– a hétköznapi változat – „Volna egy jó kezdőmondatom.Hasnyálmirigyrákom van.”(Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló, Magvető, Budapest, 2016, 81.) (Elrendelve) Az orvostudomány mai állása szerint senki nem tudja megmondani, hogy kinél mikor, miért alakul ki a hasnyálmirigyrák. Egyszer csak itt van, és végérvényesen odakerül a megjegyzés a leletedre: „térfoglalás a pancreasban”, ami orvosi virágnyelven rákos sejtek jelenlétére utal.…
TovábbAktuális
A Pöttyös és Csíkos könyvek emlékezete
Pöttyös és Csíkos – Tanulmányok a Móra Kiadó klasszikus könyvsorozatairól, szerk. Hermann Zoltán, Kalavszky Zsófia, Mészáros Márton, Pataki Viktor Kiemelkedő gesztusok azok, amelyek túllépnek a szövegek szoros elemzésén: nemcsak tágabb irodalomtörténeti és szociokulturális keretben értelmezik tárgyukat, hanem a jelenből visszatekintve közelítenek meg generációkat meghatározó könyvpiaci jelenségeket. Ez a kötet a híres, elsősorban fiatal lányokat célzó…
Tovább„Szavakkal szólni nehéz Róla”
Reménytövis – Kortárs keresztény versantológia, szerkesztette Kisfaludy Zsófia Antológiákról írni hálás feladat. A szerzőkre vonatkozó bírálat nélkül lehet méltatni a szerkesztő összetett munkáját, amely a vállalkozás mértékéből eredően csak dicséretet érdemel. Így bátran leírható: a Kálvin Kiadó legújabb, több mint 500 oldalas válogatása minden tekintetben jelentős kötet. A kiadó és az egyházi sajtó is komolyan…
TovábbKörkérdés a FISZ-tábor műhelyvezetőihez – 3.
Balajthy Ágnes, Terék Anna Mitől működik egy irodalmi műhely? Hogyan lehet egy fiatal szerzőt úgy segíteni, hogy közben megtalálja a saját hangját? Milyen szerepe van ma a tehetséggondozásnak, és mit tanulhatnak egymástól a pályakezdők és a már elismert alkotók? A Fiatal Írók Szövetségének idei táborában líra-, próza-, kritika- és műfordító műhelyekben dolgoztak együtt a résztvevők…
TovábbHiába ismerem népem meséjét?
Veszprémi Szilveszter: Vijjogók A Vijjogók markáns fordulatnak tűnhet Veszprémi Szilveszter első kötete, a Helyek, ahol rám öröm vár után. Míg az utóbbit főként a felnövéstapasztalat, az otthonkeresés témája és a falu–város dichotómia szervezi, az új könyv eltávolodik ettől a személyes beszédmódtól. A könnyen beazonosítható versbeszélő helyét egy teljes szólamhálózat veszi át, versről versre ismerünk meg…
TovábbKörkérdés a FISZ-tábor műhelyvezetőihez – 2.
Moskát Anita, Fehér Renátó, Szőllőssy Balázs Mitől működik egy irodalmi műhely? Hogyan lehet egy fiatal szerzőt úgy segíteni, hogy közben megtalálja a saját hangját? Milyen szerepe van ma a tehetséggondozásnak, és mit tanulhatnak egymástól a pályakezdők és a már elismert alkotók? A Fiatal Írók Szövetségének idei táborában líra-, próza-, kritika- és műfordító műhelyekben dolgoztak együtt…
TovábbVízhiány
Szita Szilvia: A tenger felszámolása Szita Szilvia A tenger felszámolása című verseskötete 2025-ben jelent meg a Parnasszus Könyvek kiadásában. A kötet meghatározó tematikai csomópontjai a kirándulás, a természetjárás, az elindulás motívuma. Szita költői repertoárját ezek a témakörök mindig is meghatározták. Az első, 2016-os Térkép nélkül kötete kifejezetten az utazásokra, az ember és természet viszonyára fókuszál.…
TovábbMegjelent az Alföld 2026. augusztusi száma
Alföld 2026/8. Augusztusi lapszámunkat hagyományosan a műfordítás-irodalom köré szervezzük. Fordításokat közlünk James Joyce, Forugh Farrokhzad, Isabella Leardini, Nick Laird, Matthew Rice, Marina Carr, Juli Zeh, Francesca Bell, Paul Muldoon, Marie Howe, Rainer Maria Rilke műveiből – Gula Marianna, Székely Márton, Kerber Balázs, Gerevich András, Kozma Leila, Pálinkó Mátyás Vince, Tatár Sándor, Bori Ági, Gyukics Gábor,…
TovábbElmaradt (újra)olvasás
Szolláth Dávid Mészöly Miklós című monográfiájáról „Mészöly általánosan elfogadott, mégis exkluzív szerzője a magyar irodalomnak. Életműve példája a modern művészet és a közönség közötti mindenkori szakadásnak.” – a monográfia Bevezetésében, a 19. lapon olvassuk e sommás, az egész vállalkozás megítélése szempontjából döntő fontosságú megállapítást.[1] Az általános elismertség – úgy is, mint a magyar próza alakulástörténetére…
TovábbKörkérdés a FISZ-tábor műhelyvezetőihez 1.
