Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Horváth Benji: Emlékmű a jövőnek 2022. április 15-én három, a Jelenkor Kiadónál frissen megjelent verseskötetet mutatott be Závada Péter a Nyitott Műhelyben (Deres Kornélia: Box, Kustos Júlia: Hullámtörő, Horváth Benji: Emlékmű a jövőnek). Závada Péter szubjektív reflexióit, olvasatait egy háromrészes sorozatban tesszük közzé: elsőként Horváth Benji könyvéről írt. Az Emlékmű a jövőnek Horváth Benji ötödik…
Tovább
A Helikon 2021/4. száma Irányok a gyerekirodalom-kutatásban címmel jelent meg, amely arra vállalkozik, hogy az Európa más országaiban zajló kutatóműhelyek eredményeit bemutatva felvillantsa a gyerek- és ifjúsági irodalom területén rejlő lehetőségeket, azokat az irányokat, melyek a hazai szakemberek számára is újabb megközelítési lehetőségeket nyújtanak. „A gyerekirodalom-kutatás – az utóbbi évekig – nem tartozott a magyar…
Tovább
Lukács Flóra: Egy sanghaji hotel teraszán; Makáry Sebestyén: Delta; Juhász Márió:A konyhában meg Elmore James szól; Katona Ágota: Kezdetben, mégis vihar FISZ Könyvek: 110–113. Négy friss, kifejezetten jól sikerült (első) kötet. A biopoétikai eltökéltség hatalmas erővel generálja a maga szövegeit, a növényi lét aprólékos metaforizálása és analógiákba rendezése az emberi létezéssel hatásos jellegzetesség. Az erdő…
Tovább
Marilynne Robinson: Háztartás, ford. Szabadkai Bernadett Marilynne Robinson Hemingway-díjas regényének megjelentetésével a Magvető Kiadó nagy hiányosságot pótolt – egy magyar közegben mindeddig ismeretlen remekművel gazdagította irodalmunkat. Bár a Háztartás (Housekeeping, 1980) Robinson első könyve, a magyar kiadó figyelmét, érthető módon, a több mint húsz évvel későbbi, világsikert aratott Gilead-sorozat hívta fel a szerzőre (magyarul Gilead,…
Tovább
Maticsák Sándor: A magyar nyelv eredete és rokonsága Maticsák Sándor a Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének habilitált egyetemi tanára és tanszékvezetője. Számos önálló kötete jelent meg, amely érthető, élvezhető, de mégis kellően tudományos stílusban szól a „szélesebb befogadórétegnek”, az ún. „művelt nagyközönségnek”: pl. Vándorló napok. A hét napjainak megnevezése az európai nyelvekben (2006); The Beginnings…
Tovább
María Gainza: Látóideg, ford. Miklós Laura María Gainza argentin műkritikus és író. Első szépirodalmi műve negyvenéves korában jelent meg, Látóideg című prózakötetét tizenhat nyelvre fordítottak le, és 2019-ben felkerült a The New York Times Book Review száz legfigyelemreméltóbb könyvének listájára is. Magyarul Miklós Laura fordításában 2021 decemberében látott napvilágot a Sonora Kiadónál, amelynek egyik alapítója…
Tovább
Andreas Kotte: Színháztörténet. Jelenségek és diskurzusok, ford. Berta Erzsébet és Edit Kotte Andreas Kotte a Berni Egyetem Színháztudományi Intézetének alapítója, számos kutatás vezetője és egyetemi tankönyv szerzője, aki habilitációs értekezésében a magyar színház gazdasági feltételrendszerének 1980–1987 közötti strukturális változásait tárta fel. Magyarul 2015-ben jelent meg a Bevezetés a színháztudományba című kötete a Balassi Kiadónál, amelyet…
Tovább
Mészöly Ágnes: Márta evangéliuma Tavaly jelent meg a főként ifjúsági és gyerekkönyvíróként ismert Mészöly Ágnes újabb felnőtt olvasóknak szóló regénye. A távlat alkalmas arra, hogy a kortárs irodalom számára nehezen megragadható bibliai témájú epika olvasói recepcióját is bevonjuk a kritikai megközelítés szempontjai közé. Az első feltűnő jelenség, hogy a női író női főszereplőket középpontba állító…
Tovább
Bartusz-Dobosi László: Csengey Dénes Csengey Dénes író, politikus életművét egykori kultusza ellenére az 1991-es halála óta eltelt három évtizedben nem övezte tartós tudományos érdeklődés, igaz, a szekszárdi születésű, hajdani debreceni egyetemista irodalmi munkássága felé már az élete utolsó éveiben is csak kevesen fordultak figyelemmel. Ami többek között azzal is magyarázható, hogy bár íróként kezdte a…
Tovább
