Kirakós játék fanatikusoknak

Mikó Csaba: A mutatványos „Mutatványos vagyok. Kiszagolom, mi valódi, és mi nem.”[1] – hangzik el a magabiztos mondat Zólyomi András szájából, a végeláthatatlannak tűnő kalandok zárásaként. Mikó Csaba történelmi kalandregénye ugyanakkor egy olyan történetet mesél el, amelyben folyamatosan úgy érezzük, semmi sem valódi. Amikor már azt gondolnánk, hogy kezdjük összerakni a kirakós darabjait, és látjuk…

Tovább
„Pokolbeli káprázat, el veled”

Závada Pál: Apfelbaum – Nagyvárad, Berlin Hogyha az olvasó kezébe veszi a Závada-oeuvre egyes szövegeit, rendre a 20. század vészterhes évtizedei, egyéni és kollektív tragédiák, viszontagságok, útkeresések tárulnak elé. Kényszerpályák, sorsfordító történések, kataklizmák. Életsorsok alakulása, kacskaringói a történelem viharában. Mindez az aktuális kötet esetében is érvényes, a formát tekintve azonban mégis rendhagyó munkáról beszélhetünk az…

Tovább
„Átlépni a mindig másba”

Balázs Imre József: Éjszakák a zenben Hogy jellemzők-e az éjszakák Balázs Imre József legutolsó kötetének, az Éjszakák a zenben verseire, nem is tudom. Fényekre emlékszem inkább, sokféle, sok helyütt felbukkanó, vágyott, befelé hívogató, emlékekben felvillanó fényekre és pengeélű, fejfájdító, a villám hirtelenségével lesújtó fényekre. Persze a világosság mellett biztosan ott van, ott kell lennie az…

Tovább
„Végül csak az emlékek ultrahangja marad”

Acsai Roland: Góré A Górét túlnyomórészt az élőbeszédben tapasztalható csupaszság jellemezi, amelyet még hangsúlyosabbá tesz a szleng nyelvi regiszterének használata, mintha a versek élő és alkalomszerűen aktuális nyelvhasználati mozzanataira reflektálna. A kötet nagyobb része kevésbé él a költői eszközök sűrítő funkciójával, így gyakran alig jutunk túl az elsődleges jelentéseken, a nyelv konceptuális keretein. Bizonyos verseknél…

Tovább
Sosemvolt emlékek ködében

Jaroslav Rudiš – Jaromír 99: Alois Nebel, ford. Petovská Flóra Az Alois Nebel az ezredforduló utáni cseh képregény kiemelkedő darabja, amely az amerikai alternatív képregényes hagyomány eszközeit és tipikus formátumát felhasználva eredményez valami nagyon is közép-európait. A gyűjteményes kötetben megjelent képregény-trilógia szerzői, Jaroslav Rudiš író és Jaromír 99 rajzoló azt mutatják be, miként rétegződnek egymásra…

Tovább
Szerző a műben vagy mű
a szerzőben?

Gerevich József: Szemfényvesztő művészet. Utazás szerzők és művek körhintáján Gerevich József új könyve arra csábít, hogy rögtön belelapozzunk. Látni akarjuk: mi van a címlapon megjelenő körhinta mögött? Máris van Gogh üres székének gyönyörű reprodukciójára bukkanunk, és ha tovább engedve kíváncsiságunknak az utolsó fejezet végére ugrunk, ott láthatunk egy másik üres széket, mégpedig a Gauguinét, ugyancsak…

Tovább
Panelházak, buszmegállók és népmesék

Zalka Csenge Virág: Nagyvárosi népmesék, illusztrálta Orosz Annabella Zalka Csenge Virág 2019 óta minden évben legalább egy mesekötettel jelentkezik a könyvpiacon. Az idén sincs ez másképp. A Nagyvárosi népmesékben egyfelől rutinszerűen nyújtja mindazt, amit korábbi köteteiben megszokhattunk tőle – találunk itt kevéssé ismert magyar népmesét, többféle hagyományt és vándormotívumokat felmutató népmeséket a világ minden tájáról,…

