Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Tóth Krisztina: Fehér farkas Tóth Krisztina Fehér farkas (2019) című könyve paratextuálisan is jelölten novellákat tartalmaz. A tárca jellegű szövegeket összegyűjtő Párducpompa (2017) után az író visszatért a hagyományosabb elbeszélőformához, kötetszinten utoljára a Pillanatragasztóban (2014) láthattunk erre példát. A Fehér farkas 16 novellája is bizonyítja, hogy szerzője mára teljesen belakta epikus tereit, teremtett világát, így…
Tovább
Rafael Pinedo: Plop, ford. Izsó Zita A katasztrófa, a blanchot-i értelemben véve, mindig a küszöbön áll, mégsem tudjuk időben elhelyezni. Kétféleképpen sem, teszem hozzá, hiszen egyrészt nem tudjuk pontosan, mikor fog bekövetkezni, ilyen módon lehetetlen felkészülni rá, másrészt ugyanúgy nem tudjuk elképzelni a jövőben, ahogy a jelenben sem. Számos olyan regényt és filmet említhetnénk a…
Tovább
Bán Zsófia: Lehet lélegezni! „Hol húzódik a még és a már közti határ finom, porhanyós mezsgyéje?” – teszi fel a kérdést Bán Zsófia legutóbb megjelent novelláskötetének nyitódarabja. A metaforika sejteni engedi, hogy ezek a határok sérülékenyek, könnyen átrendeződnek vagy éppen el is tűnnek, így szinte észrevétlenül jutunk át rajtuk. A rövidebb-hosszabb lélegzetű elbeszélések a bennünket…
Tovább
Garth Risk Hallberg: Ég a város, fordította Bart István A szavak és a dolgok előszavában Foucault a tudásarcheológiai törekvések meghatá- rozásakor 1966-ban azt a megállapítást tette – többek között –, hogy „[a]z ismeretek talán keletkeznek, a gondolatok talán átalakulnak, és hatnak egymásra (de hogyan? A történészek mostanáig nem válaszoltak erre a kérdésre).” A történettudományi felelet kidolgozása…
Tovább
Avi Loeb: Földönkívüli. Egy idegen civilizáció első nyomai A tudomány működésébe be van építve egy alapvető mechanizmus, amelyet sokan sokféleképpen megfogalmaztak már, és az a lényege, hogy nem azt tanácsos elfogadnunk, ami vonzó, hanem azt, ami valószínűbb. Nem azt, ami tetszetős, hanem azt, amiben az elmélet és a kísérleti eredmények összhangban vannak. Ha az utóbbiak…
Tovább
Terék Anna: Háttal a napnak Nehezen tudtam elkezdeni írni ezt a szöveget Terék Anna új verseskötetéről, mert nehéz arról írni, ha egy versben pont azok a részek nem tetszenek, amelyek egy apa betegségéről és haláláról szólnak. Miközben leírom az első a mondatot, beugrik, amit a költőkről és a kritikusokról írt Gottfried Benn: „Egy új vers…
Tovább
Varró Dániel, Szegedi Katalin: Diótörő (Jelenkor) Vitathatatlan, hogy E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje az egyik legszebb karácsonyi történet, amit advent idején olvashatunk. Az időről időre megjelenő Diótörő-feldolgozásokban életre kelt különböző valóságok, létszférák közötti közlekedés lehetősége, a fiúknak és lányoknak egyaránt izgalmas történetszövés pedig lehetővé teszi, hogy ez a mese…
Tovább
Korpa Tamás: A lombhullásról egy júliusi tölggyel Mekkora egy erdő. Meddig ér egy erdő. Milyen egy erdő. Középhegység, ami már megizzaszt, de hágóvas még nem kell hozzá. Türelmesen, lépésről lépésre, rétegenként épített csúcsok, a növekedés halvány emlékével. Kitartóan koptatott csúcsok, hamar megszokható, azaz otthonos szomorúsággal. A csúcs, ami feledhető, mert nem elfed, nem uralkodik, nem…
