Majdnem elfelejtett mondatok

Papp-Für János: Hipnagógia Amikor Papp-Für János Hipnagógia című verseskötetéről gondolkodom, akarva-akaratlanul is nem a könyvet vagy a benne lévő verseket, hanem sokkal inkább a könyvtárgyhoz való viszonyulásomat veszem alapul. Miután az olvasás feltétele a befogadó aktív közreműködése, nehéz is ezt a legtöbb esetben többedleges szempontot nem felülre pozicionálni, mert minden ebből a pontból indul ki…

Tovább
„csak egyenes, vízszintes vonalak”

Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj Sokat kellett várni rá, de megérte. Kiss Tibor Noé harmadik regénye a sikeres pályakezdést (Inkognitó [2010], Aludnod kellene [2014]) követően nemcsak az eddigi életműben jelent nagyon erős folytatást; meggyőződésem szerint a 2020-as év kiemelkedő magyar irodalmi teljesítménye is. A létezésünk alapjait érintő, mégis könnyen vázolható cselekmény nem önmagában válik megrendítővé,…

Tovább
Szörnyek szörnyű könyve

Rémesen népszerű. Szörnyek a populáris kultúrában, szerk. Limpár Ildikó Az Athenaeum kiadó már eddig is szívén viselte a fantasztikum tudományos vizsgálatának népszerűsítését, hiszen a Rémesen népszerű már a hatodik kötetük a sorban, amely a fantáziavilágok különböző szempontokból való feltárását és bemutatását tűzte ki céljául. A fekete-fehér korszak klasszikus rémfilmjeinek plakátját idéző borító nagyon hatásosan kommunikálja,…

Tovább
A kiállítástól a könyvbe zártságig

Vaderna Gábor: Honnan s hová? Arany János és a nagyszalontai hagyomány Vaderna Gábor, a kötet irodalomtörténész szerzője kurátora volt a nagyszalontai Csonka toronyban található Arany János Emlékmúzeum 2018. március 14-én megnyílt kiállításának. Az irodalomtörténészi szakma nagyon eltér a kurátori gyakorlattól még akkor is, ha az alkalmazott vizsgálati módszerek vagy akár a kultuszkutatás mint közös terület…

Tovább
Ukrónia

Bene Zoltán: Sarki fény Manapság sokféle történelmi regény létezik a magyar irodalomban is. Vannak olyan szerzők, akik inkább kötődnek a XIX. századi hagyományhoz, de vannak olyanok is, akik különböző módokon megújítják ezt a műfajt. Utóbbiak közé tartozik Bene Zoltán, a mai magyar próza jeles alkotója. Ennek a megújításnak, az egyéni látásmódnak szép példája Sarki fény…

Tovább
Egy átutazott élet, egy átélt utazás

„Valaki útravált…”. Az úton lévő és a kiútkereső Ady Endre, szerk. Boka László és Rózsafalvi Zsuzsanna 2019 kétségkívül az Ady-kultusz éve volt. A költő halálának századik évfordulója alkalmából országszerte és határainkon túl is megemlékezések, színpadi és zenés estek, tudományos és tudománynépszerűsítő tanácskozások, Ady irodalomtörténeti jelentőségét vagy éppen megkerülhetetlen kultikus alakját tárgyaló előadások sora zajlott Nagyváradtól,…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (3.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
Enigma és konfesszió

Egy Simon Balázs-vers meg nem értése „…a mélybe, ahol a magma még nem világít.”Uri Asaf: Az emberről mondják 1 Simon Balázs (1966–2001) kilencvenes években kifejlő költészete látványosan szakított a posztmodern nyelvjátékosság poétikai képleteivel. Amit ma – a fiatal irodalomról gondolkodva – új komolyságnak nevezhetünk, többek közt alkalmasint azért lehetséges, mert a versnyelvi magatartás efféle alakváltozataiból…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (2.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (1.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
Szívtelen hétköznapok

Nagy Hajnal Csilla: Hét Adott egy rövid cím, a Hét, ami azonnal két jelentést kínál fel az olvasónak: egy számnevet és a naptári időegységet. Egyik értelmezés sem túl izgalmas, így a cím kevéssé kelti fel az érdeklődést. Ha közelebbről megvizsgáljuk Nagy Hajnal Csilla könyvét, akkor az értelmezés kettőssége feloldódni látszik, hiszen a sötét háttéren hét…

Tovább
„pedig nekem van igazam”

Krusovszky Dénes: Azóta őzike, Baranyai (b) András rajzaival Krusovszky Dénes költőként indult, első kötete, a 2006-ban megjelent Az összes nevem után a harmadik, már a Magvető Kiadónál megjelent A felesleges part című verseskötet után jelentkezett először gyerekversekkel (Mindenhol ott vagyok). 2014-ben novelláskötetet (A fiúk országa), 2018-ban pedig széles körben sikert aratott regényt írt (Akik már…

