„És mire a nyúl elolvasott minden szöveget…”

Miért vagyok gyerek? Vagány versek iskolásoknak, vál. Szekeres Nikoletta, ill. Klement Csaba Az interneten keletkező szövegek mennyisége mára beláthatatlanná vált. Nem tudjuk követni azt sem, hány szöveg keletkezik, mennyi vész el, mennyi klónozódik, és ami klónozódik, az hány példányban. Elvileg minden felhasználónak az az érdeke, hogy minél több szöveg legyen fönt, ugyanakkor a megszülető és…

Tovább
A széthulló polgárság vonakodó krónikása

Hjalmar Bergman: Nagymama és az Úristen. Wadköpingi történetek ford. Dió Dávid A parasztlányból polgárasszonnyá házasodott Agnes kénytelen átértékelni a saját életéről mesélt történetet a hetvennyolcadik születésnapján, amikor is hazatér Amerikába költözött unokája, aki szembesíti nevelése csődjével, társadalmi felemelkedése során okozott emberi károkkal. A cselekmény ilyen vázlatosan összefoglalható. De minek a szinopszisa ez? Klasszikus drámáé? Polgári…

Tovább
Térkép e táj

Magolcsay Nagy Gábor: Tanösvény a Spitzbergák alatt A versnek is van GPS-koordinátája – vallja a szerző, Magolcsay Nagy Gábor, aki pár éve indította útjára az ún. MAPoetry projektet. Az angol map és poetry szavak összevonásából megalkotott név egy olyan alkotói módszert jelöl, amely a vers szervezőerejét külső, földrajzi összefüggésekre bízza. Egy-egy közterületnév: autóbuszútvonal egymás utáni…

Tovább
Az irodalomelmélet mint irodalomelmélet

Jonathan Culler: Irodalomelmélet, ford. Füzi Péter, Pikó András Gáspár Az Oxford UP nagy presztízsű és figyelemre méltó példányszámokat felmutató Very Short Introductions sorozata több mint két évtizede jelentet meg olyan, valóban rövid, egyezményesen az adott tárgy legjelesebbjei között számon tartott szakértők által jegyzett kiadványokat, amelyek a – rendkívül tágan felfogott – kultúra- és társadalomtudományokban (olykor…

Tovább
Rendetlenség, káosz, súlytalan sokféleség

Rakovszky Zsuzsa: Vita élő időben Mikortól lesz vers a szöveg? Vers-e a vers attól, hogy annak tűnik? – merül fel bennem ez a két kérdés újra meg újra Rakovszky Zsuzsa tavaly ősszel megjelent, Vita élő időben című kötetének olvasása közben. A négy ciklusra osztott könyv azzal a lehetőséggel játszik el, hogy összemossa a leírást a…

Tovább
Magyar steampunk Székelyföldről

Zalka Csenge Virág: Hétlábú paripák és jó boszorkányok. Varázslatos csíki népmesék, Hitka Viktória rajzaival Zalka Csenge Virág számos meséskönyvet tudhat már maga mögött, és aktív mesemondóként még több történetet a repertoárjában. A Ribizli-sorozat darabjait egy-egy határozott koncepcióra fűzte fel annak idején, a Széltestvér és Napkelte vagy a Törpeszarvas és a déli álom című köteteket egy-egy…

Tovább
A gerinc nélküli könyv

Tóbiás Krisztián Blondel tükör című kötetéről Gregor Lilla és Pinczési Botond beszélget Pinczési Botond: Neked is nehéz olvasmányélménynek bizonyult a Blondel tükör? Gregor Lilla: Igen, olyan értelemben nehéz, hogy nem vont be, nem találtam rajta fogást. P. B.: Pontatlanul fogalmaztam. Szerintem a koncepció nem elég kidolgozott. Számomra ez az album arra bizonyíték, hogy a multimedialitás…

Tovább
„fellármázni az Istent”

Nyirán Ferenc: Apokrif történetek „Majd eljön az idő, mikor hallgatok. / S csak nézlek némán, mint dóm falán / a szárnyas angyalok” – hangzik Nyirán Ferenc második, Kentaur című kötetének utolsó két sora (Posztumusz elégia). A szerző 2022-ben, a Napkút Kiadónál megjelent harmadik kötete, az Apokrif történetek a Kentaurban elejtett fonalat veszi föl. A második…

