Villányi László: mindenek előtt Hogyan olvassunk egy Villányi-kötetet, teszem fel magamnak a kérdést. Duchamp Unhappy Readymade-je jut eszembe. Pontosabban a Bolaño 2666-os szövegáradatában megidézett Duchamp-allúzió, ahol már szó sincs boldogtalanságról. Lecsupaszítva ragyog fel a műtárgy egy Santa Teresa-i hátsó kert szárogató kötelén. „Amalfitano reggelente, mielőtt elindult az egyetemre, kilépett a hátsó ajtón, hogy a könyvet…
TovábbÉrtekező próza
Lángok, antihősök és paranoia
Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020, szerk. Kleinheincz Csilla, Roboz Gábor A magyar science fiction és fantasy novellavilága, kevésbé eufemisztikus megjelöléssel, könyvpiaca, nem áll rosszul. A teljesség igénye nélkül, az utóbbi öt év kiadásait tekintve: 2016-ban az azóta megszűnt Ad Astra kiadó és Szélesi Sándor gondozásában jelent meg a Távoli kolóniák című kötet.…
TovábbProusttól a Káosz-regényekig
Keserű József: Lehetnek sárkányaid is. A fantáziavilágok építése mint kulturális gyakorlat Jó ideje követem már az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport munkáit, kétség nem fér hozzá, hogy ők a popkultúra kutatásának egyik legfontosabb műhelye manapság. Ez az időszak egyébként is elkényeztet minket, ha arra gondolunk, hogy nemrég jelent meg a Tempevölgy Gáspár András-blokkja, a Prae spekulatív…
TovábbA tájolás gyakorlata
Gerlóczy Márton: A katlan (Fikció 1.) „Non-fiction regény, a Fikció” – először erre kapom fel a fejem, amikor Gerlóczy Márton legújabb, a Scolar Kiadó gondozásában megjelent kötetét meghozza a posta. A borító hátlapján megjelenő műfaj-meghatározás és cím szoros egymásmellettisége és asszociációim (kezdeti) összeférhetetlensége rögtön kíváncsivá tesz. Ha non-fiction regényre gondolok, akkor a tényirodalom, az ismeretterjesztő…
TovábbA metamodern mint antropológiai posztmodern?
Címtelen föld. Fiatal erdélyi metamodern líra (André Ferenc és Horváth Benji válogatásában) A Címtelen föld című, a Fiatal erdélyi metamodern líra alcímet viselő antológia tökéletesen professzionális munka, a legmesszebbmenőkig sikerre ítélt kötet. Adva van egy magyar közegben kisebbséginek, határon túli irodalomnak nevezett konglomerátum, nevezzük erdélyi vagy romániai magyar irodalomnak, amely, tegyük a szívünkre a kezünket,…
TovábbHogyan filmezzünk fehér terroristát?
A Július 22 és a reprezentációetika kortárs kihívásai A szélsőjobboldali politikai mozgalmak újjáéledése a 21. század Európát sújtó ideológiai és politikai válság egyik legaggasztóbb tünete. A 2020-as évekre világossá vált, hogy ezek a társadalmi változások kitermelték a maguk erőszakos szélsőségeit is. Az angolszász világban mára a „fehér nacionalista terrortámadás” kifejezés az újságcímek gyakori elemévé vált.…
Tovább„összeilleszteni a mozaik darabkáit”
Nagy Gerzson: Délután apámmal Nagy Gerzson Délután apámmal című regénye 2020 tavaszán jelent meg a szerző debütáló köteteként, fül-és borítószövegén neves elődök ajánlásával. Takács Zsuzsa a mű szenvtelenségét, írójának stílusérzékét méltatja, s az alkotóra hivatkozva Ottlik, Mészöly, Salinger, Camus hatását emeli ki, Zoltán Gábor pedig szellemes összefoglalóval igyekszik kedvet csinálni az olvasáshoz a szöveg testi-érzéki…
TovábbMona Lisa Esti Kornélra mosolyog
Haklik Norbert: Mona Lisa elrablása Haklik Norbert új regénye játékra hív. Rejtvényfejtésre. Szellemi képrombolásra és -építésre. Klisétörésre. Teszi ezt rögtön a címmel. Az olvasásfolyamat megkezdésével ugyanis nem a titkokkal övezett, mosolyáról híres Leonardo-festmény 1911-es elrablásának eseményeibe csöppenünk, hanem a brünni bohém éjszakák izgalmas útvesztőjébe, ahonnan csak a közös kelet-közép-európai történelem sokirányból való újrajárásával találhatunk kiútra.…
TovábbHáromszáz év láthatatlanság
V. E. Schwab: Addie LaRue láthatatlan élete, ford. Ballai Mária Az Addie LaRue láthatatlan életének középpontjában egy fausti alku áll, amelyet ezúttal egy fiatal nő köt a jóképű férfi alakját magára öltő ördöggel. A címszereplő, Adeline, egy kis francia faluban születik 1691-ben. Huszonhárom éves koráig sorsa a neme és társadalmi helyzete alapján kijelölt úton halad:…
TovábbMi mindent sűríthet magába egy szövegtér?
