Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Lajtos Nóra: A tölcsérjázmin éneke. Istenes versek Isten, az ő mibenlétének – vagy hiányának – tematizálása kiapadhatatlan irodalmi forrás, ám az Isten-élmény végletes szubjektivitása nemcsak a konvenciók éltetésére, hanem azok szétfeszítésére is lehetőséget ad. Lajtos Nóra 2021-ben, a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában megjelent A tölcsérjázmin éneke. Istenes versek című kötetében él az emberi Isten-tapasztalás nyújtotta…
Tovább
Mennyek és pokol. Színpadi mesék, történetek gyerekeknek és felnőtteknek; szerk. és ford. Pászt Patrícia A Mennyek és pokol című mesedráma-válogatás 2021-ben jelent meg a Móra Kiadó gondozásában, amelynek nem titkolt célja a mai lengyel drámairodalom népszerűsítése Magyarországon. A mai lengyel fiataloknak szánt drámairodalom több nehézséggel is küzd. Az első probléma, hogy bár számos gyermekeknek szóló…
Tovább
Dögvészkalauz – Járványok és gyógyításuk története az ókortól napjainkig, szerk. Czeferner Dóra, Fedeles Tamás A Dögvészkalauz című kötet egyrészt azért idézheti fel az olvasóban Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című, 1844-ben íródott monumentális bölcseleti költeményét, mert az emberi civilizáció ciklikussága, végtelenül ismétlődő kataklizmái mellett rámutat a gondolkodó ember számára végső soron egyetlen elérhető megoldásra is:…
Tovább
Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood Ha megkérnénk egy átlagembert, hogy mondjon valamit a magyar filmekről és filmgyártásról, némi fejvakarás után valószínűleg bizonytalanul valami ilyesmit mondana: „Hááát, van A kőszívű ember fiai, egyszer irodalomórán meg kellett nézzük. Ja, meg szokott menni március 15-én a Dunán. De elég uncsi.” Mára már kevesen tudják, hogy az első világháború előtt…
Tovább
Farkas Arnold Levente: brácsahúr Farkas Arnold Levente legújabb kötetében izgalmas világba kalauzol. A tőle megszokott formanyelv, a bibliai utalások szövedéke ismét jelen van, ahogyan a töredékesség és a mesterkéletlen őszinteség is. A kötet azonban mindezt felerősíti a versek közti cezúrák megjelenítésével – az enter billentyű tagolásának láthatóvá tételével. A szövegek közt így nem pusztán hiátus,…
Tovább
Balázs Imre József: MadárÁBÉCÉ, illusztrálta Kelemen Kinga Balázs Imre József legújabb kötete, a MadárÁBÉCÉ negyven ismert és kevésbé ismert, a Kárpát-medencében élő, illetve itt is előforduló madárfajt mutat be gazdag és szemléletes leírásokon keresztül. E lenyűgöző látványvilágot teremtő kötet időnként játszi könnyedséggel tekint ki a szűkebb kelet-közép-európai környezetünkből, és kalauzol el távolibb, egzotikusabb vidékekre, amikor…
Tovább
Rojik Tamás: Árulás A 2000-es évek elején, Lois Lowry Az emlékek őre és Suzanne Collins Az Éhezők Viadala című bestsellereinek és azok filmes feldolgozásainak hatására indult el a young adult irodalomban és a popkultúrában a 2010-es éveket végigkísérő, ma is töretlenül tartó disztópiahullám. Ezalatt a közel húsz év alatt számos – elsősorban külföldi – példát…
Tovább
Schmal Róza: Nagy folyók haragja I. – A Ladann könyve Egy spekulatív fikciós szövegnek még mindig sok sztereotípiával kell megküzdenie az olvasók körében. A fantasy esetében ilyen többek között a mágia, a sárkányok és a középkorszerű világ jelenléte, a jó és a rossz harca, illetve az eszképizmus. Ezeken az elterjedt markereken már túlhaladt a műfaj,…