Tovább
Találkozások

Petőcz András: A látogatás emléke Petőcz András egy a Mózes könyvéből vett idézetet választ mottónak, felmutatva és jelezve a kötet ikonjellegét. Áthatja a 19–20. század fordulójának európai, azon belül francia társadalma, irodalomtörténete, Rimbaud és Verlaine kettősének történet(iség)e, a mindennapok. Kosztolányi Dezső, Ady Endre és Pilinszky János költészetére adott válaszai, reflexiói a költői mivolt általános (beivódott,…

Tovább
A gyengélkedő nem

Elinor Cleghorn: Szenvedő nők – Mítosz és gyógyítás egy férfiközpontú világban, ford. Szécsi Noémi Amikor egy igen megbízható ízlésű és széleskörűen tájékozott, részben genderrel foglalkozó kollégám felhívta a figyelmem Elinor Cleghorn magyarul frissen megjelent kötetére, azonnal lecsaptam a lehetőségre, hogy recenziót írhassak róla. Egyrészt gyönyörű a borítója (Micaela Alcaino eredeti munkája nyomán Váraljai Viktória készítette),…

Tovább
„…legyen az irodalom mindenkié.”

Fenyő D. György: Az irodalomtanítás módszertana. Éthosz és praktikák, I–II. „…az, aki nem is tudja pontosan, merre halad, az talál rá a saját stílusára.” Fenyő D. György a Magyar Copperfieldből idéz módszertani kötetében, s bár a kiemelt részletben Bereményi a (fogalmazás)írásról gondolkodik, úgy vélem, hogy ez a mondat a tanári pályára is igaz lehet. Az…

Tovább
„Széppé ültetni Isten fekete telkét”

Féja Géza: Tamási Áron nyomában Kortársai közül Féja Gézára Tamási Áron tette a legnagyobb hatást. Számtalanszor vallott erről, hasonló hőfokon: „Nem hiszem, hogy akad a rövid életben magyar író, akinek alakja, szelleme és művei közelebb kerülnének szívemhez.” (Tamási Áron nyomában, 117.) Életregénye szerint a nevét az 1920-as évek végén ismerte meg. Barátja, Simon Ernő, a…

Tovább
Egy világpolgár vallomásairól

Gömöri György: Alkonyi séta Az 1934-ben született, jelenleg Londonban élő, irodalomtörténészként és a lengyel irodalom fordítójaként is ismert Gömöri György tizenötödik magyar verseskötete, az Alkonyi séta leginkább olyan, mintha az olvasó elé kiterítettek volna egy különböző tér- és idősíkokat tartalmazó tablót, amelynek a szerző a számára valamiért fontos pontjain ott hagyta a nyomát, illetve egyes…

Tovább
Csengők, csöngettyűformák a magyar népi kultúrában

Bihari-Horváth László: Csengők a magyar népi kultúrában Mindig izgalmas fölfedezői és leírói feladat egy-egy népi, korábban nem reflektált tárgy- és szövegtípus (műfaj), szokás leírása. Kezdetektől izgattak az olyan jelenségek, mint a népi textíliák, pásztorszaruk, léckerítések, kapuk, házoromzatok díszítése; vagy éppen a népi üvegművészet. Így töltöttek el fölfedezői izgalommal kutató pályámban az ismeretlen nyelvi tájak; a…

Tovább
À la recherche, avagy a zsidó irodalom nyomában

Szántó Gábor: Törvényen kívüli őr „Van-e modern zsidó irodalom?” Szántó T. Gábor néhány évvel ezelőtt ezzel a címmel tartott előadás-sorozatot a Bálint Házban. A kérdés egyszerűnek tűnik, de miként Szántó 2022-ben a Scolar Kiadónál megjelent, a Törvényen kívüli őr című esszé- és tanulmánygyűjteménye is tanúsítja, az egyszerű eldöntendő kérdésre csak újabb kérdésekkel lehet válaszolni. És…

