Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai Térey János memoárja a szerző korai, váratlan és hirtelen halála miatt befejezetlen maradt. Elkészült és meg is jelent jónéhány fejezete, a kötetben beláthatóvá válik a szerkezete, íve, de éppen innen látszik az opusz töredékessége, helyenkénti vázlatossága. Az életművel nagyon is szoros kapcsolatba hozható építészeti-térszemléleti analógiával élve létrejött…
Tovább
Rebecca Wanzo: The Content of Our Caricature – African American Comic Art and Political Belonging Egy rajz vagy rajzolt történet – legyen az Martin Luther King életét bemutató képregénykönyv, a Marvel Fekete párduca, a rabszolga-felszabadítást kommentáló 19. századi grafika vagy egy ironikus karikatúra – sohasem egyszerűen egy történetet vagy szereplőt ábrázol. A legártatlanabbnak tűnő rajzok…
Tovább
Kele Fodor Ákos: A szív vége. Cigány Újmesék, illusztrálta Bán Sarolta Kele Fodor Ákos cigány újmeséinek gyűjteménye közel két esztendeje látott napvilágot. Nem tegnap volt, mégis érdemes a kötetről ebből a távolságból is írni. Nem csupán azért, mert mint minden remek könyv, úgy ez a mű is újra meg újra kézbe véve új és új…
Tovább
Transzmédia. Interdiszciplináris tanulmányok, szerk. Fejes Richárd – Gregor Lilla Talán nem túlzás kijelenteni, hogy történetközpontú társadalomban élünk: behálózzák mindennapjainkat az elbeszélések, különböző narratívákkal találkozhatunk a reklámokban, társadalmi célú hirdetésekben, még a politika terepén is. Történetekbe menekülünk a valóság elől, amikor leülünk a kedvenc sorozatunk elé, felcsapjuk az aktuálisan olvasott regényünket, de épp akkor is, amikor…
Tovább
Lesi Zoltán: Magasugrás Volt egy időszak, amikor minden esszémet és kritikámat egy odaillő gyerekjátékra hivatkozva indítottam, nem csak a túlkomolyság moderálása érdekében, hanem azért is, hogy egy remélhetőleg közös, ismerős tapasztalatból indulhasson a gondolatmenet. Nemsokára ritka sakklépés-kombinációkra, majd fiktív videojátékokra lett (volna) szükség, hogy az analógiák működjenek. Ezért is meglepő, hogy ami a Magasugrás verseiben…
Tovább
László Noémi: Műrepülés, Kürti Andrea illusztrációival „A műrepülés egyes légi járművek olyan mozgása, figurák együttese,amelyeket a normál repülés során nem használnak.”(a kötet fülszövegének első mondata) László Noémi Műrepülés című kötete pontosan méri be a felnőtt illusztrált könyv tól-ig tartó képbeli határait. Nincs benne semmi báj, semmi tetszelgés. Fekete. Letisztult. Kürti Andrea jellegzetes és felismerhető alakjai…
Tovább
Kóspallagi Írótanya Antológia, szerk. Borda Réka – Csete Soma – Vida Kamilla Megkockáztatom, hogy egy év tíz és húsz éves kor között minimum hárommal ér fel. Az idén negyedik alkalommal megrendezett Kóspallagi Írótanyára 15 és 19 év közötti fiatalok pályázhattak – a legfiatalabb és legidősebb résztvevő közötti életkort azonban a táborozók szövegeiből készült antológia ismeretében…
Tovább
Jenei László: Bódultak Jenei László legutóbbi regénye internacionális bódulat. Nemzetközi, mert a mű hátterét a nagypolitika eseményei, az ideológiák tettekig fajuló akciói adják: ezekre épül a cselekmény, ezek motiválják, mozgatják a szereplőket, vagy legalábbis alapos ürügyül szolgálnak az 1936 nyarán játszódó regényben. Nemzetközi a szereplők mezőnye is: francia Yves, a baloldali nyelvtanár; algériai francia Simone,…
