Sétatempó

Dániel András: Mindenki mászkál „Nem tudom, te hogy vagy vele, de…” Mindannyian ismerjük és használjuk ezt a beszélgetésindító formulát, és a de után valamilyen személyes, többnyire meglepő vagy nem szokványos álláspontról hallunk/mesélünk. A megszólítás szinte felhívja a megszólítottat a bevonódásra, illetve a saját tapasztalatainak megosztására is. Dániel András új könyvének fülszövege ezzel a félmondattal kezdődik,…

Tovább
Rachel Cusk Körvonal-trilógiája és a mintha-regény

Rachel Cusk: Körvonal; Tranzit; Babérok, ford. Kada Júlia Rachel Cusk kanadai születésű, Angliában élő írónő Körvonal-trilógiája az életmű meghatározó része. Bár Cuskot regényei tették ismertté, a memoárjai nyomán vált hírhedtté. A 2001-es, szókimondó A Life’s Work (kb. Egy élet munkája) az anyává válás tabuit feszegeti, míg a 2012-es Aftermath (kb. Utóhatások) egy válásról ad kicsit…

Tovább
Hétköznapi színtér

Bödecs László: Kánaánhoz közelebb Kánaán bibliai térsége nevében hordozza a célt, a vágyak céljait, az örömet és a teljességet. Azt, amire szükségünk van, de ami elérhetetlen, folyton távol van tőlünk, de mégis rendületlenül hiszünk benne. Arra vágyunk, hogy közelebb érjünk hozzá, hogy lássuk, legalább a falait. A cím kapcsán megjelenik az Ó- és Újszövetség szimbolikája.…

Tovább
Julien Sorel az NDK-ban

Ingo Schulze: Jóravaló gyilkosok, ford. Nádori Lídia Kevés olyan kortárs német nyelvű szerző van, akinek egy-egy, a saját hazájában megjelent kötetét rögtön követi annak magyar nyelvű fordítása itthon, minek következtében minimális időeltolódással, de a magyar olvasó folyamatosan értesül az adott szerzői életmű aktuális alakulásáról. Ezen kevesek közé tartozik Ingo Schulze, akinek 2020-as Die rechtschaffenen Mörder…

Tovább
A titokban végbement hőstett

John Milton: Visszanyert Paradicsom, ford. Péti Miklós A Visszanyert Paradicsom expozíciója azt ígéri, hogy az elbeszélő olyan hőstettet tár majd az olvasó elé, amely az egész világ működését meghatározta, ám teljes titokban zajlott, korábban nem tudott róla senki. Furcsa, öntudatlan visszhangja ez annak, ahogyan Péti Miklós fordítása megtöri egy világirodalmi jelentőségű életmű viszonylagos ismeretlenségét a…

Tovább
Nincs új a nap alatt?

Bendl Vera: Majdnem negyven Bendl Vera Majdnem negyven című regénye számtalanszor feldolgozott, sokak számára ismerős témákkal foglalkozik, mint amilyen például a szerelem, a szexualitás, az öregedéssel és az elmúlással való szembenézés, illetve a kapcsolatokra és a karrierre vonatkozó társadalmi elvárások miatt érzett nyomás. Emellett olyan, az irodalmi szövegek lét- és működésmódját érintő kérdéseket (Hogyan viszonyulnak…

Tovább
Alámerülés, felemelkedés

Jennifer Egan: Manhattan Beach, ford. Simon Márton A chicagói születésű író Magyarországon sajnos még mindig a kevésbé ismert amerikai alkotók közé tartozik, holott nincs híján sem a szélesebb körű, sem az irodalomszakmai elismeréseknek. Első regénye, a halott nővére után kutató lány európai utazása során feltáruló, forrongó 1960-as éveket bemutató The Invisible Circus (1994) később alapjául…

Tovább
Távozás a paradicsomból, vagy szökés a pokolból?