Tovább
Áthall(gat)ás a túlvilágra

Korpa Tamás: Házsongárd live „[A] Házsongárdból kezdte beszippantani / a sírokat az alagút, mint egy csillapíthatatlan tüdő” (Kolozsvári metró) – ezt a két sort idézném, ha valaki megkérdezné, milyen Korpa Tamás új verseskötete, a Házsongárd live. A kritikus rátekinthetne a szerző eddigi lírai útjára, az Egy híd térfogatáról-ra, az Insomniára vagy a legutóbbi kötetre, A…

Tovább
A hangos könyvről

Konkoly Dániel: A hang kísértetei. A hangot reprodukáló technikai eszközök és a lírai hang konstellációi a XX. század első harmadának magyar költészetében „Amikor nem avantgárdról beszélek a könyvben, akkor is az avantgárdról beszélek” – hangzott el Konkoly Dániel könyvbemutatóján, mely önreflektív megállapítás tanulságos lehet, mert rámutat az avantgárd központi szerepére a kutatásban. A hang kísértetei…

Tovább
Élők és holtak közös térben bujkálnak

Sándor Iván: Amit a szél susog „Az én viszonyom a történettudomány tételeihez meglehetősen ambivalens. Lehetnek jobb, még jobb kategóriák, végtére a történelem, mondhatnám a sors mindannyiunknál erősebb, de a gondolat, a művészet tud valamit, amire a történelem nem képes. Feltárja az emberi helyzetet, és lehatol a dolgok okaihoz” – állítja Z., az író, Sándor Iván…

Tovább
A Jövő már itt van – hol a minisztériuma?

Kim Stanley Robinson: A Jövő Minisztériuma, ford. Farkas Veronika Kim Stanley Robinson eredetileg 2020-ban megjelent regénye, A Jövő Minisztériuma, amelyet most már a hazai közönség magyar nyelven is olvashat, egy igen sikeres, számos (Locus-, Nebula-, Hugo- és World Fantasy-) díjjal elismert írói karrier csúcsa – és talán végpontja, ha hihetünk Robinson nyilatkozatainak. Ez a klímafikciós…

Tovább
Mit kezdjünk a sztereotípiákkal?

Kayla Czaga: Biztonsága érdekében, kérem, kapaszkodjon, ford. Kis Orsolya Amerika: végtelen autópályák, büfékocsik, alkoholista nagybácsi, dekoratív nagynéni, történeteket mesélő nagypapa, pulcsis nagymama. Szabadság és veszélyek, közösségek, emberek, lehetőségek mindenhol. Mi a baj ezekkel a sztereotípiákkal? Kayla Czaga verseskötete, a Biztonsága érdekében, kérem, kapaszkodjon azt mondja, az égvilágon semmi – és milyen jól teszi. Az általánosítások,…

Tovább
Polgárőr pácban

Bognár Péter: Minél kevesebb karácsonyt Meghökkentő Bognár Péter második regényének címe: Minél kevesebb karácsonyt. Jókívánságként inkább többre számítunk, főleg, ha a hirdetési piac szlogenjei is a fülünkben csengenek. Csakhogy a regényhős, az öregedő polgárőr fél az ünneptől. Mióta Oktáv elvált, és se kutyája, se macskája, nem szívesen szemez a sarokban a fenyővel. Annak sem tud…

Tovább
Acélváros legendáriuma

Zemlényi Attila – Kabai Lóránt: Vasgyári eklógák – A Beteg Kisfiú legendája A Vasgyári temető és a közelében lévő pálinkafőzde, a Bükk-fennsík, az Avas a kilátóval és a panelházakkal, a Dél-Kilián, a Fonoda utcalányai, a húszemeletes bérházról leugró öngyilkosok, a Molnár-szikla keresztje, Miskolci Laci, a helyi bolond, a Tiszai pályaudvar, Málik Roland költő, a miskolci…

Tovább
A törődés lenyomatai

Falcsik Mari: azt hittem „Először azt hittem, énekes szeretnék lenni.De aztán rájöttem, hogy madár.” Falcsik Mari legújabb könyvét olvasva könnyen eszébe juthat a befogadónak – már amennyiben volt hozzá szerencséje – egy másik könyvének, az Anyakönyvnek néhány sora, erős, megrendítő képe. Mintha ez a friss kötet párja, jó értelemben véve ellenpárja volna annak, az anyáról,…

