Bódi Attila: Pax Kezdetben vala az irónia. Abból pedig megszületék a mű. De nem pusztán megszületik, hanem el is hal. Mert a világ alkotója, aki eljön erre a világra, olyan, mint egy kamasz, aki azt sem tudja, miért van e földön. Bódi Attila Jézus-története meglepő és elgondolkodtatóan mulatságos. Mert mi van akkor, ha kiderül, hogy…
TovábbÉrtekező próza
A fajzatok eredete
Moskát Anita: Irha és bőr Az emberek állatokról alkotott képe nem oszlik el egyenletesen a kultúra minden szeletében. Az állatok képességeiről való téves gondolkodás (például hogy az állatok nem gondolkodnak) az emberi kultúra számos területén megfigyelhető, és olykor még azt is bizonygatni kell, hogy ez a kép csakis félrevezető lehet az evolúció bevonása nélkül. Ugyanakkor…
TovábbFajzattá tettél
Moskát Anita: Irha és bőr Az emberi faj születése óta vaskörömmel kapaszkodik a világot megmagyarázó mítoszokba, amelyek letisztultan, univerzális formában értetik meg a Föld lakóival azt, hogy hogyan kerültek ide, ki alkotta meg őket és milyen céllal. Azonban az elmúlt évszázadban a tudomány exponenciálisan növekvő befolyása és az egykor elképzelhetetlennek tűnő találmányok beáramlása a hétköznapokba…
TovábbMit kíván a magyar nemzet? Le a csomós tökfőzelékkel!
Kollár Árpád – Grela Alexandra: Félbevágott március Március idusáról nekünk, magyaroknak nem csak, illetve nem elsősorban Julius Caesar neve jut eszünkbe, hanem Petőfié, Táncsicsé, Vasvári Pálé, Jókai Móré… és biztos vagyok benne, hogy mindenki, aki most olvassa ezt a recenziót, tudná még folytatni a névsort. Az 1848. március 15-ei eseményekre, miként tavaly, úgy idén is…
TovábbZuhanások és emelkedések
László Noémi: Műrepülés; Kürti Andrea rajzaival Szabadesés, énkeresés, szomorúság, félelem, álom és valóság közti lebegés tapasztalatát járja körül a 2020 tavaszán megjelent Műrepülés, amely voltaképpen két médium, két alkotó szerencsés viszonttalálkozásából jött létre. Kürti Andrea illusztrátornak és László Noémi költőnek nem ez az első együttműködése, a csíkszeredai Gutenberg kiadónál megjelent Bodzabél című verseskötet 2017-ben a…
TovábbLevegőt!
Jenei Gyula – Verebes György: Légszomj Jenei Gyula magyartanár (szolnoki Varga Katalin Gimnázium), költő, szerkesztő, újságíró, 1998 óta alapító főszerkesztője az Eső irodalmi lapnak. Jómagam Az időben rend van kötetnél kapcsolódtam munkásságához (FISZ, 2011), jelen kötet pedig évtizeddel később már az Eső Könyvek és a Szolnoki Művészeti Egyesület együttműködésében jelent meg. A címötletet Molnár H.…
TovábbSegítség, felnőttem!