Tovább
Világok között. Tanulmányok Ovidius életművéről, szerk. Krupp József, közr. Kárpáti Bernadett A több mint fél évszázados irodalomelméleti paradigmaváltásra, az irodalomtudomány mediális és kultúratudományi fordulatára a hazai klasszika-filológia, tágabban az ókortudomány az irodalomtörténet más korszakait vizsgáló kutatásoknál lassabban reflektált. Azonban az elmúlt több mint két évtizedben a magyarországi klasszika-filológia is megtette a nyitás, a szakmai megújulás…
Tovább
Bertóti Johanna: Almából ki, körtébe be, illusztrálta Zengővári Judit Bertóti Johanna debütáló kötete 2020-ban jelent meg Almából ki, körtébe be címmel. A kiadványt Zengővári Judit illusztrálta, és CD-melléklet egészíti ki, amelyen a szerző saját hangszerelésében és előadásában hallható a versek egy része. A szöveg, a kép és a zene bevonásával a kötet egyszerre hat a…
Tovább
Kezd őszülni a nyár; Angyalmese; Gólyahír. Irodalmi szöveggyűjtemények és református pedagógiai ötlettárak, szerk. Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt Hogyan érdemes bevezetni a kisiskolások életébe a kortárs irodalmat? Hogyan kapcsoljuk klasszikusokhoz az iskolában, vagy mit vegyünk elő otthon, hogy az kedvcsináló legyen? Hogyan tanítsunk kortárs szerzőket, és kiket válogassunk, ha maga a legújabb NAT (a…
Tovább
Kőrizs Imre: Tévedések fenntartása mellett „Creticusom, az a könyv egyenletes, amelyik rossz” – idézi Martialist Kőrizs Imre, kötetét harmadszor is alaposabban végigforgatva pedig megnyugodva jelenthetem ki: mégse olyan hülye ez a Martialis. A Tévedések fenntartása végett ugyanis – első benyomásaimmal ellentétben – nem tökéletesen egyenletes kötet, ámde annál jobb. Kezdeti megtévesztésemnek számos oka lehet –…
Tovább
Arany Zsuzsanna: Kosztolányi Dezső élete Kézbe véve Arany Zsuzsanna hétszáz oldalas kötetét vagy pusztán megpillantva a – Németh Gábornak egy másik könyvet illető szép kifejezésével – „méltán tiszteletet parancsoló papírtéglát”, az olvasóban felmerülhet a kérdés: de hát élt ennyit Kosztolányi Dezső? A nagy alakú könyvben csak a kétszázhúsz oldalra rúgó apparátus terjedelme – a Jegyzetektől…
Tovább
Ferentz Anna-Kata: Nyúlcipő Ferentz Anna-Kata 2021 őszén, a Fiatal Írók Szövetsége elsőkönyvesek sorozatában, Pollágh Péter szerkesztői és Szabó Imola Julianna tervezői közreműködésével megjelentetett verseskötete, a Nyúlcipő a trauma nyúlüregébe, a nőket és gyermekeket ért erőszak sötét mélységeibe taszítja az olvasót. Itt semmi sem az, aminek látszik – erre hamar rájövünk. A címben és a borítón…
Tovább
A világot szétszerelni – Nem lehetséges történetek, szerk. Fehér Renátó, Kustos Júlia A 2021 októberében megjelent, A világot szétszerelni című tematikus antológia darabjai különbözőképpen tudósítanak jelenünkről: versben vagy prózában, rövidebben vagy hosszabban, komolyan vagy játékosan, dühösen vagy tárgyilagosan, de mindenképp figyelemfelkeltő és elgondolkodtató módon. Az Athenaeum Kiadó által kiírt, azonos nevű pályázat egyik célja pedig…
Tovább