Tovább
Üzenet a kifutóról

Egri Petra: Divatelmélet, teatralitás, dekonstrukció. Kortárs divatperformanszok Több posztmodern irodalomtudományi elmélet, valamint egy önmagában is interdiszciplináris terület – a divatelmélet- és kutatás – bemutatására és nem titkolt kritikájára vállalkozik Egri Petra könyve. A szerző a borítótól kezdve a hosszú időt és széles réteget felölelő korpuszon keresztül az aktualitás bevonásáig jelen van: ahogy az előszóban megfogalmazza,…

Tovább
Prímelés

Vida Gergely: Mellékalak Nincs egyedül Vida Gergely költői munkásságának követője, amennyiben a szerző új könyvét olvasva a déjà vu tapasztalatában részesül. A paramnézia és a vele járó bizonytalanságérzet visszatérő hatásegyüttesnek bizonyul a szerző versesköteteit tekintve. Vida ugyanis jellemzően kísérletezik ötletek, szövegdarabok és vershelyzetek újbóli felhasználásával, finomhangolásával, a variációk kompozícióba rendezésének lehetőségeivel. Ám míg a szóban…

Tovább
A hiányzó láncszem

Michel Foucault: A szexualitás története IV.: A hús bűnvallomásai, ford. Sujtó László A szexualitás történetének IV. kötete több szempontból is különleges helyet foglal el Michel Foucault életművében. Egyfelől a könyv a szerző életében már nem jelenhetett meg, és a franciául 2018-ban kiadott, Frédéric Gros által gondozott kézirat nem is teljesen befejezett. Foucault 1982-ben adja át…

Tovább
Az idő szorítása

Kemény Zsófi: Most vagyok soha Kemény Zsófi új verseskötetének alapélménye az időbe vetettség, egy koraérettnek tűnő elmúlásfélelemből szublimálódott rezignáltság. Vélhetőleg közös tapasztalata ez a mai 20–30 év közötti fiatal felnőttek jó részének, és ezt az azonosulást, olvasói rácsatlakozást segítő közös(ség) a korábbi verseskötetnél, a Nyílt láng használatánál itt evidensebb. Miközben a beszélő én jelenléte szintén…

Tovább
A jelölő visszahúzódásának csigafonata

Kulcsár-Szabó Zoltán: A jelölő visszahúzódása. Az irodalmi nyelv kulturalizációjának néhány kérdéséhez A jelölő visszahúzódásának tétje egy irodalomelméleti kérdés átfogó megválaszolása: mennyire halványítható el vagy szüntethető meg a nyelv jelölőszerepe. A körültekintő válasz a szerző, a nyelv és a befogadó pontjai körül mozog. A befogadás, a művel való kapcsolatba lépés teoretikus kérdései határozzák meg az első…

Tovább
A populáris kultúra már (nem csak) a spájzban van

Poptechnikák. Komplexitás a népszerű kultúrában, szerk. H. Nagy Péter, L. Varga Péter Írás előtt azon tanakodtam, érdemes-e még álmélkodni azon, hogy a populáris kultúrát is lehetséges olyan eszközökkel vizsgálni, mint bármely más, intézményes(edett) háttérből érkező terméket. Van-e (még) helye azoknak a magyarázatoknak, amelyek úgy láttatják a popkultúrát, mint ami fel akarja törni a kánon elefántcsonttornyának…

Tovább
Rükvercbe váltott öregedés

Turczi István: Reggelre megöregszünk Turczi István négy évtizede bővülő, műfaji és stiláris szempontból heterogén és szintetizáló életműve konzisztens panorámaképet nyújt az ezredforduló irodalmi tendenciáiról. A róla szóló legfrissebb tanulmánykötet (Turczi István költői világáról, Caldwell, 2022) szerzője, Horváth Kornélia kiemeli Turczi szövegalkotó eljárásainak kezdeti neoavantgárd jellegét, amelyek néha posztmodern jellegzetességeket hordoznak, de alapvetően a későmodern esztétika…

Tovább