Tovább
Zalka Csenge Virág: A kalóz királylány – Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek, Herbszt László illusztrációival (Móra) Egy mesegyűjtemény mindig attól lesz különleges, ha különleges mesék állnak benne. És a mesék nem csak attól különlegesek, ha kivételesen hőseik döntő többségben nők vagy lányok, ráadásul nagyon különböző lányok. „Unalmas lenne a világ, ha mindenki csak azokat a meséket…
Tovább
Petr Sís: A fal; Peťovská Flóra fordítása 2018 novemberében a bécsi Institut für Jugendliteratur könyvtárában üldögéltem, és a történelmi témájú gyerekkönyvek polcáról kigyűjtött köteteket lapozgattam. Arra már nem emlékszem, miért éppen ez a kérdéskör érdekelt, vagy hogy milyen szempont szerint válogattam (valószínűleg csak úgy találomra), de élénken él bennem az a pillanat, amikor megpillantottam Petr…
Tovább
Navigátor 3, szerk. Lovász Andrea (Cerkabella) A gazdag hazai gyerekkönyvkínálat még akkor is elbizonytalanítja a gondos szülőt, ha már tapasztalt (fel)olvasóként és könyvesbolt-látogatóként ismeri a választék egy részét. Ki segít neki? Hová fordulhat az iskolai könyvtáros és a magyartanár, ha a szűkös anyagi keretből csak a legjobbakat szerezheti be, vagy az egyre kevesebb lelkes könyvmolynak…
Tovább
Harcos Bálint: A medve, aki a karácsonyfában lakott; 3-5-8 perces téli mesék Szimonidesz Hajnalka rajzaival; Wéber Anikó: Hanga régi karácsonyai Ha a gyermekeinknek könyvet választunk, az sem elhanyagolható szempont, hogy nekünk, felnőtt olvasóknak is elnyerje tetszésünket a szöveg, képes legyen bennünket is elragadni legalább néhány perc vagy egy félórácska erejéig a mindennapok taposómalmából. A régi…
Tovább
avagy mit írt volna a Címtelen földről a Booking.com és a Quart.hu Címtelen föld. Fiatal erdélyi metamodern líra Booking.com Pontszám: 9/10 🙂 Jó ár/érték arány. 26 szerző versei közel 300 oldalon, nem messze a központtól. Viszonylag kis területen nyújt változatos élményt, a legkülönbözőbb elvárásokhoz is hozzáilleszthető. Rendkívül részletes leírást tartalmaz a bevezetőjében, különböző útvonaljavaslatokkal. 🙁…
Tovább
Balássy Fanni: Hol is kezdjem Egy idős ember és egy csecsemő beszélget a Hol is kezdjem című könyvről. Az idős most olvasta fel a csecsemőnek. – Kezdem ott, hogy jól szórakoztam.– Én is.– De nem ilyen egyszerű.– Lehetne ilyen egyszerű, ha még időben megfognánk. Amúgyis meg kell fogni mindent. Tapogatni, a szánkba venni, megrágcsálni. Aztán…
Tovább
Borcsa Imola: Magnebéhat [Az Alföld folyóirat elkötelezett amellett, hogy különféle módokon irányítsa rá a figyelmet a kritikai diskurzusra. Örömmel adunk helyet a jelen összeállítás fölvezető gondolatait is jegyző Balázs Imre József által vezetett kolozsvári kritikai műhely három írásának, és azzal igyekszünk hozzájárulni a műhelymunkához, hogy fölkértünk három tapasztalt kritikust, hogy röviden szóljanak hozzá a recenziókhoz.…
Tovább