Villányi László: mindenek előtt Hogyan olvassunk egy Villányi-kötetet, teszem fel magamnak a kérdést. Duchamp Unhappy Readymade-je jut eszembe. Pontosabban a Bolaño 2666-os szövegáradatában megidézett Duchamp-allúzió, ahol már szó sincs boldogtalanságról. Lecsupaszítva ragyog fel a műtárgy egy Santa Teresa-i hátsó kert szárogató kötelén. „Amalfitano reggelente, mielőtt elindult az egyetemre, kilépett a hátsó ajtón, hogy a könyvet…
Tovább
Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020, szerk. Kleinheincz Csilla, Roboz Gábor A magyar science fiction és fantasy novellavilága, kevésbé eufemisztikus megjelöléssel, könyvpiaca, nem áll rosszul. A teljesség igénye nélkül, az utóbbi öt év kiadásait tekintve: 2016-ban az azóta megszűnt Ad Astra kiadó és Szélesi Sándor gondozásában jelent meg a Távoli kolóniák című kötet.…
Tovább
Keserű József: Lehetnek sárkányaid is. A fantáziavilágok építése mint kulturális gyakorlat Jó ideje követem már az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport munkáit, kétség nem fér hozzá, hogy ők a popkultúra kutatásának egyik legfontosabb műhelye manapság. Ez az időszak egyébként is elkényeztet minket, ha arra gondolunk, hogy nemrég jelent meg a Tempevölgy Gáspár András-blokkja, a Prae spekulatív…
Tovább
Gerlóczy Márton: A katlan (Fikció 1.) „Non-fiction regény, a Fikció” – először erre kapom fel a fejem, amikor Gerlóczy Márton legújabb, a Scolar Kiadó gondozásában megjelent kötetét meghozza a posta. A borító hátlapján megjelenő műfaj-meghatározás és cím szoros egymásmellettisége és asszociációim (kezdeti) összeférhetetlensége rögtön kíváncsivá tesz. Ha non-fiction regényre gondolok, akkor a tényirodalom, az ismeretterjesztő…
Tovább
Címtelen föld. Fiatal erdélyi metamodern líra (André Ferenc és Horváth Benji válogatásában) A Címtelen föld című, a Fiatal erdélyi metamodern líra alcímet viselő antológia tökéletesen professzionális munka, a legmesszebbmenőkig sikerre ítélt kötet. Adva van egy magyar közegben kisebbséginek, határon túli irodalomnak nevezett konglomerátum, nevezzük erdélyi vagy romániai magyar irodalomnak, amely, tegyük a szívünkre a kezünket,…
Tovább
A Július 22 és a reprezentációetika kortárs kihívásai A szélsőjobboldali politikai mozgalmak újjáéledése a 21. század Európát sújtó ideológiai és politikai válság egyik legaggasztóbb tünete. A 2020-as évekre világossá vált, hogy ezek a társadalmi változások kitermelték a maguk erőszakos szélsőségeit is. Az angolszász világban mára a „fehér nacionalista terrortámadás” kifejezés az újságcímek gyakori elemévé vált.…
Tovább
Nagy Gerzson: Délután apámmal Nagy Gerzson Délután apámmal című regénye 2020 tavaszán jelent meg a szerző debütáló köteteként, fül-és borítószövegén neves elődök ajánlásával. Takács Zsuzsa a mű szenvtelenségét, írójának stílusérzékét méltatja, s az alkotóra hivatkozva Ottlik, Mészöly, Salinger, Camus hatását emeli ki, Zoltán Gábor pedig szellemes összefoglalóval igyekszik kedvet csinálni az olvasáshoz a szöveg testi-érzéki…
Tovább
Haklik Norbert: Mona Lisa elrablása Haklik Norbert új regénye játékra hív. Rejtvényfejtésre. Szellemi képrombolásra és -építésre. Klisétörésre. Teszi ezt rögtön a címmel. Az olvasásfolyamat megkezdésével ugyanis nem a titkokkal övezett, mosolyáról híres Leonardo-festmény 1911-es elrablásának eseményeibe csöppenünk, hanem a brünni bohém éjszakák izgalmas útvesztőjébe, ahonnan csak a közös kelet-közép-európai történelem sokirányból való újrajárásával találhatunk kiútra.…
