Lerajzoljuk, hol a helyed a társadalomban

Rebecca Wanzo: The Content of Our Caricature – African American Comic Art and Political Belonging Egy rajz vagy rajzolt történet – legyen az Martin Luther King életét bemutató képregénykönyv, a Marvel Fekete párduca, a rabszolga-felszabadítást kommentáló 19. századi grafika vagy egy ironikus karikatúra – sohasem egyszerűen egy történetet vagy szereplőt ábrázol. A legártatlanabbnak tűnő rajzok…

Tovább
Határmezsgyén

Kele Fodor Ákos: A szív vége. Cigány Újmesék, illusztrálta Bán Sarolta Kele Fodor Ákos cigány újmeséinek gyűjteménye közel két esztendeje látott napvilágot. Nem tegnap volt, mégis érdemes a kötetről ebből a távolságból is írni. Nem csupán azért, mert mint minden remek könyv, úgy ez a mű is újra meg újra kézbe véve új és új…

Tovább
Szerteágazó utak, párhuzamos univerzumok

Transzmédia. Interdiszciplináris tanulmányok, szerk. Fejes Richárd – Gregor Lilla Talán nem túlzás kijelenteni, hogy történetközpontú társadalomban élünk: behálózzák mindennapjainkat az elbeszélések, különböző narratívákkal találkozhatunk a reklámokban, társadalmi célú hirdetésekben, még a politika terepén is. Történetekbe menekülünk a valóság elől, amikor leülünk a kedvenc sorozatunk elé, felcsapjuk az aktuálisan olvasott regényünket, de épp akkor is, amikor…

Tovább
Olimpikonok versei

Lesi Zoltán: Magasugrás Volt egy időszak, amikor minden esszémet és kritikámat egy odaillő gyerekjátékra hivatkozva indítottam, nem csak a túlkomolyság moderálása érdekében, hanem azért is, hogy egy remélhetőleg közös, ismerős tapasztalatból indulhasson a gondolatmenet. Nemsokára ritka sakklépés-kombinációkra, majd fiktív videojátékokra lett (volna) szükség, hogy az analógiák működjenek. Ezért is meglepő, hogy ami a Magasugrás verseiben…

Tovább
Grammonként

László Noémi: Műrepülés, Kürti Andrea illusztrációival „A műrepülés egyes légi járművek olyan mozgása, figurák együttese,amelyeket a normál repülés során nem használnak.”(a kötet fülszövegének első mondata) László Noémi Műrepülés című kötete pontosan méri be a felnőtt illusztrált könyv tól-ig tartó képbeli határait. Nincs benne semmi báj, semmi tetszelgés. Fekete. Letisztult. Kürti Andrea jellegzetes és felismerhető alakjai…

Tovább
,,Másféle felnőtt leszek”

Kóspallagi Írótanya Antológia, szerk. Borda Réka – Csete Soma – Vida Kamilla Megkockáztatom, hogy egy év tíz és húsz éves kor között minimum hárommal ér fel. Az idén negyedik alkalommal megrendezett Kóspallagi Írótanyára 15 és 19 év közötti fiatalok pályázhattak – a legfiatalabb és legidősebb résztvevő közötti életkort azonban a táborozók szövegeiből készült antológia ismeretében…

Tovább
Akárkik a Dóm téren

Jenei László: Bódultak Jenei László legutóbbi regénye internacionális bódulat. Nemzetközi, mert a mű hátterét a nagypolitika eseményei, az ideológiák tettekig fajuló akciói adják: ezekre épül a cselekmény, ezek motiválják, mozgatják a szereplőket, vagy legalábbis alapos ürügyül szolgálnak az 1936 nyarán játszódó regényben. Nemzetközi a szereplők mezőnye is: francia Yves, a baloldali nyelvtanár; algériai francia Simone,…

Tovább
Közöttiség

Világok között. Tanulmányok Ovidius életművéről, szerk. Krupp József, közr. Kárpáti Bernadett A több mint fél évszázados irodalomelméleti paradigmaváltásra, az irodalomtudomány mediális és kultúratudományi fordulatára a hazai klasszika-filológia, tágabban az ókortudomány az irodalomtörténet más korszakait vizsgáló kutatásoknál lassabban reflektált. Azonban az elmúlt több mint két évtizedben a magyarországi klasszika-filológia is megtette a nyitás, a szakmai megújulás…

