Térdepeljen-e a műfordító?

Még egyszer az ekvivalenciáról és a fordító láthatóságáról Az Alföld 2022/6. számának Kilátó rovatában Kutasy Mercédesz impulzív erejű hozzászólásában sorakoztatja fel kérdéseit és kételyeit az egyik legrégebb óta megfogalmazott problémával kapcsolatban: létezik-e, egyáltalán, elvárható-e az eredeti mű és a fordítás közötti ekvivalencia, illetőleg milyen fokú és természetű lehet ez az azonosság. Míg a száz százalékos…

Tovább
Van, ami véget ért

„Nincs vége. Ez a befejezés.” Tanulmányok Esterházy Péterről, szerk. Lőrincz Csongor, L. Varga Péter, Palkó Gábor Esterházy Péter munkásságáról múlt időben írni – még mindig megdöbbentő és kellemetlenül nehéz. Életművének kanonizációja még/már életében elkezdődött, írásművészetének pedig nemcsak az elkövetkezendő olvasók és szerzők számára lesz hatása, hanem már a Fancsikó és Pinta vagy a Termelési-regény idején…

Tovább
Kutasy Mercédesz

Az ekvivalencia illúziója Jorge Luis Borges szerint „[n]incs olyan probléma, mely szorosabban fonódna össze az irodalommal és annak szerény misztériumával, mint a fordítás kérdése”,[1] a fordítás kérdésével ugyanakkor valószínűleg az ekvivalenciáé fonódik össze a legszorosabban, vagyis az, hogy hogyan lehet két szöveg azonos, amikor a fordítás során minden szót kicserélünk. Amikor ezen gondolkozunk, nyilvánvaló paradoxonnal…

Tovább
Helyi jelentőség

Ha valaki egyszer rám talál. Maghy Zoltán válogatott versei. vál. és szerk. Molnárné Farkas Nikoletta, Nagy Beatrix Jelentős esemény-e, ha egy kisvárosban új verseskötet jelenik meg? Tulajdonképpen igen: a lírát olvasók egyre szűkülő körének idejében nem magától értetődő, ha egy iskolavárosnak hagyományosan nem nevezhető kistelepülésen irodalmi kötet jelenik meg. Hajdúnánás azonban némileg kivételt képez ez…

Tovább
Orgazmushiány megoldva, apahiány megoldva, túlélés megoldva

Szilágyi Zsófia Emma: Szonja 2022 szeptemberében jelent meg a Helikon Kiadó gondozásában Szilágyi Zsófia Emma első regénye. Az írónőt már ismerhette az olvasóközönség, többek között az Élet és Irodalomban, a Tiszatájban, illetve az Irodalmi Jelen online felületén is olvashattuk novelláit. Első regénye, a Szonja saját generációjának a Covid és a háború előtti fiatal felnőtt problémáival…

Tovább
Jókai, az ismeretlen ismerős

Hansági Ágnes: Móric, Mór, Maurus: Jókai Irodalomtörténésztől szokatlan „Jókai-életrajzot” publikált nemrégiben napjaink legaktívabb Jókai-kutatója, Hansági Ágnes: a már címében is játékos kis könyvecske ugyanis első ránézésre sokkal inkább emlékeztet lapozgatós gyerekkönyvre, mint egy tudományos szakmunkára. A rövid életrajzi epizódokat és rengeteg képes illusztrációt tartalmazó munka persze egyfelől nem is tartozik szorosan Hansági – folytonosan bővülő…

Tovább
A versek átlagos sűrűsége nagyobb a folyadék sűrűségénél

Ferencz Mónika: Búvárkodás haladóknak Ferencz Mónika első verseskötetének – Hátam mögött dél (Scolar, 2017) – megjelenése után több alkalommal nyilatkozott arról, hogy megnyugtató felismerés volt számára, hogy nem olvassák (olyan alapossággal és kritikai figyelemmel, ahogy ő maga a verseit írja – bontja ki a sommás kijelentését például a 2021. szeptember 16-i, Fugában tartott bemutatóján a…