Bódi Katalin, Mécs Anna és Patat Bence Mitől működik egy irodalmi műhely? Hogyan lehet egy fiatal szerzőt úgy segíteni, hogy közben megtalálja a saját hangját? Milyen szerepe van ma a tehetséggondozásnak, és mit tanulhatnak egymástól a pályakezdők és a már elismert alkotók? A Fiatal Írók Szövetségének idei táborában líra-, próza-, kritika- és műfordító műhelyekben dolgoztak…
TovábbA megmenthetőség távlata
Sipos Balázs és Szabó Marcell Kulcsár Szabó Ernővel beszélget Sipos Balázs – Szabó Marcell: Az életútinterjút 2020-ban kezdtük, és alaposan megváltozott történelmi-politikai helyzetben, 2026 nyarán fejezzük be. Mivel irodalmárok, illetve egyetemi emberek vagyunk, az átrendeződéseknek az irodalmi, pedagógiai és kutatási vonatkozásaival szeretnénk foglalkozni. A mostani változások értelmezéséhez természetesen tanácsos lesz előbb feltérképeznünk az elmúlt másfél…
TovábbMegjelent az Alföld 2026. júliusi száma
2026/7. A Szépirodalom rovatban verseket közlünk Marno Jánostól, Egressy Zoltántól, Takács Nándortól, Izsó Zitától, drámát Dettre Gábortól, prózát Szakonyi Károlytól, Lanczkor Gábortól és Beck Tamástól. A Deszka rovatban a Csokonai Színházzal való együttműködés keretében közöljük Jászay Tamás beszámolóját a XVI. DESZKA Fesztiválról, valamint Ifj. Vidnyánszky Attila és Szirák Péter beszélgetését. A Tanulmány rovatban Onder Csaba…
TovábbKényszerű metamorfózis
Országos Színházi Találkozó 2026, Csokonai Nemzeti Színház Debrecen, 6. nap Kaposvár és Szolnok után idén Debrecen adott otthont a – gyakran hangos szakmai viták centrumában, politikai-ideológiai töréspontokon álló – Országos Színházi Találkozónak, amelynek 6., június 20-i napján három előadást láthattunk a versenyprogramból. A szépség meggyilkolása (a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház), a Rinocéroszok (a Figura Stúdió…
TovábbAz érkezők varázsa
Országos Színházi Találkozó 2026, Csokonai Nemzeti Színház Debrecen, 3. nap Az idén a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban megrendezett Országos Színházi Találkozó harmadik napjának versenyprogramja két különböző változatát mutatta az idegen érkezésére épülő irodalmi művek feldolgozásának. Az ismeretlent ködös múltja miatt egyfajta misztikum és tisztelet övezi. Az újdonság ténye önmagában is vonzó, és egyfajta „befektetési lehetőségként”…
TovábbBölcsőd lesz a koporsód
Jon Fosse: Reggel és este Az Ördögkatlan Produkció előadása a debreceni OSZT-on Akinek volt szerencséje a tavalyi, a Szolnoki Szigligeti Színház megrendezte Országos Színházi Találkozón részt venni, az nagy várakozással tekinthetett az idei, 2026. június 15-e és 21-e között Debrecenben zajló színházi rendezvény II. napjára, június 16-ára, azon belül is az Ördögkatlan Produkció előadta darabra.…
