„Iderajzolok a szóval egy rózsát”

Géczi János: Az utolsó rózsához Géczi János legújabb, 2023-ban kiadott Az utolsó rózsához című verseskötetének borítója számos azonosságot mutat fel a korábbi, 2018-ban megjelent Szűz a gyermekkel, Szent Annával és egy szamárral elnevezésű kiadvány fedőlapjának koncepciójával. Mindkét könyv megjelenését az egyszerűség, a letisztult formák jellemzik, mégis, a szövegek és képek kapcsolata számos értelmezési keretet nyit…

Tovább
Szabad-e versekkel gyurmázni?

Viszek egy szívet. Egymásra felelő versek, válogatta Győri Hanna, illusztrálta Grela Alexandra „A versek azért vannak, hogy az elme megérintse, megtapogassa őket, majd pedig gyurmaként játsszon velük, cinikusan dobálja, majd megrendülten földre ejtse azokat” – olvashattam  nemrég egy magyar–történelem szakos tanár, Boldog Zoltán elgondolkodtató Facebook-bejegyzésében. Az idén megjelent Viszek egy szívet versantológia egymásra felelgető szövegeit…

Tovább
Kötéltánc

Tóth Krisztina: A majom szeme Tóth Krisztina második regénye, A majom szeme saját világot teremtő, önálló alkotás, de a 2013-as Akvárium hypertextusának, egyfajta átiratának is tekinthető, mivel a természetszerűen meglévő különbségek ellenére is nyilvánvaló, ahogy átfogóan rájátszik elődjére. Mindkét regény a kronológia felbontására épül,  tér- és időkoordinátáik diktatorikus, elnyomó rendszert körvonalaznak (a kommunista múltban, illetve…

Tovább
Amit tudni akartál a szonettről – most megkérdezheted

Pataky Adrienn: A hangzatkától a szonettkoszig. A magyar szonett történetéről és nagy pillanatairól Az irodalom mint művészeti ág örökérvényűségének és egyúttal kimeríthetetlenségének, azaz végtelen variativitásának egyik legpregnánsabb bizonyítéka a legkülönfélébb műfajok és műformák permanens, akár évszázadokon keresztül tartó folyamatos jelenléte, illetve megújulási, transzformációs képessége. E hagyományos, esetenként akár másfél-kétezer éves múltra visszatekintő típusok és változatok…

Tovább
Újraolvasás, újra

Herczeg Ákos: Visszatérés a nyelvbe. Én-figurációk Ady Endre költészetében Bár az Ady, Babits, Kosztolányi névsor kétségkívül modern irodalmunk ABC-je, Ady Endre helye csak látszólag stabil a kánonban. Elsősorban az oktatásban és a politikailag motivált irodalomértésben számít evidenciának, a tudományosan meglapozott értelmezésekben kevésbé. A költői életművet e berkekben gyakrabban tekintik az egocentrikus szereplíra, az anakronisztikus zsenitudat…

Tovább
A nyelv határai

Lőrincz Csongor: Hallgatag hangolások. Nyelvi események – irodalom – antropológia A nyelvi megelőzöttség mibenléte és a legkülönbözőbb területeken megmutatkozó tapasztalata régóta foglalkoztatja az irodalomtudományt, ahogy természetesen a nyelvfilozófiát is. Csak az elmúlt pár évtizedre koncentrálva példaként említhetnénk a dekonstrukciót, de különböző médiaelméleti vonatkozásokat is, vagy akár a biosz és nyelv kapcsolódási pontjait illető kérdésirányokat –…

Tovább
A krimikutatás nyomában

Helikon, 2023/1. Krimi A Helikon célja az irodalomtudomány aktuális nemzetközi kutatási irányainak bemutatása, és ezáltal a hazai tudományos diskurzusba integrálása. A folyóirat előremutató szellemiségét jelzi, hogy rendszerint olyan, a mai irodalomtudományos gondolkodást is meghatározó elméletek és műfajok köré épültek lapszámaik, mint a tömegkultúra és az irodalom kapcsolata (1969), a science fiction (1972), a feminista kritika…