Tovább
Versszociográfia és mikrotörténelem

Lajtos Nóra: A gyermekkor tenyerén Lajtos Nóra új, Serfőző Simon Kossuth-díjas költő ajánlásával megjelenő verseskötetét versszociográfia alcímmel látta el, s a versek olvasását követően megállapíthatjuk, új műfajt teremtett a líra világában. Ha a személyes élmények és emlékek leírására gondolunk, mely során települések és embercsoportok életkörülményeivel ismerkedhetünk meg, akkor a szociográfia eredendően prózai műfajnak tekinthető, gondoljunk…

Tovább
Naputas szerkesztők a költészet színpadán

Útravallók – Szerkesztők versantológiája Szondi György nem nyugszik. A Napút fényköre hatja át még mindig, és ezen nincs is mit csodálkozni. Habár már az utolsó utáni, a 222+1 szám is elkészült, szinte vele egy időben hagyta el a nyomdát egy igen szép, főszerkesztőhöz méltó gesztuskiadvány: az Útravallók – Szerkesztők versantológiája. Húsz olyan, legalább egy kötettel…

Tovább
Városok, polgárok és áldozatok: várostörténeti és más tanulmányok

Századok, 2023/1. A Századok a Magyar Történelmi Társulat 1867-ben alapított havi folyóirata. Immáron több mint másfél évszázada működő, napjainkban évfolyamonként hat lapszámot megjelentető periodika. Célja a történettudomány legújabb eredményeinek magyar nyelvű terjesztése. Magas színvonalú tevékenységének köszönhetően a legrangosabb honi történettudományi folyóiratok közt tarthatjuk számon. A következőkben a 2023-as esztendőt, vagyis a 157. évfolyamot elindító első…

Tovább
Az árván hagyott szöveg

Pinczés Máté: Felesleges elolvasni (13 elmebeteg történet a pszichológia és a pszichiátria világából); Nincs idő elolvasni (13 ólomlábú történet az időről) Történt néhány évvel ezelőtt, hogy Donald Trump amerikai elnök szenzációs javaslattal hozakodott elő egyik Twitter-üzenetében: a fertőtlenítő szert fecskendezzék egyenesen a vénába, menten elpusztul a világjárványt okozó vírus. Az amerikai orvosi szervezetek pánikszerűen reagáltak.…

Tovább
Randevú egy fenséges kuplerájban…

Zelei Dávid: (Post)Boom. Kritikák és esszék a 20-21. századi spanyol-amerikai irodalomról Második önálló kötetének nyitófejezetében Zelei Dávid azzal a gondolattal kezdi a nagy latin-amerikanista kolléga és pályatárs, Soltész Béla könyvének recenzeálását, hogy a kortárs magyar irodalmi mező tele van a társadalomtudósként, novellistaként és útirajzok szerzőjeként is izgalmas életművet magáénak tudható Soltészhoz hasonló, sokoldalú szerzőkkel, akik…

Tovább
Embermentők és őrültek az ellenállásban

Bartha Ákos: Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945 Bartha Ákos neve nem ismeretlen azoknak, akik az 1945 előtti magyar szellemtörténet iránt érdeklődnek. Számos előtanulmánynak is tekinthető munka és egy Bajcsy-Zsilinszky Endréről írt monográfia után Bartha új kötete mérföldkő a téma kutatásának történetében. A munka apparátusa imponáló: nem kevesebb, mint 1837 (!) lábjegyzet tartozik a 423…

Tovább
Turi Tímea versei

Zsoltár női hangra Mi történik addig, amíg felszáll, mint a köd, a fájdalom?Egy társaságot nem úgy lehet kiismerni, hogy ki kivel beszél,hanem hogy ki kivel nem állna szóba semmi szín alatt.A férfiakat mindig akkor tudtam megérteni, ha nőnek képzeltem őket,és ekkor, elrejtett virág egy bársonyos kert mélyén,feltárult előttem titkos életük:sértettségeik, sok bánatuk, a kétely és…

Tovább
TD titkai, a nyelv észbe kap

Szabadon hagyott értésmezők, új jelentésvilágok „Hadd ne tehessek olyat délelőtt,amiért este már szoronganék: egy napszakom se legyen haladék, az, hogy élek, így is minden időt elvesz attól, hogy élhessek, mi több: van ennél több? Értékeld egyebét.”  (A mennyezet és a padló) Az oikosz és az agora kettéválik. Az otthon és a közös tér mintha a szent és a profán…