Aranyossi Magda: Én régi, elsüllyedt világom; Nádas Péter széljegyzeteivel Nehéz megmondani, hogy egyáltalán mi a főszöveg. Aranyossi Magda újra kiadott emlékiratának aktualitását elsősorban a szerzőnő unokaöccsének, Nádas Péternek Világló részletek című memoárja adja, és igen nehéz nem afelől olvasni „Magda nagynéném” írását. Miközben az új kiadás maga is különnemű szövegek összessége: az Én régi, elsüllyedt…
Tovább
A fotóról szóló elméleti írások egyik leggyakrabban hivatkozott darabja az 1931-ben megjelenő A fényképezés rövid története Walter Benjamintól. A cím keltette elvárásokkal szemben Benjamin írása nem fotótörténeti esszé, hanem könyvismertetés: a szerző öt, akkoriban frissen megjelent fotóalbumot tekint át. Szilágyi Sándor (Benjamin messianisztikus kultúrkritikája = Uő.: A fotográfia [?] elméletei, Bp., Vince, 2014, 236.) a…
Tovább
Szálinger Balázs: 360°; 361° Nincs könnyű dolga az alaposságra törekvő értelmezőnek és kritikusnak, ha Szálinger Balázs legújabb verseskötetéről, a 361°-ről szeretne állításokat megfogalmazni, ugyanis ez a kötet hangsúlyozottan folytatása a korábbi, 360° címmel megjelent könyvnek, vagyis érdemes őket együtt tárgyalni. Nem állítom azonban, hogy a 361° ne állna meg önmagában, ám sokkal izgalmasabbá, jelentésesebbé válik,…
Tovább
Horváth Márk – Lovász Ádám – Nemes Z. Márió: A poszthumanizmus változatai. Ember, embertelen és ember utáni „A poszthumanitás a 21. század alapvető kulturális, társadalmi és tudományos kérdései köré szerveződik.” (7.) Ezzel a mondattal kezdődik Horváth Márk, Lovász Ádám és Nemes Z. Márió közös kötete, és A poszthumanizmus változatai valóban komolyan is veszi ezt az…
Tovább
Lázár Ervin: Százpettyes katica Az Osiristől a Móra által átvett kiadói jogoknak köszönhetően, kortárs illusztrátorok együttműködésével indult el az elmúlt években egy új gyerekirodalmi Lázár Ervin-életműkiadás. A sorozat az újraközlések mellett szövegek újrarendezésével új kötetet is létrehozhat, ahogyan ez novellák esetében bevett kiadói gyakorlat. Ilyen újszerűen szerkesztett kötetnek tekinthetjük a Százpettyes katicát Dávid Ádám szerkesztésében,…
Tovább
extrodaesia. Enciklopédia egy emberközpontúságot meghaladó világhoz, szerk. Horváth Gideon, Süveges Rita, Zilahi Anna Nem véletlen, hogy ma Magyarországon nem a hivatalos, akadémiai keretek között zajlik a bölcsészettudomány legújabb fordulata. A különböző poszthumán megközelítések ugyanis éppen a tudomány hagyományos és csak lassan változni képes működését (az antropocentrikus előfeltevésektől a hétköznapi praxisig) kezdi ki. Így az elmúlt…
Tovább
Kerber Balázs: Conquest A 2014-es csellengő, ténfergő Alszom rendszertelenül közérzeti hely(zet)versei után sokkal nagyobb terekben hasítunk Kerber Balázs új kötetében. A kortárs lírában népszerűnek nevezhető konceptkötet kifejezetten léptéket, sőt közeget, univerzumot váltott az elsőhöz képest. És ezt a szemléleti ugrást Kerber versnyelve is „kénytelen volt” követni. Tehát egy merőben eltérő, az eddigiekhez képest új stratégia,…
Tovább
Clara Royer: Kertész Imre élete és halálai; ford. Marczisovszky Anna Több mint egy évtizede majdnem minden egyetemi szemeszterben szóba kerül valamelyik kurzusomon Kertész Imre egy-egy műve – leggyakrabban, „természetesen”, a Sorstalanság. Az utóbbi években egyre feltűnőbb egy furcsa, talán kicsit riasztó tapasztalat. Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem e tapasztalatot, amelyet a hallgatók felől (nem mindenki…
