Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Ha valaki egyszer rám talál. Maghy Zoltán válogatott versei. vál. és szerk. Molnárné Farkas Nikoletta, Nagy Beatrix Jelentős esemény-e, ha egy kisvárosban új verseskötet jelenik meg? Tulajdonképpen igen: a lírát olvasók egyre szűkülő körének idejében nem magától értetődő, ha egy iskolavárosnak hagyományosan nem nevezhető kistelepülésen irodalmi kötet jelenik meg. Hajdúnánás azonban némileg kivételt képez ez…
Tovább
Szilágyi Zsófia Emma: Szonja 2022 szeptemberében jelent meg a Helikon Kiadó gondozásában Szilágyi Zsófia Emma első regénye. Az írónőt már ismerhette az olvasóközönség, többek között az Élet és Irodalomban, a Tiszatájban, illetve az Irodalmi Jelen online felületén is olvashattuk novelláit. Első regénye, a Szonja saját generációjának a Covid és a háború előtti fiatal felnőtt problémáival…
Tovább
Hansági Ágnes: Móric, Mór, Maurus: Jókai Irodalomtörténésztől szokatlan „Jókai-életrajzot” publikált nemrégiben napjaink legaktívabb Jókai-kutatója, Hansági Ágnes: a már címében is játékos kis könyvecske ugyanis első ránézésre sokkal inkább emlékeztet lapozgatós gyerekkönyvre, mint egy tudományos szakmunkára. A rövid életrajzi epizódokat és rengeteg képes illusztrációt tartalmazó munka persze egyfelől nem is tartozik szorosan Hansági – folytonosan bővülő…
Tovább
Ferencz Mónika: Búvárkodás haladóknak Ferencz Mónika első verseskötetének – Hátam mögött dél (Scolar, 2017) – megjelenése után több alkalommal nyilatkozott arról, hogy megnyugtató felismerés volt számára, hogy nem olvassák (olyan alapossággal és kritikai figyelemmel, ahogy ő maga a verseit írja – bontja ki a sommás kijelentését például a 2021. szeptember 16-i, Fugában tartott bemutatóján a…
Tovább
Lajtos Nóra: A gyermekkor tenyerén Lajtos Nóra új, Serfőző Simon Kossuth-díjas költő ajánlásával megjelenő verseskötetét versszociográfia alcímmel látta el, s a versek olvasását követően megállapíthatjuk, új műfajt teremtett a líra világában. Ha a személyes élmények és emlékek leírására gondolunk, mely során települések és embercsoportok életkörülményeivel ismerkedhetünk meg, akkor a szociográfia eredendően prózai műfajnak tekinthető, gondoljunk…
Tovább
Útravallók – Szerkesztők versantológiája Szondi György nem nyugszik. A Napút fényköre hatja át még mindig, és ezen nincs is mit csodálkozni. Habár már az utolsó utáni, a 222+1 szám is elkészült, szinte vele egy időben hagyta el a nyomdát egy igen szép, főszerkesztőhöz méltó gesztuskiadvány: az Útravallók – Szerkesztők versantológiája. Húsz olyan, legalább egy kötettel…
Tovább
Századok, 2023/1. A Századok a Magyar Történelmi Társulat 1867-ben alapított havi folyóirata. Immáron több mint másfél évszázada működő, napjainkban évfolyamonként hat lapszámot megjelentető periodika. Célja a történettudomány legújabb eredményeinek magyar nyelvű terjesztése. Magas színvonalú tevékenységének köszönhetően a legrangosabb honi történettudományi folyóiratok közt tarthatjuk számon. A következőkben a 2023-as esztendőt, vagyis a 157. évfolyamot elindító első…
Tovább