Tovább
A második élet kezdetén

Borbély Szilárd: Bukolikatájban. Idÿllek „Minden jóravaló emberben egy Isten lakik; de hogy mely Isten – ezt nem tudom megmondani neked.” (Seneca Lucilus-hoz írt 41. leveléből) Ezt a Seneca-szemelvényt C. G. Jung idézi Az átalakulás szimbólumai című munkájában, melynek előszavában a szerző többek közt Kerényi Károlynak mond köszönetet 1911-es keletkezésű, majd negyven évvel később átdolgozott kötetének…

Tovább
Tájoló, határsáv, prikulicsok

Bodor Ádám: Az értelmezés útvesztői Bodor Ádám legtökéletesebb kérdezői alighanem a Puzdra menedékház fölött elvonuló, amorf felhőkonvojok. Ám mivel a Radnai-havasok lejtőin folytatott, eszményi eszmecserékről tudomásom szerint nem áll rendelkezésre lejegyzett változat, az idén nyolcvanhat esztendős szerző gondolkodásmódjának megismeréséhez A börtön szaga című kötet kínálja a legtöbb kapaszkodót. A 2001-ben megjelent könyv megrázó, gyönyörű, lírai…

Tovább
Az antik kultúra mint szingularitás

Antikvitás recepciók, szerk. Darab Ágnes és D. Tóth Judit, Studia Litteraria, 2022/1–2. Az Antikvitás recepciók című tanulmánygyűjtemény egy sorozat harmadik darabja, hiszen mint Darab Ágnes bevezetéséből megtudjuk, a Studia Litteraria korábban is szánt tematikus számot a jelenben továbbírt antik irodalom és kultúra recepciótörténeti vizsgálatának. A 2015-ös első kötet az antikvitás napjainkig tartó folyamatos jelenlétének, a…

Tovább
A várakozás katakrézisei

Kukorelly Endre: Istenem, ne romolj Ennek az írásnak a tárgya Kukorelly Endre legújabb verseskötete, olyan lírai gyűjtemény, amelyben tizenegy év költészeti termése kap helyet (egy inkább karcsúnak mondható könyvben). A szerző tíz év után jelentkezett ismét verseskötettel. Ezek a körülmények már önmagukban is beszédes fénybe állítják ezt a lírai produkciót, illetve publikálásának gesztusát. Ami azért…

Tovább
A feledés ellen

Gyuricza Péter: A Győrffy A következő sorokban személyes hangon szólok. Egy fontos könyv és Győrffy Miklós ürügyén. S közben eszembe jut Serfőző Simon verse, a Feledésből az emlékmű. Bizony, sok történelmi pillanat is feledésre ítéltetett, de így van ez jeles, az életükben igencsak ismert és elismert személyiségekkel kapcsolatban is. Gyuricza Péter kiváló könyve – többek…

Tovább
Kis arc az óriási vásznon

Tatár Sándor: Haalaadaas Tatár Sándor tizennégy év – s az az alatt megkapott komoly elismerések – után megjelent új kötetének hívószavai, kulcsfogalmai a mívesség, a tradíciókövetés, a személyesség és az eltávolítás arányossága, a játékosság, az (ön)ironikusság, a kimondás és a visszavonás kettősége lehetnének. Versgyűjteménye tulajdonképpen még hosszabb időszak termése, mint amennyi a 2007-es Bejáró művész…

Tovább
Disharmonia terrestris – Egy amerikai lelkészcsalád széthullása

Jonathan Franzen: Keresztutak, ford. Pék Zoltán (Történelmi családregény) Ha mintegy két évtizeddel ezelőtt valaki azt vetette volna fel egy magyarországi kiadónak, hogy le kellene fordíttatni és ki kellene adni egy olyan kortárs amerikai regényt, amely az 1970-es évek eleji Chicago egy fiktív kertvárosának protestáns gyülekezetében játszódik, és amely a frusztrált lelkész házasságtörési kísérleteit, hitbeli és…

Tovább
Visky-fragmentumok

Visky András: Mire való a színház? Útban a theatrum theologicum felé Visky András drámaírót, dramaturgot, színházi gondolkodót visszatérően súlyos kérdések foglalkoztatják kiemelten a színház kapcsán. Ezek közé sorolhatjuk a találkozás, a szabadság, a szakralitás problematikáját, amely természetszerűleg az adott művészeti ágon kívül is lekötik a kolozsvári szerző figyelmét, ugyanakkor ő jó érzékkel a színházban találja…