Lipták Ildikó: Csak neked akartunk jót; Jásdi Juli rajzaival A kabátunkra nem igazán szoktunk nagy figyelmet fordítani, egészen addig, amíg egyszer csak el nem tűnik. Lipták Ildikó ifjúsági regényében ez a mozzanat indítja el a cselekményt. A könyv főhősével, Lillával könnyen tudunk azonosulni, a történet ugyanis E/1-ben íródott, ez pedig azt a hatást kelti az…
TovábbNyomorra zuhant apokalipszis
Bogdan Suceavă: Éjszaka valaki meghalt érted, ford. Vallasek Júlia Hányféleképp lehet kiírni magunkból a romániai kommunizmust? Erre a kérdésre az elmúlt évtizedek számos magyar regénye kínál alternatívát. A legismertebbek közt említhetjük Tompa Andrea, Dragomán György, Bodor Ádám, Vida Gábor köteteit, de a listát jócskán bővíthetjük tovább. A rendszerváltás előtti hétköznapokat a túléléshez elengedhetetlen állandó ügyeskedés…
TovábbTrauma, retoricitás, katarzis
Tóth Krisztina: Fehér farkas Tóth Krisztina Fehér farkas (2019) című könyve paratextuálisan is jelölten novellákat tartalmaz. A tárca jellegű szövegeket összegyűjtő Párducpompa (2017) után az író visszatért a hagyományosabb elbeszélőformához, kötetszinten utoljára a Pillanatragasztóban (2014) láthattunk erre példát. A Fehér farkas 16 novellája is bizonyítja, hogy szerzője mára teljesen belakta epikus tereit, teremtett világát, így…
TovábbA kultúra újrahasznosításáról
Rafael Pinedo: Plop, ford. Izsó Zita A katasztrófa, a blanchot-i értelemben véve, mindig a küszöbön áll, mégsem tudjuk időben elhelyezni. Kétféleképpen sem, teszem hozzá, hiszen egyrészt nem tudjuk pontosan, mikor fog bekövetkezni, ilyen módon lehetetlen felkészülni rá, másrészt ugyanúgy nem tudjuk elképzelni a jövőben, ahogy a jelenben sem. Számos olyan regényt és filmet említhetnénk a…
TovábbAzok a „finom, porhanyós mezsgyék”
Bán Zsófia: Lehet lélegezni! „Hol húzódik a még és a már közti határ finom, porhanyós mezsgyéje?” – teszi fel a kérdést Bán Zsófia legutóbb megjelent novelláskötetének nyitódarabja. A metaforika sejteni engedi, hogy ezek a határok sérülékenyek, könnyen átrendeződnek vagy éppen el is tűnnek, így szinte észrevétlenül jutunk át rajtuk. A rövidebb-hosszabb lélegzetű elbeszélések a bennünket…
TovábbA realizmus irálya
Garth Risk Hallberg: Ég a város, fordította Bart István A szavak és a dolgok előszavában Foucault a tudásarcheológiai törekvések meghatá- rozásakor 1966-ban azt a megállapítást tette – többek között –, hogy „[a]z ismeretek talán keletkeznek, a gondolatok talán átalakulnak, és hatnak egymásra (de hogyan? A történészek mostanáig nem válaszoltak erre a kérdésre).” A történettudományi felelet kidolgozása…
TovábbA tudományos haladás védelmében
Avi Loeb: Földönkívüli. Egy idegen civilizáció első nyomai A tudomány működésébe be van építve egy alapvető mechanizmus, amelyet sokan sokféleképpen megfogalmaztak már, és az a lényege, hogy nem azt tanácsos elfogadnunk, ami vonzó, hanem azt, ami valószínűbb. Nem azt, ami tetszetős, hanem azt, amiben az elmélet és a kísérleti eredmények összhangban vannak. Ha az utóbbiak…
TovábbA háttérhez közel
Terék Anna: Háttal a napnak Nehezen tudtam elkezdeni írni ezt a szöveget Terék Anna új verseskötetéről, mert nehéz arról írni, ha egy versben pont azok a részek nem tetszenek, amelyek egy apa betegségéről és haláláról szólnak. Miközben leírom az első a mondatot, beugrik, amit a költőkről és a kritikusokról írt Gottfried Benn: „Egy új vers…
TovábbKönyvek karácsonyra 5. – Diótörő