Tovább
Egressy Zoltán: A virágot jelentő deszkák, rajzolta Szabó-Nyulász Melinda Valahonnan a Fővám térről indul minden. Nekem legalábbis. Ott csattognak a leghangosabban a gördeszkák, ott fordultam legtöbbször a folyton ismétlődő hang után, és ott gondolkodtam el először azon, hogy mindaz, amit egy külső szemlélő lát és érzékel egy gördeszkával fel-alá száguldó ember öltözetén, viselkedésén, kisugárzásán, az…
Tovább
Stanisław Lem: Kiberiáda; ford. Murányi Beatrix „Amikor a kozmosz még nem volt úgy elkanászodva, mint manapság, hanem minden csillag szép rendben sorakozott, úgyhogy könnyen meg lehetett őket számlálni balról jobbra vagy felülről lefelé, azonkívül külön csoportosultak a nagyobbak és kékebbek, a kisebbeket és sárgásakat pedig, mint másodosztályú égitestet, a porba taszigálták; amikor a térben még…
Tovább
Regős Mátyás: Tiki Beigazolódott a Patyik Fedon életével kapcsolatos kritikusi bizakodás. Tényleg van még muníció Regős Mátyásban, aki az erős kezdés után ragaszkodott a gyermekkor témájához, amelyhez új formát választott. Egy különösen feszes szerkezetű, minden mondatával újat, meglepőt tartogató kisregénnyel emelte a tétet és a jövőbeli kötetekkel szembeni szakmai elvárásokat. A 123 oldalba sűrített folyamatos…
Tovább
Zalka Csenge Virág: A százegy ajtajú palota, illusztrálta Orosz Annabella Zalka Csenge Virág nevéhez már számos mesekönyv köthető. 2019 óta minden évben legalább egy, de akár két kiadvánnyal is jelentkezik a magyar könyvpiacon, korábban pedig angol nyelven is jelentetett már meg többek között magyar népmesékből készült válogatásokat is. Kiadványaiban mindig hagyományos történeteket (népmeséket, mondákat, mítoszokat…
Tovább
Gerőcs Péter: Werkfilm Ha Gerőcs Péter most itt ülne velem szemben, szerintem békésen megegyeznénk abban, hogy az irodalomszemléletünk nem áll igazán közel egymáshoz. Én ösztönös, zabolátlan szerző vagyok, ő – előre jelzem, minden további következtetést a szövegeiből vagy legfeljebb az interjúiból fogok levonni, ilyen módon tehát szubjektív megfigyelések lesznek csupán – nagyon művelt, filozofikus gondolkodású,…
Tovább
Lehetnék bárki. Kortárs és kortalan versek, szerk. Péczely Dóra Két olyan, az utóbbi években egyre gyakrabban tárgyalt kérdéskörhöz is kapcsolódik a Lehetnék bárki megjelenésének ténye, amelyek összefüggésében önmagán jelentősen túlmutat az antológia. Az egyik kérdés az ifjúsági irodalom és ezen belül az „ifjúsági vers” kérdése. Fontos fejleménye volt az elmúlt két évtized magyar irodalmának, hogy…
Tovább
Mohai V. Lajos: Utószó a magyar költészethez Eltöprenghetünk a cím fölött. Visszapillantás? Vagy maga a vég? Miközben Arany Jánost, Weöres Sándort vagy éppen a magyar népdalt idézi meg Mohai V. Lajos. Aki tulajdonképpen nem hisz a líra hatalmában, s aki esszéi és egyéb műfajú írásai mellett megalkotja eddigi életművének erős és érvényes költészeti oldalát is.…
Tovább