Tovább
Fotózkodó fókák földjén

Bertóti Johanna: Almából ki, körtébe be, illusztrálta Zengővári Judit Bertóti Johanna debütáló kötete 2020-ban jelent meg Almából ki, körtébe be címmel. A kiadványt Zengővári Judit illusztrálta, és CD-melléklet egészíti ki, amelyen a szerző saját hangszerelésében és előadásában hallható a versek egy része. A szöveg, a kép és a zene bevonásával a kötet egyszerre hat a…

Tovább
Összművészeti keresztény pedagógia

Kezd őszülni a nyár; Angyalmese; Gólyahír. Irodalmi szöveggyűjtemények és református pedagógiai ötlettárak, szerk. Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt Hogyan érdemes bevezetni a kisiskolások életébe a kortárs irodalmat? Hogyan kapcsoljuk klasszikusokhoz az iskolában, vagy mit vegyünk elő otthon, hogy az kedvcsináló legyen? Hogyan tanítsunk kortárs szerzőket, és kiket válogassunk, ha maga a legújabb NAT (a…

Tovább
Az autonómia fenntartása mellett

Kőrizs Imre: Tévedések fenntartása mellett „Creticusom, az a könyv egyenletes, amelyik rossz” – idézi Martialist Kőrizs Imre, kötetét harmadszor is alaposabban végigforgatva pedig megnyugodva jelenthetem ki: mégse olyan hülye ez a Martialis. A Tévedések fenntartása végett ugyanis – első benyomásaimmal ellentétben – nem tökéletesen egyenletes kötet, ámde annál jobb. Kezdeti megtévesztésemnek számos oka lehet –…

Tovább
Számadás

Arany Zsuzsanna: Kosztolányi Dezső élete Kézbe véve Arany Zsuzsanna hétszáz oldalas kötetét vagy pusztán megpillantva a – Németh Gábornak egy másik könyvet illető szép kifejezésével – „méltán tiszteletet parancsoló papírtéglát”, az olvasóban felmerülhet a kérdés: de hát élt ennyit Kosztolányi Dezső? A nagy alakú könyvben csak a kétszázhúsz oldalra rúgó apparátus terjedelme – a Jegyzetektől…

Tovább
Le a nyúlüregbe

Ferentz Anna-Kata: Nyúlcipő Ferentz Anna-Kata 2021 őszén, a Fiatal Írók Szövetsége elsőkönyvesek sorozatában, Pollágh Péter szerkesztői és Szabó Imola Julianna tervezői közreműködésével megjelentetett verseskötete, a Nyúlcipő a trauma nyúlüregébe, a nőket és gyermekeket ért erőszak sötét mélységeibe taszítja az olvasót. Itt semmi sem az, aminek látszik – erre hamar rájövünk. A címben és a borítón…

Tovább
Szétszerelt világ

A világot szétszerelni – Nem lehetséges történetek, szerk. Fehér Renátó, Kustos Júlia A 2021 októberében megjelent, A világot szétszerelni című tematikus antológia darabjai különbözőképpen tudósítanak jelenünkről: versben vagy prózában, rövidebben vagy hosszabban, komolyan vagy játékosan, dühösen vagy tárgyilagosan, de mindenképp figyelemfelkeltő és elgondolkodtató módon. Az Athenaeum Kiadó által kiírt, azonos nevű pályázat egyik célja pedig…

Tovább
A madár szól majd utoljára

Villányi László: mindenek előtt Hogyan olvassunk egy Villányi-kötetet, teszem fel magamnak a kérdést. Duchamp Unhappy Readymade-je jut eszembe. Pontosabban a Bolaño 2666-os szövegáradatában megidézett Duchamp-allúzió, ahol már szó sincs boldogtalanságról. Lecsupaszítva ragyog fel a műtárgy egy Santa Teresa-i hátsó kert szárogató kötelén. „Amalfitano reggelente, mielőtt elindult az egyetemre, kilépett a hátsó ajtón, hogy a könyvet…

