Az idei, megkésett NKA-támogatás folyósításának nyilvános sürgetésében tíz másik folyóirat-társunkkal együtt részt vettünk, mert ez az esedékes lapszámaink megjelenését, a létünket fenyegető helyzet volt. Ám az új, a kultúrában is szakmaiságot ígérő kormányzatnak szánt folyóiratfinanszírozási javaslat már más kérdés. Meggyőződésünk, hogy a közös, egymással szolidáris fellépés elengedhetetlen feltétele a több mint másfél évtizedig fennálló, a minőségelv érvényesítésétől eltávolodó és igazságtalanul működő támogatási rendszer anomáliával való szembenézés. Egy új, az egyes folyóiratok múltját, tradícióit, megjelenési gyakoriságát, közművelődési és közösségszervező, valóságos értékteremtő teljesítményét figyelembe vevő, igazságos finanszírozási rendszer kidolgozása csakis akkor lehetséges, ha a korábbi politikailag és ideológiailag elfogult és értékrendjében torz szisztéma kitalálói, működtetői és kedvezményezettjei ezúttal hátrébb lépnek egy sorral.
Attól függően, hogy kedvezményezettjei vagy inkább elszenvedői voltunk a közelmúlt egyre pártosabb, egyre kizárólagosabb kultúrpolitikájának, laptársainktól nyilvánvalóan eltérő módon éltük meg azt. A végletekig eltorzult kultúrafinanszírozás csimborasszója és egyben abszurd végjátéka a napokban kibontakozó NKA-botrány. Ám ha nem is ilyen látványosan, de ugyancsak jól adatolhatóan megmutatkozik ez a politikai-ideológiai, lojalitásalapú különbségtevés az NKA folyóiratokat érintő döntéseiben.
Nem akarunk elveszni az adatok sokaságában, csupán néhány szemléletes példát említenénk. Rögtön a tényszerűség jegyében: 2016-ban még egy-két milliós különbségek akadtak a támogatásban, persze, akkor sem a mi javunkra. A 2017/2018/2019-es hároméves pályázaton a Jelenkor azonos összegre számíthatott, mint a Magyar Napló, a Hitel vagy a Forrás. (Később utóbbi laptársunk is a támogatási rendszer vesztese lett!) A 2020-as nyomtatott lapszámokra vonatkozó támogatásnál még került némi porszem a gépezetbe, mivel az Alföld ugyanúgy 20 millió forintot kapott, mint a Magyar Napló, a Kortárs vagy a Tiszatáj. A Jelenkort ekkor 12 millió forintra tartották érdemesnek. A 2020-as online pályázaton a Jelenkor nulla forintot kapott, míg a Kortárs 7 milliót, a Tiszatáj 7,5-et. A 2021-es évre az Alföld és a Jelenkor 15-15 milliót, a Kortárs és a Magyar Napló, valamint a Tiszatáj 19-19 millió forintot nyert el a printre. Ez évben az online oldalakra az Alföld 3 milliós, a Jelenkor 2 milliós, míg a Kortárs és a Tiszatáj 10 milliós támogatást kapott. 2022-ben az online lapok esetében az Alföld és a Jelenkor 3-3 milliót, a Kortárs és a Tiszatáj 8-8 millió forintot nyert el. A 2022/2023/2024-es évekre vonatkozó hároméves szerződésekben az Alföldnél 17 millió, a Jelenkornál 17, 2 millió, míg a Kortársnál és a Magyar Naplónál, valamint a Tiszatájnál 19,5 millió forint szerepelt. A 2025-ös évre vonatkozó – 2024 decemberi gyalázatos – döntés az Alföldnek és a Jelenkornak 6.837.000 forintot juttatott (ekkor már zajlott a Jelenkor adománygyűjtő kampánya, mert minden tartaléka elfogyott), míg a Kortársnak, a Magyar Naplónak, valamint a Tiszatájnak és az Új Forrásnak 15.837.000 forintot. A kiegészítő támogatásban aztán további összegek érkeztek: 10-10 millió a Jelenkornak, a Kortársnak, a Magyar Naplónak és a Tiszatájnak, az Alföldnek 11 millió forint. Ekkor az ugyancsak a Magyar Napló Kiadó által jegyzett Irodalmi Magazin 18 millió forintot nyert el. 2025-re az online támogatások így alakultak: 5-5 millió az Alföldnek és a Jelenkornak, 8 millió a Kortársnak és 12 millió a Tiszatájnak. 2026-ban az Alföld 17 millió, a Jelenkor 16 millió, a Magyar Napló 18 millió, az Irodalmi Magazin 17 millió, a Kortárs és a Tiszatáj 18 millió forintot nyert el. Ugyanez évben az online támogatások így alakultak: az Alföld 4 millió, a Jelenkor 3 millió, a Kortárs 7 millió, az Olvasat 18 millió és a Tiszatáj 11 millió forintot kap majd a működésére.