Pinczés Máté: Felesleges elolvasni (13 elmebeteg történet a pszichológia és a pszichiátria világából); Nincs idő elolvasni (13 ólomlábú történet az időről) Történt néhány évvel ezelőtt, hogy Donald Trump amerikai elnök szenzációs javaslattal hozakodott elő egyik Twitter-üzenetében: a fertőtlenítő szert fecskendezzék egyenesen a vénába, menten elpusztul a világjárványt okozó vírus. Az amerikai orvosi szervezetek pánikszerűen reagáltak.…
Tovább
Zelei Dávid: (Post)Boom. Kritikák és esszék a 20-21. századi spanyol-amerikai irodalomról Második önálló kötetének nyitófejezetében Zelei Dávid azzal a gondolattal kezdi a nagy latin-amerikanista kolléga és pályatárs, Soltész Béla könyvének recenzeálását, hogy a kortárs magyar irodalmi mező tele van a társadalomtudósként, novellistaként és útirajzok szerzőjeként is izgalmas életművet magáénak tudható Soltészhoz hasonló, sokoldalú szerzőkkel, akik…
Tovább
Bartha Ákos: Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945 Bartha Ákos neve nem ismeretlen azoknak, akik az 1945 előtti magyar szellemtörténet iránt érdeklődnek. Számos előtanulmánynak is tekinthető munka és egy Bajcsy-Zsilinszky Endréről írt monográfia után Bartha új kötete mérföldkő a téma kutatásának történetében. A munka apparátusa imponáló: nem kevesebb, mint 1837 (!) lábjegyzet tartozik a 423…
Tovább
Zsoltár női hangra Mi történik addig, amíg felszáll, mint a köd, a fájdalom?Egy társaságot nem úgy lehet kiismerni, hogy ki kivel beszél,hanem hogy ki kivel nem állna szóba semmi szín alatt.A férfiakat mindig akkor tudtam megérteni, ha nőnek képzeltem őket,és ekkor, elrejtett virág egy bársonyos kert mélyén,feltárult előttem titkos életük:sértettségeik, sok bánatuk, a kétely és…
Tovább
Szabadon hagyott értésmezők, új jelentésvilágok „Hadd ne tehessek olyat délelőtt,amiért este már szoronganék: egy napszakom se legyen haladék, az, hogy élek, így is minden időt elvesz attól, hogy élhessek, mi több: van ennél több? Értékeld egyebét.” (A mennyezet és a padló) Az oikosz és az agora kettéválik. Az otthon és a közös tér mintha a szent és a profán…
Tovább
Borbély Szilárd: Bukolikatájban. Idÿllek „Minden jóravaló emberben egy Isten lakik; de hogy mely Isten – ezt nem tudom megmondani neked.” (Seneca Lucilus-hoz írt 41. leveléből) Ezt a Seneca-szemelvényt C. G. Jung idézi Az átalakulás szimbólumai című munkájában, melynek előszavában a szerző többek közt Kerényi Károlynak mond köszönetet 1911-es keletkezésű, majd negyven évvel később átdolgozott kötetének…
Tovább
Bodor Ádám: Az értelmezés útvesztői Bodor Ádám legtökéletesebb kérdezői alighanem a Puzdra menedékház fölött elvonuló, amorf felhőkonvojok. Ám mivel a Radnai-havasok lejtőin folytatott, eszményi eszmecserékről tudomásom szerint nem áll rendelkezésre lejegyzett változat, az idén nyolcvanhat esztendős szerző gondolkodásmódjának megismeréséhez A börtön szaga című kötet kínálja a legtöbb kapaszkodót. A 2001-ben megjelent könyv megrázó, gyönyörű, lírai…
Tovább
Antikvitás recepciók, szerk. Darab Ágnes és D. Tóth Judit, Studia Litteraria, 2022/1–2. Az Antikvitás recepciók című tanulmánygyűjtemény egy sorozat harmadik darabja, hiszen mint Darab Ágnes bevezetéséből megtudjuk, a Studia Litteraria korábban is szánt tematikus számot a jelenben továbbírt antik irodalom és kultúra recepciótörténeti vizsgálatának. A 2015-ös első kötet az antikvitás napjainkig tartó folyamatos jelenlétének, a…