Vásári Melinda: Hangzó tér. Az érzékiség dimenziói Mészöly, Nádas és Ottlik műveiben Vásári Melinda Hangzó tér című kötetében egy speciálisan térpoétikai vonatkozású kérdéskör bemutatására vállalkozik, hogy utána egyszersmind alaposan elemzett példákat nyújtson a górcső alá vett jelenség gyakorlati megvalósulásának különböző módozataira is. A térpoétika az irodalomtudomány egyéb részdiszciplínáihoz hasonlóan olyan terület, amely egymással párbeszédben, kapcsolatban,…
Tovább„Felhorzsolt bőrrel állok, arccal a napnak”
Terék Anna: Háttal a napnak Nem is olyan rég jelent meg Terék Anna Halott nők című kötete (Forum–Kalligram, Újvidék–Budapest, 2017), szinte még mindig a hatása alatt vagyok, és talán ezzel más is így van. Nagyon erős – és a recepció által is elismert – kötetről van ugyanis szó, amely amellett, hogy súlyos, megrázó témákat és…
Tovább„Férfiasan, fegyelmezetten tartom a könyvet”
Zsembery Péter: Vigyázz, kész A kortárs magyar irodalom kezdőit és újrakezdőit közreadó Scolar live sorozat kötetei „a kortárs irodalom frissességét testesítik meg és magas színvonalát képviselik”. A tapasztalt reklámszövegíróként (senior copywriter) és bloggeríróként (Korim, Zsempet) ismert, mégis elsőkötetesnek számító Zsembery Péter májusban megjelent fejlődési regénye is igazolja a fenti krédó érvényességét. A szerző mindkét csoportba beleillik,…
TovábbHervay-triptichon
György Alida: Hármasszabály, Mărcuțiu-Rácz Dóra: Már minden nő hazament, Sztercey Szabolcs: Plüssbolygó 2020. szeptember 1-jén valami történt Kolozsváron. Megjelent a Címtelen föld antológia, a hervay könyvek (vagy hervay könyvek) első darabja, és olyan hangokat hozott, amelyeket még nem hallottunk. Jóllehet, nem pontosan így történt, mi megesett, ugyanis a sorozat szerkesztői (André Ferenc és Horváth Benji)…
TovábbPlüssbolygó szabályai
Sztercey Szabolcs: Plüssbolygó A megbomló szerepkörök okozta zavar meséje ez, játékosan hagy elborzadva, meglepődve, de legfőképpen valamiféle megértés tapasztalatával. Sztercey Szabolcs Plüssbolygó című kötetében látszólag A-tól Z-ig bárminemű családi traumát elszenvedett individuum megtalálja a maga versét, a maga feloldozását, vagy csak az „én is ezt érzem!” élményét. Megfogni a mindenkori és minden formájú székely családokra…
TovábbÁlomevidenciák
G. István László: Úgy felejti nyitva A kortárs költői köznyelv bevett, sokszor bizonyára öntudatlanul túlhajtott formulája (rendszerint kötet- és verscímek esetében) az E/3. személyben, illetve jelen időben meghatározott cselekvő mozzanat „kimerevítése”. Hogy e tendenciának vajon mi az általános nyelvhasználatbéli háttere, generatív közege, talán most kevésbé érdekes, viszont speciálisan poétikai vetülete annál több tanulsággal szolgálhat. Ennek…
TovábbBánk bán újragondolva
Nógrádi Gergely: Brunar – A Mirrén titka A közönség az utóbbi években a kötelező olvasmányok „újramesélése” kapcsán találkozhatott Nógrádi Gergely nevével. Érdekes, bár ellentmondásos vállalkozása ez, hiszen Nógrádi rövidít és átdolgoz, így a borítókon is szereplő „újramesélés” kifejezés problematikusan alkalmazható az így elkészült művekre, amelyek eleinte édesapja, Nógrádi Gábor saját kiadójánál jelentek meg, később pedig…
