Avantgárd nőírók kettős marginalitásban

Földes Györgyi: Akit „nem látni az erdőben”. Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar kontextusban Földes Györgyi tematikus tanulmánykötetében a történeti avantgárdban alkotó nők jelenlétét vizsgálja, és arra keresi a választ, hogy miért maradtak ki a kánonból, miért halványult el az alkotói identitásuk a mozgalmak férfi tagjaikéhoz képest. Ennek érdekében szakmai érvényesülésüket, pályájuk alakulását összeolvassa politikai és…

Tovább
Továbbra is darabokban

Simon Márton: Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni Simon Márton új kötetének egyik legszembetűnőbb jegye a fragmentáltság, feldaraboltság – mind a versek építkezési módjában, mind a kifejeződő létélményben. A montázsolás technikája, a képek és a leírások elemeinek mellérendelése, a felsorolások, elliptikus mondatok az eddigi Simon-lírából már ismerős eljáráscsomagot alkotnak. A versek formai kompaktságuk tekintetében valahol…

Tovább
A fellebbentett líra

Imolya Patricia: Esetlapok – Kórháznovellák Egy 1 és 10 közötti skálán mi volt a legerősebb fájdalom, amit valaha éreztél? Hányszor hánytak már le idegenek? Tudod, mit jelent a líra szó az orvosi nyelvben, vagy hogy mi a különbség a mentőgépkocsi, az esetkocsi és a rohamkocsi között? Imolya Patricia novelláskötete nemcsak olyan meghökkentő kérdéseket vet fel…

Tovább
Párbeszédes képtörténet

David Hockney – Martin Gayford: A képek története gyerekeknek, ford. Papolczy Péter, illusztrálta Rose Blake Egy jó kép többet mond ezer szónál, tartja a régi mondás. Különösen fontos ez gyerekeknek készülő oktató-nevelő vagy szórakoztató olvasmányok esetében. Már Comenius is ezt az elvet vallotta, amikor Orbis Pictus című munkájában képek segítségével vezette be a világ titkaiba…

Tovább
Admirare necesse est

Szvoren Edina: Mondatok a csodálkozásról Szinte nincs is mit csodálkozni azon, hogy Szvoren Edina szövegei ismét és e kötet kapcsán még inkább megdolgoztatják a befogadót. A komoly munka, ami persze időnként móka és kacagás, már az első szöveggel (szövegben) elkezdődik. Mozgósításom rögtön a második oldalon kezdődött, amikor azon kaptam magam, hogy próbálom felvenni és utánozni…

Tovább
Nyers sötét

Kabai Csaba, Kabai Lóránt, Kabai Zoltán: Horizont Három fivér egy kötetben. A belső borítón kőfal előtt állnak – labirintus kőfala lenne? Barátságosan mosolygó, kopaszodó negyvenesek, mégis van így együtt bennük valami örökfiatalos derű. Talán mert a kötet tartalmaz gyerekkori képeket is, a nyilván akkor új családi autóról (Zaporozsec), akkor új róluk, ahogy egy vidéki telken…

Tovább
Beavatás a versélménybe

Fenyő D. György: Útikalauz a vershez A versolvasás élmény, utazás. A tanítás ideális esetben olyan alkalmazott irodalomtudomány, amely a befogadó/az olvasó, vagyis a diák élményét helyezi első helyre, és ennek az élménynek az átélését támogatja a műértelmezéssel. A költészet tanítása tehát igazán szép kihívás. Az alapjai már egészen kiskorban kezdődnek, a gyerekek az első mondókákkal…

Tovább
A haza tág romantikája

Markó Béla: A haza milyen? Az idén 70 éves Markó Béla A haza milyen? című kötetének második olvasásakor megpróbálkoztam egy kísérlettel: miután a könyv mind terjedelmében, mind pedig első olvasásra különös tágasságot sugalmazott, ezt a tágasságot a címhez igazítandó, azt kezdtem el vizsgálni, hogy milyen az egyes prózaversek hazaleírása akár konkrét, akár tágabb, metaforikus értelemben.…