Tovább
Megszervezett boldogtalanság, lenéző szeretetlenség

Demény Péter: Zsiléta könyve A gyermekkort nem törli el a felnőtté válás, vannak olyan sérülések, melyek nem múlnak el nyomtalanul, egész életünkben magunkkal hordozzuk őket, emlékeztetőként. Demény Péter Zsiléta könyve című, 2022-ben az Ábel Kiadó gondozásában megjelent, mindössze hetven oldalas kötete a címszereplő sorsát kíséri végig a gyerekkori trauma elszenvedésétől a felnőttkori gyógyulás lehetőségéig. Az…

Tovább
Egyszerre és egyik sem

Nádas Péter: Rémtörténetek Már a könyv borítóján is meglepő irodalomtörténeti kapcsolatokkal szembesül az olvasó, amennyiben Nádas prózájának helyét az uralkodó elképzelés a „prózafordulat szerzői” és „elődei” (Ottlik, Mészöly) között jelöli ki, méghozzá meglehetősen problémátlanul, miközben az ajánlás a faluábrázolás különböző módozatait és a szegénységirodalmat is játékba hozva egy szociografikus irodalmi hagyományt mozgósít Móricz, Borbély Szilárd,…

Tovább
A dunai táj (vissz)hangjai

Nádas Péter: Rémtörténetek Hatalmas hatással volt rám az Emlékiratok könyve (EK), a Párhuzamos történetek (PT) és a Világló részletek (VR) is, sokszor újraolvasva őket otthonossá váltam bennük, már-már annyira, hogy minden mondatukért rajongtam. Még ha oly különbözőek is, organikusnak éreztem a kapcsolatot a művek között, mintha egy mozaik különböző darabjai lennének. Ezért is lehetett, hogy…

Tovább
Lehetnek-e gyöngyei a szerelemnek?

Petőfi Sándor: Szerelem gyöngyei, 1845; Petőfi Sándor: Szerelem gyöngyei, Nyáry Krisztián előszavával, 2022 (Captatio benevolentiae – avagy a kritikus szerző maga mentsége) Az Alföld folyóirat azt a megtisztelő, de megrendítően szokatlan, mondhatnám: fura felkérést intézte hozzám, hogy írnék tanulmányt (?), esszét (?) a Petőfi-jubileum alkalmából szép (nem hasonmás) kiadásban kihozott Petőfi-kötetről, s hosszabb, kétkedő tűnődés…

Tovább
Az alagúttól a kiútig

Péter János: Szabadulás Először a szerző neve ejtett zavarba. Hiszen az én korosztályom jól emlékszik arra a hajdani református püspökre, Péter Jánosra, aki – nem csekély váltása következtében – Kádár János külügyminisztere lett jó ideig… Aztán megtudtam, hogy a szerző neve nem azonos a polgári nevével. S hogy még fokozódjon a most már nem zavar,…

Tovább
Rebarbarák és glóriák

Greta Gerwig: Barbie (2023) „Itt lesz a központi létesítmény. Itt lesz a csarnok.Itt aszparágusz, információk. Itt lesz a… látod?Fent, ahol még üresek most a légköbméterek, fent,fent a nem-levő. Még átlátszó, még elvitatható.Túlságosan sok szél fúj rajta át. De egy jó lencse márrögzítené. A kellő fényerőnél. Hiszen oly keskenyréteg zárja el, oly keskeny réteg attól, hogy…

Tovább
Imádságról

Credo 2023/1. A Magyarországi Evangélikus Egyház a 2023-as év középpontjába a konfirmációt és elköteleződést állítja. Ehhez kapcsolódik a Credo evangélikus folyóirat 2023/1-es lapszáma, amelynek hívószava az imádság, és amely „felekezeti határokat átívelően” invitál közös gondolkodásra „hitünk személyes megélésének egyik fundamentumáról, az imáról”. A lapszám első írását Bojtos Anita szerkesztő jegyzi. A szerkesztői jegyzet szélesre tárja…

Tovább
Kérdéscsomók összesodort szálai

Nemes Nagy Ágnes: A névtelenek senkiföldje. Összegyűjtött tanulmányok, esszék, szerk. Ferencz Győző Egy befejezett életmű gyűjteményes kötete esetében a kritikus figyelme nem fordulhat kizárólag a főszöveg felé. Hiába is fedné fel a főcsapás árnyékában rejtőző utak bejáratát, mutatna rá téves kerülőkre, kérné számon a kihagyott kilátókat, nincs kinek. Ez a feladat hangsúlyaiban az irodalomtudományra hárul,…