Tovább
Kukorelly Endre: Istenem, ne romolj Ennek az írásnak a tárgya Kukorelly Endre legújabb verseskötete, olyan lírai gyűjtemény, amelyben tizenegy év költészeti termése kap helyet (egy inkább karcsúnak mondható könyvben). A szerző tíz év után jelentkezett ismét verseskötettel. Ezek a körülmények már önmagukban is beszédes fénybe állítják ezt a lírai produkciót, illetve publikálásának gesztusát. Ami azért…
Tovább
Gyuricza Péter: A Győrffy A következő sorokban személyes hangon szólok. Egy fontos könyv és Győrffy Miklós ürügyén. S közben eszembe jut Serfőző Simon verse, a Feledésből az emlékmű. Bizony, sok történelmi pillanat is feledésre ítéltetett, de így van ez jeles, az életükben igencsak ismert és elismert személyiségekkel kapcsolatban is. Gyuricza Péter kiváló könyve – többek…
Tovább
Tatár Sándor: Haalaadaas Tatár Sándor tizennégy év – s az az alatt megkapott komoly elismerések – után megjelent új kötetének hívószavai, kulcsfogalmai a mívesség, a tradíciókövetés, a személyesség és az eltávolítás arányossága, a játékosság, az (ön)ironikusság, a kimondás és a visszavonás kettősége lehetnének. Versgyűjteménye tulajdonképpen még hosszabb időszak termése, mint amennyi a 2007-es Bejáró művész…
Tovább
Jonathan Franzen: Keresztutak, ford. Pék Zoltán (Történelmi családregény) Ha mintegy két évtizeddel ezelőtt valaki azt vetette volna fel egy magyarországi kiadónak, hogy le kellene fordíttatni és ki kellene adni egy olyan kortárs amerikai regényt, amely az 1970-es évek eleji Chicago egy fiktív kertvárosának protestáns gyülekezetében játszódik, és amely a frusztrált lelkész házasságtörési kísérleteit, hitbeli és…
Tovább
Visky András: Mire való a színház? Útban a theatrum theologicum felé Visky András drámaírót, dramaturgot, színházi gondolkodót visszatérően súlyos kérdések foglalkoztatják kiemelten a színház kapcsán. Ezek közé sorolhatjuk a találkozás, a szabadság, a szakralitás problematikáját, amely természetszerűleg az adott művészeti ágon kívül is lekötik a kolozsvári szerző figyelmét, ugyanakkor ő jó érzékkel a színházban találja…
Tovább
Huszonöt év – L. Simon László műveiről, Válogatott tanulmányok, kritikák, ismertetések, befogadói olvasatok, pillanatképek, szerk. Kelemen Erzsébet „L. Simon Lászlóban szerencsésen egyesülnek az originális látásmódú alkotó, a jó szemű szerkesztő és kritikus, valamint a mozgékony, kiváló irodalomszervező adottságai” – mutat rá L. Simon László életpályájának szerteágazó vágányaira G. Komoróczy Emőke a szerző pályakezdésének 25. évfordulóját…
Tovább
Révész Emese: Mentés másként. Könyvillusztráció tegnapról mára A Mentés másként című kötet a mai napig megíratlan magyar illusztrációtörténethez épít fontos pilléreket, életművekre, kulturális-történeti szempontból meghatározó eseményekre helyezve a hangsúlyt, és mintát, mércét adva metodikai vonatkozásban is. Szigorú értelemben ugyanis az első, a könyv terjedelmének felét kitevő, karakterében leginkább historikus fejezet miközben elsősorban az éppen fókuszba…
Tovább