Tovább
Kolozsvárok, Házsongárdok nyomában

Kolozsvár-dialógusok. Tanulmányok, szerk. Korpa Tamás A Kolozsváros szépirodalmi antológia 2019-es megjelenése után 2020-ban a Szamos-parti város újabb könyvnek került a középpontjába, ezúttal két irodalmi konferencia („árdeli tűnt Athén” – Kolozsvár-dialógusok 1., 2017. május 22–23. és a „Házsongárd-légió” – Kolozsvár-dialógusok 2., 2019. május 22–23.) anyagát egybegyűjtő, Kolozsvár-dialógusok címmel megjelent tanulmánykötetbe. A „tanulmány” műfaji megjelölés tágabban értendő,…

Tovább
Mozgásban maradni

Kormányos Ákos: Töredezettségmentesítés Vajon releváns, egyáltalán illendő felütés-e, hogy a Töredezettségmentesítés egy mozgássérült férfi mozgássérültségről szóló verseskötete? Dokumentarista színházi előadásokba szokás bevonni civileket, leglátványosabb formában éppen testi fogyatékossággal élőket, akiknek az élettapasztalatához nem férhet hozzá egészen a színész. A nyomtatott szöveg elviekben – papíron! – megengedné, hogy ne lássuk mögé a szerzőt, hogy az életrajzi…

Tovább
Utazás a hogyanba

Szilágyi Márton: Omniárium. Irodalomtörténeti tanulmányok Szilágyi Márton tanulmánykötete széles spektrumú, heterogén válogatás, mely a tematika sokszínűségén túl főként az elemzéseket, interpretációkat alátámasztó irodalomtörténészi látásmódok, perspektívák, elméleti megközelítések változatos, egymást kiegészítő, magyarázó, pontosító mivoltában ragadható meg. Komplexitását, a plurális szemléletből származtatható sokféleségét (nem a koncepciótlanság értelmében) már az előszó jelzi, előrebocsájtva a főcímbe emelt omniárium fogalom…

Tovább
Ó, Tonika! Hát ez egy jó könyv!

Tarr Ferenc: Harmónia, a zenék birodalma, illusztrálta: Baranyai (b) András Hadilábon áll a gyerek a zenetanulással? Eleinte lelkes volt, de a szolfézst túl száraznak találja? Esetleg pont, hogy nagyon is szereti a zeneiskolát? Mindhárom esetben ajánlom Tarr Ferenc könyvét! Elvileg 7–12 éveseknek való, de azért javaslom: ha ajándékba szánnánk egy jelzett korú gyereknek, ne az…

Tovább
Lanny után leskelődni

Max Porter: Lanny, ford. Falcsik Mari Megfigyelő típus vagyok. Nem úgy, hogy feltöröm mások mobilját, vagy kihallgatom a privát beszélgetéseiket, amelyekhez semmi közöm, hanem szeretem megfigyelés útján (is) megismerni a másikat – társaságban emiatt gyakran hisznek gátlásosnak vagy unalmasnak, de nem igazán érdekel. Szeretem figyelni a gesztusokat, a szófordulatokat, mintha meg akarnék tudni valamit a…

Tovább
Figyelemvesztés/figyelemedzés

Berta Ádám: A kígyó feje A kígyó feje egyértelműen Berta Ádám eddigi legkidolgozottabb kötete, a szerző szövegvilága mostanra ért össze a leginkább, pontosabban most sikerült a recept arányait megfelelően eltalálni, elkészíteni és tálalni. A különböző ízvilágok meglepő módon nem egymás ellen dolgoznak, egyik sem dominálja vagy semlegesíti a másikat. Gourmand-oknak és hazai ízeket kedvelőknek egyaránt…

Tovább
Elrontott és helyreállított idealizmus

Szabó Borbála: A János vitéz-kód A regény a kódfejtés izgalmát ígéri és adja meg az olvasónak. Egyre izgalmasabb rejtvényeket kell megfejtenie benne: először két matematikai feladatot, olyanokat, amelyekhez nem számok vagy geometriai formák világát kell jól érteni, hanem a szavakat és a szavakban kifejezhető összefüggéseket. A Bolyai matematikai verseny döntőjében szereplő csapat előbb „a kecskés”…

Tovább
„Átlóg az álmaimba”

Kállay Eszter: Kéz a levegőben Kállay Eszter könyvéhez mindjárt a kötet köszönetnyilvánításában, illetve a szerzővel a Literán (2020. november 27.) megjelent interjúban is érdekes támpontokat kaphatunk, ugyanis az a poétikai-alkotásmódbeli gondolkodás, amely a szerző öninterpretációjának részét képezi, tulajdonképpen egyedi kontextusba helyezi a versekben feltűnő beszélők bizonyos térbeli-motivikus mozgásait. A versek mint irodalmi szövegek, „művek” ebben…

Tovább
A női irodalom kérdésétől a hatástörténetig

Forrás, 2022/1. A Forrás folyóirat 2022-ben megjelent első száma nemcsak az évszám tekintetében hozott változást, hanem a lap 2000 óta ismert arculatában is megújulás tapasztalható e januári kiadás esetén. A borítón megtalálható Milorad Ksrtić Szerelmes festő című képe, a lap utolsó harmadában pedig további alkotások kaptak helyet ugyancsak Krstićtől.  Ezekről a „kettős portrékról” értekezik Kurdy…