TovábbMagzatirodalom Kelet-Közép-Európában – egy újszülött irodalmi jelenség első életjelei
„Ki az anya?” – kérdezi Jacques Derrida kíméletlen esszéje, és kiderül, hogy a kérdés aligha lehetne valódibb.[1] Hogyan születik egy irodalmi képződmény? – kérdezhetném ugyanezzel a kíméletlen kíváncsisággal. Egyáltalán mikortól tekintünk létezőnek, mikor veszünk észre egy újszülött irodalmi vonulatot? Derrida szerint a születés jelene nem egy kimutatható pillanat: akárcsak a halál pillanatát, a világrajövetelét és…
Tovább„Értsd meg, oda a szerelem”
Bertolt Brecht: Baal A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása a debreceni OSZT-on A III. Országos Színházi Találkozó – melynek az I., 2024-es kaposvári és a második, 2025-ös szolnoki helyszíne után 2026. június 15-e és 21-e között a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen adott otthont – igen erős nyitónappal bírt. Az OSZT egyik célkitűzését, mely szerint az arra…
TovábbMaradjunk a kontextusnál
Somogyi Tibor: A táska egy állat A táska egy állat című, 2025-ben megjelent első kötetében (Napkút Kiadó) Somogyi Tibor huszonkilenc novellán keresztül skiccel fel groteszk, ironizáló humorral mindennapi, mesebeli és disztópikus történéseket egyaránt. Nyelvi megformáltságukra való tekintettel ezek a darabok hemzsegnek a szóviccektől, jelenetező képei néha túl közvetlenek és riasztóan vehemensek, más helyeken pedig vakmerően…
TovábbEmberöltő
Június 3-án nyílt meg Gesztelyi Nagy Zsuzsa Új Élet Park című önálló kiállítása a budapesti FUGA Breuer Marcell termében. A debreceni Új Élet Park: ahol Gesztelyi Nagy Zsuzsa felnőtt. A kiállított anyag egy feldolgozástörténet, mindenféle nosztalgikus érzést és hatást elkerül. Két szárnyra osztva mutatja meg az egyéni és a kollektív vonatkozást. A tárlatot Tóth Krisztina…
TovábbMegjelent az Alföld 2026. júniusi száma
A Szépirodalom rovatban verseket közlünk Takács Zsuzsától, Gerevich Andrástól, Jánosa Esztertől, Endrey-Nagy Ágostontól, Vörös Istvántól, Lipcsey Emőkétől, Szénási Miklóstól és Oláh Andrástól, prózát Háy Jánostól, Bálint Pétertől és Mohai V. Lajostól. A Kilátó rovatban Bakó Endre Tóth Eszter pályakezdéséről ír, Kelemen Erzsébet Soltész Márton Szabó Magda-könyvéről, valamint közreadjuk a Freeszfe szervezésében megvalósult Anyaság és irodalom…
TovábbA hatalom arcai és az erőszak szemantikája az antikvitásban
Ókor 2025/2. – Erőszak Az antikvitás mint jelenkori reflexió Az Ókor folyóirat fennállása óta következetesen törekszik arra, hogy a klasszika-filológia, a régészet és a történettudomány eredményeit ne csupán egy szűk szakmai elit, hanem a művelt nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegye. A 2025/2-es lapszám azonban többet vállal az ismeretterjesztésnél: egy olyan tematikus blokkot állít össze, amely…
TovábbGondolkodás = gond okozás?