TovábbAz alakban nem létező esztétikája
Nádas Péter: Arbor mundi Nádas Péter kiterjedt esszé- és publicisztikai munkássága vagy, tágabban, de egyben pontatlanabbul fogalmazva: az életmű nem-fikciós tartományai jó ideje élénk figyelemben részesülnek, időnként komoly visszhangot is kiváltva a hazai irodalmi életben. Az esszéket, közéleti érdekű írásokat, feljegyzéseket, „cetliket” egybegyűjtő kötetek az 1990-es évtizedtől követik többé-kevésbé szabályos ritmusban egymást: az életműsorozat Esszék…
TovábbUtazók
Ulrich Alexander Boschwitz: Az utazó, ford. Blaschtik Éva; Eddy de Wind: Auschwitz, végállomás, ford. Alföldy Mari Giorgio Agamben magyarul 2019-ben megjelent Ami Auschwitzból marad című tanulmányát azzal kezdi, hogy bár a kutatásoknak köszönhetően a soáról szerzett történelmi tudásunk viszonylag kialakultnak mondható, a népirtás etikai és politikai vonatkozásáról mindez nem mondható el. Agambennek ez a könyve…
TovábbTapasztalt karikaturista gyerekirodalmi kalandjainak humoros megtestesülése
Marabu: A gonosz törpekommandósok világuralmi terveinek csúf bukása egyetlen eseményteli csütörtök délután Marabu politikai karikatúrái rendszeresen a fején találják a szöget, és pár mozdulattal leplezik le a közélet fásult álszentségét. Egyúttal Marabu azon kevés alkotók között van, akik rendszeresen tudnak politikai karikatúrát publikálni, ami nagy dolog, hiszen a magyar sajtó úgy ódzkodik a rajzolt illusztrációtól,…
TovábbÉlő Shakespeare
Gimesi Dóra – Jeli Viktória: Regényes Shakespeare – Makrancos Kata, Rómeó és Júlia Volt két pillanat. Pillanatok, amikor Rómeó meglátta Júliát. Először a bálban táncolva, végül egy sírkertben fekve. Egyszer megszületett benne egy érzés, máskor végleg elveszett. Nem a történet egésze a fontos, nem rejthet minden mondat kincset. De vannak pillanatok, amelyeket ha megtalálunk, a…
TovábbTekints felfelé
Marloes Morshuis: Radovár árnyai, ford. Varga Orsolya A 2015 óta aktív holland írónő, Marloes Morshuis első könyvét még magánkiadásban jelentette meg, majd felfigyelt rá Hollandia egyik legismertebb, 1963-ban alapított és máig független gyermekkönyvkiadója, a Lemniscaat. Morshuis ifjúsági regényei olyan aktualitásokkal foglalkoznak, mint a klímaváltozás, a túlnépesedés és a szociális pontrendszer. Utóbbi témát feldolgozó, Radovár árnyai…
TovábbSzórakoztató és csiszolatlan
Gáspár András Gáspár: Héjnélküli Hogyan lehet pont annyira jó egy regény, mint amennyire rossz? Ritkán adódik az életben, hogy ennyire nehéz valamelyik kategóriába besorolni egy kötetet. Ajánljak-e valamit, ami valójában nem éri el a saját célját? Riasszak el mindenkit egy olyan történettől, amely kimagaslóan jól teljesít a szórakoztatás terén? Gáspár András Gáspár Héjnélküli kötete ambivalens…
TovábbTöbblábú gyerek
Kántor Péter: Elegendő ok A kötet címében foglalt kérdés, hogy mi lehet elegendő ok egy vers megírására, a szerkesztő jegyezte fülszövegben akként tér vissza, hogy mi lehet elegendő ok egy kötet kiadására? És e kérdések egyike sem költői. Olyan válaszokkal szolgál rájuk Kántor Péter idei, 2021. évi Ünnepi Könyvhétre posztumusz megjelent kis verseskönyve, melyeket érdemes…
TovábbA költészet biciklije
