A kijelentés előtti állapot

Széljegyzetek András testvér evangéliumához (Visky András: Kitelepítés) 5 amikor számára ismeretlen helyzetbe került, Apánk rendszerint a bibliapókerhez folyamodott, kapásból idézett valamit a szent könyvből, anélkül viszont, hogy elsőre világos lett volna előtte, miért éppen azzal a bibliai szakasszal hozakodik elő, egyszerűen csak hangosan kimondta azt, ami kikívánkozott belőle, kimondta, mert ki kellett mondania, semmi esetre…

Tovább
A szabadságról – szabadon

Visky András: Kitelepítés Ha egy szerző az első regényét közli, abban az olvasók általában egy pálya kezdetét, esetleg megújulását látják; beérkezést semmiképpen. Ebből a szempontból Visky András idén megjelent regénye, a Kitelepítés atipikus első regénynek mondható. Nincs szó valaminek a kezdetéről, a szerző ugyanis különböző műnemekben évtizedek óta írja ugyanazt az életrajzi ihletésű történetet: édesapját,…

Tovább
Kaméleonpróza

Vonnák Diána: Látlak Szikes talajon kéklő vízér, deltáján aranysárga, lombszerű foltok. A Látlak című novelláskötet borítóján szereplő kép, Kirják József nagyszerű felvétele különös látásmódot tükröz, a Kiskunságot madártávlatból, a bejáratott vizuális sémáinktól eltérő módon láttatja. A fotó remekül illik Vonnák Diána debütáló kötetéhez – a szerzőt szintén a sablonos formálásmódtól eltérni igyekvő attitűd jellemzi, a…

Tovább
A második élet kezdetén

Borbély Szilárd: Bukolikatájban. Idÿllek „Minden jóravaló emberben egy Isten lakik; de hogy mely Isten – ezt nem tudom megmondani neked.” (Seneca Lucilus-hoz írt 41. leveléből) Ezt a Seneca-szemelvényt C. G. Jung idézi Az átalakulás szimbólumai című munkájában, melynek előszavában a szerző többek közt Kerényi Károlynak mond köszönetet 1911-es keletkezésű, majd negyven évvel később átdolgozott kötetének…

Tovább
„Gyakran már csak az ismétlés a jó”

Aczél Géza: (szino)líra 3. – torzószótár – Ama – Asztalterítő A tavaly megjelent harmadik (szino)líra-kötettel – a fülszöveg tanulsága alapján – lezártnak tekinthető Aczél Géza indulásakor is csak abbahagyhatónak, de nem befejezhetőnek tervezett torzószótárprojektje: a kötet utolsó, asztalterítő című darabjának elvágott zárlata és az utána következő megjegyzés („A kézirat itt megszakad. A szerk.”) is erre…

Tovább
Az emlékezet kitérői

Lanczkor Gábor: Sarjerdő „Nem a saját halálomra való fölkészülés jegyében írom ezt a könyvet.” – áll Lanczkor Gábor legújabb kötetének Rókusi temető című szövegében. Mégis, a halál, a számvetés, az alapos megfigyelés és megértés, ami e könyvet jellemzi, feltételezhetné azt is, hogy a kötetben az elbeszélő én saját sírfelirata is megjelenik végül, és ha így…

Tovább
Továbbra is darabokban

Simon Márton: Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni Simon Márton új kötetének egyik legszembetűnőbb jegye a fragmentáltság, feldaraboltság – mind a versek építkezési módjában, mind a kifejeződő létélményben. A montázsolás technikája, a képek és a leírások elemeinek mellérendelése, a felsorolások, elliptikus mondatok az eddigi Simon-lírából már ismerős eljáráscsomagot alkotnak. A versek formai kompaktságuk tekintetében valahol…

Tovább
Kortárs fórum: szerkesztés, ahogyan a szerkesztők látják 2.

Az Alföld Online körkérdése arról, hogyan látják a kortárs magyar irodalom megszólított szerkesztői saját feladat- és szerepkörüket. A második részben Balázs Imre József, Jenei László, Nagy Csilla, Görföl Balázs és Torma Mária válaszait közöljük. 1. A szerkesztők gyakran nem teljes állásban végzik feladataikat, és az is gyakori, hogy sokan azért vállalnak szöveggondozói munkákat, mert az…

Tovább
Töredék Kafkának

Borbély Szilárd: Kafka fia Jelenkori irodalmunk két kiemelkedő alakja, Borbély Szilárd és Térey János váratlanul, alkotóerejük teljében és csaknem egyidősen, 51, illetve 49 évesen haltak meg az elmúlt évtizedben. Mindkettőjüket szoros szálak fűzték Debrecenhez: Térey itt született és nevelkedett, Borbély itt járt egyetemre, és aztán itt élt és dolgozott haláláig. Költőnek is, próza- és drámaírónak…

Tovább
„Varázslatos lények vannak benne?”