Patricia Lockwood: Lesz még másik belőled?, ford. Morcsányi Júlia Reggel a „London Review of Books” Close Readings[1] című podcastjának új epizódját hallgattam. A felvétel hermeneutikus olvasatot nyújt Tolsztoj Ivan Iljics halála című regényéről. Hirtelen azt éreztem, hogy mintha rábotlottam volna a kulcsra, melynek segítségével Patricia Lockwood Lesz még másik belőled? című könyve elemezhetővé válik majd…
TovábbTöredék a széttöredezett világ gyógyításáról folytatott párbeszédből
Jonathan Sacks: Széttöredezett világunk gyógyítása. A felelősség etikája, ford. Beke Boróka Felelsz értem, ha téged kérdeznek rólam? Vagy azt feleled majd, hogy nem vagy őrizőm? Felelek érted, ha engem kérdeznek rólad? Vagy rád ejtem a sírás kockázatát? Megesik, hogy egymásra ejtjük. Akkor pedig reménykedhetünk benne, hogy a könnyek valóban „nem ismernek nemzetközi határokat”(135.), és a…
TovábbA magány és az öregedés lírája
Petőcz András: Magad vagy Egy szép verseskötet a magányról, az elöregedésről. Nehéz mindezt Petőcz Andrásra vonatkoztatni. Pedig ő írta. Olyan előzmények után, mint a gyász, az elengedés, az önvizsgálat vagy éppen a világ állapota. Vagy az örök téma: a múló és fogyó idő, ami persze szorosan összefügg az előző mondatban jelzett dolgokkal. Mégis nehéz ez…
TovábbAz énekes giliszta, a bölcs keselyű meg a százlábú szandálja
Zalka Csenge Virág: Cápatestvér. Népmesék félreértett állatokról, Megyeri Annamária rajzaival Zalka Csenge Virág évente vagy akár félévente megjelenő népmesekötetei között korábban is rendszeresen lehetett találni kifejezetten tematikus válogatásokat. A Széltestvér és Napkelte családi meséit, a Törpeszarvas és a déli álom trickster-meséit, a Világszép karácsony ünnepi meséit, vagy éppen a beszédes című Nagyvárosi népmesék hagyományos történeteit…
TovábbNyílt levél az új kulturális kormányzatnak
Az idei, megkésett NKA-támogatás folyósításának nyilvános sürgetésében tíz másik folyóirat-társunkkal együtt részt vettünk, mert ez az esedékes lapszámaink megjelenését, a létünket fenyegető helyzet volt. Ám az új, a kultúrában is szakmaiságot ígérő kormányzatnak szánt folyóiratfinanszírozási javaslat már más kérdés. Meggyőződésünk, hogy a közös, egymással szolidáris fellépés elengedhetetlen feltétele a több mint másfél évtizedig fennálló, a…
TovábbKözömbös angyalok
Papp-Sebők Attila: Káté Kezdjük az elején. Puhakötésű, matt tapintású kötet, nem túl pici, nem túl nagy, jóleső kézbe venni. A borítón, melyet Szabó Imola Julianna tervezett, egy földre roskadt meztelen férfi és egy meztelen angyal látható, kitárt szárnya a férfi fölött. A meztelen férfi alakja kétszer is megjelenik a borítón, mintegy 360 fokban figyelhetjük meg…
TovábbLaudáció Szilágyi Márton Toldy Ferenc-díjához
Elhangzott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Toldy Ferenc kutatói díjának 2026. április 23-i átadásán az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében Ha vetünk egy pillantást a Szilágyi Márton MTMT oldalán sorakozó 621 tudós és tudománynépszerűsítő írás listájára, könnyen érthető válik, miért lehetetlen feladat egy ilyen volumenű irodalomtörténészi életművet tíz percben méltatni. Pedig ez az adat…
TovábbMegjelent az Alföld 2026. májusi száma
Alföld 2026/5. A Szépirodalom rovatban verseket közlünk Nagy Márta Júliától, Győri Lászlótól, Géczi Jánostól, G. István Lászlótól, Pauljucsák Pétertől, Szita Szilviától, Nyerges Gábor Ádámtól, Juhász Tibortól, prózát Szakonyi Károlytól, Bódi Pétertől, Halász Margittól és Csabai Lászlótól. A Kilátó rovatban közreadjuk A szépíró olvas sorozat részeként Turi Tímea és Belteki-Dolhai Réka beszélgetését, Halmai Tamás pedig Tóth…
TovábbIrodalmi folyóiratok fordultak nyílt levélben az NKA vezetőségéhez
Nyílt levél az NKA vezetőségéhez A magyar irodalmi folyóiratok idén tavaszra végzetesen nehéz helyzetbe kerültek. A támogatás összértéke jelentősen csökkent, a szerződéskötés elmaradása pedig ellehetetleníti a folyamatos működést. Miközben a hírek szerint az év végén a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárdot szórt szét, a magyar folyóiratok a megszűnés szélére jutottak. Az Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma április…
Tovább





