Fenyvesi Ottó: Paloznak overdrive „And youth, oh youth, are being seducedby the greedy hands of politics & half truths.” (The The: The Beat(en) Generation) Vagány címet adott új kötetének Fenyvesi Ottó, a „bőrdzsekis anarcho-líra” (Virág Zoltán) magyar trubadúrja. A kétszavas cím mindkét eleme idegenül cseng a kortárs magyar költészet kontextusában. A Paloznak déli szláv eredetű…
TovábbAz Utolsó Remény nevű gyár
Tallér Edina: Lány a város felett A félelem a jövőtől talán még sosem volt olyan erős, mint manapság: bár világvégejóslatok, apokaliptikus víziók mindig is léteztek, most először van valódi, racionális alapunk arra, hogy attól tartsunk, az emberiség már nem élhet sokáig a Földön, ráadásul tudjuk azt is, hogy ezért a helyzetért mi magunk vagyunk a…
TovábbVisszateremtett jelentések
Markó Béla: Egy mondat a szabadságról Hogy hány pontos mondat lehetséges a szabadságról, nehéz belátni. De egyetlenegyre támaszkodni szédületes vállalkozásnak tűnhet, jelzi ezt vizuálisan Markó Béla legfrissebb könyvének borítója is az alulnézetből látott, korinthoszi oszlopfők által tartott mennyezettel. A verseskötet egésze viszont megnyugtat afelől, hogy egy mondat sem a semmiből érkezik, és semmiképp sem gondolja…
Tovább„Pszichedelikus minimál”
Halász Rita: Mély levegő Vera, a Mély levegő elbeszélője és főszereplője történetébe akkor csöppenünk bele, amikor visszaköltözik apjához két óvodás kislányával, házassága válságának mélypontján. Fiatalkori álmok meghiúsulása, rossz szülői minták, kudarcok a szülői szerepben, verbális és fizikai bántalmazás, megcsalás: olyan forgatókönyv kezd kibontakozni, amely a környezetünkből, a saját életünkből, a női sajtóból, a közösségi oldalak…
TovábbVádbeszéd a vádbeszédről
Háy János: A cégvezető Tekinthetjük-e az irodalomkritikát vádiratnak, a könyvet vádlottnak, a kritikust pedig vádlónak? A vádirat feladata az identifikálás, a vádlott személy és a bűncselekmény megnevezése, a szükséges bizonyítékok felsorolásával. Ezzel szemben hogyan jár el a kritikus? Kritikát ír egy műalkotásról, melyet először megnevez és elhelyez egy kulturális hálózatban, majd számot vet azzal, hogy…
TovábbKortárs fórum: vita az újabb költészet fejleményeiről (3.)
Az Alföld körkérdése Mohácsi Balázs Juhász Tibor verseskönyvéről írott kritikája nyomán Az Alföld folyóirat online felületén Mohácsi Balázs A szegénység krónikása címmel önreflexív és problémafelvető, a könyvet a kortárs költészet (irodalom) általános szempontjai felől is kérdező bírálatot írt Juhász Tibor Amire telik című könyvéről. Úgy éreztük, hogy mind az írás, mind a verseskötet több olyan fontos kérdést pedzeget (a költészet prózaisága,…
TovábbKortárs fórum: vita az újabb költészet fejleményeiről (2.)
Az Alföld körkérdése Mohácsi Balázs Juhász Tibor verseskönyvéről írott kritikája nyomán Az Alföld folyóirat online felületén Mohácsi Balázs A szegénység krónikása címmel önreflexív és problémafelvető, a könyvet a kortárs költészet (irodalom) általános szempontjai felől is kérdező bírálatot írt Juhász Tibor Amire telik című könyvéről. Úgy éreztük, hogy mind az írás, mind a verseskötet több olyan fontos kérdést pedzeget (a költészet prózaisága,…
Tovább