Tovább
„Menj csendesen tovább…” – Gondolatok a művészet vallásosságáról, vallásos és keresztény művészet fogalmáról

Sárospataki Füzetek 2021/1. „Aludni jó; jobb lenni béna bálvány,a szenny s a romlás esztelen korátnem látni s így heverni, néma márvány –ne nyúlj hozzám. Menj csendesen tovább.”(Michelangelo Buonarroti: Válasz Giovanni Battista Strozzi versére,ford. Faludy György) A Sárospataki Református Teológiai Akadémia negyedévente megjelenő szakfolyóiratának, a Sárospataki Füzeteknek 2021/1. száma nem kisebb kérdéskört helyez a középpontjába, mint…

Tovább
A hallgatás szólamai

Hallgatás. Poétika, politika, performativitás, szerk. Fodor Péter, Kulcsár-Szabó Zoltán, L. Varga Péter, Palkó Gábor A Hallgatás. Poétika, politika, performativitás tanulmánykötet a 2018-ban azonos címen – az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéke és a PIM által – megrendezett tudományos konferencián elhangzott előadások „nem […] identikus gyűjteménye, hanem rétegzettebb és messzebbre vezető továbbgondolása” (13.). Az összesen…

Tovább
A hang mint forma?

A kortárs délkelet-ázsiai művészet „formalista” értelmezése (Oxford Art Journal 2020/43) Legalább az 1990-es évektől fogva egyre nagyobb szerepet kapott a művészetértésben a technológia. A kultúrát teljesen átrajzolta a harmadik ipari forradalom, korábban ismeretlen távlatok nyíltak a test-, a társadalmi nem-, a gyarmati múlt-, valamint a globális közösségértelmezések előtt. A kurátori gyakorlat is többnyire e változásokat…

Tovább
Az én hűlő helye

Légrádi Gergely: Nélkülem, nélküled Lassan másfél éve lesz, hogy postán megérkezett, és szinte azonnal, egy ültő helyemben el is olvastam Légrádi Gergely Nélkülem – Nélküled című regényét, az azóta eltelt hónapokban pedig a halogatás és a vándorlás sajátos koreográfiáját járjuk le a szöveggel. Egyik asztalomról a másikra pakolgattam, bevittem az egyetemre, hazahoztam, többször megjárta velem…

Tovább
Egy szó mögött

Mészöly Ágnes: Fekete nyár Vannak szavak, amelyeket nehezen mondunk ki. A szavaknak súlya van, erő van bennük. Bántani és szeretni is lehet általuk. Elkezdeni és befejezni is lehet valamit velük. Olykor azért félünk az elhangzottaktól, mert úgy érezzük, ezzel véglegesítettük azt, amit leginkább eltitkolnánk vagy meg nem történtté tennénk. A lényeg, hogy milyen érzelmet vagy…

Tovább
„Az emlékek fénymagjai”

Acsai Roland: Mi dalol a madárban A görög μετάνοια (metanoia) kifejezés sokrétű tartalmi mondandója egytől-egyig beilleszthető Acsai Roland legújabb, saját gyerekkorát megidéző, „öregedés” verseket tartalmazó kötetébe. A lelki értelemben vett visszaemlékezés, életátgondolás során a költő „Az idő kulcslyukán beles / […] s meglátja a múltját.” (Rondel a múltról), amiről a legfeljebb középgenerációsnak nevezhető alkotó azt…

Tovább
Egy város felmérése

A debreceniség mintázatai. Városi identitás és a lokális emlékezet rétegei a kora újkortól napjainkig 2020-ban két olyan kötet is napvilágot látott, amely címébe emelten foglalkozik Debrecen lokális identitásával. Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai című posztumusz kötete már a megjelenést megelőző várakozásokkal is beteljesítette egyik – Debrecenben releváns – küldetését, hogy szavakba öntse,…

Tovább
Kívül-belül gyász

Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai Térey János memoárja a szerző korai, váratlan és hirtelen halála miatt befejezetlen maradt. Elkészült és meg is jelent jónéhány fejezete, a kötetben beláthatóvá válik a szerkezete, íve, de éppen innen látszik az opusz töredékessége, helyenkénti vázlatossága. Az életművel nagyon is szoros kapcsolatba hozható építészeti-térszemléleti analógiával élve létrejött…

Tovább
Lerajzoljuk, hol a helyed a társadalomban

Rebecca Wanzo: The Content of Our Caricature – African American Comic Art and Political Belonging Egy rajz vagy rajzolt történet – legyen az Martin Luther King életét bemutató képregénykönyv, a Marvel Fekete párduca, a rabszolga-felszabadítást kommentáló 19. századi grafika vagy egy ironikus karikatúra – sohasem egyszerűen egy történetet vagy szereplőt ábrázol. A legártatlanabbnak tűnő rajzok…

Tovább