Horváth Eve: privát idegenvezetés Horváth Eve második verseskötete, a privát idegenvezetés sok szempontól eltér első, 2019-ben megjelent Konzol című könyvének anyagától, mégis szerves folytatása annak. Horváthot ezúttal is az foglalkoztatja, hogy a lírai én hogyan szakad ki és szerveződik be újra az őt körülvevő világba. A privát idegenvezetésben a szerző látásmódjához a már ismert sajátos,…
Tovább
Frank O’Hara: Töprengések vészhelyzetben, ford. Gerevich András, Krusovszky Dénes; John Ashbery: Önarckép konvex tükörben, ford. Krusovszky Dénes, Lanczkor Gábor, Mohácsi Balázs (Régi) adósságot törleszt, így hangzik egy gyakori (nemcsak) irodalomkritikai közhely, amely tulajdonképpen nehezen elkerülhető Frank O’Hara és John Ashbery gyors egymásutánban, különböző kiadóknál, de mindkét esetben a rokonszenves elkötelezettséggel fellépő, a kortárs vagy félig…
Tovább
Mario Bellatin: Jacobo, a mutáns, ford. Miklós Laura Amikor Bellatint olvasok, mindig elveszettnek érzem magam; hiába nézek utána a rengeteg irodalmi, vallási és kulturális utalásnak, kutatom a szerző életrajzát vagy olvasok hozzá elméleti szövegeket, azok nem feltétlenül szolgálnak fogódzóként – a jelentés, mintha örökös mozgásban lenne, kicsúszik a kezeim közül. Éppen ezért tartom őt zseniális…
Tovább
Fodor Péter: Újrajátszás. Adalékok a sport mozgóképi és irodalmi emlékezetéhez A kortárs elméleti mező egyik jellemző vonása, hogy egyre inkább multiteoretikus tétek alapján szerveződik, vagyis egy konkrét értelmezés során több elméleti tér kontextusa lép mozgásba, többféle szótár elemei, sokféle területről érkező kulcsszavak lépnek interakcióba egymással. Egyrészt ennek következtében is válik/vált fokozatosan az irodalomtudomány egyre inkább…
Tovább
Alex Pavesi: Nyolc nyomozó, ford. Orosz Anna Alex Pavesi matematikából szerzett doktori fokozatot, és a Microsoft szoftverfejlesztője Londonban. A Nyolc nyomozó – a regény eredeti címe szerint The Eighth Detective – a szerző első (bűnügyi) regénye. A fülszöveg mutat rá arra, hogy Pavesi végzettsége mennyire hagyta rajta a regényen a nyomát: „A detektívtörténetek aranykorának idején…
Tovább
Szöllősi Mátyás: Illegál Szöllősi Mátyás prózájának középpontjában az emberi viselkedés sajátosságainak feltérképezése, az egyéni döntéshelyzetek vizsgálata áll. Korábbi köteteiben (a 2016-os Váltóáram novelláiban és a 2018-as Simon Péter című regényben) egyaránt azt a dinamizmust viszi színre, amely szerint az önazonosság a másokkal vagy a környezettel való érintkezés, vagyis a párkapcsolatokba vagy a társadalmi csoportokba való…
Tovább
Papp-Für János: Hipnagógia Amikor Papp-Für János Hipnagógia című verseskötetéről gondolkodom, akarva-akaratlanul is nem a könyvet vagy a benne lévő verseket, hanem sokkal inkább a könyvtárgyhoz való viszonyulásomat veszem alapul. Miután az olvasás feltétele a befogadó aktív közreműködése, nehéz is ezt a legtöbb esetben többedleges szempontot nem felülre pozicionálni, mert minden ebből a pontból indul ki…
Tovább
Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj Sokat kellett várni rá, de megérte. Kiss Tibor Noé harmadik regénye a sikeres pályakezdést (Inkognitó [2010], Aludnod kellene [2014]) követően nemcsak az eddigi életműben jelent nagyon erős folytatást; meggyőződésem szerint a 2020-as év kiemelkedő magyar irodalmi teljesítménye is. A létezésünk alapjait érintő, mégis könnyen vázolható cselekmény nem önmagában válik megrendítővé,…
Tovább
Rémesen népszerű. Szörnyek a populáris kultúrában, szerk. Limpár Ildikó Az Athenaeum kiadó már eddig is szívén viselte a fantasztikum tudományos vizsgálatának népszerűsítését, hiszen a Rémesen népszerű már a hatodik kötetük a sorban, amely a fantáziavilágok különböző szempontokból való feltárását és bemutatását tűzte ki céljául. A fekete-fehér korszak klasszikus rémfilmjeinek plakátját idéző borító nagyon hatásosan kommunikálja,…
Tovább