Tovább
Bereményi Géza – Vető János: Antoine és Désiré. Fényképregény az 1970-es évekből „A patetizmust pontos arányban kell keverni az iróniával”, olvashatjuk Bereményi Géza és Vető János fényképregényének első fejezetében, nem sokkal azután, hogy színre léptek a címszereplők. Minden bizonnyal az elbeszélő hangját halljuk, gondolnánk elsőre, de ez korántsem ilyen egyszerű. Vajon a fényképsorozat odaértett narrátorát,…
Tovább
Irodalomtörténeti szempontból a kortárs Jókai-recepció egyik legizgalmasabb tulajdonsága, hogy az életművel szinte mindenki foglalkozik a szakmából (és persze a szakmán kívül is). Hogy pontosítsunk kicsit: kevés olyan magyar kutatóhelyet vagy iskolát ismerünk, amely az utóbbi két évtizedben ne bővítette volna jelentősen a Jókai-szakirodalmat színvonalas munkákkal. Az ebből fakadó sokszínűség a legkoncentráltabban talán a hagyományosan kétévente…
Tovább
Bartók Imre: Jerikó épül Bartók Imre Jerikó épül című regénye az utóbbi időszak egyik legkülönösebb sorsú alkotása, melynek eddigi, röpke egy esztendőt felölelő fogadtatástörténete ugyanakkor nagyon is szimptomatikus, amennyiben felmutatja a kortárs irodalmi nyilvánosság működésének több törvényszerűségét. A mű megjelenését felfokozott várakozás övezte, amely egy, a születési idejét tekintve még mindig a „fiatal” prózaírók nemzedékéhez…
Tovább
Kukorelly Endre: Pálya, avagy Nyugi, dagi, nem csak a foci van a világon 1986–2018, bő három évtized különböző műfajú írásaiból (tárca, novella, szonett, naplórészlet, nekrológ, hozzászólás, kvázi-interjú stb.) áll össze Kukorelly Endre új kötete – ennyi idő alatt meglehetősen sokat változott az az átláthatatlanul sokrétű kulturális jelenség, amit sportnak hívunk (a szabálymódosításoktól az olimpiai sportáglistákon…
Tovább
Elég sűrű egymásutánban jelennek meg a Közelképek írókról sorozat kötetei, a Szilágyi Istvánról szóló monográfia (MMA Kiadó, 2018) mégis fokozott figyelmet érdemel az író kivételes művészi rangja s az életművéhez kapcsolódó elvi dilemmák folytán. Ugyanis a magyar és a romániai magyar széppróza történetét meghatározó lehetőségek és kívánalmak hasonlóképpen szabták meg az 1960-as években „beérkezők” útkeresését.…
Tovább
1939. június 11., vasárnap, 15 óra 50 perc. A párizsi Louvre történetének egyik legnagyobb botránya, amikor fényes nappal, a teremőrök szeme láttára ellopták az épületből a 18. századi francia festő, Antoine Watteau egyik mesterművét, a L’Indifférent-t. A műkincslopás annál is inkább a figyelem középpontjába került, mivel a Louvre-ban akkor már 28 éve – a Mona…
Tovább
Képregény és irodalom kapcsolatának problematizálása évtizedek óta tartó folyamat. A külföldön különböző színtereken, például terjesztésben, könyvtárakban, frissen induló képregényes képzések keretében előtérbe kerülő, és leginkább a szóhasználatban (angolul: comics? commix? graphic novel?; itthon: képregény? grafikus regény? album?) megnyilvánuló legitimációs törekvések célja nem az, hogy az irodalmi kánonból a képregény számára is kimetsszenek egy szeletet, hanem…
Tovább