Tovább
Lángok, antihősök és paranoia

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020, szerk. Kleinheincz Csilla, Roboz Gábor A magyar science fiction és fantasy novellavilága, kevésbé eufemisztikus megjelöléssel, könyvpiaca, nem áll rosszul. A teljesség igénye nélkül, az utóbbi öt év kiadásait tekintve: 2016-ban az azóta megszűnt Ad Astra kiadó és Szélesi Sándor gondozásában jelent meg a Távoli kolóniák című kötet.…

Tovább
Prousttól a Káosz-regényekig

Keserű József: Lehetnek sárkányaid is. A fantáziavilágok építése mint kulturális gyakorlat Jó ideje követem már az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport munkáit, kétség nem fér hozzá, hogy ők a popkultúra kutatásának egyik legfontosabb műhelye manapság. Ez az időszak egyébként is elkényeztet minket, ha arra gondolunk, hogy nemrég jelent meg a Tempevölgy Gáspár András-blokkja, a Prae spekulatív…

Tovább
A tájolás gyakorlata

Gerlóczy Márton: A katlan (Fikció 1.) „Non-fiction regény, a Fikció” – először erre kapom fel a fejem, amikor Gerlóczy Márton legújabb, a Scolar Kiadó gondozásában megjelent kötetét meghozza a posta. A borító hátlapján megjelenő műfaj-meghatározás és cím szoros egymásmellettisége és asszociációim (kezdeti) összeférhetetlensége rögtön kíváncsivá tesz. Ha non-fiction regényre gondolok, akkor a tényirodalom, az ismeretterjesztő…

Tovább
A metamodern mint antropológiai posztmodern?

Címtelen föld. Fiatal erdélyi metamodern líra (André Ferenc és Horváth Benji válogatásában) A Címtelen föld című, a Fiatal erdélyi metamodern líra alcímet viselő antológia tökéletesen professzionális munka, a legmesszebbmenőkig sikerre ítélt kötet. Adva van egy magyar közegben kisebbséginek, határon túli irodalomnak nevezett konglomerátum, nevezzük erdélyi vagy romániai magyar irodalomnak, amely, tegyük a szívünkre a kezünket,…

Tovább
Hogyan filmezzünk fehér terroristát?

A Július 22 és a reprezentációetika kortárs kihívásai A szélsőjobboldali politikai mozgalmak újjáéledése a 21. század Európát sújtó ideológiai és politikai válság egyik legaggasztóbb tünete. A 2020-as évekre világossá vált, hogy ezek a társadalmi változások kitermelték a maguk erőszakos szélsőségeit is. Az angolszász világban mára a „fehér nacionalista terrortámadás” kifejezés az újságcímek gyakori elemévé vált.…

Tovább
„összeilleszteni a mozaik darabkáit”

Nagy Gerzson: Délután apámmal Nagy Gerzson Délután apámmal című regénye 2020 tavaszán jelent meg a szerző debütáló köteteként, fül-és borítószövegén neves elődök ajánlásával. Takács Zsuzsa a mű szenvtelenségét, írójának stílusérzékét méltatja, s az alkotóra hivatkozva Ottlik, Mészöly, Salinger, Camus hatását emeli ki, Zoltán Gábor pedig szellemes összefoglalóval igyekszik kedvet csinálni az olvasáshoz a szöveg testi-érzéki…

Tovább
Mona Lisa Esti Kornélra mosolyog

Haklik Norbert: Mona Lisa elrablása Haklik Norbert új regénye játékra hív. Rejtvényfejtésre. Szellemi képrombolásra és -építésre. Klisétörésre. Teszi ezt rögtön a címmel. Az olvasásfolyamat megkezdésével ugyanis nem a titkokkal övezett, mosolyáról híres Leonardo-festmény 1911-es elrablásának eseményeibe csöppenünk, hanem a brünni bohém éjszakák izgalmas útvesztőjébe, ahonnan csak a közös kelet-közép-európai történelem sokirányból való újrajárásával találhatunk kiútra.…