Vaderna Gábor: Honnan s hová? Arany János és a nagyszalontai hagyomány Vaderna Gábor, a kötet irodalomtörténész szerzője kurátora volt a nagyszalontai Csonka toronyban található Arany János Emlékmúzeum 2018. március 14-én megnyílt kiállításának. Az irodalomtörténészi szakma nagyon eltér a kurátori gyakorlattól még akkor is, ha az alkalmazott vizsgálati módszerek vagy akár a kultuszkutatás mint közös terület…
Tovább
Bene Zoltán: Sarki fény Manapság sokféle történelmi regény létezik a magyar irodalomban is. Vannak olyan szerzők, akik inkább kötődnek a XIX. századi hagyományhoz, de vannak olyanok is, akik különböző módokon megújítják ezt a műfajt. Utóbbiak közé tartozik Bene Zoltán, a mai magyar próza jeles alkotója. Ennek a megújításnak, az egyéni látásmódnak szép példája Sarki fény…
Tovább
„Valaki útravált…”. Az úton lévő és a kiútkereső Ady Endre, szerk. Boka László és Rózsafalvi Zsuzsanna 2019 kétségkívül az Ady-kultusz éve volt. A költő halálának századik évfordulója alkalmából országszerte és határainkon túl is megemlékezések, színpadi és zenés estek, tudományos és tudománynépszerűsítő tanácskozások, Ady irodalomtörténeti jelentőségét vagy éppen megkerülhetetlen kultikus alakját tárgyaló előadások sora zajlott Nagyváradtól,…
Tovább
Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…
Tovább
Egy Simon Balázs-vers meg nem értése „…a mélybe, ahol a magma még nem világít.”Uri Asaf: Az emberről mondják 1 Simon Balázs (1966–2001) kilencvenes években kifejlő költészete látványosan szakított a posztmodern nyelvjátékosság poétikai képleteivel. Amit ma – a fiatal irodalomról gondolkodva – új komolyságnak nevezhetünk, többek közt alkalmasint azért lehetséges, mert a versnyelvi magatartás efféle alakváltozataiból…
Tovább
Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…
Tovább
Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…
Tovább
Nagy Hajnal Csilla: Hét Adott egy rövid cím, a Hét, ami azonnal két jelentést kínál fel az olvasónak: egy számnevet és a naptári időegységet. Egyik értelmezés sem túl izgalmas, így a cím kevéssé kelti fel az érdeklődést. Ha közelebbről megvizsgáljuk Nagy Hajnal Csilla könyvét, akkor az értelmezés kettőssége feloldódni látszik, hiszen a sötét háttéren hét…
Tovább
Krusovszky Dénes: Azóta őzike, Baranyai (b) András rajzaival Krusovszky Dénes költőként indult, első kötete, a 2006-ban megjelent Az összes nevem után a harmadik, már a Magvető Kiadónál megjelent A felesleges part című verseskötet után jelentkezett először gyerekversekkel (Mindenhol ott vagyok). 2014-ben novelláskötetet (A fiúk országa), 2018-ban pedig széles körben sikert aratott regényt írt (Akik már…
Tovább
Kolozsvár-dialógusok. Tanulmányok, szerk. Korpa Tamás A Kolozsváros szépirodalmi antológia 2019-es megjelenése után 2020-ban a Szamos-parti város újabb könyvnek került a középpontjába, ezúttal két irodalmi konferencia („árdeli tűnt Athén” – Kolozsvár-dialógusok 1., 2017. május 22–23. és a „Házsongárd-légió” – Kolozsvár-dialógusok 2., 2019. május 22–23.) anyagát egybegyűjtő, Kolozsvár-dialógusok címmel megjelent tanulmánykötetbe. A „tanulmány” műfaji megjelölés tágabban értendő,…
Tovább
Kormányos Ákos: Töredezettségmentesítés Vajon releváns, egyáltalán illendő felütés-e, hogy a Töredezettségmentesítés egy mozgássérült férfi mozgássérültségről szóló verseskötete? Dokumentarista színházi előadásokba szokás bevonni civileket, leglátványosabb formában éppen testi fogyatékossággal élőket, akiknek az élettapasztalatához nem férhet hozzá egészen a színész. A nyomtatott szöveg elviekben – papíron! – megengedné, hogy ne lássuk mögé a szerzőt, hogy az életrajzi…
Tovább
Szilágyi Márton: Omniárium. Irodalomtörténeti tanulmányok Szilágyi Márton tanulmánykötete széles spektrumú, heterogén válogatás, mely a tematika sokszínűségén túl főként az elemzéseket, interpretációkat alátámasztó irodalomtörténészi látásmódok, perspektívák, elméleti megközelítések változatos, egymást kiegészítő, magyarázó, pontosító mivoltában ragadható meg. Komplexitását, a plurális szemléletből származtatható sokféleségét (nem a koncepciótlanság értelmében) már az előszó jelzi, előrebocsájtva a főcímbe emelt omniárium fogalom…
Tovább