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból. Lev Tolsztoj élete és futása, ford. Goretity József A világirodalom egyik legnagyobb alakja, Lev Nyikolajevics Tolsztoj élete és munkássága mind a mai napig foglalkoztatja a nagyközönséget. Akár jártas valaki az orosz irodalom és kultúra területén, akár nem, Tolsztoj nevével és leghíresebb alkotásaival kétségtelenül találkozott. Művei és filozófiája a kortárs irodalomra…

Tovább
Lenyűgöző véletlenek

Wisława Szymborska: A növények hallgatása, ford. Csordás Gábor, Kellermann Viktória Wisława Szymborska költészetére jellemző a precizitás, a finomság, a folytonos párbeszéd és a humor. Fontos témái közé tartozik az emberi lét, a hétköznapiság, a figyelés a részletekre. Szymborska olyan apróságokra koncentrál, amelyeket egy átlagember nem vesz észre, és épp emiatt olyan fontosak Szymborska megfigyelései, mivel…

Tovább
Falanszter az űrben

Baráth Katalin: Afázia Baráth Katalin 2021-ben megjelent űroperájának szereplői egy mesterséges bolygó lakói, akik két világ- (jobban mondva Naprendszer-) hatalom közé szorultak, és legnagyobb kincsük a mindenki más számára tanulhatatlan nyelvük. Életükben a hagyomány őszinte tisztelete legalább olyan fontos szerepet játszik, mint a visszásságok egész sora, a génmanipulációtól a történelemhamisításig. Baráth Katalin történészhez illően összetettnek…

Tovább
A minden-idejűség poétikája

Győrffy Ákos: A távolodásban Győrffy Ákos legújabb kötete az emberi lét alapvető kérdéseit óhajtja megválaszolni, amihez az élet leginkább meghatározó tényezőit veszi számításba: helyeket, emlékeket, tragédiákat, sorsokat és a halált. A kötet egy ponton szorosan kapcsolódik a szerző előző könyvéhez, amelyben ugyancsak közölt T. J., azóta már elhunyt hajléktalannal folytatott beszélgetéséből részleteket. A távolodásban a…

Tovább
„Valahogy meg kellene őrizni”

Grecsó Krisztián: Valami népi Miként a Valami népi című novelláskötet, úgy Grecsó Krisztián egyes közelmúltban megjelent művei (főként a Jelmezbál és a Vera) kapcsán is felmerül(he)t a lektűrösödés kérdése, azonban Bárány Tibor gondolatmenetét akceptálva: „a »szépirodalom« és a »lektűr« fogalmi megkülönböztetése mint értékalapú megkülönböztetés tökéletesen elhibázott” (Bárány Tibor: Szépirodalom vs. lektűr, Holmi, 2011/2.). Az úgynevezett…

Tovább
„a régi őz is megbocsát”

Kalapos Éva Veronika: Ezek voltak az apák Kalapos Éva Veronika legújabb kötete tavaly jelent meg az Athenaeum gondozásában Ezek voltak az apák címmel. Az F mint után egy újabb felnőttregénnyel találkozhatunk, amely gyönyörű könyvtárgy lett. A borító, amely Földi Andrea munkáját dicséri, szélsőséges színei, a törtfehér s az azon megjelenő vérvörös és fekete harmóniája, az…

Tovább
A kijelentés előtti állapot

Széljegyzetek András testvér evangéliumához (Visky András: Kitelepítés) 5 amikor számára ismeretlen helyzetbe került, Apánk rendszerint a bibliapókerhez folyamodott, kapásból idézett valamit a szent könyvből, anélkül viszont, hogy elsőre világos lett volna előtte, miért éppen azzal a bibliai szakasszal hozakodik elő, egyszerűen csak hangosan kimondta azt, ami kikívánkozott belőle, kimondta, mert ki kellett mondania, semmi esetre…

Tovább
A szabadságról – szabadon

Visky András: Kitelepítés Ha egy szerző az első regényét közli, abban az olvasók általában egy pálya kezdetét, esetleg megújulását látják; beérkezést semmiképpen. Ebből a szempontból Visky András idén megjelent regénye, a Kitelepítés atipikus első regénynek mondható. Nincs szó valaminek a kezdetéről, a szerző ugyanis különböző műnemekben évtizedek óta írja ugyanazt az életrajzi ihletésű történetet: édesapját,…

Tovább
Kiáradás

Visky András: Kitelepítés Családja történetéről Visky András számos alkalommal írt és beszélt az elmúlt évtizedekben: Júlia, Párbeszéd a szerelemről című drámája színházi előadásként (2002), rádiójátékként és kötetben (2003) is megjelent, interjúkötetének (Mint aki látja a hangot, 2009) személyes fejezetei a családi mikrotörténelem mélyére vezetnek. Bár a választott megszólalási formák és perspektívák korlátozzák az olvasót a…