Kulin Borbála: …csak szeretek „te meg csak bámulsz fenn a teliholdra,nem érted, hogy betelt, és nem kezdődik újra.”(K. B.: Semmi változás) Mindennek megvan a maga ideje: hangzik a jól ismert prédikátori maxima. Hosszú (mű)kihordási időről beszélhetünk Kulin Borbála esetében, akit szigorú alkotói fegyelmezettség jellemezhet bizonyára, hogy első verspublikációihoz képest (2015) meglepetten későn mert kötetszerkesztésbe fogni.…
Tovább
Mártonffy Marcell: Biblikus hagyomány és történelmi tapasztalat Pilinszky esszéiben A Pilinszky-életmű kanonizációjának egyik főmotívuma – legalábbis a 70-es évektől kezdve – a megváltatlanság léttapasztalatának költői világképet meghatározó kifejeződése volt, s ez mindenekelőtt a két világháború közötti magyar költői hagyományhoz szorosan kötődő korai kötészetét értékelte fel. A keresztény dogmatikához való negatív viszony talán érthető kanonizációs szempont…
Tovább
Tóth Kinga: Írmag/Offspring Tóth Kinga munkássága rendkívül sokszínű, médiumokon, nyelveken és határokon átívelő; a magyar mellett angolul és németül is ír, prózával és költészettel is foglalkozik. Az elmúlt években számos, a világ különböző pontjain megrendezett művészeti fesztivál vendége volt (megfordult például Belgrádban, Párizsban, Zürichben, Iowában). Művészete nemcsak szövegekből építkezik, hiszen a hang, a vizualitás és…
Tovább
Korpa Tamás: A lombhullásról egy júliusi tölggyel Korpa Tamás harmadik verseskötetének immár nem egy épített tér (Egy híd térfogatáról, 2013) s nem is egy elvont fogalom (Inszomnia, 2016) adja a címét, A lombhullásról egy júliusi tölggyel címe komplexebb ennél. Először is az ismert toposzt idézi meg: talán elmúlásról, veszteségről, őszről lesz szó? A lombhullás alapvetően…
Tovább
Borbély Szilárd: Kafka fia Jelenkori irodalmunk két kiemelkedő alakja, Borbély Szilárd és Térey János váratlanul, alkotóerejük teljében és csaknem egyidősen, 51, illetve 49 évesen haltak meg az elmúlt évtizedben. Mindkettőjüket szoros szálak fűzték Debrecenhez: Térey itt született és nevelkedett, Borbély itt járt egyetemre, és aztán itt élt és dolgozott haláláig. Költőnek is, próza- és drámaírónak…
Tovább
Láng Orsolya: Személyes okok Az utóbbi évek kortárs magyar prózatermésében megkerülhetetlennek tűnt a kommunikáció képtelenségének/ellehetetlenülésének/nehézségének színrevitele, a lírában ugyanakkor ezt kevésbé érzékeltem dominánsnak; jóllehet szövegek biztosan akadnak, de önálló kötetet nem tudnék felidézni, amely hangsúlyosan e problematika köré szerveződne. Jómagam is több alkalommal leírtam ezt a szószerkezetet különböző recenziókban, és nem tudtam eldönteni, hogy az…
Tovább
A napokban jelent meg Szálinger Balázs új verseskönyve Koncentráció címmel. A szerző arra vállalkozott, hogy nem valamely könyvkiadó gondozásában jelenteti meg legújabb könyvét, hanem magánkiadásban, számozott példányokban, előfizetői felhívás segítségével. Új körkérdésünkben három szakembert szólaltattunk meg, hogy fogalmazzák meg véleményüket a kötetről és a kiadásról. 1. Szálinger Balázs úgy döntött, hogy nem valamely könyvkiadó gondozásában jelenteti…
Tovább
Báthori Csaba: A hosszú táv Báthori Csaba költészete valószínűleg nem illethető a „felkapott” vagy „divatos” jelzőkkel – néhány kortárstól eltekintve talán rokontalannak is tűnhet a mai magyar lírában –, mégis az egyik legnemesebb értelemben vett metafizikus költészet példája, melynek elődjeit inkább a nyugat-európai hagyományban kell keresnünk (például Hölderlin, Rilke vagy Rimbaud szinte átüt a verseken).…