Tovább
A (ki)tagadások kora

Vass Tibor: Mondanom sem kell: húsz év Berekfürdő Mondanom sem kell, Vass Tibor az egyik legkarakteresebb, legegyénibb hangon szóló magyar költő Tandori óta. (Ezt ő talán úgy pontosítaná, hogy a legkakteresebb…) Versei – amellett, hogy sziporkázó szójátékok (néhol tréfás, humoros fordulatok, máshol nagyon is húsba és lélekbe maró találatok) – az élőbeszéd közvetlenségét idéző elevenséggel…

Tovább
Alig egy kiló

Simon Balázs: Összegyűjtött versek Érdemes az első mondatban kijelenteni: Simon Balázs nagyon jelentős és nagyon jó költő volt, nevének és munkáinak a közelmúlt olyan életművei mellett van a helye, mint Borbély Szilárdé vagy Térey Jánosé. De ahhoz, hogy erről meggyőződhessünk, tudni kell, hol érdemes kinyitni összegyűjtött verseinek vaskos kötetét. Ha ugyanis valaki az első oldalokon…

Tovább
Visszapillantó előretekintés

Gyurász Marianna: Már nem a mi völgyünk A költői indulás tétje, hogy kiderüljön, a szerző vajon már az első kötetében képes-e művészi karakterének főbb vonásait felmutatni. Érzékeltetni, hogy szöveggenerálási technikái révén miként válogat a különféle kultúrtörténeti irályok között, s hogy melyikkel milyen viszonyba kíván lépni. Hogy formálódó poézisébe például milyen mértékben engedi beszüremleni a hagyomány,…

Tovább
Sétatempó

Dániel András: Mindenki mászkál „Nem tudom, te hogy vagy vele, de…” Mindannyian ismerjük és használjuk ezt a beszélgetésindító formulát, és a de után valamilyen személyes, többnyire meglepő vagy nem szokványos álláspontról hallunk/mesélünk. A megszólítás szinte felhívja a megszólítottat a bevonódásra, illetve a saját tapasztalatainak megosztására is. Dániel András új könyvének fülszövege ezzel a félmondattal kezdődik,…

Tovább
Rachel Cusk Körvonal-trilógiája és a mintha-regény

Rachel Cusk: Körvonal; Tranzit; Babérok, ford. Kada Júlia Rachel Cusk kanadai születésű, Angliában élő írónő Körvonal-trilógiája az életmű meghatározó része. Bár Cuskot regényei tették ismertté, a memoárjai nyomán vált hírhedtté. A 2001-es, szókimondó A Life’s Work (kb. Egy élet munkája) az anyává válás tabuit feszegeti, míg a 2012-es Aftermath (kb. Utóhatások) egy válásról ad kicsit…

Tovább
Hétköznapi színtér

Bödecs László: Kánaánhoz közelebb Kánaán bibliai térsége nevében hordozza a célt, a vágyak céljait, az örömet és a teljességet. Azt, amire szükségünk van, de ami elérhetetlen, folyton távol van tőlünk, de mégis rendületlenül hiszünk benne. Arra vágyunk, hogy közelebb érjünk hozzá, hogy lássuk, legalább a falait. A cím kapcsán megjelenik az Ó- és Újszövetség szimbolikája.…

Tovább
Julien Sorel az NDK-ban

Ingo Schulze: Jóravaló gyilkosok, ford. Nádori Lídia Kevés olyan kortárs német nyelvű szerző van, akinek egy-egy, a saját hazájában megjelent kötetét rögtön követi annak magyar nyelvű fordítása itthon, minek következtében minimális időeltolódással, de a magyar olvasó folyamatosan értesül az adott szerzői életmű aktuális alakulásáról. Ezen kevesek közé tartozik Ingo Schulze, akinek 2020-as Die rechtschaffenen Mörder…

Tovább
A titokban végbement hőstett

John Milton: Visszanyert Paradicsom, ford. Péti Miklós A Visszanyert Paradicsom expozíciója azt ígéri, hogy az elbeszélő olyan hőstettet tár majd az olvasó elé, amely az egész világ működését meghatározta, ám teljes titokban zajlott, korábban nem tudott róla senki. Furcsa, öntudatlan visszhangja ez annak, ahogyan Péti Miklós fordítása megtöri egy világirodalmi jelentőségű életmű viszonylagos ismeretlenségét a…

Tovább
Nincs új a nap alatt?