Varró Dániel, Szegedi Katalin: Diótörő (Jelenkor) Vitathatatlan, hogy E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje az egyik legszebb karácsonyi történet, amit advent idején olvashatunk. Az időről időre megjelenő Diótörő-feldolgozásokban életre kelt különböző valóságok, létszférák közötti közlekedés lehetősége, a fiúknak és lányoknak egyaránt izgalmas történetszövés pedig lehetővé teszi, hogy ez a mese…
TovábbLombhullás visszafelé – Korpa-reflexiók
Korpa Tamás: A lombhullásról egy júliusi tölggyel Mekkora egy erdő. Meddig ér egy erdő. Milyen egy erdő. Középhegység, ami már megizzaszt, de hágóvas még nem kell hozzá. Türelmesen, lépésről lépésre, rétegenként épített csúcsok, a növekedés halvány emlékével. Kitartóan koptatott csúcsok, hamar megszokható, azaz otthonos szomorúsággal. A csúcs, ami feledhető, mert nem elfed, nem uralkodik, nem…
TovábbKönyvek karácsonyra 4. – A kalóz királylány
Zalka Csenge Virág: A kalóz királylány – Nemzetközi népmesék mai gyerekeknek, Herbszt László illusztrációival (Móra) Egy mesegyűjtemény mindig attól lesz különleges, ha különleges mesék állnak benne. És a mesék nem csak attól különlegesek, ha kivételesen hőseik döntő többségben nők vagy lányok, ráadásul nagyon különböző lányok. „Unalmas lenne a világ, ha mindenki csak azokat a meséket…
TovábbKönyvek karácsonyra 3. – A fal
Petr Sís: A fal; Peťovská Flóra fordítása 2018 novemberében a bécsi Institut für Jugendliteratur könyvtárában üldögéltem, és a történelmi témájú gyerekkönyvek polcáról kigyűjtött köteteket lapozgattam. Arra már nem emlékszem, miért éppen ez a kérdéskör érdekelt, vagy hogy milyen szempont szerint válogattam (valószínűleg csak úgy találomra), de élénken él bennem az a pillanat, amikor megpillantottam Petr…
TovábbKönyvek karácsonyra 2. – Navigátor
Navigátor 3, szerk. Lovász Andrea (Cerkabella) A gazdag hazai gyerekkönyvkínálat még akkor is elbizonytalanítja a gondos szülőt, ha már tapasztalt (fel)olvasóként és könyvesbolt-látogatóként ismeri a választék egy részét. Ki segít neki? Hová fordulhat az iskolai könyvtáros és a magyartanár, ha a szűkös anyagi keretből csak a legjobbakat szerezheti be, vagy az egyre kevesebb lelkes könyvmolynak…
TovábbKönyvek karácsonyra 1. – Pagony
Harcos Bálint: A medve, aki a karácsonyfában lakott; 3-5-8 perces téli mesék Szimonidesz Hajnalka rajzaival; Wéber Anikó: Hanga régi karácsonyai Ha a gyermekeinknek könyvet választunk, az sem elhanyagolható szempont, hogy nekünk, felnőtt olvasóknak is elnyerje tetszésünket a szöveg, képes legyen bennünket is elragadni legalább néhány perc vagy egy félórácska erejéig a mindennapok taposómalmából. A régi…
TovábbKétfele bontott kritika
avagy mit írt volna a Címtelen földről a Booking.com és a Quart.hu Címtelen föld. Fiatal erdélyi metamodern líra Booking.com Pontszám: 9/10 🙂 Jó ár/érték arány. 26 szerző versei közel 300 oldalon, nem messze a központtól. Viszonylag kis területen nyújt változatos élményt, a legkülönbözőbb elvárásokhoz is hozzáilleszthető. Rendkívül részletes leírást tartalmaz a bevezetőjében, különböző útvonaljavaslatokkal. 🙁…
TovábbHol is kezdjem
Balássy Fanni: Hol is kezdjem Egy idős ember és egy csecsemő beszélget a Hol is kezdjem című könyvről. Az idős most olvasta fel a csecsemőnek. – Kezdem ott, hogy jól szórakoztam.– Én is.– De nem ilyen egyszerű.– Lehetne ilyen egyszerű, ha még időben megfognánk. Amúgyis meg kell fogni mindent. Tapogatni, a szánkba venni, megrágcsálni. Aztán…
TovábbHárom kritika – híradás egy kolozsvári műhelyről