Tovább
V. E. Schwab: Addie LaRue láthatatlan élete, ford. Ballai Mária Az Addie LaRue láthatatlan életének középpontjában egy fausti alku áll, amelyet ezúttal egy fiatal nő köt a jóképű férfi alakját magára öltő ördöggel. A címszereplő, Adeline, egy kis francia faluban születik 1691-ben. Huszonhárom éves koráig sorsa a neme és társadalmi helyzete alapján kijelölt úton halad:…
Tovább
Vásári Melinda: Hangzó tér. Az érzékiség dimenziói Mészöly, Nádas és Ottlik műveiben Vásári Melinda Hangzó tér című kötetében egy speciálisan térpoétikai vonatkozású kérdéskör bemutatására vállalkozik, hogy utána egyszersmind alaposan elemzett példákat nyújtson a górcső alá vett jelenség gyakorlati megvalósulásának különböző módozataira is. A térpoétika az irodalomtudomány egyéb részdiszciplínáihoz hasonlóan olyan terület, amely egymással párbeszédben, kapcsolatban,…
Tovább
Terék Anna: Háttal a napnak Nem is olyan rég jelent meg Terék Anna Halott nők című kötete (Forum–Kalligram, Újvidék–Budapest, 2017), szinte még mindig a hatása alatt vagyok, és talán ezzel más is így van. Nagyon erős – és a recepció által is elismert – kötetről van ugyanis szó, amely amellett, hogy súlyos, megrázó témákat és…
Tovább
Zsembery Péter: Vigyázz, kész A kortárs magyar irodalom kezdőit és újrakezdőit közreadó Scolar live sorozat kötetei „a kortárs irodalom frissességét testesítik meg és magas színvonalát képviselik”. A tapasztalt reklámszövegíróként (senior copywriter) és bloggeríróként (Korim, Zsempet) ismert, mégis elsőkötetesnek számító Zsembery Péter májusban megjelent fejlődési regénye is igazolja a fenti krédó érvényességét. A szerző mindkét csoportba beleillik,…
Tovább
György Alida: Hármasszabály, Mărcuțiu-Rácz Dóra: Már minden nő hazament, Sztercey Szabolcs: Plüssbolygó 2020. szeptember 1-jén valami történt Kolozsváron. Megjelent a Címtelen föld antológia, a hervay könyvek (vagy hervay könyvek) első darabja, és olyan hangokat hozott, amelyeket még nem hallottunk. Jóllehet, nem pontosan így történt, mi megesett, ugyanis a sorozat szerkesztői (André Ferenc és Horváth Benji)…
Tovább
Sztercey Szabolcs: Plüssbolygó A megbomló szerepkörök okozta zavar meséje ez, játékosan hagy elborzadva, meglepődve, de legfőképpen valamiféle megértés tapasztalatával. Sztercey Szabolcs Plüssbolygó című kötetében látszólag A-tól Z-ig bárminemű családi traumát elszenvedett individuum megtalálja a maga versét, a maga feloldozását, vagy csak az „én is ezt érzem!” élményét. Megfogni a mindenkori és minden formájú székely családokra…
Tovább
G. István László: Úgy felejti nyitva A kortárs költői köznyelv bevett, sokszor bizonyára öntudatlanul túlhajtott formulája (rendszerint kötet- és verscímek esetében) az E/3. személyben, illetve jelen időben meghatározott cselekvő mozzanat „kimerevítése”. Hogy e tendenciának vajon mi az általános nyelvhasználatbéli háttere, generatív közege, talán most kevésbé érdekes, viszont speciálisan poétikai vetülete annál több tanulsággal szolgálhat. Ennek…
Tovább