Bendl Vera: Majdnem negyven Bendl Vera Majdnem negyven című regénye számtalanszor feldolgozott, sokak számára ismerős témákkal foglalkozik, mint amilyen például a szerelem, a szexualitás, az öregedéssel és az elmúlással való szembenézés, illetve a kapcsolatokra és a karrierre vonatkozó társadalmi elvárások miatt érzett nyomás. Emellett olyan, az irodalmi szövegek lét- és működésmódját érintő kérdéseket (Hogyan viszonyulnak…

Tovább
Alámerülés, felemelkedés

Jennifer Egan: Manhattan Beach, ford. Simon Márton A chicagói születésű író Magyarországon sajnos még mindig a kevésbé ismert amerikai alkotók közé tartozik, holott nincs híján sem a szélesebb körű, sem az irodalomszakmai elismeréseknek. Első regénye, a halott nővére után kutató lány európai utazása során feltáruló, forrongó 1960-as éveket bemutató The Invisible Circus (1994) később alapjául…

Tovább
Távozás a paradicsomból, vagy szökés a pokolból?

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból. Lev Tolsztoj élete és futása, ford. Goretity József A világirodalom egyik legnagyobb alakja, Lev Nyikolajevics Tolsztoj élete és munkássága mind a mai napig foglalkoztatja a nagyközönséget. Akár jártas valaki az orosz irodalom és kultúra területén, akár nem, Tolsztoj nevével és leghíresebb alkotásaival kétségtelenül találkozott. Művei és filozófiája a kortárs irodalomra…

Tovább
Lenyűgöző véletlenek

Wisława Szymborska: A növények hallgatása, ford. Csordás Gábor, Kellermann Viktória Wisława Szymborska költészetére jellemző a precizitás, a finomság, a folytonos párbeszéd és a humor. Fontos témái közé tartozik az emberi lét, a hétköznapiság, a figyelés a részletekre. Szymborska olyan apróságokra koncentrál, amelyeket egy átlagember nem vesz észre, és épp emiatt olyan fontosak Szymborska megfigyelései, mivel…

Tovább
Falanszter az űrben

Baráth Katalin: Afázia Baráth Katalin 2021-ben megjelent űroperájának szereplői egy mesterséges bolygó lakói, akik két világ- (jobban mondva Naprendszer-) hatalom közé szorultak, és legnagyobb kincsük a mindenki más számára tanulhatatlan nyelvük. Életükben a hagyomány őszinte tisztelete legalább olyan fontos szerepet játszik, mint a visszásságok egész sora, a génmanipulációtól a történelemhamisításig. Baráth Katalin történészhez illően összetettnek…

Tovább
A minden-idejűség poétikája

Győrffy Ákos: A távolodásban Győrffy Ákos legújabb kötete az emberi lét alapvető kérdéseit óhajtja megválaszolni, amihez az élet leginkább meghatározó tényezőit veszi számításba: helyeket, emlékeket, tragédiákat, sorsokat és a halált. A kötet egy ponton szorosan kapcsolódik a szerző előző könyvéhez, amelyben ugyancsak közölt T. J., azóta már elhunyt hajléktalannal folytatott beszélgetéséből részleteket. A távolodásban a…

Tovább
„Valahogy meg kellene őrizni”

Grecsó Krisztián: Valami népi Miként a Valami népi című novelláskötet, úgy Grecsó Krisztián egyes közelmúltban megjelent művei (főként a Jelmezbál és a Vera) kapcsán is felmerül(he)t a lektűrösödés kérdése, azonban Bárány Tibor gondolatmenetét akceptálva: „a »szépirodalom« és a »lektűr« fogalmi megkülönböztetése mint értékalapú megkülönböztetés tökéletesen elhibázott” (Bárány Tibor: Szépirodalom vs. lektűr, Holmi, 2011/2.). Az úgynevezett…

Tovább
„a régi őz is megbocsát”

Kalapos Éva Veronika: Ezek voltak az apák Kalapos Éva Veronika legújabb kötete tavaly jelent meg az Athenaeum gondozásában Ezek voltak az apák címmel. Az F mint után egy újabb felnőttregénnyel találkozhatunk, amely gyönyörű könyvtárgy lett. A borító, amely Földi Andrea munkáját dicséri, szélsőséges színei, a törtfehér s az azon megjelenő vérvörös és fekete harmóniája, az…