Debreczeni Attila: Szöveghálót fon az estve. Tanulmányok Monstruózus kötet Debreczeni Attila tanulmánykötete, mely huszonnégy 1995 és 2020 között született szöveget tartalmaz. Mivel a szerző inkább tekinthető monografikus alkatú tudósnak (eddigi önálló kötetei, most nem számítván a kritikai kiadásokat, egytől-egyig monográfiák voltak), így joggal tarthatjuk ezt a vállalkozást az elmúlt negyedszázad szakmai összegzésének. E pálya kereteit,…
Tovább
Veszprémi Szilveszter: Helyek, ahol rám öröm vár Veszprémi Szilveszter kötetéről kritikát írni nem bizonyult egyszerű feladatnak: megtörtént velem a mesebeli lány esete, aki hozott is ajándékot, meg nem is – hiszen bár első olvasatra úgy tűnt számomra, hogy a Helyek, ahol rám öröm vár könnyen adja magát, pár héttel később, a szoros olvasás kezdetén rá…
Tovább
A kortárs magyar irodalom, szerk. Szirák Péter Egyetemi tankönyvet írni nem könnyű, kivált olyan képlékeny témáról, mint amilyen a kortárs magyar irodalom. A gazdaságos anyagkezelés, a didaktikai szempontrendszer, a fókuszálás, a koherens hálózatépítés a legjobb szándék ellenére is könnyen vezet redukciókhoz, maszatoláshoz, saját korunk teljesítményeinek „kritikátlan” túlértékeléséhez, késztet ideges névsorolvasásra, túlagyalt elméleti kategorizálásra, biztonsági halmozásra,…
Tovább
Fenyvesi Orsolya: Mindig kezdetben Minden vers mintha szeretne legelölről kezdeni valamit, valamilyen elragadtatott állapot iránti hajlam által vezérelve, miközben tudatában van a kudarcnak is, ti. hogy „új jelentés szükségszerűen / csak létezőből eredhet” (Johanna) – legalábbis ez az érzésem Fenyvesi Orsolya negyedik verseskötetét olvasva. A másik erős érzésem a Minden kezdetbennel kapcsolatban a zavar: néhány…
Tovább
Márton Evelin: Farkashab Az írás a kolozsvári BBTE Bölcsészkarának kritikaíró műhelyében készült (irányító tanár: Balázs Imre József), a műhely és az Alföld Online régebb óta tartó együttműködésének köszönhetően. „Ha újjászületek, ismét indián leszek, tuareg, Kafar, kétvízközi, esendő, gyarló, akárcsak most” – mondja a Farkashab elbeszélője a regény utolsó mondatában. Hogyan lehet megőrizni az indiánlét szabadságát a rendszerváltás…
Tovább
Egy mesekönyv, nem csak a barátságrólMichael Engler – Joëlle Tourlonias: Mi ketten – Mesék a barátságról, ford. Perczel Enikő „A nyúlnak tetszettek a tüskék. A sünnek tetszett a sima bunda.” – így kezdődik a két teljesen ellentétes karakter barátsága, ezzel együtt pedig egy cselekményes és érzelemgazdag történet a kapcsolatok dinamikájáról. Az alaptörténet szerint a nyúl…
Tovább
Závada Péter: Gondoskodás „A gondoskodás az, ahogy a hétköznapokban / vagyok” – olvashatjuk Závada Péter legújabb verseskötetének egy kulcsfontosságú helyén (Karavánok). De mégis, miről gondoskodhat az, aki pusztán csak létezik („vagyok”), ráadásul a „hétköznapokban”? Gondoskodás ez még? Egyáltalán, miként értelmezhető a gondoskodás mint mindennapi létmód – és mint költői praxis? És megint csak: praxis ez…
Tovább
Sebők György: Az éggel egyenlővé Ha megfogom, könnyű és színes, ha kinyitom, súlyos és fekete-fehér. Mi lehet ez? Sebők György Az éggel egyenlővé című kötete, mely egyszerre hordozza a kinti (természetközeli) és a benti (személyiségközeli) világot. Első kötet esetén kérdésessé válik némileg a kritikus feladata: mennyiben kíván szigorú, de egyben empatikus is lenni? Szimpátiáját mennyire…
Tovább