Tovább
„Minőség, szabadság, közösség, hagyomány”

Huszonöt év – L. Simon László műveiről, Válogatott tanulmányok, kritikák, ismertetések, befogadói olvasatok, pillanatképek, szerk. Kelemen Erzsébet „L. Simon Lászlóban szerencsésen egyesülnek az originális látásmódú alkotó, a jó szemű szerkesztő és kritikus, valamint a mozgékony, kiváló irodalomszervező adottságai” – mutat rá L. Simon László életpályájának szerteágazó vágányaira G. Komoróczy Emőke a szerző pályakezdésének 25. évfordulóját…

Tovább
Szövegbe foglalt kép

Révész Emese: Mentés másként. Könyvillusztráció tegnapról mára A Mentés másként című kötet a mai napig megíratlan magyar illusztrációtörténethez épít fontos pilléreket, életművekre, kulturális-történeti szempontból meghatározó eseményekre helyezve a hangsúlyt, és mintát, mércét adva metodikai vonatkozásban is. Szigorú értelemben ugyanis az első, a könyv terjedelmének felét kitevő, karakterében leginkább historikus fejezet miközben elsősorban az éppen fókuszba…

Tovább
Csomópontok

Debreczeni Attila: Szöveghálót fon az estve. Tanulmányok Monstruózus kötet Debreczeni Attila tanulmánykötete, mely huszonnégy 1995 és 2020 között született szöveget tartalmaz. Mivel a szerző inkább tekinthető monografikus alkatú tudósnak (eddigi önálló kötetei, most nem számítván a kritikai kiadásokat, egytől-egyig monográfiák voltak), így joggal tarthatjuk ezt a vállalkozást az elmúlt negyedszázad szakmai összegzésének. E pálya kereteit,…

Tovább
Belenőni az újba

Veszprémi Szilveszter: Helyek, ahol rám öröm vár Veszprémi Szilveszter kötetéről kritikát írni nem bizonyult egyszerű feladatnak: megtörtént velem a mesebeli lány esete, aki hozott is ajándékot, meg nem is – hiszen bár első olvasatra úgy tűnt számomra, hogy a Helyek, ahol rám öröm vár könnyen adja magát, pár héttel később, a szoros olvasás kezdetén rá…

Tovább
Több mint tankönyv

A kortárs magyar irodalom, szerk. Szirák Péter Egyetemi tankönyvet írni nem könnyű, kivált olyan képlékeny témáról, mint amilyen a kortárs magyar irodalom. A gazdaságos anyagkezelés, a didaktikai szempontrendszer, a fókuszálás, a koherens hálózatépítés a legjobb szándék ellenére is könnyen vezet redukciókhoz, maszatoláshoz, saját korunk teljesítményeinek „kritikátlan” túlértékeléséhez, késztet ideges névsorolvasásra, túlagyalt elméleti kategorizálásra, biztonsági halmozásra,…

Tovább
Áradó szavak

Fenyvesi Orsolya: Mindig kezdetben Minden vers mintha szeretne legelölről kezdeni valamit, valamilyen elragadtatott állapot iránti hajlam által vezérelve, miközben tudatában van a kudarcnak is, ti. hogy „új jelentés szükségszerűen / csak létezőből eredhet” (Johanna) – legalábbis ez az érzésem Fenyvesi Orsolya negyedik verseskötetét olvasva. A másik erős érzésem a Minden kezdetbennel kapcsolatban a zavar: néhány…

Tovább
„mert az emlékezés képlékeny dolog”

Márton Evelin: Farkashab Az írás a kolozsvári BBTE Bölcsészkarának kritikaíró műhelyében készült (irányító tanár: Balázs Imre József), a műhely és az Alföld Online régebb óta tartó együttműködésének köszönhetően. „Ha újjászületek, ismét indián leszek, tuareg, Kafar, kétvízközi, esendő, gyarló, akárcsak most” – mondja a Farkashab elbeszélője a regény utolsó mondatában. Hogyan lehet megőrizni az indiánlét szabadságát a rendszerváltás…

Tovább