Tovább
A hazug elbeszélők igazsága

Moskát Anita: A hazugság tézisei Közhely, de az utóbbi években alapvetően kérdőjeleződött meg az objektív igazságokba vetett hit. Az álhírek, dezinformációk és összeesküvés-elméletek korában, ha megjeleik egy hír, szinte rögtön felbukkan a szöges ellentéte is, míg végül teljessé válik a bizonytalanság. A viták arról, hogy mi az igazság és mi a hazugság, meddővé váltak, mintha…

Tovább
Hazaúton Isten lábnyomában

Lajtos Nóra: A tölcsérjázmin éneke. Istenes versek Isten, az ő mibenlétének – vagy hiányának – tematizálása kiapadhatatlan irodalmi forrás, ám az Isten-élmény végletes szubjektivitása nemcsak a konvenciók éltetésére, hanem azok szétfeszítésére is lehetőséget ad. Lajtos Nóra 2021-ben, a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában megjelent A tölcsérjázmin éneke. Istenes versek című kötetében él az emberi Isten-tapasztalás nyújtotta…

Tovább
Micimackó, gonosz öreg medvém!

Mennyek és pokol. Színpadi mesék, történetek gyerekeknek és felnőtteknek; szerk. és ford. Pászt Patrícia A Mennyek és pokol című mesedráma-válogatás 2021-ben jelent meg a Móra Kiadó gondozásában, amelynek nem titkolt célja a mai lengyel drámairodalom népszerűsítése Magyarországon. A mai lengyel fiataloknak szánt drámairodalom több nehézséggel is küzd. Az első probléma, hogy bár számos gyermekeknek szóló…

Tovább
Ment-e a ragályok által a világ elébb?

Dögvészkalauz – Járványok és gyógyításuk története az ókortól napjainkig, szerk. Czeferner Dóra, Fedeles Tamás A Dögvészkalauz című kötet egyrészt azért idézheti fel az olvasóban Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című, 1844-ben íródott monumentális bölcseleti költeményét, mert az emberi civilizáció ciklikussága, végtelenül ismétlődő kataklizmái mellett rámutat a gondolkodó ember számára végső soron egyetlen elérhető megoldásra is:…

Tovább
Utazás a némafilmbe

Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood Ha megkérnénk egy átlagembert, hogy mondjon valamit a magyar filmekről és filmgyártásról, némi fejvakarás után valószínűleg bizonytalanul valami ilyesmit mondana: „Hááát, van A kőszívű ember fiai, egyszer irodalomórán meg kellett nézzük. Ja, meg szokott menni március 15-én a Dunán. De elég uncsi.” Mára már kevesen tudják, hogy az első világháború előtt…

Tovább
Húrok közti résben

Farkas Arnold Levente: brácsahúr Farkas Arnold Levente legújabb kötetében izgalmas világba kalauzol. A tőle megszokott formanyelv, a bibliai utalások szövedéke ismét jelen van, ahogyan a töredékesség és a mesterkéletlen őszinteség is. A kötet azonban mindezt felerősíti a versek közti cezúrák megjelenítésével – az enter billentyű tagolásának láthatóvá tételével. A szövegek közt így nem pusztán hiátus,…

Tovább
„küllő leszek egy zöld biciklin”

Balázs Imre József: MadárÁBÉCÉ, illusztrálta Kelemen Kinga Balázs Imre József legújabb kötete, a MadárÁBÉCÉ negyven ismert és kevésbé ismert, a Kárpát-medencében élő, illetve itt is előforduló madárfajt mutat be gazdag és szemléletes leírásokon keresztül. E lenyűgöző látványvilágot teremtő kötet időnként játszi könnyedséggel tekint ki a szűkebb kelet-közép-európai környezetünkből, és kalauzol el távolibb, egzotikusabb vidékekre, amikor…