Tovább
A kijelentés előtti állapot

Széljegyzetek András testvér evangéliumához (Visky András: Kitelepítés) 5 amikor számára ismeretlen helyzetbe került, Apánk rendszerint a bibliapókerhez folyamodott, kapásból idézett valamit a szent könyvből, anélkül viszont, hogy elsőre világos lett volna előtte, miért éppen azzal a bibliai szakasszal hozakodik elő, egyszerűen csak hangosan kimondta azt, ami kikívánkozott belőle, kimondta, mert ki kellett mondania, semmi esetre…

Tovább
A szabadságról – szabadon

Visky András: Kitelepítés Ha egy szerző az első regényét közli, abban az olvasók általában egy pálya kezdetét, esetleg megújulását látják; beérkezést semmiképpen. Ebből a szempontból Visky András idén megjelent regénye, a Kitelepítés atipikus első regénynek mondható. Nincs szó valaminek a kezdetéről, a szerző ugyanis különböző műnemekben évtizedek óta írja ugyanazt az életrajzi ihletésű történetet: édesapját,…

Tovább
Kiáradás

Visky András: Kitelepítés Családja történetéről Visky András számos alkalommal írt és beszélt az elmúlt évtizedekben: Júlia, Párbeszéd a szerelemről című drámája színházi előadásként (2002), rádiójátékként és kötetben (2003) is megjelent, interjúkötetének (Mint aki látja a hangot, 2009) személyes fejezetei a családi mikrotörténelem mélyére vezetnek. Bár a választott megszólalási formák és perspektívák korlátozzák az olvasót a…

Tovább
Szétszálazás

Gellén-Miklós Gábor: Szálazódik szét Nagyon szép cím. S amikor beütöm a szövegszerkesztőbe, a cím első szavát pirossal aláhúzza a láthatatlan kéz. Vagyis azt sugallja, hogy ilyen szó nincs. Tehát a költő nyelvteremtő erejét fedezhetjük föl? Részben. Aztán beütöm a Google-ba is a szót, és hosszasan csak eme kötet reklámjaira bukkanok. Előbb-utóbb azonban egy papíripari szövegben…

Tovább
Egyszerre sok nap delel fölötte

Géczi János: A napcsíkos darázshoz. Géczi János versei (1978–2020), szerk. Reményi József Tamás Két kötet van az asztalon. Kontinentális kedden nyugszik a napcsíkos darázs. Az előbbi Géczi János 2017-ben megjelent gyűjteményes kötete: cirka ezer oldal, harmincévnyi vers. A napcsíkos darázshoz című verseskönyv 2021-ben jelent meg, szintén gyűjtemény (1978–2020), de tartalmaz új, kötetben eddig nem közölt…

Tovább
A háttérben várakozók

Bakó Endre az elmúlt évtizedek folyamán különböző fórumokon megjelent, Debrecen és Nagyvárad irodalmi és művelődéstörténeti múltjával foglalkozó tanulmányainak, esszéinek és dokumentumriportjainak gyűjteményes kötetbe foglalására már korábban is volt példa. Ezek hozzáférhetőek magyarországi (Rejtett vízjelek. Irodalmi tanulmányok, Napló Kiadás, Debrecen, 2008; Ágak és hajtások. Irodalmi tanulmányok, Felsőmagyarországi Kiadó, Miskolc, 2014) és romániai (nagyváradi) kiadásokban is (Irodalmi…

Tovább
„Lovag Dulcinea életének krónikása”

Kemény István: Állástalan táncos. Válogatott versek és válaszok Hegyi Katalin kérdéseire Komoly fejtörésre adhat alkalmat, ha a Kemény István ötven- és hatvanéves születésnapja alkalmából kiadott kötetek táncosnőjét és táncosát próbáljuk valamilyen módon a kerek évfordulókhoz kapcsolni. S szintén némileg erőltetettnek tűnne az állástalan jelzőből is kiindulni e könyvek esetében, bár a költőség megközelíthető bejelentett munkaviszony…

Tovább