma a tehetséggondozásnak, és mit tanulhatnak egymástól a pályakezdők és a már elismert alkotók? A Fiatal Írók Szövetségének idei táborában líra-, próza-, kritika- és műfordító műhelyekben dolgoztak…
Tovább
Sipos Balázs és Szabó Marcell Kulcsár Szabó Ernővel beszélget Sipos Balázs – Szabó Marcell: Az életútinterjút 2020-ban kezdtük, és alaposan megváltozott történelmi-politikai helyzetben, 2026 nyarán fejezzük be. Mivel irodalmárok, illetve egyetemi emberek vagyunk, az átrendeződéseknek az irodalmi, pedagógiai és kutatási vonatkozásaival szeretnénk foglalkozni. A mostani változások értelmezéséhez természetesen tanácsos lesz előbb feltérképeznünk az elmúlt másfél…
Tovább
2026/7. A Szépirodalom rovatban verseket közlünk Marno Jánostól, Egressy Zoltántól, Takács Nándortól, Izsó Zitától, drámát Dettre Gábortól, prózát Szakonyi Károlytól, Lanczkor Gábortól és Beck Tamástól. A Deszka rovatban a Csokonai Színházzal való együttműködés keretében közöljük Jászay Tamás beszámolóját a XVI. DESZKA Fesztiválról, valamint Ifj. Vidnyánszky Attila és Szirák Péter beszélgetését. A Tanulmány rovatban Onder Csaba…
Tovább
Országos Színházi Találkozó 2026, Csokonai Nemzeti Színház Debrecen, 6. nap Kaposvár és Szolnok után idén Debrecen adott otthont a – gyakran hangos szakmai viták centrumában, politikai-ideológiai töréspontokon álló – Országos Színházi Találkozónak, amelynek 6., június 20-i napján három előadást láthattunk a versenyprogramból. A szépség meggyilkolása (a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház), a Rinocéroszok (a Figura Stúdió…
Tovább
Országos Színházi Találkozó 2026, Csokonai Nemzeti Színház Debrecen, 3. nap Az idén a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban megrendezett Országos Színházi Találkozó harmadik napjának versenyprogramja két különböző változatát mutatta az idegen érkezésére épülő irodalmi művek feldolgozásának. Az ismeretlent ködös múltja miatt egyfajta misztikum és tisztelet övezi. Az újdonság ténye önmagában is vonzó, és egyfajta „befektetési lehetőségként”…
Tovább
Jon Fosse: Reggel és este Az Ördögkatlan Produkció előadása a debreceni OSZT-on Akinek volt szerencséje a tavalyi, a Szolnoki Szigligeti Színház megrendezte Országos Színházi Találkozón részt venni, az nagy várakozással tekinthetett az idei, 2026. június 15-e és 21-e között Debrecenben zajló színházi rendezvény II. napjára, június 16-ára, azon belül is az Ördögkatlan Produkció előadta darabra.…
Tovább
„Ki az anya?” – kérdezi Jacques Derrida kíméletlen esszéje, és kiderül, hogy a kérdés aligha lehetne valódibb.[1] Hogyan születik egy irodalmi képződmény? – kérdezhetném ugyanezzel a kíméletlen kíváncsisággal. Egyáltalán mikortól tekintünk létezőnek, mikor veszünk észre egy újszülött irodalmi vonulatot? Derrida szerint a születés jelene nem egy kimutatható pillanat: akárcsak a halál pillanatát, a világrajövetelét és…
Tovább
Bertolt Brecht: Baal A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása a debreceni OSZT-on A III. Országos Színházi Találkozó – melynek az I., 2024-es kaposvári és a második, 2025-ös szolnoki helyszíne után 2026. június 15-e és 21-e között a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen adott otthont – igen erős nyitónappal bírt. Az OSZT egyik célkitűzését, mely szerint az arra…
Tovább