Tovább
Az anekdota színeváltozásai

Gintli Tibor: Perújrafelvétel. Anekdotikus elbeszélésmód és modernség a 20. század első felének magyar prózájában Az én érdeklődésemet leginkább azért keltette fel a Gintli Tibor tanulmányait egybegyűjtő kötet, mert az anekdotikus elbeszélést mint nyelvi magatartást értelmezte a szerző. Ezt az általam is kiemelt érdeklődést tudnám leghitelesebben közvetíteni más olvasókhoz. A szerző oly módon rekonstruálta ezt a…

Tovább
Belülről vedlő szólamok

Turi Tímea: Egyszerre egy beszéljen Turi Tímea nem tud úgy írni, hogy azt ne lehessen megérteni. Kíméletlenül vágja arcunkba a férfi-női szerepviszonyok oldalait, a hagyományokkal folytatott hétköznapi küzdelmeket, a fiatalkori tévedésekkel és a régi barátokkal történő számvetést az öregedés során. A kötet egyik központi témája a különböző beszédalternatívák keresése az emberi kapcsolatokban, amelyek a légzés…

Tovább
„Oly jó az, aki ad”

Bodrogi Csongor: Még mosolyog a rég letűnt fény: Tanulmányok, esszék és kritikák Kosztolányiról és másokról Bodrogi Csongor első önálló kötete egy meglehetősen heterogén szövegválogatás, az elmúlt években, többségében online fórumokon publikált tanulmányok, recenziók és esszék gyűjteménye. Bodrogi az előszóban a kötet összeállításának szakmai és személyes érveit, az egyes szövegek beválogatásának – gyakran vitatható – indokait,…

Tovább
Kihívások

Az irodalomtanítás aktuális kihívásai, szerk. Bodrogi Ferenc Máté A puhakötésű, szerkesztői előszót és 10 fejezetet tartalmazó könyv szerzői Bodrogi Ferenc Máté, Baranyai Norbert és Kovács Szilvia. A kötet „A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében” című projekt keretében készült, a Debreceni Irodalom és Kultúratudományi Tankönyvek sorozat harmadik darabja. A…

Tovább
A sűrűje

László Noémi – Kürti Andrea: Darázsolás A darázsolás szónál az alábbiakat találjuk a Magyar Néprajzi Lexikonban: „ráncolások díszes, mintás levarrása. Tulajdonképpen az átcsavarás egy fajtája. A lerakott ráncok mindegyikét két olyan hosszú függőleges öltéssel erősítik le, mint amilyen a tervezett minta szélessége. Ezek az öltések adják azt az alapot, amelyet átcsavarnak, hol a legegyszerűbb átcsavarással,…

Tovább
Kirakós játék fanatikusoknak

Mikó Csaba: A mutatványos „Mutatványos vagyok. Kiszagolom, mi valódi, és mi nem.”[1] – hangzik el a magabiztos mondat Zólyomi András szájából, a végeláthatatlannak tűnő kalandok zárásaként. Mikó Csaba történelmi kalandregénye ugyanakkor egy olyan történetet mesél el, amelyben folyamatosan úgy érezzük, semmi sem valódi. Amikor már azt gondolnánk, hogy kezdjük összerakni a kirakós darabjait, és látjuk…

Tovább
„Pokolbeli káprázat, el veled”

Závada Pál: Apfelbaum – Nagyvárad, Berlin Hogyha az olvasó kezébe veszi a Závada-oeuvre egyes szövegeit, rendre a 20. század vészterhes évtizedei, egyéni és kollektív tragédiák, viszontagságok, útkeresések tárulnak elé. Kényszerpályák, sorsfordító történések, kataklizmák. Életsorsok alakulása, kacskaringói a történelem viharában. Mindez az aktuális kötet esetében is érvényes, a formát tekintve azonban mégis rendhagyó munkáról beszélhetünk az…

Tovább
„Átlépni a mindig másba”