Tovább
Szétszálazás

Gellén-Miklós Gábor: Szálazódik szét Nagyon szép cím. S amikor beütöm a szövegszerkesztőbe, a cím első szavát pirossal aláhúzza a láthatatlan kéz. Vagyis azt sugallja, hogy ilyen szó nincs. Tehát a költő nyelvteremtő erejét fedezhetjük föl? Részben. Aztán beütöm a Google-ba is a szót, és hosszasan csak eme kötet reklámjaira bukkanok. Előbb-utóbb azonban egy papíripari szövegben…

Tovább
Egyszerre sok nap delel fölötte

Géczi János: A napcsíkos darázshoz. Géczi János versei (1978–2020), szerk. Reményi József Tamás Két kötet van az asztalon. Kontinentális kedden nyugszik a napcsíkos darázs. Az előbbi Géczi János 2017-ben megjelent gyűjteményes kötete: cirka ezer oldal, harmincévnyi vers. A napcsíkos darázshoz című verseskönyv 2021-ben jelent meg, szintén gyűjtemény (1978–2020), de tartalmaz új, kötetben eddig nem közölt…

Tovább
A háttérben várakozók

Bakó Endre az elmúlt évtizedek folyamán különböző fórumokon megjelent, Debrecen és Nagyvárad irodalmi és művelődéstörténeti múltjával foglalkozó tanulmányainak, esszéinek és dokumentumriportjainak gyűjteményes kötetbe foglalására már korábban is volt példa. Ezek hozzáférhetőek magyarországi (Rejtett vízjelek. Irodalmi tanulmányok, Napló Kiadás, Debrecen, 2008; Ágak és hajtások. Irodalmi tanulmányok, Felsőmagyarországi Kiadó, Miskolc, 2014) és romániai (nagyváradi) kiadásokban is (Irodalmi…

Tovább
„Lovag Dulcinea életének krónikása”

Kemény István: Állástalan táncos. Válogatott versek és válaszok Hegyi Katalin kérdéseire Komoly fejtörésre adhat alkalmat, ha a Kemény István ötven- és hatvanéves születésnapja alkalmából kiadott kötetek táncosnőjét és táncosát próbáljuk valamilyen módon a kerek évfordulókhoz kapcsolni. S szintén némileg erőltetettnek tűnne az állástalan jelzőből is kiindulni e könyvek esetében, bár a költőség megközelíthető bejelentett munkaviszony…

Tovább
Exodus négy lábon

Władisław Stanisław Reymont: Lázadás; ford. D. Molnár István Nem kortárs szerző alig ismert művét kiadni kockázatos vállalkozás. Ezt tette nemrég a Rézbong Kiadó: megjelentette Władysław Stanisław Reymont utolsó publikált kisregényét, a Lázadást (Bunt) D. Molnár István fordításában. Reymont (1867–1925) neve ismerős a magyar olvasóknak is: az öt lengyel irodalmi Nobel-díj közül időrendben a második birtokosa.…

Tovább
„Szegény gazdagok”

Molnár T. Eszter: Hidegkút Totth Benedek Holtversenyével (2014) és Mohácsi Árpád Párizsi befutójával (2021) helyezhető egy sorba Molnár T. Eszter Hidegkút című regénye. Előbbivel a kamaszdevianciák, utóbbival a budapesti értelmiségi középosztály kiüresedett és problematikus életvezetésének ábrázolása rokonítja. Közös vonásuk, hogy hőseik életét családi traumák, titkok és bűnök terhelik, amelyeknek feloldatlansága nemzedékről nemzedékre hagyományozódik, és torkollik…

Tovább
Kaméleonpróza

Vonnák Diána: Látlak Szikes talajon kéklő vízér, deltáján aranysárga, lombszerű foltok. A Látlak című novelláskötet borítóján szereplő kép, Kirják József nagyszerű felvétele különös látásmódot tükröz, a Kiskunságot madártávlatból, a bejáratott vizuális sémáinktól eltérő módon láttatja. A fotó remekül illik Vonnák Diána debütáló kötetéhez – a szerzőt szintén a sablonos formálásmódtól eltérni igyekvő attitűd jellemzi, a…