Mervyn Peake: A Gormenghast-trilógia, ford. Farkas Krisztina, Bakonyi Berta A fenti kérdés a Gormenghast-regénytrilógia egyik internetes ajánlója alatti kommentszekcióban szerepelt. Maga az oldal elsősorban sci-fikkel és fantasykkel foglalkozik, így olvasói is e műfajok rajongóiból kerülnek ki – ahogy a kommentelő is nyilván ehhez a táborhoz tartozik. Nem kapott választ, és tulajdonképpen nem is könnyű rá…

Tovább
Termékeny düh

Deres Kornélia: BOX 2022. április 15-én három, a Jelenkor Kiadónál frissen megjelent verseskötetet mutatott be Závada Péter a Nyitott Műhelyben (Deres Kornélia: BOX, Kustos Júlia: Hullámtörő, Horváth Benji: Emlékmű a jövőnek). Závada Péter szubjektív reflexióit, olvasatait egy háromrészes sorozatban tesszük közzé: harmadikként Deres Kornélia könyvéről írt. Deres Kornélia a Szőrapa (2011) és a Bábhasadás (2017)…

Tovább
Integrál

Szolláth Dávid: Mészöly Miklós (Az elismerés szavai) Recenzió írásakor általában óvakodom a direkt értékeléstől. Még kevésbé hajlok rá, hogy az értékelésnek, ha sor kerül rá, mindjárt az írás elején hangot adjak. Ezúttal kivételt kell tennem, hogy érzékeltessem, milyen elképesztően sok felkészültség, tudás és mindenekelőtt munka van ebben a monumentális könyvben, és milyen erősen érződik minden…

Tovább
Az időhurkok ornamentikája

Nagy Márta Júlia: Elígért lány Az Elígért lány ötvennégy verset közöl, a versvilág hosszabb kifutása tehát a burjánzó sorok, nyújtózkodó címek, terjedelmesebb versek mellett a kötetegészre is érvényes. A túlérés elkerüléséhez – a nature morte kihívásaihoz hasonlóan – elengedhetetlen a ragyogó arányérzék, így a halmozás, a kiterjeszthetőség határainak észlelése, hiszen a terjengősség könnyen önismétléshez és…

Tovább
A kiazmus szárnyai

Kustos Júlia: Hullámtörő 2022. április 15-én három, a Jelenkor Kiadónál frissen megjelent verseskötetet mutatott be Závada Péter a Nyitott Műhelyben (Deres Kornélia: Box, Kustos Júlia: Hullámtörő, Horváth Benji: Emlékmű a jövőnek). Závada Péter szubjektív reflexióit, olvasatait egy háromrészes sorozatban tesszük közzé: másodikként Kustos Júlia könyvéről írt. Kustos Júlia Hullámtörő című könyve a szerző első kötete.…

Tovább
A tágasság iskolája

Szolláth Dávid: Mészöly Miklós A monográfia a hübrisz műfaja. Ab ovo aktualizálja azt az alaphelyzetet, melyben állításként tételeződnek a következők: (1) van egy olyan pillanat az irodalomtörténetben, amikor az adott monográfia szerzője többet tud a témában, mint más, vagy legalábbis van a fokalizációnak egy olyan pontja, ahonnan ő mutatja fel legadekvátabban tárgyát. (2) A címbe…

Tovább
Saját farkas

Horváth Benji: Emlékmű a jövőnek 2022. április 15-én három, a Jelenkor Kiadónál frissen megjelent verseskötetet mutatott be Závada Péter a Nyitott Műhelyben (Deres Kornélia: Box, Kustos Júlia: Hullámtörő, Horváth Benji: Emlékmű a jövőnek). Závada Péter szubjektív reflexióit, olvasatait egy háromrészes sorozatban tesszük közzé: elsőként Horváth Benji könyvéről írt. Az Emlékmű a jövőnek Horváth Benji ötödik…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (4.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (3.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (2.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (1.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
Kívül-belül gyász

Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai Térey János memoárja a szerző korai, váratlan és hirtelen halála miatt befejezetlen maradt. Elkészült és meg is jelent jónéhány fejezete, a kötetben beláthatóvá válik a szerkezete, íve, de éppen innen látszik az opusz töredékessége, helyenkénti vázlatossága. Az életművel nagyon is szoros kapcsolatba hozható építészeti-térszemléleti analógiával élve létrejött…

Tovább
Akárkik a Dóm téren

Jenei László: Bódultak Jenei László legutóbbi regénye internacionális bódulat. Nemzetközi, mert a mű hátterét a nagypolitika eseményei, az ideológiák tettekig fajuló akciói adják: ezekre épül a cselekmény, ezek motiválják, mozgatják a szereplőket, vagy legalábbis alapos ürügyül szolgálnak az 1936 nyarán játszódó regényben. Nemzetközi a szereplők mezőnye is: francia Yves, a baloldali nyelvtanár; algériai francia Simone,…