Balázs Imre József: Éjszakák a zenben Hogy jellemzők-e az éjszakák Balázs Imre József legutolsó kötetének, az Éjszakák a zenben verseire, nem is tudom. Fényekre emlékszem inkább, sokféle, sok helyütt felbukkanó, vágyott, befelé hívogató, emlékekben felvillanó fényekre és pengeélű, fejfájdító, a villám hirtelenségével lesújtó fényekre. Persze a világosság mellett biztosan ott van, ott kell lennie az…

Tovább
„Végül csak az emlékek ultrahangja marad”

Acsai Roland: Góré A Górét túlnyomórészt az élőbeszédben tapasztalható csupaszság jellemezi, amelyet még hangsúlyosabbá tesz a szleng nyelvi regiszterének használata, mintha a versek élő és alkalomszerűen aktuális nyelvhasználati mozzanataira reflektálna. A kötet nagyobb része kevésbé él a költői eszközök sűrítő funkciójával, így gyakran alig jutunk túl az elsődleges jelentéseken, a nyelv konceptuális keretein. Bizonyos verseknél…

Tovább
Sosemvolt emlékek ködében

Jaroslav Rudiš – Jaromír 99: Alois Nebel, ford. Petovská Flóra Az Alois Nebel az ezredforduló utáni cseh képregény kiemelkedő darabja, amely az amerikai alternatív képregényes hagyomány eszközeit és tipikus formátumát felhasználva eredményez valami nagyon is közép-európait. A gyűjteményes kötetben megjelent képregény-trilógia szerzői, Jaroslav Rudiš író és Jaromír 99 rajzoló azt mutatják be, miként rétegződnek egymásra…

Tovább
Szerző a műben vagy mű
a szerzőben?

Gerevich József: Szemfényvesztő művészet. Utazás szerzők és művek körhintáján Gerevich József új könyve arra csábít, hogy rögtön belelapozzunk. Látni akarjuk: mi van a címlapon megjelenő körhinta mögött? Máris van Gogh üres székének gyönyörű reprodukciójára bukkanunk, és ha tovább engedve kíváncsiságunknak az utolsó fejezet végére ugrunk, ott láthatunk egy másik üres széket, mégpedig a Gauguinét, ugyancsak…

Tovább
Panelházak, buszmegállók és népmesék

Zalka Csenge Virág: Nagyvárosi népmesék, illusztrálta Orosz Annabella Zalka Csenge Virág 2019 óta minden évben legalább egy mesekötettel jelentkezik a könyvpiacon. Az idén sincs ez másképp. A Nagyvárosi népmesékben egyfelől rutinszerűen nyújtja mindazt, amit korábbi köteteiben megszokhattunk tőle – találunk itt kevéssé ismert magyar népmesét, többféle hagyományt és vándormotívumokat felmutató népmeséket a világ minden tájáról,…

Tovább
A (ki)tagadások kora

Vass Tibor: Mondanom sem kell: húsz év Berekfürdő Mondanom sem kell, Vass Tibor az egyik legkarakteresebb, legegyénibb hangon szóló magyar költő Tandori óta. (Ezt ő talán úgy pontosítaná, hogy a legkakteresebb…) Versei – amellett, hogy sziporkázó szójátékok (néhol tréfás, humoros fordulatok, máshol nagyon is húsba és lélekbe maró találatok) – az élőbeszéd közvetlenségét idéző elevenséggel…

Tovább
Alig egy kiló

Simon Balázs: Összegyűjtött versek Érdemes az első mondatban kijelenteni: Simon Balázs nagyon jelentős és nagyon jó költő volt, nevének és munkáinak a közelmúlt olyan életművei mellett van a helye, mint Borbély Szilárdé vagy Térey Jánosé. De ahhoz, hogy erről meggyőződhessünk, tudni kell, hol érdemes kinyitni összegyűjtött verseinek vaskos kötetét. Ha ugyanis valaki az első oldalokon…

Tovább
Visszapillantó előretekintés

Gyurász Marianna: Már nem a mi völgyünk A költői indulás tétje, hogy kiderüljön, a szerző vajon már az első kötetében képes-e művészi karakterének főbb vonásait felmutatni. Érzékeltetni, hogy szöveggenerálási technikái révén miként válogat a különféle kultúrtörténeti irályok között, s hogy melyikkel milyen viszonyba kíván lépni. Hogy formálódó poézisébe például milyen mértékben engedi beszüremleni a hagyomány,…

Tovább