Tovább
Csigadíszes irhaszövetek

Mihók Tamás: Rizómazaj A humánperspektíván, az ember egyeduralkodó státuszán túltekintő szemlélete a poszthumán költészethez közelíti Mihók Tamás második magyar nyelvű verseskötetét, miközben a természetfelfogást, a klímakatasztrófa okozta szorongást, valamint a rá adható reflexiók tematizálását, egyszersmind a társadalomkritikai arcélt tekintve a kortárs ökoköltészet tendenciáihoz csatlakozik (a nemzetközi ökolírából tavaly jelent meg egy reprezentatív magyar nyelvű válogatás:…

Tovább
Térdepeljen-e a műfordító?

Még egyszer az ekvivalenciáról és a fordító láthatóságáról Az Alföld 2022/6. számának Kilátó rovatában Kutasy Mercédesz impulzív erejű hozzászólásában sorakoztatja fel kérdéseit és kételyeit az egyik legrégebb óta megfogalmazott problémával kapcsolatban: létezik-e, egyáltalán, elvárható-e az eredeti mű és a fordítás közötti ekvivalencia, illetőleg milyen fokú és természetű lehet ez az azonosság. Míg a száz százalékos…

Tovább
Van, ami véget ért

„Nincs vége. Ez a befejezés.” Tanulmányok Esterházy Péterről, szerk. Lőrincz Csongor, L. Varga Péter, Palkó Gábor Esterházy Péter munkásságáról múlt időben írni – még mindig megdöbbentő és kellemetlenül nehéz. Életművének kanonizációja még/már életében elkezdődött, írásművészetének pedig nemcsak az elkövetkezendő olvasók és szerzők számára lesz hatása, hanem már a Fancsikó és Pinta vagy a Termelési-regény idején…

Tovább
Kutasy Mercédesz

Az ekvivalencia illúziója Jorge Luis Borges szerint „[n]incs olyan probléma, mely szorosabban fonódna össze az irodalommal és annak szerény misztériumával, mint a fordítás kérdése”,[1] a fordítás kérdésével ugyanakkor valószínűleg az ekvivalenciáé fonódik össze a legszorosabban, vagyis az, hogy hogyan lehet két szöveg azonos, amikor a fordítás során minden szót kicserélünk. Amikor ezen gondolkozunk, nyilvánvaló paradoxonnal…

Tovább
Helyi jelentőség

Ha valaki egyszer rám talál. Maghy Zoltán válogatott versei. vál. és szerk. Molnárné Farkas Nikoletta, Nagy Beatrix Jelentős esemény-e, ha egy kisvárosban új verseskötet jelenik meg? Tulajdonképpen igen: a lírát olvasók egyre szűkülő körének idejében nem magától értetődő, ha egy iskolavárosnak hagyományosan nem nevezhető kistelepülésen irodalmi kötet jelenik meg. Hajdúnánás azonban némileg kivételt képez ez…

Tovább
Orgazmushiány megoldva, apahiány megoldva, túlélés megoldva

Szilágyi Zsófia Emma: Szonja 2022 szeptemberében jelent meg a Helikon Kiadó gondozásában Szilágyi Zsófia Emma első regénye. Az írónőt már ismerhette az olvasóközönség, többek között az Élet és Irodalomban, a Tiszatájban, illetve az Irodalmi Jelen online felületén is olvashattuk novelláit. Első regénye, a Szonja saját generációjának a Covid és a háború előtti fiatal felnőtt problémáival…

Tovább
Jókai, az ismeretlen ismerős

Hansági Ágnes: Móric, Mór, Maurus: Jókai Irodalomtörténésztől szokatlan „Jókai-életrajzot” publikált nemrégiben napjaink legaktívabb Jókai-kutatója, Hansági Ágnes: a már címében is játékos kis könyvecske ugyanis első ránézésre sokkal inkább emlékeztet lapozgatós gyerekkönyvre, mint egy tudományos szakmunkára. A rövid életrajzi epizódokat és rengeteg képes illusztrációt tartalmazó munka persze egyfelől nem is tartozik szorosan Hansági – folytonosan bővülő…

Tovább