Tovább
Egy lépés előre, két lépés hátra

Rojik Tamás: Árulás A 2000-es évek elején, Lois Lowry Az emlékek őre és Suzanne Collins Az Éhezők Viadala című bestsellereinek és azok filmes feldolgozásainak hatására indult el a young adult irodalomban és a popkultúrában a 2010-es éveket végigkísérő, ma is töretlenül tartó disztópiahullám. Ezalatt a közel húsz év alatt számos – elsősorban külföldi – példát…

Tovább
A narrátor diktatúrája

Schmal Róza: Nagy folyók haragja I. – A Ladann könyve Egy spekulatív fikciós szövegnek még mindig sok sztereotípiával kell megküzdenie az olvasók körében. A fantasy esetében ilyen többek között a mágia, a sárkányok és a középkorszerű világ jelenléte, a jó és a rossz harca, illetve az eszképizmus. Ezeken az elterjedt markereken már túlhaladt a műfaj,…

Tovább
Látszat és valóság

Egressy Zoltán: A virágot jelentő deszkák, rajzolta Szabó-Nyulász Melinda Valahonnan a Fővám térről indul minden. Nekem legalábbis. Ott csattognak a leghangosabban a gördeszkák, ott fordultam legtöbbször a folyton ismétlődő hang után, és ott gondolkodtam el először azon, hogy mindaz, amit egy külső szemlélő lát és érzékel egy gördeszkával fel-alá száguldó ember öltözetén, viselkedésén, kisugárzásán, az…

Tovább
Kiberkritika

Stanisław Lem: Kiberiáda; ford. Murányi Beatrix „Amikor a kozmosz még nem volt úgy elkanászodva, mint manapság, hanem minden csillag szép rendben sorakozott, úgyhogy könnyen meg lehetett őket számlálni balról jobbra vagy felülről lefelé, azonkívül külön csoportosultak a nagyobbak és kékebbek, a kisebbeket és sárgásakat pedig, mint másodosztályú égitestet, a porba taszigálták; amikor a térben még…

Tovább
Penitencia és áldozat Ottlik köpenyéből

Regős Mátyás: Tiki Beigazolódott a Patyik Fedon életével kapcsolatos kritikusi bizakodás. Tényleg van még muníció Regős Mátyásban, aki az erős kezdés után ragaszkodott a gyermekkor témájához, amelyhez új formát választott. Egy különösen feszes szerkezetű, minden mondatával újat, meglepőt tartogató kisregénnyel emelte a tétet és a jövőbeli kötetekkel szembeni szakmai elvárásokat. A 123 oldalba sűrített folyamatos…

Tovább
A mesék határai nyitva állnak

Zalka Csenge Virág: A százegy ajtajú palota, illusztrálta Orosz Annabella Zalka Csenge Virág nevéhez már számos mesekönyv köthető. 2019 óta minden évben legalább egy, de akár két kiadvánnyal is jelentkezik a magyar könyvpiacon, korábban pedig angol nyelven is jelentetett már meg többek között magyar népmesékből készült válogatásokat is. Kiadványaiban mindig hagyományos történeteket (népmeséket, mondákat, mítoszokat…

Tovább
Jól megmutatni

Gerőcs Péter: Werkfilm Ha Gerőcs Péter most itt ülne velem szemben, szerintem békésen megegyeznénk abban, hogy az irodalomszemléletünk nem áll igazán közel egymáshoz. Én ösztönös, zabolátlan szerző vagyok, ő – előre jelzem, minden további következtetést a szövegeiből vagy legfeljebb az interjúiból fogok levonni, ilyen módon tehát szubjektív megfigyelések lesznek csupán – nagyon művelt, filozofikus gondolkodású,…

Tovább
Bárki függ valamitől

Lehetnék bárki. Kortárs és kortalan versek, szerk. Péczely Dóra Két olyan, az utóbbi években egyre gyakrabban tárgyalt kérdéskörhöz is kapcsolódik a Lehetnék bárki megjelenésének ténye, amelyek összefüggésében önmagán jelentősen túlmutat az antológia. Az egyik kérdés az ifjúsági irodalom és ezen belül az „ifjúsági vers” kérdése. Fontos fejleménye volt az elmúlt két évtized magyar irodalmának, hogy…