Tovább
Az alakban nem létező esztétikája

Nádas Péter: Arbor mundi Nádas Péter kiterjedt esszé- és publicisztikai munkássága vagy, tágabban, de egyben pontatlanabbul fogalmazva: az életmű nem-fikciós tartományai jó ideje élénk figyelemben részesülnek, időnként komoly visszhangot is kiváltva a hazai irodalmi életben. Az esszéket, közéleti érdekű írásokat, feljegyzéseket, „cetliket” egybegyűjtő kötetek az 1990-es évtizedtől követik többé-kevésbé szabályos ritmusban egymást: az életműsorozat Esszék…

Tovább
Utazók

Ulrich Alexander Boschwitz: Az utazó, ford. Blaschtik Éva; Eddy de Wind: Auschwitz, végállomás, ford. Alföldy Mari Giorgio Agamben magyarul 2019-ben megjelent Ami Auschwitzból marad című tanulmányát azzal kezdi, hogy bár a kutatásoknak köszönhetően a soáról szerzett történelmi tudásunk viszonylag kialakultnak mondható, a népirtás etikai és politikai vonatkozásáról mindez nem mondható el. Agambennek ez a könyve…

Tovább
„Pszichedelikus minimál”

Halász Rita: Mély levegő Vera, a Mély levegő elbeszélője és főszereplője történetébe akkor csöppenünk bele, amikor visszaköltözik apjához két óvodás kislányával, házassága válságának mélypontján. Fiatalkori álmok meghiúsulása, rossz szülői minták, kudarcok a szülői szerepben, verbális és fizikai bántalmazás, megcsalás: olyan forgatókönyv kezd kibontakozni, amely a környezetünkből, a saját életünkből, a női sajtóból, a közösségi oldalak…

Tovább
Zoli meg én

Nemes Z. Márió: Barokk Femina Nemes Z. Márió új verseskönyve a költői életmű eddigi legjelentősebb darabja. A Barokk Femina egyszerre értelmezhető egy, a költői világ immanenciáját tételező, valamint egy a nagyon is valóságos félmúltbéli eseményekkel és a szerzői életúttal párbeszédre lépő alkotásként. Ez utóbbi vonatkozást, még mielőtt az explicit történeti-politikai dimenzió jelenlétéről megbizonyosodhatnánk, már pusztán…

Tovább
A krematórium csendes környéke

Biró Krisztián: Eldorádó ostroma „Kiket hamvasztottál el magadban?” – kérdezi Biró Krisztián Csendes környék című abszurd idilljében, mely a városokként elgondolt testekbe beépülő krematóriumokról szól. Az emlékezet tereit konkretizáló metafora egyre erőteljesebben terjed ki az irodalmi szövegek létmódjára és a történelemszemlélet, a hagyomány emlékezésstratégiáira is. A vers valamiféle krematóriuma az érzelmeknek, a retorikai korlátoknak, a…

Tovább
Migrációs nyomás

Tompa Andrea: Haza Nem kell nagy újságolvasónak lenni, hogy tudjuk, kevés aktuálisabb téma van a mai Európában, mint a migráció. Milliók kelnek évről-évre útra, hagyják hátra ideiglenesen vagy örökre az otthonukat, sokféle okból: van, aki menekül, van, aki kalandra, új tapasztalatokra vágyik, van, aki szeretne jobban élni, tanulni. Mindnyájan úgy érzik: menni muszáj. Közös az…

Tovább
Gyónás

Peer Krisztián: Más tolla; Vida Kamilla: Ez a kiadó társadalmi szerepet vállal Vida Kamilla és Peer Krisztián költeménye között felszíni hasonlóságok, mélységbeli különbségek, felszíni különbségek és mélységbeli hasonlóságok egyaránt vannak. Azonban hogy egy-egy jelenséget hová is kellene sorolnunk ezek közül, arról már nem olyan egyszerű dönteni. A „fasz” szó szerepeltetését például hajlamosak lennénk pusztán felszíni…

Tovább
Köztes terek nyomában

Kutasy Mercédesz: Párduc márványlapon. Barangolások a latin-amerikai irodalom és művészet határterületein „Kereteinkből kiláthatunk-e? / Függéseinkből kilábalunk-e? / Hálók, csomók és elágazások, / magunk vagyunk, mert mi vagyunk mások”, írja Szabó T. Anna Ár: új versek című kötetében (Magvető, 2018); már a Keretek első strófájában is a címadó szó jelentésrétegeit járja körül, egyszerre beszél az ember…

Tovább