Tovább
Háromszáz év láthatatlanság

V. E. Schwab: Addie LaRue láthatatlan élete, ford. Ballai Mária Az Addie LaRue láthatatlan életének középpontjában egy fausti alku áll, amelyet ezúttal egy fiatal nő köt a jóképű férfi alakját magára öltő ördöggel. A címszereplő, Adeline, egy kis francia faluban születik 1691-ben. Huszonhárom éves koráig sorsa a neme és társadalmi helyzete alapján kijelölt úton halad:…

Tovább
Mi mindent sűríthet magába egy szövegtér?

Vásári Melinda: Hangzó tér. Az érzékiség dimenziói Mészöly, Nádas és Ottlik műveiben Vásári Melinda Hangzó tér című kötetében egy speciálisan térpoétikai vonatkozású kérdéskör bemutatására vállalkozik, hogy utána egyszersmind alaposan elemzett példákat nyújtson a górcső alá vett jelenség gyakorlati megvalósulásának különböző módozataira is. A térpoétika az irodalomtudomány egyéb részdiszciplínáihoz hasonlóan olyan terület, amely egymással párbeszédben, kapcsolatban,…

Tovább
„Férfiasan, fegyelmezetten tartom a könyvet”

Zsembery Péter: Vigyázz, kész A kortárs magyar irodalom kezdőit és újrakezdőit közreadó Scolar live sorozat kötetei „a kortárs irodalom frissességét testesítik meg és magas színvonalát képviselik”. A tapasztalt reklámszövegíróként (senior copywriter) és bloggeríróként (Korim, Zsempet) ismert, mégis elsőkötetesnek számító Zsembery Péter májusban megjelent fejlődési regénye is igazolja a fenti krédó érvényességét. A szerző mindkét csoportba beleillik,…

Tovább
Hervay-triptichon

György Alida: Hármasszabály, Mărcuțiu-Rácz Dóra: Már minden nő hazament, Sztercey Szabolcs: Plüssbolygó 2020. szeptember 1-jén valami történt Kolozsváron. Megjelent a Címtelen föld antológia, a hervay könyvek (vagy hervay könyvek) első darabja, és olyan hangokat hozott, amelyeket még nem hallottunk. Jóllehet, nem pontosan így történt, mi megesett, ugyanis a sorozat szerkesztői (André Ferenc és Horváth Benji)…

Tovább
Plüssbolygó szabályai

Sztercey Szabolcs: Plüssbolygó A megbomló szerepkörök okozta zavar meséje ez, játékosan hagy elborzadva, meglepődve, de legfőképpen valamiféle megértés tapasztalatával. Sztercey Szabolcs Plüssbolygó című kötetében látszólag A-tól Z-ig bárminemű családi traumát elszenvedett individuum megtalálja a maga versét, a maga feloldozását, vagy csak az „én is ezt érzem!” élményét. Megfogni a mindenkori és minden formájú székely családokra…

Tovább
Álomevidenciák

G. István László: Úgy felejti nyitva A kortárs költői köznyelv bevett, sokszor bizonyára öntudatlanul túlhajtott formulája (rendszerint kötet- és verscímek esetében) az E/3. személyben, illetve jelen időben meghatározott cselekvő mozzanat „kimerevítése”. Hogy e tendenciának vajon mi az általános nyelvhasználatbéli háttere, generatív közege, talán most kevésbé érdekes, viszont speciálisan poétikai vetülete annál több tanulsággal szolgálhat. Ennek…

Tovább
Bánk bán újragondolva

Nógrádi Gergely: Brunar – A Mirrén titka A közönség az utóbbi években a kötelező olvasmányok „újramesélése” kapcsán találkozhatott Nógrádi Gergely nevével. Érdekes, bár ellentmondásos vállalkozása ez, hiszen Nógrádi rövidít és átdolgoz, így a borítókon is szereplő „újramesélés” kifejezés problematikusan alkalmazható az így elkészült művekre, amelyek eleinte édesapja, Nógrádi Gábor saját kiadójánál jelentek meg, később pedig…

Tovább