Borcsa Imola: Magnebéhat [Az Alföld folyóirat elkötelezett amellett, hogy különféle módokon irányítsa rá a figyelmet a kritikai diskurzusra. Örömmel adunk helyet a jelen összeállítás fölvezető gondolatait is jegyző Balázs Imre József által vezetett kolozsvári kritikai műhely három írásának, és azzal igyekszünk hozzájárulni a műhelymunkához, hogy fölkértünk három tapasztalt kritikust, hogy röviden szóljanak hozzá a recenziókhoz.…
TovábbUtójegyzetek
Aranyossi Magda: Én régi, elsüllyedt világom; Nádas Péter széljegyzeteivel Nehéz megmondani, hogy egyáltalán mi a főszöveg. Aranyossi Magda újra kiadott emlékiratának aktualitását elsősorban a szerzőnő unokaöccsének, Nádas Péternek Világló részletek című memoárja adja, és igen nehéz nem afelől olvasni „Magda nagynéném” írását. Miközben az új kiadás maga is különnemű szövegek összessége: az Én régi, elsüllyedt…
TovábbFénykalligráfiák
A fotóról szóló elméleti írások egyik leggyakrabban hivatkozott darabja az 1931-ben megjelenő A fényképezés rövid története Walter Benjamintól. A cím keltette elvárásokkal szemben Benjamin írása nem fotótörténeti esszé, hanem könyvismertetés: a szerző öt, akkoriban frissen megjelent fotóalbumot tekint át. Szilágyi Sándor (Benjamin messianisztikus kultúrkritikája = Uő.: A fotográfia [?] elméletei, Bp., Vince, 2014, 236.) a…
Tovább„Szóalapú tájfesték”
Szálinger Balázs: 360°; 361° Nincs könnyű dolga az alaposságra törekvő értelmezőnek és kritikusnak, ha Szálinger Balázs legújabb verseskötetéről, a 361°-ről szeretne állításokat megfogalmazni, ugyanis ez a kötet hangsúlyozottan folytatása a korábbi, 360° címmel megjelent könyvnek, vagyis érdemes őket együtt tárgyalni. Nem állítom azonban, hogy a 361° ne állna meg önmagában, ám sokkal izgalmasabbá, jelentésesebbé válik,…
TovábbAlapkőletétel
Horváth Márk – Lovász Ádám – Nemes Z. Márió: A poszthumanizmus változatai. Ember, embertelen és ember utáni „A poszthumanitás a 21. század alapvető kulturális, társadalmi és tudományos kérdései köré szerveződik.” (7.) Ezzel a mondattal kezdődik Horváth Márk, Lovász Ádám és Nemes Z. Márió közös kötete, és A poszthumanizmus változatai valóban komolyan is veszi ezt az…
TovábbHatárátlépések (t)rendje
Lázár Ervin: Százpettyes katica Az Osiristől a Móra által átvett kiadói jogoknak köszönhetően, kortárs illusztrátorok együttműködésével indult el az elmúlt években egy új gyerekirodalmi Lázár Ervin-életműkiadás. A sorozat az újraközlések mellett szövegek újrarendezésével új kötetet is létrehozhat, ahogyan ez novellák esetében bevett kiadói gyakorlat. Ilyen újszerűen szerkesztett kötetnek tekinthetjük a Százpettyes katicát Dávid Ádám szerkesztésében,…
TovábbA Ctr+Z generáció és a visszafordíthatatlan
extrodaesia. Enciklopédia egy emberközpontúságot meghaladó világhoz, szerk. Horváth Gideon, Süveges Rita, Zilahi Anna Nem véletlen, hogy ma Magyarországon nem a hivatalos, akadémiai keretek között zajlik a bölcsészettudomány legújabb fordulata. A különböző poszthumán megközelítések ugyanis éppen a tudomány hagyományos és csak lassan változni képes működését (az antropocentrikus előfeltevésektől a hétköznapi praxisig) kezdi ki. Így az elmúlt…
TovábbKerberiáda
Kerber Balázs: Conquest A 2014-es csellengő, ténfergő Alszom rendszertelenül közérzeti hely(zet)versei után sokkal nagyobb terekben hasítunk Kerber Balázs új kötetében. A kortárs lírában népszerűnek nevezhető konceptkötet kifejezetten léptéket, sőt közeget, univerzumot váltott az elsőhöz képest. És ezt a szemléleti ugrást Kerber versnyelve is „kénytelen volt” követni. Tehát egy merőben eltérő, az eddigiekhez képest új stratégia,…
Tovább