De hogy nem csak az NKA irodalmi kollégiumától érkezett pénz egyes laptársakhoz, azt bizonyítja, hogy a miniszteri keretből 2025 júniusában a Magyar Napló Kiadó 2025. évi programjaira, tág értelemben kiadványok megjelentetésére 18.900.000 forintot kapott, majd kisvártatva ugyancsak e forrásból 2025 augusztusában a Magyar Napló Kiadó 30 millió forintot nyert az Irodalmi Magazin 2025. évi megjelentetésére, irodalmi konferenciák, lapszámbemutatók, valamint rendhagyó irodalomórák megrendezésére.
A Demeter Szilárdhoz köthető, különböző neveken futó (PKÜ, MKA) kiegészítő támogatásról: a legutolsó, 2025-ös támogatás esetében az Alföld és a Jelenkor 4,5-4,5 millió forintjával szemben a Kortárs 10 millió és a Magyar Napló 14 millió forintja áll. De hasonló arányokat találunk például 2023-ban is: az Alföld és a Jelenkor 5-5 millió forintjával szemben épp kerek 10-10 millió forintot kapott a Kortárs és a Magyar Napló. Ezzel együtt vannak még kirívóbb esetek is, pl. a Szépirodalmi Figyelő kéthavi folyóirat 22,5 millió, a Kommentár 22 millió, a Lyukasóra vagy a Magyar Teátrum 15-15 millió forintja.
A Magyar Művészeti Akadémiától egyes laptársainkhoz érkező támogatásokra nincs rálátásunk, ennek adataival nem rendelkezünk.
Végül egy anekdota. Volt egyszer 2017-ben, hogy mintegy tucat (?) folyóirat váratlan pénzesőben részesült. A Magyar Közlönyben vidéki folyóiratokra és szimfonikus zenekarokra vonatkozó támogatási rendelet látott napvilágot. (Ennek hátterében az állt, hogy egy év végi pénzmaradvány elköltésére az akkori államtitkár, a pécsi Hoppál Péter tett javaslatot, aki ismerte a Jelenkor folyóirat és a Pannon Filharmonikusok súlyos anyagi helyzetét.) Ám a folyóiratokra szignózott hatalmas (mintegy egymilliárd forintos) extra támogatás elosztását már mások végezték, sajátos szempontok szerint. A rendelet címétől mit sem zavartatva kiosztottak öt budapesti folyóiratnak 100-100 millió forintot, köztük a Magyar Naplónak, a Kortársnak és a Hitelnek. Aztán jöttek más lapok köztes összegekkel, majd a sor végén az Alföld és a Jelenkor 30-30 millió forinttal. Persze, a sor végiek is boldogok voltak, mert nem haltak meg legalább a következő három évben, amire a külön támogatás vonatkozott. (Biztosan azok is ugyanolyan könnyen és szabályosan számoltak el a több, mint háromszoros összegekkel, mint emezek…) Na de hát azért egy kis üröm is volt az örömben, ne tagadjuk.
Így éltünk Pannóniában. Persze, nem mondhatjuk, hogy lenulláztak bennünket, járhattunk volna ennél rosszabbul is. A 77. évfolyamában járó Alföldet és a 69. évfolyamában járó Jelenkort talán a nagy múltra visszatekintő hagyományaik és a városaikban betöltött közművelődési szerepük, országos olvasottságuk óvta meg az ellehetetlenüléstől. Tudunk róla, hogy voltak olyan juszt is bátor döntéshozók, akik a kánonokon erőszakot tevő, „natosító” akarnoktól és a politikai lojalitásban gazdag, átütő tehetségekben annál szegényesebb, viszont erősen túlreprezentált érdekkör kollégiumi képviselőitől mentették meg a honi folyóiratkultúra legrangosabb fórumait. Azokat a lapokat, ahol – s idesorolhatjuk a más profilú, de fontos küldetést betöltő, negyedéves Prae-t és Műutat, amelyeket az NKA kifürkészhetetlen okokból sorozatosan 0 forint vagy nagyon csekély összegű támogatásra érdemesített – az autonómiáját váltig őrző magyar irodalom alkotóinak, szépíróknak és értekezőknek a színe-java jelent és jelenik meg.
A fentiek alapján talán már nem kell az NKA esedékes átszervezése mellett érvelnünk. Sokan gondolják úgy – más művészeti ágak képviselői is –, hogy az NKA-nak a szakmai önkormányzatiság és az arányos képviselet elve alapján, az aktuális politikai hatalom minél kisebb befolyása jegyében kellene átalakulnia.
Pécs-Debrecen, 2026. 05. 09.
Ágoston Zoltán Szirák Péter
a Jelenkor főszerkesztője az Alföld főszerkesztője
Hozzászólások