Tovább
Bényei Péter: Emlékezésalakzatok és lélektani reprezentáció a Jókai-prózában „…a vívásban a védés a szúrás értelmezése” – idézi Bényei Péter George Herbert Meadet Jókai-könyvének a Rab Rábyról szóló fejezetében, és kétségkívül van kötetének valamilyen, a filológusi-irodalomtörténészi szakma megszokott működési rendjén, a recepciótörténeti (ön)pozicionáláson túlmutató, reflexív, a Jókai-értelmezéstörténet utolsó másfél évtizedének eredményeit is újraolvasó, a véleménykülönbségek közötti…
Tovább
Mervyn Peake: A Gormenghast-trilógia, ford. Farkas Krisztina, Bakonyi Berta A fenti kérdés a Gormenghast-regénytrilógia egyik internetes ajánlója alatti kommentszekcióban szerepelt. Maga az oldal elsősorban sci-fikkel és fantasykkel foglalkozik, így olvasói is e műfajok rajongóiból kerülnek ki – ahogy a kommentelő is nyilván ehhez a táborhoz tartozik. Nem kapott választ, és tulajdonképpen nem is könnyű rá…
Tovább
L. Varga Péter: Más tartományok: Változatok fiktív és valós terekre Vannak olyan irodalomtudósok, akik pályájuk egy-egy szakaszán mindig egy adott életműre, szövegkorpuszra összpontosítanak, fegyelmezetten és szisztematikusan feltérképezve annak minden zegét-zugát. És vannak olyanok is, akiket inkább egy-egy szerteágazó kérdéskör foglalkoztat: figyelmük azokra a metszéspontokra irányul, melyek akár eltérő műfajú, kanonikus pozíciójú, keletkezési idejű alkotások között…
Tovább
Schein Gábor: Ó, rinocérosz Egy hatalmas állat vágtat, bandukol, trappol keresztül az európai kultúra kétezer évén, és közben reflektál, morfondírozik, érzései, benyomásai vannak, mindenfélék történnek vele. Régi hagyománya van az irodalomban annak, hogy bizonyos műveknek állatok a főszereplői, gondoljunk csak Aiszóposzra, La Fontainre-re vagy akár Orwell Állatfarmjára. Világos, hogy ezekben az esetekben is az emberi…
Tovább
Gönczy Monika: „Csillagokká repesztett szöveg…”. Szövegközi közelítések a 19. század második felének magyar irodalmához Az intertextualitás fogalmának általános elterjedtsége, sokféle – főleg például a genette-i – kategóriák szerint való alkalmazása, mindent átható applikatív sikeressége szinte páratlan fejlemény az utóbbi félszázad irodalomtudományában. Kevés olyan szempontra lelhetünk napjaink kutatásaiban, mely ennél elfogadottabb, szinte magától értetődő, ám egyes…
Tovább
Kollár-Klemencz László: Öreg Banda. Egy sváb családregény közepe Kollár-Klemencz László Öreg Banda című regényében a leginkább az foglalkoztatott, hogy mit tud mondani az általam elsősorban – két korábbi könyve ellenére – még mindig dalszerző-előadóként számontartott szerző egy olyan Budapest környéki sváb közösség életéről és hagyományairól, amely leginkább sajátos zenei örökségével hívja fel magára a figyelmet.…
Tovább
Prae 2021/3. – Disztópia A Prae folyóirat 2014 utáni látványos vizuális arculatváltása (a valószínűleg financiális okokra visszavezethető képes tartalom kivonása) után talán még aktuálisabban köthető az 1968-ban Ray Browne által alapított The Journal of Popular Culture negyedéves periodikához. Az erőteljes tipológiai és tartalmi rokonság nemcsak azért fontos, mert a magyar folyóirat-kultúrában még mindig inkább csak…
Tovább