Tovább
Jegyzetek egy fontos kötetről

Mohai V. Lajos: Utószó a magyar költészethez Eltöprenghetünk a cím fölött. Visszapillantás? Vagy maga a vég? Miközben Arany Jánost, Weöres Sándort vagy éppen a magyar népdalt idézi meg Mohai V. Lajos. Aki tulajdonképpen nem hisz a líra hatalmában, s aki esszéi és egyéb műfajú írásai mellett megalkotja eddigi életművének erős és érvényes költészeti oldalát is.…

Tovább
Szövegfüggönyön át a fény

Kulin Borbála: …csak szeretek „te meg csak bámulsz fenn a teliholdra,nem érted, hogy betelt, és nem kezdődik újra.”(K. B.: Semmi változás) Mindennek megvan a maga ideje: hangzik a jól ismert prédikátori maxima. Hosszú (mű)kihordási időről beszélhetünk Kulin Borbála esetében, akit szigorú alkotói fegyelmezettség jellemezhet bizonyára, hogy első verspublikációihoz képest (2015) meglepetten későn mert kötetszerkesztésbe fogni.…

Tovább
„Közvetve összefüggő tartományok”

Mártonffy Marcell: Biblikus hagyomány és történelmi tapasztalat Pilinszky esszéiben A Pilinszky-életmű kanonizációjának egyik főmotívuma – legalábbis a 70-es évektől kezdve – a megváltatlanság léttapasztalatának költői világképet meghatározó kifejeződése volt, s ez mindenekelőtt a két világháború közötti magyar költői hagyományhoz szorosan kötődő korai kötészetét értékelte fel. A keresztény dogmatikához való negatív viszony talán érthető kanonizációs szempont…

Tovább
Klímaképzelet, plasztik áradat

Tóth Kinga: Írmag/Offspring Tóth Kinga munkássága rendkívül sokszínű, médiumokon, nyelveken és határokon átívelő; a magyar mellett angolul és németül is ír, prózával és költészettel is foglalkozik. Az elmúlt években számos, a világ különböző pontjain megrendezett művészeti fesztivál vendége volt (megfordult például Belgrádban, Párizsban, Zürichben, Iowában). Művészete nemcsak szövegekből építkezik, hiszen a hang, a vizualitás és…

Tovább
Kihallgatni egy fát

Korpa Tamás: A lombhullásról egy júliusi tölggyel Korpa Tamás harmadik verseskötetének immár nem egy épített tér (Egy híd térfogatáról, 2013) s nem is egy elvont fogalom (Inszomnia, 2016) adja a címét, A lombhullásról egy júliusi tölggyel címe komplexebb ennél. Először is az ismert toposzt idézi meg: talán elmúlásról, veszteségről, őszről lesz szó? A lombhullás alapvetően…

Tovább
Töredék Kafkának

Borbély Szilárd: Kafka fia Jelenkori irodalmunk két kiemelkedő alakja, Borbély Szilárd és Térey János váratlanul, alkotóerejük teljében és csaknem egyidősen, 51, illetve 49 évesen haltak meg az elmúlt évtizedben. Mindkettőjüket szoros szálak fűzték Debrecenhez: Térey itt született és nevelkedett, Borbély itt járt egyetemre, és aztán itt élt és dolgozott haláláig. Költőnek is, próza- és drámaírónak…

Tovább
Az olvasó a költő barátja (?) avagy személyes okaim

Láng Orsolya: Személyes okok Az utóbbi évek kortárs magyar prózatermésében megkerülhetetlennek tűnt a kommunikáció képtelenségének/ellehetetlenülésének/nehézségének színrevitele, a lírában ugyanakkor ezt kevésbé érzékeltem dominánsnak; jóllehet szövegek biztosan akadnak, de önálló kötetet nem tudnék felidézni, amely hangsúlyosan e problematika köré szerveződne. Jómagam is több alkalommal leírtam ezt a szószerkezetet különböző recenziókban, és nem tudtam eldönteni, hogy az…

Tovább